Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-13 / 269. szám
«ÉPLfP 1234 november IS. szombat PARTÉPÍTÉS ■'Ar Ä pártszervezetek és a pártonxivüii dolgozó tömegek kapcsolatának további erősítéséért Jobban használ fűk ki a műtrágya terhíe§íoko/ó hutását l is ki kell tünniök a munkában, hogy példamutatásuk, lelkesedésük magaval ragadja a pártonkívüliek M- megeit a nagy feladatok végrehajtására. Bízzunk a pártonkívüli dolgozókban, különben nem oldhatjuk meg új feladatainkat. Van még mit termi ennek érdekében. A tisza- dadai alapszervezet és a Haladó tsz. taggyűlésére nem hívtak meg pártonkí- vüli dolgozókat. Ez az idegenkedés nem viszi előre a párt célkitűzéseit. Azoknak, akik idegenkednek a pár- tonkívüliektől — nincs igazuk, mert a nép egységét bontja meg az ilyen politika. Az egyeséges nép pedig nagy tettekre képes. Ezt bizonyítják történelmünk legdicsőbb időszakai. Dolgozó népünk 1945 után tettekkel bizonyította be: tud élni a szabadsággal és legjobb munkáját adja az országért. Az elért eredmények nem maguktól születtek, keményen meg kellett érte dolgozni. S ebben a kemény munkában a kommunisták mellett mindenhol ott voltak a becsületes pártonkívüliek is. Napjainkban is számtalan példával lehetne bizonyítani a pártonkívüliek tett- rekészségét. A népfront- bizottságok helyi programokat dolgoznak ki és gondoskodnak megvalósulásukról. Porcsalmán az utcák javítását már meg is kezdték, a nagy káliéi járás népfront-bizottsága a járdaépítést, a villanyhálózat bővítését, a fásítást vette tervébe. — A példák végtelen sorát lehetne megemlíteni: milyen erők kapcsolódtak be az építőmunkába a népfront útjain. Nem erősítik a pártonkí- vüliekkel való kapcsolatot a helytelen szektáns nézetek. Egyesek például úgy gondolják: „minden funkciót a párttagoknak”. A faluban, ha egy földművesszövetkezeti állás megüresedik, oda azonnal párttagot szemelnek ki. Pedig voina nagyon sok becsületes pártonkívüli, akinek éppen olyan joga van egy funkció betöltésere, mint a párttagnak. Helytelen azt gondolni, hogy ha valaki párttag, azzal együtt jár a fizetéses funkció. Az ilyen nézetnek aztán az a következménye, hogy a pártonkívüliek nem közelednek a pártszervezethez, vagy megfordítva. Véget kell vetni az ilyen káros gondolkodásnak. A K. V. októberi határozata után a gyakorlatban kell megvalósítani azt a jelszót, hogy: „kommunisták a tömegek közé!’” Kint kell élni a tömegek között, nap, mint nap magyarázni a párt politikáját, s a párton- kívüliekkel együtt harcolni a nagy ügyért, a közös ügyért, a párt politikájának célkitűzéséért. A tanácsválasztások után még jobban kell szélesíteni a tömegekkel kapcsolatunkat, segíteni, támogatni a népfront-bizottságok munkáját. Mi, kommunisták a nép fiai vagyunk, a népért dolgozunk és tettekkel bizonyítjuk, hogy ennek a hivatásunknak mindenkor eleget teszünk. Ebbe a nagy munkánkba bevonjuk a pártonkívüli dolgozók tömegeit is. Most jönnek a hosszú téli esték. Ezt fel kell használnunk a pártonkívüliek nevelésére. Helyes lenne, ha a pártvezetőség minél több pártonkívüli dolgozóval beszelhetne, kikérné véleményüket és javaslataikat. — Ezáltal meg tudjuk erősíteni a pártszervezet és a tömegek kancsolatáf, biztosítani tudjuk a párt egészséges utánnótlását. kialakítjuk a helyi politikát, s a dolgozó tömegek támogatásával sikerre visszük a júniusi határozat megvalósításai. Filep János, a megyei pártbizottság munkatársa. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat —- termésátlagainak emelése érdekében a többi trágyaféleségek között — nagy súlyt helyez a műtrágyák fokozottabb felhasználására is. Ha a határozat e pontjának végrehajtását megvizsgáljuk megyénkben, megállapíthatjuk, hogy bár értünk el eredménye-1 két ezen a területen, korántsem lehetünk velük megelégedve. Ezt bizonyítja a következő összehasonlítás is: Megyénkben a múlt évben az őszi vetések alá felhasználtak 113 vagon szuperfoszfátot és 16 vagon kálisót 12.000 holdon. Ez év hasonló időszakában 147 vagon szuperfoszfát és 25 vagon kálisó került kiszól ásra 15.000 holdon. A műtrágya használatának terjedése tehát lassú. Pedig úgyszólván megyénk valamennyi községében meggyőződhettek dolgozó parasztjaink a műtrágya termesíukozó hatásáról vagy a termelőszövetkezet, vagy egy-egy éienjáró egyéni gazda példájából. A nyírlövői Kossuthot, a nyírteleki Szabad Népet, a koesoidi Vcrös Csillagot és még egész sor termelőszövetkezet példáját említhetnénk, ahol igen jó eredményeket érlek el az őszi kalászosok műtrágyázása révéi-. Ezekben a szövetkezetekben a műtrágyafelhasz- náiás évről-évre fokozódik, ami a terméstöbbletben és a tsz-tagok gyarapodó jövedelmében jut kifejezésre. Ifjú Molnár András lövő- petri egyéni gazda 3.5 holdról 4ÍÍ mázsa rozsot csépelt. Termésátlaga 13.70 mázsa volt a község 8 mázsas átlagával szemben. 70 öl kísérleti parcelláján 13 mázsa burgonya termett, ami 300 mázsás holdan- kinti termésnek felel meg. Mindezeket a jó eredményeket Moirár András a szakszerű talajmunkának és a helyesen alkalmazott műtrágyázásnak köszön-» heti. A kalászosok alá ke- veröszán tűskor holdankint' 150 kiló szemcsézett szu- perfoszfálot és 60 kiló Kálisót dolgozott a talajba. A; burgonya alá holdankint: őszi szántáskor 200 kiló sí-1 ma szuperfoszfátot es 100 kiló kálisót használt. Több példa igazolja, hogy a kapások alá szánt mű-- trágya nagy részét az őszi! szántáskor kiszórva, a tavaszi kezdeti fejlődéskor jobban értékesítik nővé-.- nyeink. Erről azért idősze-, rű most beszélni, mert azl őszi szántás még javában folyik és e téren nagy lehetőség kínálkozik. Államunk áldozatok árán leül-' földről hozza be a műtrágya nyersanyagainak te-' kintélyes részét, hogy mi-1 nél jobban elősegítse a. dolgozó parasztság gyors! felemelkedését. Használjuk, ki tehát jobban kormányzatunk segítségét a magunk és hazánk javára. G. Nagy Lajos, a Műtrágya V. dolgozója. JOGOK LS KÖTELESSÉGEK Sokszor már e lap foglalkoztunk hasábjain az egyes községekben tapasztalható rossz példamutatással és annak káros következményeivel. Ennek ellenére még mindig fennáll több községben ez a hiányosság. Véleményem szerint Nyír- pazony hátulkullogásának is ez a legdöntőbb oka. Ha Németh István vb.-elnök- helyettes, Málik Mihály vb-tag és más vezetők nem lennének adósai a nép államának, akkor ez a község sem volna úgy elmaradva kötelezettségeinek teljesítésével. Ezek a vezetők nyilván nem érzik a felelősséget azért, hogy például a tervezett baromfibeadásnak csak 16.1 százalékát, a tojásnak pedig csak 37.6 százalékát rótta le a község. Hasonló a helyzet lb- rányban is. Idősebb Márkus Mihály 7 holdas dolgozó paraszt, a földműves- szövetkezeti ügyvezető apja — baromfiból, tojásból, sertésből, marhából és burgonyából ebben az évben még semmit sem törlesztett. Ezek a tények nem vetnek valami jó fényt a begyűjtési hivatalok munkájára sem. Pedig lehetne jó eredményt elérni ezekben a községekben is, ahol az adottságok nem rosszabbak, mint például Nagy- varsányban. Itt az évi tervet tojásból 80, baromfiból 60 százalékra teljesítették. Vagy Tivadarban, ahol a tojásbeadási tervet 98, a baromfibeadást 68 százalékban valósították meg. — Ezekben a községekben a vezetőknek szívügyük a begyűjtés és helyesen foglalkoznak a hátralékosokkal. Nyirpazony és Ibrány veJ zetői még mindég nem1 hallják, nem látják és nemi értik meg, hogy a jogokat nem lehet elválasztani a kötelességektől. Azoknak a1 jogoknak a gyakorlása,; amelyektől egész dolgozój népünk boldogulása, jobb' élete függ — csak úgy len hetséges, ha állami kötelezettségeinket. is teljesítő jük. Varga Károlyné igazgató. Két új kulíúrottliout avatnak vasárnap Ismét keltővel szaporodott falusi kullúroHho- naink száma. V asárnap1 avatják fel Pusztadoboson és Dögén a kultúra otthonát. A pusztadobosi 300, a dögéi pedig 200 látogató befogadására alkalmas. A Központi Vezetőség október 1—3-i nagyjelentőségű ülésének határozata többek között kimondja: „Az új szakasz gazdasági feladatait csak a pártaktívára és az egész párttagságra támaszkodva, a dolgozó tömegek erejével, mindennapos, öntudatos, lelkes munkájával tudjuk megvalósítani. Gazdaságpolitikánk csak akkor válik eleven ható erővé, ha a párt és a dolgozó nép megérti és magáévá teszi.“ A határozat tehát világosan, félreérthetetlenül kimondja, hogy végrehajtásához nemcsak a kommunistákra, hanem a pártonkívüli dolgozó tömegekre is 'szükség van, hiszen ők is közvetlenül érdekeltek az uj1 szakasz politikájában. Az október havi nyilvános párttaggyűlések, amelyeken pártonkívüli dolgozók is résztvettek, bebizonyították, hogy a pártonkí- .vüliek magukévá teszik a K. V. határozatát és részt akarnak venni végrehajtásában. Számos felszólaló kifejezte a pártonkívüli dolgozók ezirányú óhaját: a jövőben fokozottabban vonják be őket a politikai élet .irányításába, a pártszervezetek jobban vegyék figyelembe véleményeiket, javaslataikat, mint eddig tették. Jánkmajtison a községi alapszervezet taggyűlésén Varga Károly pártonkívüli 6 holdas dolgozó paraszt több paraszttársának véleményét tolmácsolta: „Helyes, hogy a pártszervezet pártonkívülieket is meghívott a taggyűlésre, hiszen a K. V. határozata közös *gy, mindnyájunk ügye, amelyet a párt csak a pár- íonkívüliekkel együtt tud megvalósítani.” Igaza volt Asth Mihály pártonkívüli dolgozónak, amikor a ven- csellői alapszervezet taggyűlésén arról beszélt, hogy: n,a pártszervezet politikai munkájában, a tömegekkel való kapcsolatban kevesebb lett volna a hiányosság, ha már eddig is többször leültek volna tanácskozni a pártonkívüli dolgozókkal.“ Az októberi taggyűlések bebizonyították, hogy ez a kezdeményezés valóban helves; a jövőben is többször te kell ülni a dolgozó parasztokkal és megbeszélni a közös ügyet, a falu, vagy a szövetkezet problémáit. A pártonkívüli dolgozók szívesen veszik ezt a bizalmat, s jogosan elvárják a kommunistáktól, hogy méltó helyet biztosítsanak számukra a falu politikai és gazdasági életének irányításában. A most lezajlott népfrontbizottsági választások, jelölőgyűlések is azt igazolják, hogy a dolgozó parasztok, a becsületes pártonkívüliek tömege tele van akarással, lelkesedéssel, velünk tartanak a júniusi úton, látva a párt helves politikáját. A helyi politika kialakítása, a helyi és országos érdekű feladatok sikeres megoldása megköveteli a kommunistáktól, hogy az eddigieknél jobban támaszkodjanak a tömegekre, vegyék figyelembe jogos panaszaikat, használják ‘el javaslataikat. Csak így válik lehetővé, hogy sikeresen haladjunk a júniusi úton. Ez az egyik legfontosabb lépés a párt és a tömegkapcsolat elmélyítéséhez: tanácskozni a pártonkívü- liekkel, kikérni véleményüket, megfogadni hasznos ta- ná-saikat. A kommunistáknak. természetesen ezután munka. A jó munka ered- j i menyét élvezték a tiszavas-1 vári gépállomáson, a ha-: nyag téli gépjavítás követ-1 i kezményét viselték a nyír-1 bogdányi állami gazdaság- j ’ ban, a kölesei gépállomás' körzetében és még számos helyen megyénkben. Most újra elérkezett a téli gépjavítás ideje. Sok gépállomáson és állami gazdaságban még javában dolgoznak a gépek. Ezeket természetesen nem lehet kivonni a munkából. Éppen ezért jelenleg a legtöbb helyen az előkészítő munkák fokának. Miből is all az előkészület? Először is rendbe kell hozni a javítóműhelyeket, kijavítani az ajtókat, ablakokat. Ahol nincs alkalmas műhely, ott november 30-ig a minisztertanács határozata értelmében a gépszíneket kell átalakítani ideiglenes javítóműhelyekké. Már most gondoskodni kell megfelelő fűtésről és a világításról. A dolgozók kapják meg a védőruhákat, a védőételeket és italokat, mihelyt az időjárás úgy kíván- ia. Az előkészítő munkákban segíteni kell az üzemi bizottságoknak is. Irányítsák a dolgozók szakmai oktatá-j sát. Ahol nincs, ott vezes-j sék be a dolgozók szakmai konferenciáit. Szervezzen az üzemi bizottság a gépjavítás idején tapasztalatcseréket. A tapasztaltabb munkások mutassák meg a fiatal gépkezelőknek a géphibákat, magyarázzák meg, miből adódtak és hogyan lehetett volna megelőzni őket. A gépjavítás egyik akadályozója volt csaknem minden esztendőben az alkatrész-hiány. Az idén azt akarjuk elérni, hogy az alkatrész-hiány ne akadályozza a gépjavítást. Az üzemi bizottságok folytassanak népnevelő munkát az üzem dolgozói között, hogy minél több alkatrészt újítsanak fel. Munkájukhoz sok segítséget kaphatnak a nyíregyházi gépjavító vállalattól. Itt bevezették a szakosított javítási rendszert. A területet felosztották a művezetők között és november 1-ig több, mint 60 ezer forint értékű alkatrészt gyártottak házilag a gépjavítás elősegítésére. A minisztertanács határozata megszabja, hogy február 25-ig a traktorokat és a munkagépeket, május 31-ig az arató-, aratócséplő és cséplőgépeket, az álló munmiumban részesüljenek. Meg kell javítani a gépa javítás minőségi ellenőrzését is. Most egyetlen egy rosszul kijavított gépet se vegyenek át a dolgozók, az üzemek. Az üzemi bizottság itt is sokat segíthet a gép* javítás sikere érdekében. A dolgozókat úgy neveljék, hogy azok jóminőségű munkát végezzenek, hogy jól kihasználják a munkaidőt, alacsony önköltséggel és a legjobb minőségben, gyorsan végezzék el a gépjavítás munkáit. A gépjavítási munka többéves tapasztalataira szert tettünk már. A tapasztalatokat használják fel a mezőgazdasági üzemek vezetői. Adjanak segítséget a szervezési munkával, a nép- neveléssel az üzemi bizottságok, hogy a most megkezdett gépjavítást az eddigiektől eltérően, sokkal eredményesebben, kevesebb utólagos reklamációval végezhessük. Ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke. Csak így adhatunk a jól kijavított gépekkel valóban nagy segítséget a mezőgazdaságnak, a terméseredmények növeléséhez. Babolcsi Pál. a MEDOSZ megyei elnöke, i A MEDOSZ-szervezetek feladatai a féli gépjavítás idején iára alkalmas traktorokat jedig március 1 és május 11 között kell kijavítani. A »épjavítás sikere érdekében i mezőgazdasági üzemekben ütemtervet kell készíj ;eni. Az ütemtervben fel cell tüntetni, hogy a mező- gazdasági üzem hány erőgépet akar kijavíttatni a nyíregyházi gépjavító vállalatul és hányat akarnak kijavítani saját erejükből. Az izemi bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a terveket, valamint a gépjavításra vonatkozó határozatokat és utasításokat a lolgozók megismerjék. Az üzemi bizottságok gondoskodjanak a versenymozga- iom kiszélesítéséről. Segítsék a kezdeményezéseket, mozdítsák elő a párosversenyek megindulását. A nyíregyházi mezőgazdasági gépjavító vállalat dolgozói már kihívták párosversenyre a budapesti gépjavító vállalat dolgozóit. Az üzemi bizottságok a hasonló kezdeményezések megvalósításának legyenek zászlóvivői, Értékeljék rendszeresen a verseny eredményeit és gondoskodjanak arról, hogy a kiváló eredményt eléri dolgozók jutalomban, préSzebbé, jobbá kell tenni a dolgozó nép életét. Erről esik legtöbb szó napjainkban. Minden tett, minden1 munka a dolgozó nép érdé-' kében, életének szebbé, jobbá tételéért kell, hogy folyjon. Amikor erről beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az életszínvonal emelése nem lehetséges a termelés növelése nélkül, nem lehetséges a mezőgazdaság fejlesztése nőikül. Ha pedig a termelés növeléséről, a föld termőerejének növeléséről, gyarapításáról beszélünk, vele együtt értjük a gépek munkáját is, mert gépek segítsége nélkül nem növelhetnénk a föld termőképességét. Ez évben különösen bebizonyították a gépállomások traktoristái, a mező- gazdasági gépek kezelői, hogy a gép az ember segítő társa, és vele gyorsabb, jobb, könnyebb a munka. Azt is hozzátehetjük, hogy jó gépekkel. Az elmúlt év számos gyakorlati példával bizonyította be a gépállomások, állami gazdaságok dolgozóinak és vezetőinek, hogy ahol törődnek a gépekkel, ahol jól elvégzik a gépjavításokat, ott jó munkát végeznek r gépek, ahol pedig elhany" oliálc a gépek kijavítását, egész évben vontatottan folyik a
