Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-03 / 260. szám
1954 november 4, csütörtök l*£l*LAH 3 A minisztertanács lialarozala a tanácsok gazdasági megerősítéséről A kínai népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei ágyúzták Csang-Kaj-sek fegyveres erőit Tacsen szigetelték- bom-| bázását követően a népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei hétfőn délután öl orator ágyui^zei [ zúdítottak a Tacsen szigettől északnyugatra, illetve délnyugatra lévő Jicsiang- san és Pisan szigetén állomásozó csangkajsentsia fegyveres erőkre. A csang- kajsekisták egyik tüzérségi állása kigyulladt. Amikora népi felszabadító hadsereg tüzelése szétrombolt egy bunkert a Pisan szigeti 222.9 magaslaton, a csang- kajsekista csapatok fejvesztetten menekültek. Az ágyúzás kezdetén a csang- kajsekista tüzérség viszonozta a tüzelést, a népi felszabadító hadsereg tüzérségi egységei azonban rövidesen elnémították ágyúikat. JÁRONE PELDAJA A minisztertanács legutóbbi ülésén megállapította, hogy a tanácsok — működésük négy éve alatt elért eredmények ellenére — gazdasági gúzsbakötöttsé- gük miatt, nem mindig tudtak megfelelni feladataiknak. A túlzott központosítás akadályozta a helyi kezdeményezések kibontakozását, a helyi szükségletek to- kozatos kielégítését. A fel- szabadulás utáni években meginduló élénk községpolitikai munka a tanácsok megalakulása után csaknem teljesen megszűnt, jóreszt azért, mert a tanácsok nem rendelkeztek a szocialista ,községpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges eszközökkel és jogokkal (vállalatok, intézmények, bevételi források .stb.). A minisztertanács megállapította: a tanácsok csak abban az esetben válnak területük igazi gazdáivá, ha a gazdasági gúzsbakötöttsé- güket megszüntetve, továbbfejlesztik önállóságukat a tervezés, a pénzgazdálkodás, a beruházás, az anyaggazdálkodás, a központi feladatok helyi feltételeinek megteremtése és a lakosság gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése terén, ezért a minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa határozatainak megvalósítása érdekében határozatot hozott a tanácsok gazdasági önállóságának növelésére. A határozat kimondja, hogy a tanácsok gazdasági önállóságának kialakítása és megszilárdítása érdekében biztosítani kell, hogy a tanácsok — az új tanácstörvényben előírt feladataik megvalósításához — mind nagyobb mértékben rendelkezzenek saját eszközökkel. Ezáltal is lehetővé kell ten- ,01, bőgj' a tanácsok fokozottabban kielégíthessék a lakosság gazdasági, kulturális, kommunális és szociális igényeit; E célok megvalósítása ér- idekében lényegesen növelni •'keli a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok kulturális, szociális intézménvek ‘körét, továbbá a tanács hatáskörét, Önállóságát és anyagi érdekeltségét a helyi gazdaság irányításában. A határozat értelmében a 'tanácsok irányítása alá kell .rendelni mindazokat az ipari. építési, közlekedési, kereskedelmi, népművelési és egyéb vállalatokat, illetve intézményeket és piacokat, amelyek a' helyi lakosság j fogyasztási vagy szoigatia-J | tási szükségleteinek kielégi- j tését biztosítják, helyi anyagokat vagy a nagyiparban gazdaságosan fel nen. használható melléktermékeket és hulladékokat dolgoznak fel. A helyi szükségletek kielégítését biztosító üzemek, vállalatok, intézmények stb. irányítását a tanácsok a helyi adottságok folytán gazdaságosabban tudják biztosítani. Ennek valóraváitása érdekében a minisztertanács elrendelte mintegy 7600 bolt, üzemegység és intézmény — köztük az összes budapesti és megyei gyógyszertárak. 614 malom. 2767 filmszínház, 80 járási, 15 városi és mintegy 3800 községi jellegű könyvtár, 98 bolt. 15 színház, 59 múzeum, 4 gyermekkórház, »5 szülésznő- és ápolónőképző iskola — és még sok jelentős helyiipari és közlekedési vállalat átadását a tanácsoknak. A határozat intézkedik a tanácsok vezetése alatt ákó vállalatok jelenlegi túlzott központosításának megszűntetéséről is. A tanácsi vállalatokat, intézményeket általában városi, községi, esetleg járási, városi kerületi tanács irányítása alá keil helyezni. A megyei tanács közvetlen irányítási ah’tt a vállalatok csak kivételes esetben maradnak. A megyei tanácsok végrehajtóbizottságai kötelesek visszaadni a megyei jogú városoknak mindazokat a vállalatokat és intézményeket, amelyek az 1950. évi tanács- törvény hatálybalépése előtt ezeknek a városoknak tulajdonában voltak, vagy irányításuk alatt állottak. A tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények köre a fentiek eredményeként jelentősen kibővül. Ez szükségessé teszi, hogy a tanácsok osztályai és végrehajtóbizottságai munkájukat lényegesen megjavítsák, mert e vállalatok eredményes gazdasági tevékenysége biztosítja számukra a lakosság igényeinek kielégítéséhez szükséges anyagi források jelentős részét. A minisztertanács határozata a tanácsok pénz- ügví hatáskörét — a tanácsok pénzgazdálkodásáról —'ótó 1954 ai'm'ztus hó 29-én hozott határozaton túlmenően — jelentősen tovább növeli. Ezzel e téren is megteremti a lehetősé] területük irányítóivá váljanak. A határozat segítséget nyújt a tanácsoknak ahhoz, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgáló beruházási és felújítási hiteleknek, anyag- és kapacitáshiány miatt j évről-évre bekövetkező nem teljesítése ezévben elkerülhető legyen. A minisztertanács ezért felelőssé teszi a tanácselnököket, s egyben felhatalmazza őket, hogy azokról a beruházásokról, amelyeknek teljesítésére ezévben már nincs lehetőség, a hiteleket, a kapacitást, az anyagot olyan jóváhagyott beruházásokra csoportosítsák át, amelyeket ezáltal 1954-ben be lehet fejezni. A minisztertanács a felújítások céljára • terven felül 150 millió forintot is engedélyezett. A határozat meghonosítja a községpolitikai távlati tervek rendszerét is. A város- és községpolitikai tervek a Hazafias Népfront programja, a lakosságnak, a tanácsok bizottságainak és a tanácstagoknak javaslatai alapján a népgazdasági és a helyi erőforrások figyelem- bevételével készülnek. A községpolitikai tervet, — amely magában foglalja a helyi erőforrásokat, a társadalmi munkát és a lakosság önkéntes vállalásai által nyújtott lehetőségeket, — a tanács fogadja el. A tanácsok községpolitikai tervükön belül gazdálkodásukat természetesen továbbra is a minisztertanács által jóváhagyott éves nép- gazdasági tervnek és az országgyűlés által jóváhagyott költségvetésnek megfelelően folytatják. A tanács területén működő minisztériumi vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek és kisipari termelőszövetkezeteknek terveik elkészítésénél figyelembe kell venniök a tanács községpolitikai tervét. A határozat a továbbiakban irányelveket ad a tanácsok gazdálkodása, a tervezés, beruházás, anyag- gazdálkodás, létszám- és béralapgazdálkodás területén. Intézkedik a tanácsok hatáskörének bővítéséről mindezeken a területeken. A minisztertanács határozata jelentős segítséget jelent a tanácsoknak a helyi politika kialakításához, a lakosság igényeinek, szükségleteinek kielégítéséhez. Munkazajtól hangos a dohányfermentáló válogató üzemrésze. A teremben kétoldalt szapora kezű asszonyok és lányok válogatják (osztályozzák) a dohányleveleket. Egyesek szótlanul dolgoznak, másoknak jobban megy a munka, ha dalolnak. Járó Sándorné is ott dolgozik. Éppen új bálát kap, amit pillanatok alatt széjjelbont és már válogatja is a dohányleveleket. Igyekezni kell a munkával. Ki kell használni a munkaidőt, hiszen minden perc pénzt jelent. November 7-re felajánlotta Járóné, hogy teljesítményét 106 százalékról 112 százalékra emeli. A forradalmi műszakban ezt a vállalását jóval túl, átlagosan 152 százalékra teljesíti. A kölni Albertus Magnus iskola tanulói csodálkozással és aggodalommal látták egy szép napon, hogy az iskolában megjelent a rendőrség. Az igazgatói irodába behívatták a gyerekek kézírásos „Die Antenne” című újságjának szerkesztőjét, egy rövidnadrágos hatodosztályos kisfiút, aki összekrétázott kézzel és orral jelent meg az irodában. Azt parancsolták, hogy haladéktalanul adja elő az újság összes példányait. „Az összes példányokat” könnyű volt előteremteni : összesen egy példányban írták a lanot, kövér gyermekbetűkkel. A rendőr tisztviselő komor képpel végiglapozta az újságot, faggatta az igazgatót. Majd kijelentette, hogy a, hatóságok elkobozzák a „Die Antenne“ című lapot és betiltják további kiadását. Ezután a boldog! a lan # ______________ — Hogyan éri el ezt a szép teljesítményt? — kérdeztem. — Ezelőtt, ha megkaptam egy bálát, — mondja, — minden gondolkozás nélkül kezdtem a válogatáshoz, s ezt is rendszertelenül végeztem. Előfordult, tiogy néha csak a szép barna levelekért turkáltam a bálában. Most először megállapítom, hogy milyen levelek vannak túlsúlyban és azután válogatom a leveleket, így többet tudok teljesíteni. Járó Sándorné ezelőtt a hulladékból nem válogatta ki a jó leveleket. A forradalmi műszak beindulása óta a hulladékból is kiszedi a használható dohányleveleket. Magyar Ilona is a váloIrta: A. MUSZATOV emlékű újságot belesüly- lyesztették egy hatalmas irattáskába és elvitték. A rendőrök ráadásul olyan képet vágtak, mintha legalábbis pokolgépet vinnének az irattáskában ;;: A kisfiúk azonban emlékezetből újra leírták az elkobzott lappéldányt és elküldték a „Daily Express c. angol burzsoá napilap Nyugat-Németor- szagban időző tudósítójának, Sefton Delmernek. A gyermeklap elkobzásának története így nyilvánosságra került. Sefton Delmer tudósításában idézte a kisdiákok levelét: „Igen tisztelt mr. Delmer! Ez lapunk utolsó száma. A hatóságok betiltották és elkobozták. Ha elolvassa. könnyen rájön maga is, hogy mely cikkek miatt tiltották be a lapot.” Ez igaz is. Könnyű kitalálni: a kitűnően szerkesztett ujságocska első A fucsieni arcvonalon a népi felszabadító hadsereg ágyunaszádjai hétfőn este 9 órakor a Pajcsuan szigetén. a Mit folyó torkolatánál állomásozó csangka.i- sekista erőket ágyúzták. A ágyúnaszádok golyósorozatai eltalálták és szétzúzták a csangkajsekista csapatok állásait, úgyhogy a banditák képtelenek voltak viszonozni a tüzelést. gatók közölt van. ő bizony nem dicsekedhet jó teljesítménnyel. Az október havi átlaga is 98.4 százalék volt. Pedig régen dolgozik a dohánygyárban. Munkáját hátráltatja az, hogy nem használja ki a munkaidőt. Szeret beszélgetni és az a baj, hogy ilyenkor áll a munka. Pedig november 7- re azt vállalta, hogy teljesítményét 100 százalékra emeli. így bizony nem fogja tudni teljesíteni a \ «Hálását. Kövesse Szokol Paine példáját, aki mellette dolgozik és állandóan 122 százalékot teljesít. Magyar Ilona munka- módszerében is van javítanivaló. Segítsenek neki az élenjáró válogatónők, hogy ő is teljesíthesse vállalását. oldalán Klaus, Kürbitz hatodosztályos tanuló cikkét olvashatjuk. A cikk szerzője élesen elítéli Nyu- gat-Németország felfegyverzését. •A „Daily Express” tudósítója a továbbiakban részleteket idéz Klaus Kürbitz cikkéből: „Mint főnix éled fel poraiból a porosz őrmester szelleme. Ügy gondoltuk, hogy a militarizmust képviselő köröket mindörökre megbélyegezték és elkergették. De most új-1 ból felütik a fejüket és szörnyű nagy tevékenységbe fogtak. Megint azzal fenyegethetik az iskolásfiúkat: „Várjatok csak egy kicsit, majd beterelünk titeket is a hadseregbe. Majd megmutatjuk nektek, hogy mi a jó élet”..» Most már világos, hogy a rendőrség miért jelent meg az Albertus Magnus iskolában ... Kendőrség az iskolában (Folytatás a 2. oldalról.) 60 hold földje van, magának meg 120. Ügy gondolom, mégis csak magát illeti meg a főbírói tisztség. — Tudom főszolgabíró úr, hálás köszönet érte. — Maga ne köszönjön semmit, hanem .., majd erre még kitérünk. — Nagyon vigyázni kell erre a Kató ,Lajosra, mert ő minden áron bíró akar lenni. Igaz, nem egy eldobandó ember a mi számunkra, valamivel be kell fogni a száját, 'mert... Intézze el, hogy ő legyen a városgazda, érti?! — Értem — mondta D. Gáli. — De térjünk a tárgyra Itt a jelentés a kezemh-n, amelyből kitűnik, hogy mindketten könnyelmű és felelőtlen ígéretek ít * ettek. Azt mondták: ha megválasztják magukat bírónak, akkor lesz legelő, erdő, ne.g- javíttatják az utakat.. * — Főszolgabíró űr ... ■.— Ne vágjanak közbe! Nem volt semmi szükség arra, hogy ígérgessenek! Én mindkettőjük megvá- lasztását már jó előre elintéztem. Azt gondolják, hogy a gróf Dcssewffy intézője Réday Lajos, azért lett a grófi uradalom jószágigazgatója, mert szép szeme volt? Hát nem! Azért, mert a képviselőválasztásnál az összes cselédség báró Vay Miklósra szavazott. most meg magukra. Az én segítségemmel! — Hát ezt nem tudtuk — mondta a két főbíró.. m tudták azt, hogy1 T ha valamelyik cseléd nem szavaz az én jelöltemre, annak már másnap le is' út, fel is lit, mehet amerre lát!? Nem látták, hogy az intézők és a csendőrök az ajtóhoz voltak állítva és ügy figyelték, ki nova szavaz? Ez a: intézkedés épp elég volt ahhoz, hogy mindketten bírók legyenek. Nincs és nem veit semmi szükség az tg • ■■■ ■-•’.re Itt mindenki úgy táncol,. ahogy én fütyülök, értik? — De főszolgabíró úr, az nem úgy volt, hogy mi felelőtlenül ígérgetünk.. A főszolgabíró, kezében a jelentéssel ingerülten mondta: — Talán az én megbízható embereim hazudnának? — Kérem, főszolgabíró úr, az úgy volt, hogy én a beszédemben mondtam ugyan legelőt, erdők és az utak javítását, de én azt másképp gondoltam, mint ahogy mondtam ... — Hogyan gondolta? — vágott közbe idegesen a főszolgabíró. — Csakúgy, mint máskor — magyarázta D. Gáli. — Már több, mint 10 éve vagyok főbíró, ígértem én nagyon sokat, fűt is meg fát is. Én ezzel nem mondtam valótlant és nem ígértem felelőtlenül. A legelőn ott van a fű is, az erdőben meg ott van a fa is , ji — És az út? — Én azt úgy gondoltam, hogy az állam úgyis építteti a tiszadobi utat. Hát miért ne használjam ki én ezt a választás érdekében? A parasztok hátha elhiszik, hogy van valami közöm hozzá ., t A főszolgabíró szája széj- jelszaladt. — Micsoda esze van magának! Mégiscsak jól választottam én. Büszke vagyok rá, hogy ilyen értelmes és velem együtthaladó bíróim vtfnnak. Vámosi, a városi főbíró harsányan kacagott. — De maga sem kutya ám, főszolgabíró úr! A főszolgabíró úrnak már jó kedve volt. Szekrényéből palackot vett elő, megtöltötte a poharakat és koccintásra nyújtotta a magáét. BÁLINT LAJOS<
