Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-03 / 260. szám

S* A K 1 K I* 1 T É S JtmiL ejjjj piu'iíitkíhíiöz /('Iköritófülpöst 1944 októ- bér 22-én szabadítot­ták Jel a Szovjetunió had­seregének hős harcosai. Ez a nap örökké emlékezetes lesz a falu dolgozói számá­ra. De nemcsak a jelen, ha­nem a boldog utókor is Mindig hálatelt szívvel fog gondolni e napra. Ettől az emlékezetes nap­tól kezdve új élet kezdő­dött a faluban. Földet kap­tak a nincstelen parasztok, jbecsületük lett a múltban megvetett és lenézett dolgo­zóknak,. Megváltozott az élete Nemes elvtársnak is, aki most a párttagság bi­zalmából a Haladó tsz. pártszervezetének titkára. Nemes elvtárs az első perctől kezdve ott volt azok között, akik minden nehéz­séggel bátran szembeszáilva,< 'hozzákezdtek a szebb, bol­dogabb élet felépítéséhez. Az elmúlt 10 év alatt sok nehézséggel és bajjal kellett megküzdenie, bátran kiállni a párt politikája mellett. Az egyes feladatok végrehajtá­sánál pedig valóságos közel­harcot kellett vívnia a belső ellenséggel. Nemes elvtárs ezekben a harcokban kom­munistához méltóan meg­állta helyét. Jó munkájával kivívta a párt és a tömegek bizalmát. A párt jó mun­kája elismeréséül 3 hóna­pos pártiskolára küldte, ahol tovább fejleszthette el­méleti tudását. /Irtevn.es elvtársban a párt nem csalódott, hiszen az elmúlt évben is, amikor a termelőszövetkezeteinket kellett megvédenünk, meg­szilárdítanunk, ott volt az élen, könyörtelen harcot folytatott minden ellensé­ges tevékenység, megnyilvá­nulás ellen, amely boldog és virágzó életüket akarta megakadályozni. Fáradha­tatlanul folytatta a felvilá- ‘gosító munkát a tagság ícö* 'zött, igaz kommunista mó­don mutatott példát a nagy harcban. Ezért szeretik és becsülik őt a faluban. És mégis, most, amikor a Köz­ponti Vezetőség októberi ülése ismételten felhívta a ■kommunisták figyelmét a júniusi és decemberi hatá­rozatok végrehajtására, az­zal a jelszóval „kommunis­ták az élre", Nemes elvtárs lemondott párttitkári funk­ciójáról, s visszaadta párt­tagsági könyvét is. De vájjon miért tette ezt Nemes elvtárs? Mint ahogy elmondta, azért: „mert a párí nem állt ki mellelle, hogy leányát a helybeli földművesszövetkezet ital­boltjába felvegyék pénztá­rosnak". Nemes elvtárs na­gyon sérelmezte azt, hogy a járási párt-végrahajtóbizoti- ságtól kintlévő elvtársak nem segítették, hogy az ed­dig a isz-ben dolgozó leá­nya szövetkezeti alkalmazott legyen. fii éhány nap múlva Nc­trr- mes elvtárs felkereste a járási páTt-végrchajlóbi- zottságot, hogy ott is el­mondja: nem akar tovább sem párttitkár, sem párttag lenni, nem akarja tovább folytatni azt a harcot, ame­lyért már oly sok megpró­báltatáson ment keresztül. A járásnál is kérdezték, de — most újból felteszem a kérdést Nemes elvtárs­nak: miért akarsz elmenni az élcsapat sorából, abból a közösségből, amelyért már eddig is oly sokat harcoltál? Azért akarod elhagyni a pártot, mert nem sikerült leányodat állásba helyezni? Miért torpansz meg, Nemes élvtárs? Már nem bízol a pártban, amely a nép igaz­ságáért, a dolgozó nép élet- színvonalának emeléséért még nagyobb erővel har­col? Nemes elvtárs! Te kom­munista vagy. Meg kell ér­tened, hogy nincs több joga egy kommunista titkárnak, vagy párttagnak sem, mint egy becsületes pártonkívüli- nek! Olvasd el és tanulmá­nyozd a Központi Veze­tőség határozatát és világo­san látni fogod: egész dol­gozó népünk életszínvonalá­nak emelése üzemeinkben a munkapadoknál, a mező- gazdaságban a földeken dől el. A kommunistákat pedig éppen az jellemzi, hogy a munka élére állnak és tet­tekkel bizonyítják be töret­len akaratukat. Ügy-e ti is azt akarjátok Ököritőfülpö- sön, hogy több legyen a ruha, cipő, hús, zsír? tjgy*e ti is megbecsülitek azokat az embereket, akik két kezükkel dolgoznak e nagy célokért? Hát ez a megbecsülés — az egész or­szág megbecsülése ~~ veszi körül lányodat is, ha be­csülettel dolgozik a termelő­szövetkezetben. Nemes elvtárs! Téged és családodat igen szorgalmas embernek tartanak ököritó- fülpösön. Becsületes munká­tok után több, mint 400 munkaegységetek van. Szép jövedelem jár ezért s — mint az előbb említettem *- négy megbecsülés. /írva. kérlek, Nemes élv- é-AF társ, gondolkozzál, rajjón helyesen cseléked- lél-e? Tudom, Nemes elv­társ, még vannak hibák. Vé­led sem úgy foglalkozott a járási pártbizottság, s tatán még nagyon sok párttag­gal, mint ahogy kellene. De néked világosan kell lát­nod: a mi pártunk a nehéz­ségek leküzdésének pártja, legnagyobb bajainkban és nehézségeinkben is szilár­dan bízhatunk benne. Nemes elvtárs! Nem könnyű a mi pártunk tag­jának lenni. De aki egyszer ennek a pártnak a tagja lesz, az a legnagyobb meg­hatottsággal veszi át a tűz- színü tagsági könyvét. Gon­dolj csak azokra a szovjet harcosokra, akik a táma­dások és harcok közepette, amikor életük a legnagyobb veszélyben forgott — felvé­telüket kérték a pártba, hogyha mégis elesnének, a hazáért, a szabadságért, mint kommunisták halja­nak meg. Emlékszem, 10 évvel ez­előtt történt Nyíregyházán — azon az októberi szomba­ton, amikor városunkat a hős szovjet harcosok felsza­badították —, hogy a pincé­ből feljőve, hozzákezdtünk a romok eltakarításához. A Kossuth-utca sarkán egy szovjet katona holtteste fe­küdt. Jobb keze a szívefölé volt dugva, a kabátja alá, oda, ahol a tagsági könyvé volt. Akkor még nem értet­tem ezt az utolsó mozdula­tot, de ma már világosan értem. Utolsó gondolata is a párt felé szállt. '’V'fudom, Nemes elvtárs, hogy te sem hátrálsz meg, s helyesen tudsz gon­dolkodni. Ezt bizonyította az, hogy visszakérted tag­sági könyvedet, s őszintén elmondtad: nem volt helyes tőled, amit tettél, s azt kér­ted, hogy propagandista le­hessél. Jól tetted, hogy így cselekedtél. A mi pártunk nem csalódott benned, mert te bízol a pártban és sohasem fogod többé a ke­zedből kiadni a tagsági könyvet. Ne szégyeld ma­gad Nemes elvtárs, nincs miért szégyenkezned. Ta­nítsd, vezesd bátran a dol­gozókat, s meglátod, milyen erősek, gazdagok és legyőz- hetetlenek vagyunk. MURCZKÓ KÁROLY. A HÁROM fÜLÖP TESTVÉR Délelőtt 11 óra. Gongütés hallatszik a kisvárdai Vul­kán szürke temperöntödéjé- ben. Csapolás következik. .Félmeztelen izmos emberek tégelyekkel várnak az ol- vasztókemence elölt a folyé­kony vasra. Az izzó, szikrázó vasat a formaszekrényekhez szállítják és megtöltik vele. FÜLÖP ISTVÁN disz­pécser mindezt az emeleti diszpécserszobából kiséri fi­gyelemmel. Kimutatást ve­zet a termelésről, a lerviel- jesítésrúl és intézkedik, ha valami baj van. Ellenőrzi a gépeket, gondoskodik segéd­anyagokról és kiírja a mun­kát. Nyolc testvére van, s hárman a Vulkánban dol­goznak. „Négy éve kerül­tem ide — mondja magá­ról. — Előbb üzemírnek, majd bérelszámoló voltam. Érdekelt a vasönlés. Szak­ember akartam lenni. Sok szakkönyvet olvastam el. Ua volt időm. figyeltem a munkát a szereidében, a forgácsolóban és az öntödék-] ben. Megismerkedtem aj munkafolyamatokkal, a j magkészitéssel, a formázás j részleteivel. Sokat tanultam Szabó István művezetőtől, aki azóta főművezető lett, — én pedig később diszpé­cser lettem A termelésre terelődött a beszéd. Fülöp István elmon­dotta. hogy bizony baj van a terv .teljesítésével, na­gyon magas a selejtszáza­lék. Fülöp István a maga munkafrontján a termelés folyamatosságának biztosí­tásával harcol a terv telje­sítéséért és a sslejt csökken­téséért. FÜLÖP MARGIT sokat hallott testvérbátyjától a Vulkán munkájáról. Moso­lyogva gondol vissza az első napokra, amíko• az üzembe kpriill dolgozni. Mintadara­bokat kellett • 'tszidni és újra összerakni. Sokáig fel­ügyelet mellen dolgozott. Szöllösi Barna segített neki a szakma elsajátításában. Nagyon büszke volt Fülöp Margit, amikor hat hét múlva már 140 százalékra teljesítette a normát. Sok púrosversenyben volt győz­tes. Okleveles sztahanovista lett. A november 7 tisztele­tére folyó munkaverseny­ben sztahanovistához mél­tóan átlagosan ISO százalé­kot teljesít. November 1-én a forradalmi műszak első napján 104 százalékot telje­sített. FÜLÖP ÁGNES, a harma­dik Fülöp testvér a forma- '■'.r.gkészUőben dolgozik. A mjora és jó munka fortélyai­nak elsajátításába.1 sokat köszönhet Rigó Bálintné nak. Fülöp Agnes most már a legjobb fonnzmagkészitők közé tartozik. Kétszeres ok­leveles sztahanovista» Ki­fogástalan minőségi munka végzése melleit átlagosan l'9—HO százalék közölt tel­jesít. A forradalmi műszak­ban is megállja helyét. Erde iu es rostkemlerl termelni Aiig van egy-két termeid megyénkben, aki nem aula át a kendert. Az elmúlt évek­ben nem ment ez ilyen könnyen, járni kelteit a ha­tárt, a községi tanácsokat, sürgetni kellett a dolgozó parasztokat a kender be­szállítására és átadáára. Az idén a dolgozó parasz­tok sürgettek bennünket. Nem egyszer megállítottak az úton, hogy már kész a kender, szállítani szeretnék az állomásra. Meg kell hagyni: a termés is szép volt. Rácz Sándor Lyukodi dol­gozó paraszt 800 ölön ter­melt rostkendert. 25 mázsa elsőosztályú kendert ter­melt, s kapott érte 2008 fo­rint készpénzt és 625 fo­rint értékű textilutalványt ingyen. Az egyéb kedvez­ményekkel együtt körül­belül 3 ezer forint jövedel­met adott a 800 négyszögöl föld. Be is jelentette már előre, hogy jövőre 1 hokira köt rostkender termelési szerződést. A tyukodi Előre terme* lőszövetkezet sem bánta meg, hogy belefogott a rost­kender termelésébe. 40 holdról 1018 mázsa ken­dért szállított be. Csak az ingyenes textilutalványból 25 ezer 450 forint értékűt kapott a tsz. tagsága. A dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti parasz­tok látják, hogy a kender­termelési szerződés is jólé­tükhöz járul hozzá, s egy­ben a dolgozó nép érdekét is szolgálja. Éppen ezért egyre többen érdeklődnek a rostkénder szerződéses termelése iránt. Mező Imre termelési felügyelő, Mátészalka. Megyénk KTSZ-el ma tartják U. vezetőség válásaiét küldöttgyűlésüket Megyénk kisipari termiloszövetkezetel ma tartják II. küldöttgyűlésüket. A KiaZOV vezelösege _ a kru dói Így ülésen be zámol 2 ős fél éves munkájáról, a kisipari termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, az elért eredményekről és a hibákról. — Megyénk 50 KTSZ-ánek 2357 dolgozója nevében megvitatják majd u küldőitek a vezetőség oeszámolójat, megvizsgálják, mennyiben és helyesen hajtották-e végre a párt- és kormányhatározatokat. A küldöttgyűlés a KV. hatá­rozataiból hasznosítani fogja a kisiparig termelőszövet­kezetekre vonalkozó útmutatásokat, és határozatot; hoznak majd a további évek munkájára vonatko­zóan. A küldöttgyűlés megválasztja a KISZÖV új ve­zetőségét. Olyan vezetőséget válasszanak. mely n KTSZ-ek tagságát helyesen vezeti, hogy KTSZ-eink még gazdaságosabban működjenek, a tagok még szebb si­kereket érhessenek el, szebb, vidámabb legyen az életük, és még virágzóbb legyen megyénkben a kis­ipari termelőszövetkezeti mozgalom. Nyílt levél a Terményforgalmi Vállalat vezetőihez Kedves Elvtársak! Ritka örömben volt ré­sze termelőszövetkezetünk tagságának ez év tava­szán, amikor hírt szerez­tünk arról, hogy a Ter­ményforgalmi Vállalat dolgozói ígéretet tettek a megyei pártbizottság­nak termelőszövetkezetünk patronálására. Nemcsak azért jelentett ez az ígé­ret örömöt, mert ebben a városi dolgozók segíteni- akarását láttuk, hanem azért is, mert sok régi baj megoldásához vártunk segítséget. Régi baj szö­vetkezetünkben, hogy nincs raktárunk. Sok gon­dot okozott a termény elhelyezése, zsákokban is szűkén állunk. Mindezek már a csépieméi is aka­dályoztak bennünket a munkában. A nehézségek tovább akadályoztak bennün­ket, mert most a mag­kender és a napra­forgó cséplésénél szinten zsákokra és ponyvára volna szükségünk. Igen sok dologban elkelne még a segítség. A köny­velés is döcögve halad szövetkezetünkben, pedig' ezen nagyon egyszerűen tudna segíteni, a vállalat. Az ígéret már közel egy féléve elhangzott, s mi' az elvtársakat mindhiába’ vártuk. Szép eredménye­ket ért el szövetkezetünk tagsága áldozatkész mun­kájával, de sokkal szeb­bek lehettek volna, ha az elvtársak segítő keze is részt vett volna ebben. Hiába vártuk hónapokon át, — mint sok más vál­lalatról hallottuk, -— hogy. a vállalat vezetője, vagy párttitkéra kijöjjön hoz-« zánk, érdeklődjön nehéz­ségeink, gondjaink felől,, mert együtt, közös erővel sikeresebben küzdhetjük! le azokat. A segítség, há eddig el is maradt szá­munkra, még most sem) késő. Mi szeretettel és szívesen várjuk az elvtár­sak segítségét, mert szük­ségünk van rá. Hisszük.; hogy a pártnak adoHÍ szavukat, ha későn is, db mégis teljesítik. Válaszú-* kát a Néplapban szeret­nénk olvasni. Elvtársi üdvözlettel: Suta Endre brigádvezető. Ura,- „Sztálin'’ tsz. Védekezzünk a baromfi pest is ellen ? A baromfipestis a tyúk­félék legveszedelmesebb fertőző betegsége. A betegség könnyen ter­jed állatról-állatra és ha nem tartjuk be a védeke­zési rendszabályokat, éppen olyan gyorsan terjed ud- varróí-udvarra is. Rövid időn belül járványossá vál­hat és elpusztíthatja a köz­ség baromfiállományának nagyrészét, sőt a többi községekbe is átterjedhet. A betegség elleni küzde­lem nemcsak az állatorvo­soknak, hanem minden egyes embernek kötelessé­ge, mert a védekezés csak akkor eredményes, ha ösz- ezefogva közösen vesszük fel a küzdelmet a betegség ellen. MIRŐL, ISMERJÜK FEL A UAROMFIPESTIST? A beteg állatok szomor- l.odnak, étvágytalanok. — Orrukban, csőrükben nyál- I ka gyülemlik fel és emiatt sokat tüsszögnek, nem tud- ‘ nak az orrukon keresztül iélekzetet venni s ezért fe­jüket, nyakukat felfelé tartva, látott csőrrel iélek- ’ zenek. Lélekzésük közben sípoló, ■agy szörtyügő hangot hal­ainak. A nehéz lélekzés fiiéit a taraj és az állebe- ! nyék sötétvörös, vagy fe­kete-vörös színűvé válnak, majd hasmenés mutatko­zik, végül az állatok elhul­lanak. Gyakran görcsös ál­lapot is észlelhető, ilyenkor a beteg baromfi feje és nyaka elcsavarodik és az ujjak görcsösen összehú­zódnak. Máskor bénulás je­lentkezik a baromfiaknál. HOGYAN TERJED A BA­ROMFIPESTIS? A betegséget okozó ra­gályanyag megtalálható a beteg allat orrváladékéban, nyálában, ürülékében, vé­rében, húsában és minden olyan tárgyon (cipő, ruha, kosár, kendő, tojás, toll, stb.) ami ezekkel érintkez­hetett. A legtöbb bajt azok a baromfitartók okoznak, akik midőn észreveszik, hogy a baromfiak megbete­gednek, azokat a piacra viszik és eladják, vagy pe­dig átadják a begyújtó vál­lalatnak. Még nagyobb kárt okoznak azok, akik a baromfi hullákat eladják, vagy elajándékozzák. Az ilyen egyének kárt okoz­nak embertársaiknak és az egész népgazdaságnak, lé­hát büntetendő cselek­ményt követnek el. Minden embernek érde­ke és kötelessége, hogy ezeket a cselekményeket megakadályozza; HOGYAN VÉDJÜK MEG1 BAROMFIÁLLOMÁNYUN­KAT A PESTISTŐL? Lehetőleg ne a piacról vásároljuk továbbtartásra,' sőt levágásra se a barom, fit. Ha mégis szükségesnek' mutatkozik levágás céljára baromfit vásárolni, akkor azt ne engedjük a meglévő baromfiak közé, hanem mi-, nél hamarabb vágjuk le. A baromfi levágását olyan1 helyen végezzük el, ahová: nem jár baromfi és ahol a vért fel lehet takarítani. A baromfi felbontásával és' előkészítésével járó hulla­dékot (tollat, beleket, láb­végeket, béltartalmat, st'o.) égessük el, nehogy azokat macska, kutya. patkány, baromfi elhurcolhassa. A hús mosóvize nagy mennyiségben tartalmazhat ragályanyagot, ezért a mo­sóvizet ne öntsük az UcL varra, hanem fedett pöce- gödörbe. Ha ilyen nincs, akkor a mosóvizet forralás ­sal tegyük ártalmatlanná. Ha a piacról baromfinúst hozunk, azzai ugyanilyen óvatosán járjunk el. Dr. Szerafin lárr. m. ve?, iőflüni/y v n.

Next

/
Thumbnails
Contents