Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-03 / 260. szám
N&ftí H 1954 november 4, csütörtök Egy új bolf megnyitóján A piricsei Kossuth tsz. fiat aljai A piricsei Kossuth termelőszövetkezetben jól haladt az őszi munka. A betakarítást elvégezték, őszi vetésük pedig már szépen zöldéi. Egész évi munkájuk gyümölcséül szép eredményeket várnak a zár» számadáskor. A jó munkában, a közös vagyon növelésében nagy szerepük volt a fiataloknak, akik nagy lendülettel, teli munkakedvvel segítenék elő a szövetkezet virágzó életét. De, talán még szebb eredményeket tudott volna felmutatni az ifjúság, ha szervezetben tömörülve harcolt volna a jobb munka elvégzéséért, a magasabb terméshozam eléréséért. Több fiatal fel is ismerte a DISZ-szervezet hiányát. Ezért legutóbb a pártszervezet segítségével 15 fiatal elhatározta a DISZ-szervezet megalakítását. Minden fiatalnak ragyogott a szeme a boldogságtól, hogy ezentúl még erőteljesebben és szervezettebben tudnak harcolni termelőszövetkezetük felvirágoztatásáért. — Megalakulásuk után mindjárt tevékeny munkába kezdtek. Kiadták a jelszót: fiatalok az élre, az őszimunka sikeréért! A szövetkezet nem csalódott a fiatalok harci elhatározásában. Minden munkában élenjártak. Megalakították a kultúr- és tánccsoportot. A gazdag zárszámadásra kultúrműsorral készülnek. De kiveszik részüket a tanácsválasztási munkából is. — Résztvettek a jelölögyűlé- seken, a tanácsválasztás napján pedig kultúrműsorral fogják szórakoztatni a szavazókat. Munkájuk még kezdeti, de a fiatalok lendületes akarata és elszántsága biztosíték arra, hogy a jövőben DlSZ-fiatalok- hoz méltóan megállják helyüket a munkában. Szécsi Julianna. A munkában élenjáró fiatalok Fényeslitkén A íényeslitkei Fürst Sándor termelőszövetkezet egyike volt azoknak, ahol legkorábban elvégezték az őszi mezőgazdasági munkát. — Ez érthető is volt. Egész szövetkezetünk tagsága vállvetve harcolt a munka sikeréért. A lelkes és odaadó munkából különösen kitűntek a DISZ-szervezet tagjai, szövetkezetünk ifjúsága, akik fáradságot nem ismerve, ha kellett, éjjelnappal hősiesen küzdöttek vállalásuk teljesítéséért. — Ugyanis november 7-re vállalást tettünk, hogy minden őszi munkát határidő előtt teljesítünk. Ez így is történt. Szavunkat álltuk s a fiatalok teljesítették vállalásukat. A november 7 tiszteletére indított versenyből különösen kitűnt jó munkájával Balogh Erzsébet, Magyari Hona, Nagy Irma, Pólyák Ilona, Arnóczki Mária és még többen, akik 150—180 százalékot is teljesítettek naponta. — A DISZ-szervezet tagjai jó munkájuk nyomán kivívták mind a pártszervezet, mind az idősebb tagok elismerését és bizalmát. Hihetetlennek látszott az a vasszorgalom, az a lendület, ami ifjúságunkat jellemezte egész évi munkájában. Mi, fiatalok nem akarunk megállni, hanem továbbra is ilyen szorgalommal fogunk küzdeni az újabb sikerekért. A jobb munkánknak mi, s egész tagságunk látja hasznát. Jobb munka, több termelés, több pénz, amiért szebb, jobb és több ruhát tudunk vásárolni. Ez évben tagságunk odaadó munkája nyomán előreláthatólag, beleértve a természetbeni juttatásokat is, 65—70 forintot ér egy munkaegység. íme a bizonyíték: érdemes harcolni és lelkesen küzdeni a munka jobb elvégzéséért, a magasabb terméshozam eléréséért. Megyénk fiataljai, kövessétek példánkat, harcoljatok ti is becsülettel a virágzó mezőgazdaság megteremtéséért. Márta Sándor DISZ-titkár. A nyíregyházi t’űttfházban a DISZ-fiatalok járnak élen a munkaversenyben. Ilcsík Mihály szerelő a felszabadulási héten 140 százalékos vállalásával szemben 160 százalékot teljesített. Versenytársa, Dankó Dezső DISZ-titkár pedig 515 százalék vállalásával szemben átlagosan 137 százalékot ért el. A fiatalok még szebb eredményekkel akarják ünnepelni november 7-ét. KEDVES, BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉG keretében nyitották meg Nyíregyházán az Országos Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat újabb játék- és hangszer-szaküz- letét. A sok szép, a sok csillogás láttán az ember úgy érzi: nem illik sokat beszélnie a megnyitó ünnepségről, arról, hogyan szorítottak kezet az átadók, Angyal Gyula elvtárs, a belkereskedelmi minisztérium küldötte, König István elvtárs, a Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vállalat országos igazgatója — és az átvevők: Szász István elvtárs, a városi tanács képviselője, és a város dolgozói. A,fényes kiállítású, mondhatni fővárosi igényekkel berendezett új bolt roskadásig telt polcai, milliós játék- és hangszerraktára önmagáért beszél. Gyermek és felnőtt számára, egyaránt csodás mesevilág pompázik ebben az üzletben. Százféle pompás baba, szinte élő játékállatok, sokféle hasznos munkajáték, praktikus gumi- és kaucsukjáték, száz és százféle társasjáték, vil- lanyvasutak — és még ki tudná felsorolni is, mi minden ragyog, csillog ennek az üzletnek a polcain. Az ember akaratlanul is felsóhajt: Hej, az én gyermekkorom szörlabdái. meg vesszőparipái.;; de mesz- ssre vannak már! 2. É? MÁR HALLOD IS, ahogy meghatódott ünnepélyességgel mondja Angyal Gyula elvtárs az egybe- gyült dolgozóknak, az üzletbe sereglett pöttömnyi óvodásoknak. úttörőknek: Körülveszünk benneteket minden széppel, jóval. — Tudjátok meg ti, gyermekek, hogy édesapátok, édesanyátok a ti nagyszerű > holnapotokért fáradozik. Mert ez a megnyílt új üzlet is amellett szói, hogy kormányunk júniusi programja óta mindannyiunk fáradozása azért van, hogy mindenkinek minél több jusson mindenből. Tanuljatok hát szorgalmasan gyerekek, a meseország játékai mind nektek készültek ... Aztán a csendben, nagy- komolyan figyelő gyermekek mögött álló felnőttekre néz és folytatja ... — És ahol _z emberek jobb módban élnek, ott nem marad el a vidámság, a muzsika sem. A népjólét programját végrehajtva, vidám, nótáskedvű lesz a mi népünk... És mi arról is gondoskodunk, hogy a nóta mellé, a vidámsághoz, jó muzsika, jó zeneszerszám is légy en ... 3. A VENDÉGEK TEKINTETE akaratlanul is végig- siklik ezekre a szavakra az új bolt hangszerosztályának gyönyörű hangszerektől megrakott polcain, a sok vonós és fúvós hangszeren, a csillogó, ragyogó, nagy harmonikákon, a nagy zenegépeken, a sok-* sok hanglemezen. Igen, egyre jobb módban, egyre vidámabban élünk. És a mi kisleányaink, fiaink gyermekkora is más, egészen más, mint a mienk volt valaha. Az ötös számú általános iskola kis ötödikese, Szabó Zsuzsika szót kér és kicsit pirulva, de bátran mondja el a megnyitó vendégeinek: — Köszönjük a mi népünk vezetőinek, hogy' ezzel a szép bolttal a mi városunkra gondoltak. Örülünk a hangszereknek. Az iskolánkban nemsokára megalakul a zenekar. Nemsokára jövünk majd az új' hangszerekért... Az ünnepi formaságoknak vége, a kedves, meghatott szavak helyét átveszi a gyermekek zsivaja,! ujjongó kacagása. És a pénztárnál már nyújtja is a számolócédulát az első vevő: Kertész Jenő, a ke- mecsei járási tanács dolgozója, aztán — a nagy piros gumilabdával a kezében! még sokáig elnézi a ragyogó meseországban zsibongó gyermekeket, az új boltot, amellyel újra gazdagabb lett a város. Van mit tenni Gáva községben Van mit tenni Gáva községben a begyűjtés érdekében, ezt mutatja Csisztu László levele. A község egészévi begyűjtését burgonyából 72 százalékra, kukoricából 54, napraforgóból 33, vágómarhából 54, sertésből 50, tojásból 45, baromfiból pedig csak 22 százalékra teljesítette. — írja levelében Csisztu László. A község többek között Mi- kita Mihály, Katona Lajos és id. Kaszu Ferenc miatt szégyenkezik, akik nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Meg kell javítani a begyűjtési munkát Nem vagyunk utolsók a beadásban, járásunk községei között. A burgonyából 98.5 százalékra, kukoricából 80.8 százalékra, napraforgóból 74.1 százalékra teljesítettük a beadást. Az egészévi sertésbeadásnak 61.2 százalékát, a vágómarhabeadás 75.8 százalékát, a ba- romíibeadásnak 50 százalékát és a tojásbeadá-nak 84.3 százalékát teljesítette a község. Hogy ilyen eredményt elérhettünk, azt köszönhetjük többek között annak, hogy népnevelömunkát végeznek a községi tanács tagjai és a begyűjtő hivatal dolgozói. Az állandőbizott- ság jó munkáját is dicséri a beadás. Megmondom őszintén, hogy mi nem szívesen megyünk elszámoltatni egy dolgozó parasztot sem. Azt szeretnénk, ha mindenki olyan becsületesen teljesítené a beadást, mint Hajnai Béla, Sípos Sándor és még sok-sok dolgozó paraszt Demecser községben. Nem vagyunk utolsók a begyűjtési munkában, ennek ellenére azt állítom, hogy jobb munkát kell végeznünk. Már nem sok idő választ el bennünket az új évtől. Nem szabad hátralékosnak maradni, nem kezdhetjük az új évet adóssággal. Elnézőek voltunk. Nem alkalmaztuk a törvényt azokkal szemben, akik nem teljesítik a beadást, bár többször megmagyaráztuk nekik, miért szükséges ez. Kecskés János, Daku B. Lajos és még sok-sok dolgozó paraszt mondják: ha ők tudják kötelességüket, tudják mások is, akiknek szintén termett, van miből teljesíteni a beadást. Hiba volt, hogy nem követeltük meg a termelőktől a határidő betartását. A jövőben a népnevelő- munka mellett a törvény segítségével is azon leszünk, hogy eleget tegyünk annak, amit a dolgozó népünk tőlünk elvár. El kell érnünk, hogy adósságmentesen kezdjük az új évet. D. TÓTH ISTVÁN, begyűjtési megbízott. A Háziipari Szövetkezet befejezte 1954 évi tervét A Szabolcs-Szatmárme- gyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet által készített szőnyegek, kosarak, demizsonok, hímzett ruhák, paplanok, kendők és egyéb kézimunkák nemcsak az országban, de külföldön is híresek. A szövetkezet készítményei a Moszkvában megrendezett kiállításon is elismerést, jó hírnevet szereztek a magyar népművészetnek és háziiparnak. A jo hírnevet azzal is öregbítették, hogy már októberben befejezték 1954. évi tervüket. A szövetkezet dolgozói megérdemlik a dicséretet. A november 7 tiszteletére tett felajánlást is becsülettel teljesítik. A kosárfonó részleg már november 2-ig 500 ío-j rinton felüli értékű anyagot! takarított meg. A szövetkeJ zet másfélszázalékos önkölt-j ségcsökkentésre tett ielJ ajánlást. Az eddigi eredmé-l nyék szerint november 7-ig! ezt túlteljesítik, — kb. 6000 forinttal csökkentik az ön-| költséget. Mészáros Pálné és' Czomba Pál elnyerte a* „Népművész“ címet. Tár-j saikkal együtt már az éves terv túlteljesítésén dolgoznak. Az eddigi 11 féle cikk- termelését újabb közszükségleti cikkek gyártásával, — mint például a bébi-! ruhák, kötöttruhaféleségekj gyártásával és a szolgáltató' részlegek fejlesztésével fog-1 ják bővíteni. J-(U)h<U)(íl{ts yJás Jtjuc történet a tiá zu löki jutásból 1939. Úsz volt. Választások ideje. Az egyik reggel meggy- színű új Skoda gépkocsi kanyarodott a tiszalöki járás főszolgabírói hivatala elé. Vezetője fürge mozdulattal ugrott ki a volán mellől és a hátsó ajtóhoz lépett. Kinyitotta és „vigyázz'“-állásban várt. A kocsiból középtermetű pocakos úr lépett ki. Dr. Poppal Sándor járási főszolgabíró. A főszolgabíró megelégedett mosollyal vizsgálta új gépkocsiját. Elégedett arcából ezt lehetett kiolvasni: „Mégiscsak jól jött ez a választás ... Még egy pillantást vetett új gépkocsijára, aztán hivatalába indult. Az ajtóban az altiszt úgy kapta magát vigyázzba, mint közlegény a tábornoka előtt. Ennek így kellett lenni, mert ha nem — gyorsan lendületbe jött a főszolgabíró keze. — Ma senkit sem fogadok, még a báró urat sem! Pihenésre van szükségem, érti? Ide ma senki be ne. tegye a lábát! Az altiszt szalutált. — Igenis nagyságos uram! A főszolgabíró „úr“ ké- ^ nyelmesen letelepedett íróasztalához. — Ac irodavezető aktát csúsztatott elé. Olvasni kezdte. — Pillanatok alatt olyan vörös lett, mint a paprika, arcán minden idegszál táncot járt Idegesen kapott a telefonhoz és lázas sietséggel a böriönőrség parancsnokát és a csendőrséget kérte — majd dühösen kiabálta, be beosztottjait. Egy perc sem telt el, a tisztviselők remegő térddel álltak előtte, várva a parancsot. — Az ellenzék vezetői és jelöltjei továbbra is a fogdában maradnak! Különösen felhívom figyelmüket Huri Lajos, Szentesi János, Fekete Gábor fogvatartá- sára. Megértették? Majd megmutatom én ezeknek a disznóknak, mi a üemokra- \ tizmus, a pariamentálizmus! A parancs elhangzott. A ! bőrtönörség parancsnoka és ' a csendőrség is megkapta [ a maga utasítását. Látszólag megnyugodott a főszolgabíró. Az irodavezetője ezt kihasználva, újabb aktákat tett elé. „... Községi képviselőtestületi és bíróválasztási eredmények. Büdszentmihály... D. Gáli Miklós főbíró.. . Polgár... Vámosi Mihály .. főbíró ... Tiszátok...“ Itt felkapta a fejét - és akkorát csapott az asztalra,, hogy a Itcze vér ezni kezdett. Székéből felugorva, fogát csi- Izorgatva kiabálta: — Piszkos gazemberek! Hiába csukattam le, mégis megválasztották Tiszalökön ezt a gazembert! Hát nem, ebbe nem nyugszom bele! Itt minden úgy lesz, ahogy én akarom! A ztán leült, lehiggadt, gondolkodott, majd hivatott egy gépírónöt és a következő szöveget diktálta: „Vármegyei. Kisgyűlés ... Nyíregyháza ... ... Kérem a vármegyei kisgyűlést, hogy a tiszalöki képviselőtestületi választást semmisítse meg ... Indokaim a következők ... 240 olyan szavazó szavazott le, aki a névjegyzékben nem szerepelt, illetve nem volt felvéve — s nem rendelkezett szavazati joggal...“ Megvonta a vállát, dehát istenem, úgyis komédia az egész. Az ember mindent megtesz. Az történt ugyanis, hogy saját választási csalására hivatkozva, kérte az eredmény megsemmisítését. A fellebbezés elkészült. — Főszolgabíró úr — mondta halkan az irodavezető — nem volt minden rendben a bíróválasztási beszédekkel... itt a jelentés ... a büdszentmihályi, meg a polgári. — Mutasd! Gyorsan végigfutott tekintete a jelentésen. — Holnap reggelre a két főbírót behivatod az irodámba. Majd én beszélgetek velük! Most elmegyek pihenni, ma sokat dolgoztam ... Igen. Sokat dolgozott, éjjel pedig Kassán a „Schark“- ban — Kassa legelőkelőbb éttermében — mulatott barátaival. Aztán az üzleti ügyek. Előző nap vette új,\ meggyszínű gépkocsiját, feleségének, magának új téli- bundát. Pénz volt, a választás jól jövedelmezett. A fő- bírójelöltek — a kulákok megfelelően pénzelték, •* li/tásnap a két főbíró ” megjelent a hivatalban. A főszolgabíró kezdte meg a beszélgetést. — Tudják-e, miért hivattam be magukat? — Sejtelmünk sincs róla — mondta szinte egyszerre a két főbíró. — Nem valami jó dolgokat hallottam, a választási! beszédüket illetően. D. Gáli uram, tudja-e milyen erőfeszítést tettem én azért, hogy maga legyen a főbíró? Tudja-e, hogy Szabó Lászlót és Kató Lajost, a két vetélytársat milyen nehéz volt kiütni a nyereg bői? Az a fontos, hogy sikerült! Kató Lajosnak csak (Folytatás a 3. oldalon.)