Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-14 / 270. szám

Gazdag termés, gazdag jövedelem a szamostatórfaivai íermeSöszövstkezeíden „1920 augusztus 31-én szü­lettem. Édesapám. Csák? Mihály nincstelen szegény­paraszt volt. Nehéz anyagi körülmények között tudta fenntartani családját. Báró Uray Gyula földbirtokán volt cseléd, majd részes­arató. Én 12 éves korom óta a báró földbirtokán napszámosként és részes­munkásként dolgoztam. — Szükség volt a munkámra, hogy a család amúgy is ne­héz anyagi helyzetén vala­mit könnyítsék ... “ így kezdődik Marozsán Andrásné 6 holdas urai dolgozó parasztasszony ön­életrajza. A báró sokezer hold földjét felosztották, ők 6 holdat kaptak. Aztán újabb öröm köszöntött a házhoz: férje hazajött a fogságból. A Marozsán-család szemé­ből a boldogság fénye su­gárzott. Szorgos, kemény munkával kezdték meg új életüket. Nem volt könnyű, de mégis más volt, mint azelőtt. Nem kellett félni az ura­ságtól, az intézőtől... Bol­dogan eltervezhették, amire már olyan régen várnak. Megfeszített munkájuk gyü­mölcseként régi vágyuk is valóravált..: Ma már a főutcán emelkedik szép, csinos hófehérre meszelt há­zuk. — Tudja, elvtárs! Soha­sem felejtem el azt a bol­dog pillanatot, amikor szí­vem minden melegével érezhettem: szabadok va­gyunk! Most érzem igazán, mit jelentett számunkra a felszabadulás napja — mondja meghatódva. Marozsánné kezdettől fog­va résztvett a társadalmi munkában. Fáradhatatlanul dolgozott az MNDSZ-ben. Megszervezte a Szülői Mun­kaközösséget. Bátran be­kapcsolódott az új élet hir­detésébe. Ha esett az eső, ha fújt a szél, Marozsánné akkor is felkereste asszony­társait, beszélgettek, vitat­koztak, egyengették falujuk életét. Ha csikorgó hideg volt, ha a szél hordta a ha­vat, ő akkor is bement Csengerbe, az MNDSZ ak­tíva értekezletére. De egy­szerre csak ... mindinkább visszavonult a munkától. Vájjon mi történt vele? A pártszervezet munkája mindinkább alábbhagyott, véle sem foglalkoztak to­vább. Nem volt, aki nevel­ne. segítse s feladattal bízza meg. A pártszervezet akkori titkára nem sokat ‘törődött az emberekkel, még kevésbbé a község ügyes-bajos dolgainak inté­zésével. A járási pártbizott­ság sem sokat segített. Há kijött valamelyik elvtárs, keveset időzött a községben, így a helytelen irányítás, az önkényeskedés nagyon sok olyan dolgot szült, ami nem tetszett. a falu dolgo­zóinak: erőszakot, igazság­talanságot. Nagyon sok dol­gozó paraszt elkedvtelene- bett, többek között Maro­zsánné is. Az új kormányprogram, a pártvezetőség újraválasz­tása új vérkeringést vitt a falu életébe. A faluban mindenki által becsült Kecskés Péter elvtárs ke­rült a pártszervezet élére. Újból, megindult a pártélet. A pártvezetőség tagjai el­beszélgettek a falu dolgo­zóival, kikérték véleményü­ket, javaslataikat. Nép­nevelő munkába bevonták a becsületes pártonkívüli dolgozókat is. A pártszerve­zet visszanyerte tekintélyét, a dolgozók mind nagyobb bizalommal fordultak irán­ta. Marozsánné is újra mun- kábaállt. A párttitkár mind több feladattal bízta meg. Ebben a levelemben szeretnék arról írni, hogy nálunk, a szamostr.tárfalvi tsz-ben szorgalmasan dolgozik a tagság. 40 kát. holdon a csoport elvégezte a ve­tést, ami előtt a műtrágyaszórást is elvé­geztük és minden talpalatnyi földet inú- írágyázíunk. A tsz. fejlődéséről örömmel írhatom, hogy sokan látták helyesnek azt, ahogyan gazdálkodunk. Sakkal töb­bet termeltünk gyümölcsből is, termény­féleségből is, mint az egyénileg dolgo­zók. Gépkocsink több, mint egy hátig szállította a piros almát a debreceni hűtőházba, amire előlegként egység után 8 forintot kapunk. — A fehér almát 6.30-ért adtuk el, amiért eddig 200.000 forintot már szét is osztottunk, de még kb. 400.000 forintot osztunk szét előlegként zárszámadás előtt. Ezt látta meg az egyéniek közül idős Bódi György, fekete Dániel, Porkoláb Lajos, Király István, akik egyik a másik után írták alá a belépési nyilatkozatot. 25 hold föl­det hoztak magukkal, és már itt is dol­goznak a tsz-ben. Segítenek a betakarí­tási munkáknál, hogy mielőbb elvégez­hessük a vetést 100 holdon, hogy a jövő esztendőben nekik is biztosítva legyen a kenyerük bővebben, mint ebben az év­ben. Megjegyzem, Király István és Por­koláb Lajos Í9-48 óta is tsz-tagok voltak, de a múlt év zártával kiléptek. Most alig várták, hogy újra visszajöhessenek a tsz-be. Büszkén írhatom, hogy a tava­lyi zárszámadás összegéből egy három- szobás és egy konyhás lakást építettünk, amibe most egy hón apja költöztünk. — Igen nagy öröm ez számunkra. SIMON GYULÓNÉ Szamostatárfalva. Sürgős tennivaló a csengeri általános iskolában! Számtanóra a csengeri ál­talános iskola I/c. osztályá­ban. A modern, világos pa­dokban kislányok és kis­fiúk nagyranyílt szemekkel figyelik a tanító nénit. Derűs, barátságos a tan­terem. A gyerekek jólöltő- zöttek, a kisfiúk nagy több­sége gumicsizmát visel. Nagy a sár a községben. Nincs egy rongyos cipó. vagy szakadt ruha az osz­tályban. — Mégis nagy a hiányzás. A VII. osz­tályban (fiúk-lányok ve­gyesen járnak) 54 tanuló közül 33 hiányzik egy taní­tási napon. Ez az arány sajnos, minden osztályban megtalálható. Most zárult a negyedév. 9 hét alatt az egyes tanulókra eső átlag: 2 hét. Ez annyit jelent: mintha nem szeptember 1-én, hanem 14-én, tehát két héttel később kezdték voina meg a tanítást. Most nézzük meg, mit je­lent ez a két hét hiányzás a negyedév tükrében? Azt, hogy nagyon laza a fegye­lem, és ebből következik a tanulmányi eredmények gyengesége is. Sokszor fe­gyelmezetlenek, tiszteletle­nek a tanulók nevelőikkel szemben. A napokban Dor­ka Erzsébet tanárnő a tan­terem ajtaján kívül talál­kozott Tősér András V. osz­tályos tanulóval. „Gyere órára" — hívta az iskola­kerülő gyereket, - amire az nagy gorombán így feleit: „Ügy belerúgok, hogy... ‘‘ Hozzá hasonló Makár Péter II. osztályos tanuló (ki tud­ja, hányadszor járja már ezt az osztályt!). Káromko­dik és verekedik. Ilyen esetekben mit kell tennie a nevelőnek? Mi a feladata? Családlátogatás. El is indultak hát, s jött a szomorú tapasztalat. Az, hogy elsősorban a szülők hi­básak abban, hogy a gyer­Marozsánné szomszédaival. a falu parasztasszonyaival 'gyakran elbeszélgetett. „Az ;MNDSZ-t, a Szülői Munka- közösséget újra kell éleszte­nünk“ — mondotta. Példát mutatva hozzákezdett szer­vezéséhez. A tanév meg­kezdése előtt saját maga meszelte ki az iskolát, hogy a gyerekek szép, egészséges és tiszta tantermekben kezdjék meg a tanulást. A tanácstörvény-tervezet meg­jelenése után kisgyűlésen ismertette annak jelentősé­gét, a tanácsok hatásköré­nek bővülését. Harcos sza­vával és példamutatásával mozgósított az őszi mező- gazdasági munkák végzésé­re. A párttitkár elvtárs gyak­ran elbeszélget vele. segíti, tanítja, neveli őt. Ezért a legnagyobb feladatoktól sem riad vissza, hanem bátran és céltudatosan küzd érte. Munkája közben, de koráb­ban is elgondolkodott már azon: szeretne párttag lenni, de vájjon megérdemli-e? Többször járt mér Buda­pesten az ország szívében. Amerre járt, a vonat abla­kából kinézve, mindenhol nagy változást, valami újat látott. Üj gyárak, üzemek, modern közlekedés, hatal­mas emeletes családi házak. Több mezőgazdasági kisgép, műtrágya, ruha, cipő, élel­miszer jut ma már a dolgo­zóknak. S ez mind pár­tunk helyes iránymutatásá­nak és politikájának ered­ménye. — De dolgoztam-e már annyit, hogy e nagy párt­nak én is tagja lehetek? — kérdezte gyakran önmagá­tól. — Harcos tagja lenni annak az élcsapatnak, amely fáradhatatlanul küzd a dolgozók anyagi jólétéért’ Számos dolgozó paraszt lépett lie a termelőszövetkezetekbe A komlódtótfaliisi „Két Vadas Testvér” termelőszövetkezetbe zárszámadás­kor három dolgozó paraszt kérte felvételét. Ez a szövetkezet főként almatenne- léssel foglalkozik. Köztudomású, hogy az idén gyenge termés volt almából, — ennek ellenére 18.84 forintos munkaegységgel zártak. A rozsályi Vörös Csillag termelőszövetkezetben meg most folynak a zár- számadási előkészületek. A leltározás, a vagyon számbavételének napjai vannak. Már most erre a munkára is meghívják az egyénileg dolgozó parasztokat. Eddig négyen léptek be azok közül a dolgozó parasztok közül, akik betekintést nyer­tek a szövetkezet életébe. mek nem megy iskolába: Vida Jánosnak, ApáthiGa- bornénak, Gál Miklósnénak, Mezei Sándornénak, Juhos Gábornak, özv. Fehér Meny- hértnének az a véleményük: „a múlt évben sem járt a gyerek iskolába. Az idén sem fog. Inkább dolgoztató juk.“ Szomorú, hogy a csengerii szülők még mindig úgy gon­dolkoznak: „Éri sem jártam iskolába, mégis megélünk: A gyerek is dolgozzon —■' abból él meg úgyis.“ Azt el-, felejtik, hogy azóta sokat változott a mi országunk­ban az élet, sok-sok mú-, veit emberre van szükség.j Most van mód és lehetőség: a tanulásra. Bűnt követ el az a szülő, aki a gyerekétől elrabolja a tudást! Természetesen, a súlyos hiányosságokért a nevelők: is felelősek. Végeztek ugyan családlátogatásokat, elbe­szélgettek a szülőkkel, de! ahol látták, hogy rosszul fogadják őket, elkesered­tek, nem mentek többé. Én­nek következménye az, hogy egyetlen egy gyereket sem lehetett visszahozni eddig még az iskolába. Ez az egyik legnagyobb hiba most Csengerben, ezen kell sürgősen javítani! Se­gítsen az MNDSZ is! Csak a nevelők, szülők és a társadalmi szervek össze­fogásával lehet, a csengeri általános iskolát valóban a. tudás várává tenni. Portaszemie az urai második kerülef jelöltjénél Sokáig vajúdott magában, a férje tanácsát is kikérve — míg egy szép napsütéses októberi napon felkereste a pártszervezet titkárát. — Titkár elvtárs! Szeret­nék a pártba belépni. — Ilyen harcos és be­csületes asszonynak, min) te vagy, mindég helye van a pártunkban! — mondta határozottan a ritkár -jiv- társ. — Ha a taggyűlés el­fogad, örömmel üdvözöllek sorainkban. A taggyűlésen a pártszer­vezet vezetősége javasolta Marozsánnét felvételre. Egy­másután, szólaltak fel az elvtársak. vélemények különbözőek voltak. Töb­ben szóltak mellette, mint. ellene. Dicsérték jó munká­ját, de elmondották hibáját is. Végül egyöntetűen len­Barakovicsékhoz jöttek esti tanyázásra a szomszé­dok. Arról beszélgettek, hogy melyik gazda jár job­ban: az, aki korán végez mezei munkájával, vagy pe­dig az, aki novemberre is hagy abból? Éppenséggel nagy vita nem alakult ki, mert csakhamar eldöntöt­ték, hogy az jár jobban, aki idejében elvégez mindent. Az nyugodtan fekszik és reggel gondnélkül ébred. Ezen a véleményen volt K. Szabó János is. Aztán, hogy az igyekvő típusú emberekhez pártol ő is, elmon­dotta, hogy az utóbbi napokban már gond néikúl ébred reggelenként. Eddig is olyan ember volt K. Szabó, hogy hittek a szavában az uraiak. Most, ezen az estén sem azért jutott eszébe Barakovics Józsefnek, a házigazdának, hogy K. Szabó szavairól a helyszínen fog meggyőződni, mert nem hitt benne. Hanem azért, mert úgyis készült már az udvarára, hogy az qtt látottakról beszámoljon majd a termelési bizottság legközelebbi gyűlésén. Mert oda úgy érdemes elmenni, ha nemcsak saját gazda­sága felől tudja tájékoztatni egy termelési bizottsági tag a többieket, hanem sok olyan gazda munkamód­szerét és szokásait ismerje, akik értenek a földmun­kához. Az öreg Barakovics másnapi látogatása nem lepte meg K. Szabót. Gyakran megfordul portájukon. Mikor Barakovics bácsi beljebbment K. Szabóek udvarára, nem elégedett meg azzal, hogy a ház ele.iét megnézte. Lement a kertbe. Ott már tagadósabb volt a sár. De azért szívesen állta az öreg. Mert jól esett neki a szépen tetőzött szénakazalt látni. Nem volt abból egy szál sem elszórva. A szalmából se. Éppen visszaakart térni az udvarra, amikor meg­látta a vékonyan földelt halmokat. Nem is kérdezte, hogy mi Van abban elföldelve. Tudta. Külön van, a vetnivaló és az étkezésre alkalmas burgonya. Kiválo­gatta a gazda, amikor felszedték. Mellette pedig ,a répáshalom van, kis’ szellőzővél a tetején, hogy be n.e fülledjen. Néhány perc múlva a sertésólnál állott a vendég. Nézte a szép hízóba fogott sértést. Rend volt körülötte) Még jő étvággyal evett. Aztán körülvitte tekintetét,]a felső udvaron. Az eke már téli pihenését tölti. Nincs vele mit- szántani. Szépen megtisztítva a zsírözast várja. A borona is. Néhány lépéssel lejjebb a kukorica­szár volt rendben összerakva. K. Szabó végezte a dolgát a jószág körül. Barako. vies bácsi meg elnézte a fényesszőrű lovait. Mellette volt a tehene és azon túl egy tinó. Üres jászol elöltük) Nem pocsékolják a takarmányt. Annyit kapnak* amennyi éppen szükséges. Egy száilal sem többet: Kell a takarmány. A baráti, de egyébként hivatalos látogatás ihég jobban megerősítette Barakovics bácsi véleményét:: jó gazda K. Szabó. Mindenki becsJ’i. Példaképe a falu­nak. Hogy mi tette azzá? Mindennapi munkája, az emberek megbecsülése, tiszteletbentartása, segítökész- sége. — mert szívesen ad tanácsot bárkinek, ha kérik kötelességtudása — mert tartozni nem szeret senki­nek, nem is tartozik — és az az akaraterő, amelyet: a szomszédjai és mindazok ügyintézésében tanúsít, akik hozzáfordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, véleménvük- kel és kérésükkel. Ezeket úgy intézi, mint saját ügyeit. Ezért jelölték mégegyszer tanácstagjelöltnek. Mikor Barakovics bácsi elköszönt tőle, csak an.v- nyit mondott: „Jól választottunk most is a második kerületben." l\agy Tibor. s £ f l I p ast CSENGEK! JÁRÁS! HÍRADÓ , :» ... i, \ asarnap dűlt minden tagsági könyv a magasba. Megszavazták. Marozsánné az örömtől elcsukló hangon csak ennyit mondott: — Én nagyon sokat kö­szönhetek a pártnak. Na­gyon örülök, hogy most már én is azok közé tarto­zom, akik szilárdan harcol­nak az igazságért, a dolgo­zók jólétének emeléséért. Én a pártnak hű és harcos katonája akarok lenni! .4 taggyűlés után Marozsánné valóban még harcosabb, tevékenyebb asszony lett. Egyéni agitá- ciójában és kisgyűlésen is­merteti a Hazafias Nép­front céljait, feladatát. Ezt jó munkájával és példamu­tatásával támasztja alá. Beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Sertésbeadási tervük teljesítésére egy szép sertés hízik, melynek árá­ból majd a hátralévő adó­jukat rendezik. Lelkes és fáradhatatlan munkájának elismeréséül! kerületében tanácstagnak jelölték. „Ilyen harcos és igazságért küzdő tanácstag kell nekünk“ — mondták a jelölőgyűlésen. Választói ném fognak csalatkozni benne. Marozsánné — mint eddig — a jövőben is becsü­lettel fog a pártat, a dol­gozó népért, az igazságért harcolni. S mint mondotta: „Nem-j sokára férjemmel együtt,! aki még pártonkívüli, fo-; gunk küzdeni, mint kom-j munisták falunk, egész dől-1 gozó népünk felvirágozta­tásáért. Bálint Lajos. Amíg a párt kapujáig eljutott...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents