Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-13 / 269. szám

1354 november 13, szombat NÉPLAP* 3 A Francia Unió haderői behatolnak a patetiaoi ellenállási haderők átcsoportosítási övezetébe A „Vietnami Tájékoztató iroda“ jelentése szerint a Franqia Unió haderői állan­dóan behatolnak a patet­iaoi csapatok Phongsali-i és Samnua-i ' átcsoportosítási övezetébe. Francia parancsnokság alatt álló fegyveres bandi­ták november 4-én elfoglal­ták a Phongsalitól hetven kilométerrel északnyugatra fekvő U Neua repülőteret. Ugyanaz nap száz fegyveres bandita három francia tiszt parancsnokságával Muong Khua térségében fosztoga­tott és elhurcolta a helyi közigazgatási bizottság el­nökét. Ezt megelőzően szeptem­ber 26-án száz fegyveres bandita behatolt a Samnua tartományban fekvő Hong Mon-ba és megtámadta a patetiaoi csapatok szállás­helyét. Október 4-én a Francia Unió haderői 500 fegyveres banditát, akiknek legna­gyobb része a Csang Kaj- sek banda maradványából került ki, a Pongsali tarto­mányban fekvő U Neuába szállítottak, ahol a banditák felgyújtották az egész falut és vérfürdőt rendeztek a lakosság között. Megholt Edward Clark Carter amerikai közéleti férfiú Newyork, (TASZSZ.) November 9-én, rövid be­tegség után, 76 éves korában elhunyt Edward Clark Carter, a keleti és csendesóceáni problémák nagy szakértője, közéleti férfiú. A második világháború ide­jén Carter irányította „a Szovjetuniónak a háborúban segítséget nyújtó bizottság” nevű amerikai társadalmi szervezetet. A Francia Szocialista Párt feltételekhez kötötte a, Mendes-France kormányban való részvételét Angol lapok Kesserling televíziós beszédéről Kesserling volt náci tábornagy, aki 1940-ben az Angliát bombázó német légihaderőt vezette, beszélt az angol rádió televíziós adásában. Az angol lapok felháborodottan írnak Kesserling nyilatkozatáról. A Daily Sketch írja: „A háború mennydörgése visszhangzott a televíziós készülékeken. Furcsa dolog, hogy egyik fő ellenségünk volt televíziós szolgálatunk szenzációja.” A nyugatnémet sajtó is beszámol arról, hogy Kesserling provokáló nyilatkozatát Anglia lakossága viharos felháborodással fogadta. Nemzetközi távirászverseny lesz Leningrádban A Szovjetunió DOSZÄAF szervezetének központi bizottsága elhatározta, hogy november 18. és 26. között nemzetközi távirászversenyt rendez Leningrádban. A versenyben a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság csapatai vesznek részt. A versenyt, mint vendégek, megtekintik a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, a Mongol Népköztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság távirászai is. 530 holdat szántónak fel ! a mátészalkai szántóbrigádok az özvegyek és fogatnélküliek földjéből A Hazafias Népfront má­tészalkai bizottsága a me­zőgazdaságban soronkövet- kező feladatokat is megje­lölte munkatervében. Több megbeszélésen esett szó az őszi mélyszántási lemara­dásról, mivel ebben a köz­ségben sok a fogatnélküli. A dolgozó parasztok elhatá­rozták, hogy brigád-szántás­sal segítik az özvegyeket és a fogatnélküliekét, hogy a tanácsválasztásig teljesen befejezzék az őszi mélyszán­tást. Ahol a mákgubó repül A tiszavasvári Alkaloidában a mákgubót gobófuvóval szállítják A napokban a tiszavas- vári Alkaloida vállalatnál jártam. Ott láttam a körül­belül két hónapja beindí­tott gubófúvót, mely az or­szág különböző részéből va­gonokban érkező mákgubót a MÁV rakterületéről két, körülbelül 40 centi átmé­rőjű csövön mintegy 150 méterre, a rendeltetési he­lyére szállítja. Emlékszem rá, hány dolgozó izzadt ez­előtt és nehéz fizikai mun­kával lórékban szállította a mákgubót a tárolóhelyre. A gépezet mintegy 50 munkás munkáját végzi el. Ezévben már eddig mintegy 250.000 forint megtakarítás adódott a gépi munkával. A gép na­ponta 35—40 vagon mákgu­bót szállít a tárolóhelyre. A gépezet már beszállításkor megzúzva viszi rendeltetési helyére a mákgubót. Ezelőtt ezt a munkát a tárolószí­nekben végezték, ami ren­geteg munkaórát és ener­giát igényelt. A gyár mérnökei újítást fognak végrehajtani a fúvó­berendezésen a túlzuzás ki­küszöbölése érdekében. Jói-i esik ilyet látni és visszagon- dőlni arra, hogy a gepek helyett valamikor én is ke­serves nehéz fizikai mun­kát végeztem. Az Alkaloida gyár dolgozói ma már gé­pek segítségével könnyeb­ben. gyorsabban végezhetik munkájukat és sokszázezer forintot takaríthatnak meg. A megtakarított összegből modern fürdőt és öltözőt kaptak, mely nemrégen nyílt meg. H. MOLNÁR KÁROLY tudósitó, 14 í G \ <> FÉSZEK Irta: N. ZEMSZKOV Mint ismeretes,, a Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa csütörtökön úgy döntött, hogy támogat­ja a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását. Az erről szóló határozat után a kongresszus Mendes- France javaslatát tárgyalta, hogy a szocialista párt ve­gyen részt a kormányban. A kongresszus csütörtökön es­te 1773 szavazattal úgy dön­tött, hogy a szocialista párt csak bizonyos feltételek mellett vesz részt Mendes- France kormányában. 1091 szavazatot adtak le a kor­mányban való feltételnél­küli részvételre vonatkozó indítványra, míg 498 szava­zatot a kormányban való részvétel ellen. A feltételeket, amelyek mellett a francia szocialis­ták hajlandók résztvenni a kormányban, még nem kö­zölték. Laptudósítók szerint elsősorban gazdasági intéz­kedésekről van szó. A Francia Szocialista Párt ezenkívül a tengerentúli te­rületeken folytatott politi­kával kapcsolatban javasol­ja a Tuniszra vonatkozó egyezmények gyors megkö­tését liberális és „szociális igazságosságot célzó új po­litika folytatását Marokkó­ban és Algírban, valamint ezen , területek statútumá­nak lojális alkalmazását“. í A Dózsa György-úti fo- gatosok nem is sokat gon­dolkoztak a brigádok meg­szervezésében. November 11- sején már munkához fogtak. 1 Izsó Ferenc és Füzeséri La­jos 12 holdas dolgozó pa­rasztok tehénfogattal, Ká­dár István tízholdas pedig két erős ökrével forgatta a jóNmarőseik földjét. Másnap a Vörósmarty-úti fogatosok is csatlakoztak a brigádszántáshoz. Szarka Lajos, Sipovics István és Ruszka Bertalan új brigá­dokat alakítottak, s este pe­dig vérsenymozgalmat szer­veztek az őszi mélyszántás befejezésére. A felhívás hí­re hamar bejárta a falut, s közel 200-an tettek válla­lást, hogy a tanácsválasztás­ra nem lesz szántatlan föld a szálkái határban. Néhánv nap múlva már 57 dolgozó paraszt teljesítette is ígére­tét, s nyomban hozzálátott a brigádmunkához. Most I már négy utca fogatosai j dolgoznak brigádban s ed- | dig több, mint 530 holdat j szántottak fel a fogatnélkü- lliek és özvegyek földjéből „Kergetheted a kígyót üres bambuszbotba, ott is tekereg” — tanít egy kí­nai szólásmondás. Csang Kaj-sek is egyre tekereg Tajvan szigetén, ahova őt évvel ezelőtt kergette a kínai nép. Időről-időre fel­emeli a fejét és baljósla- túan sziszeg. Kínában közmondás : „Ha már vered a kígyót, üsd is agyon”. A kínai nép nem tűr földjén kí­gyófészket. Tajvan szige­tén kínaiak éltek már jó­val azelőtt, hogy Kolum­bus felfedezte Amerikát. A csangkajsekista klikk most mégis képes volna saját leikével együtt az egész kínai földet eladni a sárga ördögnek. Szállóige Kínában, hogy a szenvedély és a haszon­lesés megkövesíti a szi­vet. Csang Kaj-sek és hit­vese, akiket Amerikában a politikai szentek közé sorolnak, sokmillió ame­rikai dollárt harácsoltak össze véres spekulációkon. A kuomintangista élősdik most naponta körülbelül egymillió dollárba kerül­nek az amerikai adófize­tőknek. A „Reporter” című fo­lyóirat beismerése szerint a pénz „a legcsábosabb főszereplő” a Kuomintang tragikomédiájában. Csang Kaj-sek, saját bevallása szerint már ifjúkorában kifejlesztette „erényeit”. Az eszközökben kevéssé válogatós, „faragatlan és féktelen”, „forrófejű”, „ma­kacs” és „civakodó” lett; „nem egyszer kegyetlenül megverték”. Mint kide­rült, a pompás önéletrajzi adatoknak komoly alap­juk van. Csang Kaj-sek nyiltan beismeri: „próbál­kozásaim sohasem jártak volna sikerrel... Jing-si támogatása nélkül. (Jing- si volt a csúfneve az egyik gengszterbanda ve­zérének a régi Sanghaj­ban.) Elejétől végig az ő érdeme, hogy tehetségte- lenségem dacára elérhet­tem jelenlegi pozícióimat." Nagy Imre elvtárs beszédének közvetítéséről A Magyar Rádió ma, a j nács elnökének beszédét a Kossutn-adón 17.30-as kéz- MÄVAG-ban tartott vé­dettel közvetíti Nagy Imre lasztási nagygyűléséről, elvtársnak, a miniszterta- i Mint a „New York Ti-) mes” tudósítója írja* „Csang Kaj-sek már egy emberöltő óta hadakozik és aligha kívánja élete hátralévő részét egy Viktó- ria-stilusú komor házban tölteni s a tengerszoroson át nézni Kínát”, A tudó­sító véleménye szerint Csang Kaj-sek nem ül és vár ölhetett kézzel, ha­nem még egy kísérletet tesz arra, hogy Amerika jóváhagyásával visszatér-) jen a kínai szárazföldre,. Egyes lapok szerint az ame­rikaiak készek arra, hogy „Csang Kaj-seket leoldják a láncáról”. De — ha már a képes beszédnél tartunkj veszett eb csak egyféle-) képen végezheti. A kínai nép ahhoz, a régi bölcse-) séghez tartja magát, hogy a veszett kutya farkát a kutya nyakánál kezdve kell levágni. A Hazafias Népfront a hazaszeretet alkotó moz- " galma. Gyermek- és diákkoromban mindig bajban vol­tam, ha a hazaszeretetről beszéltek. Ez két okból eredt. Hét éves sem voltam, mikor édesanyám meghalt. Apám az első világháborúban volt. Öreg, nyolcvan- egynéhányéves özvegy asszony vitt magához négyün­ket, testvéreket Budapestről Mohácsra. Nagyanyám legidősebb bátyjának volt a felesége. Ö igen sokat mesélt az 1848-as időkről, a negyvennyolcas hazafiak bujdosásáról. (Hiézen férje is közöttük volt, mint fia­tal mérnök.) Sokat mesélt a 67-es‘ kiegyezés megalkuvó szégyenéről, — Jókairól, inkább mint függetlenségi politikusról. Arra tanított, hogy ne higyjek a német­nek, és főként ne az uraknak. A némettől és az urak­tól független hazáért való harcot tanította hazaszere­tetként. Ezt nem találtam diákkoromban sehol más­hol. Nem értettem azt a hazát, ahol Petőfinek tiltott versei voltak. Otthon ezeket tanultam, de az iskolában ezeket még említeni sem volt szabad, pedig én ezeket tartottam legszebbeknek, és legjobbaknak. Ady kultu­rális és egyházi átok alatt volt. Egyik oka nálam a hazaszeretet körüli bajnak ez volt, hogy mást tanul­tam otthon, mint az iskolában. Szivem az otthon ta­nultakkal érzett és értett egyet. A másik oka pedig, hogy nem tudtam hol szeretni a hazát. Az iskolában nem lehetett. Moziban, színházban ugyanúgy nem. Val­lásos ifjúsági egyesületekben sem, mert ott a pietiz- mus miatt csak az „idvességgel” foglalkoztak. Az 1940-es évek elején kezdtem először találkozni emberekkel, akiknek gondja, baja volt a haza, a nép sorsa, akik mondani merték, hogy nem jól van és itt az ideje, hogy csináljunk valamit. Ilyesmit én először Bereezky Alberttól hallottam. Másoktól ellenben elég sokat kikaptam Ady, Móricz Zsigmond, Veres Péter,.. Tettre készen szeretni édes hazánkat Szabó Pál, Illyés Gyula, Erdei Ferenc írásait idéző egy- egy egyházi alkalmon elmondott beszédért. lYJegvallom őszintén, hogy 1944 szeptemberétől kezdve érzem, hogy szabad és lehet a magyar hazát úgy szeretni, hogy nem ütik be érte az ember fejét. Nyíregyháza felszabadulása után, 1944 novembe­rében a Nyíregyházi Tanintézetek és Pedagógusok Kol­légiumának rendezésében volt az első szabad kulturá­lis esemény, ahol szabadon lehetett többek között Ba­lassit, Petőfit, Adyt, József Attilát szavalni. 1945 nyarán, Nyíregyházán rendezett kéthetes egésznapos elfoglaltságokat jelentő Szabadegyetem több. mint ezer hallgatója közösségében éreztem meg, hogy eljött az ideje a szabad magyar hazaszeretetnek, sokakkal együtt lehet tettre készen szeretni édes ha­zánkat és népünket. A Hazafias Népfront programja azért ígéretesen nagyszerű, mert a hazafiságot és hazaszeretetet nem formailag, hanem tartalmilag fogta meg. Ezért mu­lasztást pótol és hibákat javít. A gyors újjáépítés és a szocializmus építését lehetségesítő nagy erőfeszítést jelentő tervkészítés idejében, bár nem jó, de érthetően természetes mulasztások és hibák voltak ezek. Azon­ban abban valami nagyon ígéretes van, hogy ugyanaz a párt és ugyanaz a kormány, amelyik a terveket konkrétizálta, és megvalósításán fáradozott, indította el a Hazafias Népfrontot. A termelés, az ipari és mezőgazdasági termelé­kenység mennyiségi és minőségi fokozása, az életszín­vonal fokozatos emeléséért és benne a munkásság és dolgozó parasztság helyes egyéni érdekeltsége akkor lesz hazafias, országépítő tett, ha benne döntően jel­lemzővé, sőt meghatározóvá édes hazánk szeretete és felemelkedő népünk közös szolgálata lesz. Ezt tartom a Hazafias Népfront legfőbb nevelési feladatának. A kongresszuson Darvas József beszámolóján kí- vül Nagy Imrének, a minisztertanács elnöké­nek felszólalását, és annak is a bizalom kérdését s az arra adott imponáló, a népi erők igazi akaratát kife­jező választ tartom a legjelentősebbnek. A júniusi program számára kért bizalom és támogatás megadá­sának ígérete kötelezi legnagyobb mértékben a kon­gresszus résztvevőit, köztük magamat is. Az a meggyőződésem, hogy a Hazafias Népfront országos kongresszusán népünk a bizalmi válságon túljutott. Nagy Imrével, a minisztertanács elnökével való beszélgetésem is erősítette meggyőződésemet. —• Feltétlenül megvalósítandónak tartom minden munka­helyen a bizalom megteremtését, így a néphez hű pa­pok és a kormányzat helyi szervei között is. Mint az egyház emberének, befejezésül legyen sza­bad elmondanom, hogy mint egyházam hűségre tö­rekvő szolgája, nagyon boldog vagyok, hogy népünk küldötteként részt vehettem a Hazafias Népfront első országos kongresszusán. Bízom abban, hogy a Hazafias Népfront mozgalma sok jó eredményt fog elérni ha­zánk felvirágoztatására és népünk életének gazda­gabbá tételére. Békeff Benő esperes, theoi. prof

Next

/
Thumbnails
Contents