Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-05 / 280. szám

'UlLííjj prjjletát'iuf tyyjuüLjete.k ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 280. szám Ált A 50 PILLÉK 1954 deccml,cr 5> vasárnap A inai számban : Az elnöki tanács határozatai a tanácsok bizottságai­ról (2. oldal.) • „A moszkvai értekezlet nyitvahagyta az ajtót a tár­gyalások előtt” (3. oldal.) Az éves terv teljesítéséért az új év sikeréért (3. oldal.) Irodalom — Művészet — Kritika (4. oldal.) Gazdakalendárium (5. oldal.) Hogyan főznek a nyíregyházi üzemi konyhákon (7. oldal.) Országunk és Európa békéjéért Moszkvára tekintettek az elmúlt na­pokban a békeszerető emberek százmil­liói. A szovjet fővárosban ülésezett az európai államoknak a béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete. Mi tette égetően szükségessé ennek az értekezletnek az összehívását? Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az értekezlet megnyitó ülésén világosan megjelölte ezt: „Az európai események fejlődése — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok, de Anglia és Francia- ország is határozottan irányt vettek Nyu- gat-Némctország felfegyverzésére és sa­ját katonai csoportjukba való bevonására, amely szemben áll a többi európai állam­mal.” Nyugat-Németország újrafelfegyverzé- sének tervei nem újkeletűek. A nyugati szövetségesek már a második világháború alatt is mindent megtettek annak érdeké­ben, hogy megmentsék a német milita- rizmus gazdasági és katonai alapjait. (Ezt bizonyítja a többi között Churchill wood- fordi elszólása is.) Bombatámadásaik só­ján gondosan kikerülték a hadianyag- gyárakat, a fegyverkezés legfontosabb központjait. A világháború befejezése után pedig a Szovjetunióval kötött nem-, zetközi egyezményekben vállalt kötele­zettségeik ellenére, nem hajtották végre ii monopóliumok, kartellek felszámolását. - Csaknem teljesen átmentették a fasiszta Wehrmacht vezető katonai kádereit. El­szabotálták a háborús bűnösök felelősség- levonását. Az utóbbi évek során többsé­gükben még azokat a legelvetemültebb náci gonosztevőket is szabadon engedték, akiket annakidején látszatbüntetésre ítél­tek. Krupp és a többi iparbáró azóta ví­gan gyártja a fegyvereket, Guderian, Kes- 'selring és a többi hitlerista tábornok há­borítatlanul uszít, szervez, toboroz az új világháború érdekében. A világháborút követő értekezleteken, konferenciákon az amerikai, angol és francia küldöttek a legképtelenebb indo­kokkal utasították vissza a német egység helyreállítására, békeszerető, demokrati­kus német állam teremtésére irányuló szovjet javaslatokat. Európa népei azonban békében és biztonságban akarnak élni. Ezért kísérte és kíséri a felháborodás hatalmas hullá­ma a nyugati kormányoknak az újrafel- fegyverzésre irányuló elkeseredett igye­kezetét. A népek és elsősorban a szabad­ságszerető nemzeti hagyományaira büszke francia nép ellenállásán megbukott a nyugatnémet üjrafelfegyverzés politikájá­nak első szerződéses változata, a hírhedt EVK. Az első kudarc — úgylátszik — nem térítette észre a háborús szerződések ki­agyalóit. Mendes-France — Eden „bizto­sítékai“ ellenében — beleegyezett Nyugat- Németország újrafelfegyverzésébe, Aden­auer viszont a kéz kezet mos elv alapján ■..engedélyt tett" a franciáknak a Saar- kérdésben. Az európai védelmi közösség •címkéjét a kevésbé elkoptatott, de az egyszerű emberek: szemében éppen olyan [népszerűtlen nyugateurópai unió elneve­zéssel cserélték fel. Az új háborús szer­ződés félmilliós hadsereg, nehézfegyve­rek, légierő, haditengerészet felállítását, sőt az atomkutatást is megengedi a nyu­gatnémet kormánynak. Ennek a szerző­désnek a ratifikálását akarják most tűz- zel-vassal kikényszeríteni a nyugateuró- pai parlamentekben a népáruló kormá­nyok. Ilyen körülmények között hívta meg a Szovjetunió az európai államok kormá­nyait, valamint az Egyesült Államok kor­mányát, hogy Moszkvában vagy Párizs­ban üljenek össze a béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó értekezletre, hogy megtárgyalják az európai béke és bizton­ság problémáit érintő valamennyi kér­dést, köztük a német kérdést is. Az imperialista és csatlóskormányok elutasítóan válaszoltak a jegyzékre. A közvélemény megtévesztésére nem azt mondták, hogy egyáltalán nem akarnak tárgyalni, hanem azt hangoztatják: „Haj­landók vagyunk tárgyalni a Szovjetunió­val, de csak a párizsi és a londoni egyez­mények ratifikálása után.“ A népi de­mokratikus országok kormányai pozitív választ adtak a jegyzékre, s a moszkvai értekezleten a testvéri országok küldöttei mellett a Magyar Népköztársaság képvi­selői is résztvettek. Az értekezleten a felszólalók népeik nevében beszéltek arról a mérhetetlen szenvedésről, amelyet a német militariz- mus vandál pusztítása okozott ezekben az országokban. De szóltak azokról a hatal­mas eredményekről is, amelyeket mint felszabadult népek elértek, azokról az eredményekről, amelyeket az új világhá­ború elpusztulással fenyegetne. A moszk­vai értekezleten a népi demokratikus or­szágok küldöttei mellett ott voltak a de­mokratikus német állam küldöttei is. Ök képviselték az igaaiJ||||j|;tország, a józa­nul, becsületesen gondolkozó németek hangját. Azokat a nyugatnémetekét is, akik röviddel ezelőtt megverték az újra- felfegyverzés mellett ágáló Búnk bonni hadügyminiszter jelöltet, azokét, akik a bajorországi és hesseni választásokon az Adenauer-párttól megvont szavazatok százezreivel és az új rafelf egy vérzést el­lenző szociáldemokrata pártra adott sza­vazatok növelésével bizonyították: nem akarnak új Wehrmachtot. A moszkvai értekezlet befejeződött. A záróülésen elfogadott dekrétum figyel­meztetés Európa minden békeszerető né­pe számára: meg kell akadályozni a teg­napi támadót abban, hogy újra vérbe, gyászba borítsa a világot. Figyelmeztetés a nyugati kormányok számára is: térje­nek le arról az útról, amelyen ismét a háború felé vezetik ezeket az országokat. Üljenek le a tárgyalóasztalhoz és hozza­nak észszerű határozatokat a béke meg­őrzése érdekében. A moszkvai értekezlet után tehát to­vábbra is nyitva áll a tárgyalások útja. Nem adjuk fel a megegyezés reményét, de a rosszabbik esetre is fel kell készül­nünk. Ezt fejezi ki a zárónyilatkozat a következőképpen: „A jelen értekezleten résztvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a helyzetet, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek saját biztonságuk biztosítására és az euró­pai béke fenntartása érdekében.” A német hatalmi törekvésektől évezre­des történelme során oly sokat szenvedett magyar nép szilárd egységben, nagy örömmel fogadta a moszkvai értekezletet. A magyar nép a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeivel vállvet­ve támogatja a moszkvai értekezlet ha­tározatait és kész mindent megtenni an­nak érdekében, hogy egyszersmindenkor- ra elhárítsák a fasizmust, a revansvágyó Wehrmacht újjáélesztésének fenyegető ve­szélyét Európa népei és az egész béke­szerető emberiség feje felől. A zárszámadáskor tovább erősödött a nyíregyházi Úttörő tsz. A nyíregyházi „Úttörő” termelőszövetkezet decem­ber 2-án tartotta évi zár­számadását. A tagság ap- raja-nagyja ünnepélyes hangulatban jelent meg ezen a gyűlésen. Farkas András, a termelőszövet­kezet elnöke a vezetőség gazdasági beszámolójában ismertette az elmúlt év eredményeit, elemezte a hi­bákat és ebből eredően irányt mutatott a jövő gaz­dasági évre. Elmondta, hogy jövőre is követni kell a cukorrépa-termelés jól bevált módszereit. Cukor­répából holdanként 175 má­zsás termésátlagot értek el. 16.000 forint prémiumot, és négy mázsával több cukrot kaptak, mint amennyit ter­veztek. Burgonyából a vál­lalt 100 mázsás holdan­ként! átlagot túlteljesítet­ték: 105 mázsát takarítot­tak be holdjáról. Jó ered­mény* értek el az ősziárpa termelésében is, 14 mázsa 00 kilójával fizetett az ar- paföld minden holdja. A részesedéssel meg van­nak elégedve a tagok. Ke­nyérgabonából két és fél kiló, takarmánygabonából 1.10 kiló, kukoricából t'O deka, burgonyából 3.75 kiló, 4 deci bor, 20 deka alma, 30 deka hagyma, 11 deka cukor, 7 forint készpénz és egyebek jutnak egy mun­kaegységre. Egy munka­egység pénzbeni értéke 36 forint. A tavaszon több tag úgy látta, hogy nem találja meg számítását a termelő- szövetkezetben, ezért bead­ta a kilépési nyilatkozatát. Ezek között volt Varga Gyuláné is, aki 401 mun­kaegysége után most 10 mázsa kenyérgabonát, 4 és fél mázsa árpát, 2 és fél mázsa kukoricát, 15 má­zsa burgonyát, 41 kiló cuk­rot, 153 liter bort, közel 3.000 forint készpénzt és sok egyéb apróságot kapott. A közgyűlésen visszakérte a tavaszon beadott kilépési; nyilatkozatát és a tagság előtt széttépte. Varga Gyű-; láné példáját követve vala­mennyi tag, aki a tavaszon- ki akart lépni, (mint Szabó Andrásné, Ferkó Mária, Ferkó Jolán, Nánási Pár- tinné, Cászár Mihály, Ta­kács Lajosné) visszakérte a kilépési nyilatkozatot és megsemmisítette. Az „Úttörő” termelőszö­vetkezet gazdaságilag és; szervezetileg megerősödve kezdi az új esztendőt. Czine András osztályvezető. Szerdán alakul meg a megyei tanács A szabolcs-szatmármegyei tanács elmúlt vasárnap megválasztott tagjai szerdán ülnek össze, hogy meg­alakítsák az új megyei tanácsot, megválasszak a vég­rehajtó bizottságot. Megyénk dolgozói nagy várako­zással tekintenek az ünnepi tanáscülés elé. U; tagok a miiotai Uj Ele! tsz-ben December 1-én délután a miiotai Űj Élet tsz. irodájá­ban volt elfoglaltságom s ott tapasztaltam a követke­zőket : Egy óra tájban négy DISZ-fiatál: Szabó János DISZ-titkár, Tóth Béla, Fórt Gábor és Főri Béla DISZ- tagok léptek az irodába. Különösen viselkedtek, mert mind a négyen papírt és ce­ruzát kértek minden külö­nösebb magyarázat nélkül. Látva, hogy Bunna Margit könyvelő értetlenül néz rá­juk, segítségül siettem és megkérdeztem, hogy minek a papír, meg a ceruza. Erre kijelentették, hogy mind a négyen belépési nyilatkoza­tot akarnak írni, mert be­lépnek a szövetkezetbe, ha a tagság befogadja őket. Mind a négy fiatalnak a szülei már tsz. tagok voltak, a fiatalok most szereltek le a honvédségtől. SZABÓ GUSZTÁV járási agronómus. „Beváltjuk a hozzánk fűzött reményeket" Híradás két kösségi tanács alakuló üléséről Keserves emlékeik van­nak a nyírbogdányi. dol­gozó parasztoknak a múlt választási komédiáiról. — Hosszú évtizedekig olyan embereket kellett megvá­lasztaniuk bírónak vagy a képviselőtestület tagjai­nak, akik csak addig tö­rődtek gondjaikkal, bajaik­kal, amíg nem kellett to­vább menni az ígérgetés­nél. Most pedig... Na de beszéljenek a tények. A NYÍRBOGDÁNYI TANÁCSÜLÉS amelyen az új tanácsot alakították meg, lelkes hangulatban zajlott le. A tanácstagok teljes számban megjelentek. Idős Kazinczi István korelnök üdvözlő szavai után megalakult a mandátumvizsgáló bizott­ság és megállapította, hogy a választás a törvénynek megfelelően történt meg. — Ezután a végrehajtó bizott­ság tagjait választottál- meg. Helyes volt a köz népfront-bizottság javasla­ta. Ezt bizonyítja az a tény, hogy egyhangúlag vá­lasztották meg a v. b. tag­jait. A megválasztott köz­séggazdálkodási állandó bi­zottság már ezen a tanács­ülésen megkezdte munká­ját. Azt javasolta, hogy sürgősen hozzák rendbe a köség útjait. A tanácsülés lelkesen fogadta el a ja­vaslatot és határozatot ho­zott arra, hogy még a hét folyamán megszervezik a községben a társadalmi munkát és rendbehozzák a közlekedésre nem alkalmas utakat. # Nagy esemény, tanács­ülés színhelye volt tegnap­előtt este A PÖCSPETRI KULTÚR­OTTHON A megválasztott 39 tanács­tagból alig néhányan hiá­nyoztak, azok is igazoltan. Nagyon sok volt az érdek­lődő. Olyanok, akiket meg­hívtak, de olyanok is, akik hívás nélkül mentek el, mert kíváncsiak voltak az új tanács első ülésére. — A község úttörői köszöntötték a tanácstagokat, majd a megválasztott végrehajtóbi- zottsági tagokat. Nehéz Mi­hályt, aki régebben vezeti már a községet, újból meg­választották tanácselnök­nek. A községi tanács titká­rának fogadták el Szollár Jánosnét, aki ugyan még csak hat hete dolgozik Pócspetriben, de megfelelt erre a bizalomra. A végre­hajtó bizottság tagjai kö­zött olyan emberek van­nak, mint Dankó elvtárs, az általános iskola igazga­tója, akit becsülnek a köz­ségben, vagy mint Pataki József mintagazda, aki va­lóban mintaszerűen gaz­dálkodik. Állandóan kísér­letezik, az új módszereket alkalmazza munkájában. Jól választott tehát Pócs- petri dolgozó népe, úgy, ahogyan már régen sze­rette volna. A tanácstagok pedig megígérték: „Bevált­juk a hozzánk fűzött re­ményeket.”

Next

/
Thumbnails
Contents