Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-14 / 270. szám
'Vitái} gtáüeiát^ai ujijjti üljetek ! XI. évfolyam, 270. szám ARA 50 FILLER 1954 november 14, vasárnap A mae számban : A csengeri járás híradója (2. oldal) Nagy Imre elvtárs beszéde a MÁVAG választói nagygyűlésén (3. oldal) Kéthetes „értekezlet” (6. oldal) Tudósítás a megyei bíróság tárgyalásáról (7. oldal) Győzelmet aratott a magya' B-válogatott (8. oldal) Választási kisgyűléseket tartanak a jelöltek a kisvárdai járásban Az eddigiek folyamán bebizonyosodott, hogy dolgozó népünk amikor a jelölő- gyűléseken kiválasztotta küldötteit, nem jelölt rosszul. Ezt bizonyítja a kisvárdai járásban folyó hó 8-án tartott járási tanácstagok értekezlete is. A tanácstagjelöltek foglalkoznak máris a községekben felvetődött problémákkal, s erre az értekezletre elhozták magukkal azokat a javaslatokat, melyek szebbé teszik dolgozó népünk életét, ha megvalósulnak. Móré Borbála járási tanácstagjelölt Tornyospálca kérelmét vetette fel, mely szerint az ottani kastély rendbehozatala útján a község kultúrházat nyerhetne. — Szólt Kecskeméti pedagógus érdekében is, két gyermekével elég rossz helyiségben lakik. Szép Béla előadta, hogy a mándoki malomban tisztátalan lisztet tárolnak. Záhonyban nem jó a kenyér minősége. Továbbá azt is elmondta, hogy Tisza- szentmártonban áruházat létesítettek Záhony, Zsurk, Győröcske rovására, ami annak tudható be, hogy az ügyvezető tiszaszentmártoni. Több értékes javaslat elhangzása után a jelöltek vállalást tettek, hogy november 28-ig valamennyien 5—6 kisgyűlést tartanak, s a dolgozókkal közösen megvitatják a felmerülő kérdéseket. Nyírbogáton már résztvesznek a közügyek intézésében a tanácstagjelöltek is Nyírbogáton a tanácstagjelöltek mindenütt résztvesznek a közügyek intézésében. Ennek köszönhetjük többek között, hogy az oly régóta húzódó villamosítást megkezdték. A tanács és annak fiatal, tevékeny elnöke, Kanda elvtárs, mindent elkövet, hogy a villamosítási munka mielőbb befejezést nyerjen. A tanácstagjelöltek a tanácsházán fogadóórákat tartanak, megvizsgálják a dolgozók panaszait és azt minden esetben orvosolják. Kovács Ferenc. A cégénydányádi fcu.iiiiroiüicn munkáját is támogatja és szervezi a helyi népíront-hizoiiság Az elmúlt 10 év alatt megjött parasztságunk hangja, bátorsága. A tanácsgyűléseken, pártgyűléseken ügyes, jól fogalmazott mondatokkal fejtették ki amit éreztek, amit akartak. Ezek a felszólalások igazolták, hogy többszáz év vágya A géberjéni Kossuth termelőszövetkezet eredményeit az egyéniek is elismerik A napokban tartották meg ünnepélyes keretek között Géberjénbqn a Kossuth termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlését. A számos meghívott vendég között 16 egyénileg dolgozó paraszt is megjelent: Szabó Imre, Máté Vilmos, Virágh Bernát, Tömöri Dezső, Rozgonyi Dezső és mások. Az ünnepély egyik legfontosabb része volt az elnöki beszámoló, amely fényt vetett a szövetkezet egész évi gazdálkodására, számot adott az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről, ismertette a fel nem osztható szövetkezeti alap ezévi gyarapodását, a takarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedéseket, a hibák kijavítására vonatkozó javaslatokat, egyszóval mindent tartalmazott, amit egy jó beszámolónak tartalmaznia kell. Mind a 63 tsz-tag nelyes- lőleg bólogatott, amikor a különböző alapok növekvő számadatait sorolta az elnök. Felcsillant a szemük, amikor a részesedési alap került szóba. Az előleggel együtt 309.438 forint készpénzt és 772.686 forint értékű terményt, vagyis több, mint egymilliót osztott ki ebben az évben a szövetkezet. Az egész évi összes munkaegység száma 18.982. Ennek alapján egy munkaegység értéke több, mint 57 forint. D. Varga Lajos 527 munkaegysége alapján több, mint 30 ezer forint jövedelemhez jutott. Szabó Miklós családjának pedig, ahonnan négyen dolgoztak, 1324 munkaegységre - több, mint 75 ezer forint volt az 'vi jövedelme. A beszámolónak ilyen és hasonló részei általános tetszést arattak. Rozgonyi Dezső egyénileg dolgozó paraszt és a többiek főleg azért mentek el a zárszámadásra, hogy a tett színhelyén szerezzenek meggyőződést a korábban lábraka- pott híresztelésekről: igaz-e, hogy ez a szövetkezet, amely tavaly a felbomláshoz járt közel, valóban talpraállt?! Hát biz ez igaz! A beszámoló hitelességéhez nem férhet kétség, mert hiszen figyelt ő egész esztendőben a csoportra. A beszámoló elhangzása után el is mondta, mit tapasztalt: — Tavaly még a könyvelő is úgy nyilatkozott, hogy a gyümölcsöst az üdén ki kell adni harmadába, mert különben elpusztul. — Hiszen mindenki emlékszik rá, hogy a gazból alig látszottak, ki -8. fák. Megvallom, kellemes csalódás ért, amikor évközben láttam a gyümölcsöst: a fákat gondosan megmetszették, megtisztogatták, ápolták, a védekezésben sem volt hiány. Bár az időjárás most nem kedvezett az almatermésnek, de a szövetkezetiek akarata diadalmaskodott még az időjáráson is! Ezt bizonyítja az, hogy 3.5 kiló alma jutott egységenkint. Én azt hittem a tavaly őszi események után, hogy ez a szövetkezet meg fog halni. S ime, él és erőteljesebb, mint bármikor a hat zárszámadás folyamán. Minden elismerésem a termelőszövetkezethez hű maradt 63 tag lelkes munkáját 'illeti. A versengés, amely a mezőgazdasági munkák során állandóan megnyilvánult, sikerre vetett. Most mutatkozott meg az, amit a korábbi években nem lehetett tapasztalni, hogy a terület felosztása egyénekre — jónak bizonyult, mert felkeltette a tagok személyes ' felelősségét. A mező- gazdasági munkákat mindenkor helyes időben és gyorsan hajtották végre. — Ezért a gazdag részesedést meg is érdemlik. — A 2.57 kiló búza, a 20 deka árpa, az 1.37 kiló kukorica, a 0.49 kiló cukor, a sok takarmány és a 16.29 forint készpénz munkaegy- ségenkint — ilyen igyekezet és szorgalom mellett jövőre bizonyosan még nagyobb lesz, amelyhez minden. jót kívánok! A sok jó mellett azonban hibákra is rámutattak a felszólalók. Az egyik ilyen hiányosság volt például a nagymérvű baromfielhullás. A felszólalók ennek okát a hanyag gondozásban jelölték meg. A gépállomás kiküldette azt javasolta, hogy az állattenyésztőket jobban becsüljék meg. Az azoknak járó prémiumokat adják ki. Szerinte az ilyen hibák csökkentik az állattenyésztők felelősségét, végeredményben a termelés növekedését. A szövetkezetiek lteveselték a felsőbb szervek segítségét, a sajtó, rádió támogatását. A Néplap jelen sorokkal válaszol a bírálatra és ígérjük: ennek még folytatása is lesz. Egyben a jó eredményekhez továbbiakat kívánunk. Z. A. r * iVe zárkózzon el a kocsords Uj Elet az érdeklődőktől szól szavaikból, sok évtizedes mulasztás gyors pótlását várták vezetőiktől, a pártból, a kormánytól. Nekünk, a népfront-bizottságok vezetőinek feladatunk, hogy a falu további szociális és kulturális igényeinek kielégítése ütemtervét, több éves programját előkészítsük, megvalósítását segítsük, irányítsuk. Tanulni akar a falu. Többet akar termelni. Ezt segíti a kultúrotthon mezőgazdasági előadásaival, mezőgazda- sági szakkörével. Dolgozóink számos javaslatát eljuttattuk a járási tanács illetékes osztályaira. Már is többezer facsemetét ültettek a község belterületén és a dülőutak mentén. Megindult az utak javítása, árkok tisztítása és ha cementet kap a község, közmunkával járdát építünk. Parasztságunk összefogott, ebben az erő, melynek jó felhasználásával építhetjük újjá mezőgazdaságunkat, vele népünk jólétét emelve. Vadász Mihály, a cégénydányádi népfront-bizottság einöke. Kedden este igazán felemelő ünnepélyen voltam jelen: a kocsordi Űj Élet tsz. tartotta meg zárszámadási közgyűlését. A szövetkezet apraja-nagyja: a 29 család 36 tagja, sőt az öregek, gyermekek és más családtagok egyaránt ott szorongtak a felvirágozott, terített asztalok mellett. A kis termelőszövetkezet — mindössze 183 kát. hold területű — valóban jólétet teremtett tagjainak. Egyik legnagyobb erőforrásuk a tehénállomány, amely egyre több tejet termel. Volt olyan hónap is, amikor 19.1 liter volt az istállóátlag. Mostanában is 10.5 litert iejnek lehenen- kint, pedig több tehén szárazon áll a közelgő ellések miatt. Nincsen okuk szégyenkezésre a növénytermelési munkacsapat tagjainak sem. Hiszen csak a magkenderből 22.000, a cukorrépából pedig 18.000 forint gyarapította a közös bevételt. Nagy öröm voit számomra is ez az ünnepség, de örömömbe üröm is vegyült. Minél több arcon láttam a megelégedettség érzését tükröződni, annál jobban éreztem, hogy hibát követtek el az Üj Élet tagjai. Hiába kerestem azokat az arcokat, amelyeket gyakran láttam csodálkozva időzni a tsz. gazdagon termő földjeinek szélén. Ezeket az érdeklődő szomszédokat azonban itt az ünnepélyen nem láttam. Nem hívták meg őket, hogy megismertessék velük a közös gazdálkodás eredményeit. Bezárták előttük a kaput. Ajtai Endre brigád vezető erről így nyilatkozott: „Megvagyunk mi jól nélkülük is!” Körülbelül ez a véleménye a vezetőségnek és a tagság többségének is. — Pedig ez nem helyes álláspont. Egyetlen egy tsz-tagnak, vagy vezetőségi lagnak sincsen joga elzárni a boldogulás útját a becsületes dolgozó parasztok elől! Ifjú Bán György tsz. szervezési osztályvezető. * Éberség- hiánya, vagy túlzott bizalom? Kedden a 6-os számú Mélyépítő Vállalat központjában jártam. Abos János vállalati főmérnökkel akartam beszélni. Illedelmesen háromszor kopogtam, majd bátor voltam belépni az irodába. Meglepődtem, hogy a főmérnök nem volt ott. Az iroda balsarkában nyitott irat- szekrényt, az asztalon szanaszéjjel hagyott iratokat, terveket láttam. No, — gondoltam, — itt se sokat hallottak az éberségről. Vagy legalább, is e napon elfelejtkeztek róla. Helyet foglaltam egy párnás széken és vártam. Legalább én vigyázok a fontos okmányokra. Telt az idő. Egyik cigarettát a másik után szívtam el türelmetlenségemben. Gondoltam, kivárom a főmérnököt és megmondom: nagyobb éberséget vár tőle a dolgozó nép. De nem győztem kivárni. Kimentem a folyosóra. Végre lépteket hallottam. Nem a főmérnök jött, hanem két ismeretlen dolgozó. Ök is bejöttek az irodába, és most már velük együtt vártam Csütörtökön a vállalat Vasgyár-utcai részlegénél volt dolgom. A kapus informált az irodákat illetően. Több szobán is keresztülmentem, itt Is, ott is • csak irodaasztalokat és az asztalon hagyott iratokat találtam. Hova lettek az emberek? ... A kérdés kíváncsivá tett. Az utolsó irodába is beléptem. Ott kivételesen három íróasztalt láttam az előbbiekhez hasonló képpel. Az asztalon hivatalos papírok, wjjólyegzőpárna bélyegzőve!, céges papírokkal. Itt már csak negyedórát vártam. Űgylátszik az éberség hiánya általános ismertetője a vállalatnak. Vagy csupán túlzott bizalomról van szó? ... Akkor nem tudtam kivárni valakit, hogy megkérdezzem ezt tőle, Most kérdezem meg ... Van mit takargatni a Tejipari Vállalatnál! Tudomásunura jutott, hogy a Tejipari Vállalatnál „elfekszenek” a Konzervipari Igazgatóságtól megvásárolt „elfekvő” üvegek. Nem sok az egész, kb. 30 ezer darab. A 3 deciliteres üvegekre a vállalat igazgatója szerint a termelők által beadott tej zsírtarlalmának megvizsgálására lett volna szükség. Csakhogy a dolog úgy történt, hogy az üvegeket ömlesztve rakták vagonba és úgy szállították Nyíregyházára. S mit agyaltak ki a kirakodásnál, az „önköltség csökkentése” érdekében? Gombos vasvillával hányták ki a vagonból az üvegeket. Igaz, így gyorsabban ment a munka, csak éppen drága mulatság volt. így Béda András fuvarozónak is akadt egy kis dolga. Három kocsi törött üveget szállított el a tetthelyről és utasítás szerin^ elásta a telephely melletti üres telken. (Béke poraiba!) Borítsunk fátyolt a történtekre — gondolták a vezetők. Hogy hány ezer lehetett a három kocsi eltemetett üveg? Kapros László főkönyvelő el nem árulná a világért sem. Különösen a sajtó munkatársainak nem. Ügylátszik nem leli a „holt anyagok” kartonát. Pedig biztosan arra lehet felírva az a kb. 12.000 darab üveg is, ami még a tejüzem udvarán „elfekszik” ömlesztett állapotban. Megértjük mi azt, hogy egyes felelőtlen vezetők a vállalatnál szigorú felelősségre- vonás helyett szívesebben kendőzgetik, takargatják a pazarlást, csak azt nem értjük meg, hogy a vállalat felsőbb szervei mikor teszik már felelőssé az ilyen vezetőket?! «fi mm ■ eHSb « ■ I _j8I I «B* * I I n| ^^B Brn^H BHHBV «B I Hm ■ m ^m , '^1 4' - • -