Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-14 / 270. szám
NÉPLAP s 195-1 november 11, vasárnap r Nagy Imre elvtárs beszéde a MAVAG választási nagygyűlésén Budapest két fontos ipari üzeme: a MÁVAG és a Ganz Vagon sokezer dolgozója gyűlt össze a MÄVAG- gyár mozdonyszereldéje előtti udvaron szombaton délután, hogy meghallgassa Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszédét választási nagygyűlésükön. A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja. Csörgő •láncs kohó- és gépipari miniszter, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Biró Ferenc, a kohó és gépipari miniszter "Iső helyettese, Szqnyi Miklós, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezetének elnöke. 1 A Himnusz hangjai után a nagygyűlést Szendrői Rudolf, a MÁVAG pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Nagy Imre elvtárs mondott beszédet. Nagy Imre elvtárs többek xözött a következőket mondotta: A helyi tanácsok választására nagy politikai fellendülés, rendkívül mozgal- mes közéleti tevékenység, -7Z országos ügyek iránti nagy érdeklődés légkörében készül az ország. A multévi júniusi határozat és a kormányprogram nyomán megindult gazdasági és politikai munka, amely dolgozó népünk minden rétegét átfogta, az idei őszön új lendületet kapott. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének októberi ülése, majd a Hazafias Népfront Országos Kongresszusa . és a tanácsválasz- lások előkészítése, olyan nagyarányú népmozgalom méreteit és jellegét öltötte, amire nem igen volt példa felszabadulásunk óta. Az egymást követő három országos politikai esemény, egy-egy láncszeme annak a politikának, amely a júniusi úton, a szocializmus építésének egyetlen járható útján vezeti a népet és az országot a szebb, jobb, vidámabb élethez. A párt Központi Vezetőségének ülése véglegesen tisztázta a gazdaságpolitikában előfordult téves és hibás nézeteket, világosan lefektette népgazdaságunk továbbfejlesztésének elvi alapjait, kijelölte a kidolgozandó gazdaságpolitikai program irányvonalait. A párt, amelynek figyelmét eddig jórészben a hibák elemzése, tanulságainak levonása kötötte le, a Központi Vezetőség határozata után, most minden figyelmét- elsősorban a feladatok kijelölésére és végrehajtására összpontosítja. Belpolitikai életünk másik nagy eseménye, a Hazafias Népfront nemrég lezajlott országos kongresz- szusa volt, amely milliós néptömegek tevékeny részvételével jött létre. A helyi nápfrontbizottságok választásai, majd maga a kongresszus. és most nyomában országszerte a küldöttek beszámolói, hűen tükrözik azt a mély és osztatlan bizalmat, amely dolgozó népünk minden rétegében a párt és a kormány iránt megnyilvánul, a hűséget és a ragaszkodást, amely- lyel népi demokratikus rendszerünk iránt viseltetik. A Hazafias Népfrontban kibontakozó hatalmas népmozgalom a dolgozó tömegek erejét, áldozatkészségét és kezdeményezését biztosítja e nagyszerű feladatok megvalósításához, amelyhez a helyes politika és a legszélesebb dolgozó tömegek tevékeny i észvétele mellett erős és szilárd, a népi demokratikus rendszert eredményesen képviselő, a népet szolgáló munkaképes államhatalmi szervekre, helyi tanácsokra van szükség. Ez kölcsönöz oly nagy jelentőséget a küszöbönálló tanácsválasztásoknak, amelyeknek olyan tanácsokat kell létrehoznak, amelyek alkalmasak a dolgozó nép életviszonyainak állandó javítására irányuló célkitűzésekből rájuk háruló nagy feladatok ellátására. Elvtársak! Ha a három nagy feladatot — a népgazdaságnak az októberi határozattal kijelölt továbbfejlesztését, a legszélesebb dolgozó tömegek fokozottabb közreműködésének biztosítását és a tanácsválasztásokkal az eddiginél is szilárdabb és munkaképesebb helyi állami szervek létrehozását együtt, a maguk szoros ösz- szefüggésében nézzük, még inkább kidomborodik az a fontos szerep, amely a munkásosztályra vár. Ez a szerep nem korlátozódik a termelő munkára, bár a termelés a munkapadnál valósul meg ipari munkásságunk kétkézi munkájával. A munkásosztály nem puszta végrehajtója a párt- határozatból és a kormány- programból folyó feladatoknak, hanem vezető ereje, szervezője és egyesítője annak a hatalmas népi erőfeszítésnek és akaratnak, amely egyedül képes valóra váltani nagy országos célkitűzéseinket. Ezen a téren még nagy feladatok várnak a magyar munkás-, osztályra, amely a hatalom meghódításával, a kizsákmányoló rendszer felszámolásával, a szocializmus építésében elért eredményeivel, nagy lépést tett már előre történelmi elhivatottságának útján. Most tovább kell menni a júniusi úton a K. V. határozatainak szellemében, melyeknek megvalósítására a munkásosztálynak kell tömöríteni, egységbe kovácsolni dolgozó népünk minden erejét, egyetlen nagy célra irányítani alkotóerejét és képességét, szorosabbá és szilárdabbá tenni népi demokráciánk, egész állami berendezkedésünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. (Taps.) Tíz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkásosztály és a parasztság szövetsége a legnagyobb államfenntartó erő, körülötte kell tömörülni a társadalom minden rétegének, így lesz a munkás-paraszt szövetség a nemzeti egység sziklaszilárd alapja, így lesz a munkásosztály a népfront vezető ereje. — A népfront-politika nem egy osztály, vagy réteg politikája, nem parasztpolitika, mint az néha itt-ott, főképpen városban hallja az ember. A szocializmus felé egy úton, egy irányban kell haladni az egész országnak, — a munkásságnak éppúgy, mint a parasztságnak, vagy az értelmiségnek és a városi és falusi kisembereknek. — A mélységes vágy a nemzeti egységre, az erős akarat a legszélesebb népi összefogás megteremtésére, amely a Hazafias Népfront szélesen hömpölygő mozgalmában oly nagyszerűen megnyilvánul, mutatja, hogy népünk minden rétege a nemzeti egységben látja legbiztosabban felemelkedését, ' elisjnerve azt, hogy külön-külön, egymás nélkül egyik sem boldogulhat, nagy országos feladatainkat, nemzeti céljainkat pedig még kevésbbé tudnánk megvalósítani. Elsősorban a munkásosztály ismerte ezt fel, amelyre a szocializmus sorsáért a történelmi felelősség hárul. A forradalomnak nagy tanulsága azt mutatja, hogy a munkás- osztály a parasztsággal való szövetség. nélkül nem tudja sem a kapitalizmus rabláncait összetörni, sem az új, szabad szocialista társadalmat megteremteni. Ugyanez áll a parasztságra is, amely a munkásosztály támogatása és vezetése nélkül nem tud a feudális nagybirtok és a kapitalista kizsákmányolás béklyóiból kiszabadulni és a szocialista társadalomban felemelkedni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a termelő munkában elfoglalt helyzetük kölcsönös gazdasági- érdekük, de azon túl testvéri kapcsolotaik is el- téphetetlen szálakkal fűzik szorossá az ország eme két nagy dolgozó osztályának: a munkásságnak és a parasztságnak baráti szövetségét. Nagy dolog ez, mert ezen múlik elvtársak egész politikánk sikere. Néha hallani olyan hangokat, hogy jó-jó, de először a mezőgazdaság adjon több, jobb és olcsóbb élelmet, majd akkor az ipar is nekilendül. Nincs igazuk, akik így gondolkodnak. Saját bőrünkön tapasztaltuk, mit jelent a mezőgazdasági termelés elhanyagolása. A mezőgazdaság jelenlegi állapotban, a mai felszerelésével nem képes nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb élelmiszert adni a városi lakosságnak. Hogy ezt elérjük, a mezőgazda- sági termelés nagyarányú és gyors fejlesztésére v|in szükség. Ehhez pedig, efo- társak sok gép, kisgép, felszerelés, műtrágya, vegyianyag és sok más egyéb ipari gyártmány kell, ha a mezőgazdaság mindezt időben és kellő mennyiségben megkapja, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városok felé. Ha nem ezt tennénk, nem tudnánk kilábalni nehézségeinkből. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és; kormányhatározat éppen ezért, nagyon helyesen, a mezőgazdaság fejlesztését tette meg gazdaságpolitikánk kulcskérdésévé és enqek megvalósítására kell munkásosztályunk erőfeszítéseinek is irányulni. . A munkás-paraszt szövetség alapja a falu és a város közötti árucsere. Ha az ipari üzemeik nem látják el a falut kellő meny- nyiségű mezőgazdasági felszereléssel és háztartási, valamint közszükségleti cikkekkel ,nem kapunk kellő mennyiségű mezőgazda- sági terméket a városi lakosság ,elsősorban az ipari munkásság számára. Már pedig, mint ismeretes, ipari üzemeink eddig nem adtak elég árut a falunak. Az Is világos, hogy ha az ipar magas önköltséggel, drágán termel, nem tudunk olcsón mezőgazdasági termékhez jutni. Ha pedig kevés és drága a mezőgazdasági termék, az a munkásosztály reálbérét és végső soron életszínvonalát csökkenti. Az ipar átállításával a falusi árualapok növelése az egyetlen helyes és 'járható út, amely a munkásosztály reálbérének és életszínvonalának emelésére vezet. Minél gyorsabban állítjuk át tehát ipari termelésünket, annál gyorsabban javul a munkásság helyzete. — Ezért fontos a munkás-paraszt szövetség eszméjének állandó szemelő tt lartása, nemcsak a politikai oktatásban, vagy a népnevelésben, hanem a mindennapi termelő munkában is. Elvtársak! A népi demokrácia olyan társadalmi és : gazdaság: rendszer, amelyben az ország sorsáért, a nép életviszonyainak alakulásáért a munkásosztályra nehezedik a felelősség. Ebben a rendszerben a munkássztály politikája valósul meg, amelyet a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja irányít. Azok a nagyhorderejű határozatok, amelyeket a Központi Vezetőség legutóbbi ülése hozott, nagy és felelős feladatok elé állítják a munkásosztályt, főképpen a népgazdaság terén. Olyan feladatok ezek, amelyek megkövetelik a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek bevonását a feladatok^ elvégzésébe a népgazdaság minden területén.. Azokét a rétegekét is, amelyek eddig nem vettek tevékeny részt a társadalmi és politikai életben. Bevonásukkal kiszélesítjük és megszilárdítjuk a munkás-paraszt szövetséget, elmélyül a kapcsolat a városi középrétegekkel, a kisemberek tömegeivel, ami a párt, az állam, a munkás- osztály befolyásának jelentős növekedését, vezetőszerepének erősödését jelenti. Minél nagyobb tömegerők mozgósításával fogunk hozzá a feladatokhoz, annál jobban és eredményesebben valósulnak meg. A Hazafias Népfront az a tömeg- mozgalom, amely a legszélesebb néprétegeket tömöríti az ország és a nép felemelésére. A munkásosztálynak tehát fokoznia keli aktivitását a népfrontban, részt kell veBnie annak munkájában, irányt kell szabni tevékenységének, mert szervezettségénél, öntudatosságánál, harckészségénél és lendületénél fogva a munkásosztály magatartása határozza meg a többi rétegek hozzáállását is nagy céljaink megvalósításában, Tisztelt elvtársak! A Központi Vezetőség októberi határozata világosan feltárta népgazdasá- ságunk helyzetét és kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldásra várnak. A határozat megállapította, hogy népgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg: megnőttek az ország termelőerői, megváltozott a népgazdaság szerkezete, igen nagy mértékben kiszélesedett az ipari termelés, erősen megnőtt a nemzeti jövedelem, ami arra mutat, hogy gazdasági erőforrásaink ma nagyobbak, mint bármikor, s hogy éppen ezért rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek a népgazdaság egészséges továbbfejlődéséhez szükségesek. Gazdaság- politikánknak tehát, amely a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését, s ezek megteremtésére a termelőerők fejlesztését, a mezőgazdasági és ipari termelés fellendítését tűzi ki célul, meg vannak a reális anyagi alapjai és feltételei. Ehhez azonban még munkaprogramra és intézkedési tervre is szükség van. Gazdasági életünk most szilárdságot, határozottságot, biztos tervezést és vezetést követel# Ezt kell most megteremtenünk, ennek részletes tervét kell kidolgoznunk. A párlés a kormány ezt a feladatot az ország érdekében minél előbb meg fogja oldani. A fentemlített néhány általános szemponton túl, az ipar terén számos már folyamatban lévő, vagy sürgős intézkedést követelő feladat van. Többet, jobbat, olcsóbban kell termelnünk! Hátráltatja az átállítást az is, hogy üzemeink és dolgozói anyagilag nincsenek eléggé érdekelve abban, hogy már jól bevezetett gyártmányoktól, közszükségleti cikkek termelésére térjenek át. Ezen sürgősen változtatni kell az anyagi érdekeltség fokozásával. Iparunknak, vezetőknek és dolgozóknak egyaránt további nagy erőfeszítéseket kell tenni a termelékenység állandó emelésére. A munkafegyelem lazaságának megszüntetésével, jó munkaszervezéssel és a műszaki feltételek biztosításával el lehet érni a termelékenység szükséges növelését. Hatalmas iparunk működésének ez a lelke, ezen dől el minden. Minden üzemnek ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel emelni lehet a termelékenységet, csökkenteni lehet a önköltséget, takarékoskodni lehet az anyaggal, ki lehet küszöbölni a selejtet. Ipari termelésünk fellendítésének fontos tényezője, körültekintő, céltudatos és határozott vezetés kialakítása és ennek megfelelően a vezetés módszereinek megjavítása. Az ipar egész területén a minisztériumtól az üzemegységekig, biztosítani kell a megfontolt, határozott vezetést, ki kell küszöbölni az elhamarkodott intézkedéseket, a folytonos tervmódosításokat. A műszaki értelmiség képességei, felkészültségét és tudását Eokozottabban érvényre kell juttatni a termelés irányításában és szervezésében, az ipar műszaki fejlesztésében és korszerűsítésében. Egyik legnagyobb feladatuknak tekintsék az üzemeinkben elég nagy mértékben tapasztalható szervezetlenség mielőbbi felszámolását, mert már a folyamatos és tervszerű termelés súlyos akadályává vált. Az üzem vezetősége és a műszaki értelmiség részéről viszont több törődést és gondoskodást várunk a munkások iránt. Tisztelt elvtársak! A múlt év júniusa óta !,lért eredményeink láttán tehát nincs mit szégyenkeznünk. Gazdasági életünkben mutatkozó átmeneti nehézségek ellenére dolgozóink helyzete, anyagi és kulturális ellátottsága, szociális körülményei sokat javultak és lényegesen jobbak, mint a kapitalista országok dolgozóié s bár fejlődés Ink nem egyenletes, itt-ott előfordulnak átmeneti visszaesések, mégis a felemelkedés útján haladunk előre és nem a lejtőn csúszunk lefelé, mint a kapitalista országok. Tehát van mire büszkéknek lennünk, van mivel mennünk a közelgő tanácsválasztásokra! Elvtársak! Helyi tanácsaink a munkásosztály erős fegyvere a szocialista társadalom felépítésére folyó munkában és harcban. De csak akkor tudja helyesen felhasználni ezt a fegyvert, ha maga is mint az állam- hatalom vezetőereje a parasztsággal való szövetség:» támaszkodva tevékenyen résztvesz a helyi tanácsok sokoldalú tevékenységében, ha magáénak érzi a hatalmat és a tanácsban kifejtett munkájával gyakorolja is azt. Népi demokratikus államunk nagy lehetőségeket biztosít dolgozó népünk képességeinek kifejtésére az állam ’ szervezése, a közügyek intézése, az ország vezetése terén. A dolgozók széles tömegeinek a helyi tanácsok munkájába való bevonása képezi a mi államunk demokratizmusának szilárd alapját, ami csak ott lehetséges, ahol közvetlenül maga a nép gyakorolja a tényleges hatalmat. Már pedig a mi hazánkban a dolgozó nép az úr! (Taps) A helyi tanácsok munkája mindennapi életünk majd minden területét felöleli. Az új szakasz politikája, mindazok az intézkedések, amelyek a lakosság életviszonyainak megjavítására irányulnak, jórészt rajtuk keresztül valósulnak meg. Éppen ezért a tanácsok jó vagy rossz munkája, öröme vagy bosszúsága a lakosságnak. Nem lehet tehát közömbös számunkra, kik képviselnek bennünket a tanácsban, kikre bízzuk éleünk megannyi problémájának megoldását. Magunkra vessünk, ha a tanács ügyes-bajos dolgainkat nem jól intézi, mint ahogyan a tanács jó munkája is rajtunk múlik és most dűl el a két hét múlva lezajló tanácsválasztásokon. Érdemes tehát több érdeklődést tanúsítani a közügyek iránt, aktívabban résztvenni a tanács vagy állandó bizottságai munkájában, több támogatást adni a tanácsi munkához, mert akkor maguk a tanácsok is jobban és többet tudnak tenni mindennapi életünkhöz kapcsolódó sok-sok kérdésünkben. Ebb:l a szempontból a pár- tonkívüliek sem maradhatnak a kommunisták aktivitása mögött, hisz a tanácsmunka megjavításában egyformán érdekeltek. A tanácsok számára tehát a legszélesebb tömegek, párttagok és pártonkívüliek segítőkészségét- kell biztosítanunk. Tisztelt választógyűlés! A tanácsválasztásokat elég bonyolult nemzetközi helyzetben tartjuk meg, amelyet mégis a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése jellemez. Ebben kétségtelenül szerepe van annak, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és a népi demokratikus országok belső helyzete tovább szilárdul és a kölcsönös kapcsolataik erősödnek, ugyanakkor az imperialista tábort belső ellentétek gyengítik. A nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésében komoly szerepe van a Szovjetunió vezette béketábor következetes békeharcának. Kedves elvtársak! Két hét múlva az urnákhoz kell járulni. Tegyünk eleget állampolgári kötelességünknek, éljünk alkotmányunkban biztosított választójogunkkal, azzal az erős elhatározással, hogy ez a választás is újabb fényes bizonyítéka legyen a nép, a kormány és a párt megbonthatatlan egységének, államunk rendíthetetlen erejének, a munkásság és a parasztság testvéri szövetségének, a szocialista építés újabb győzelmének. (Taps.)
