Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-03 / 260. szám

n M'DP SZABOLCS-SZATMÄRMLCYEl BIZOTTSÁGÁNAK LATO A mai számba» % Levél tm párttitluirjící (2. oldal,);,f A kisvardai járási könyvtárban, (3. oldal.) Rendelkezés »7, állami tart ilékfSldek hasznosításáról. ’(3. oldal.) Sport (4. oldal) XI. évfolyam, 260. szám ARA 50 FILLbiR 1954 november 3, szerda Nagyobb megbecsülést fi nőknek és a fiatuloknuk ! Javuló eredmények a iia^haláixl kemierjfj árbau A többéves újságírói munka sok-sok felejthetetlen élményt nyújt. Azért kezd­jük így a ’vezércikket, mert megírására elsősorban ezek az élmények késztettek bennünket. Jól ismerjük Szemén Erzsi mándoki traktorista nevét. A Szabad Nép cikket írt hősies munkájárój s ár­iéi a nevezetes éjszakai szántásról, ami­kor a zuhogó hideg őszi esőben saját köpenyét terítette a motorházra és úgy szántott rendületlenül, mert szükség volt a gyors szántásra. Nem hinnénk azt, hogy Nyíregyházán kevesen ismerik Magna Andrásné parasztasszony tanács­tag nevét. Idős, hatvanon felüli beteges öregasszony, de fáradhatatlan a közös­ségért, dolgozó paraszttársaiért végzett munkában. Sok-sok sztahanovista, kivá­lóan dolgozó parasztasszony, csupa szív és lelkesedés pedagógusnő él, dolgozik és tevékenykedik Szabolcs-Szatmárban a haza felvirágoztatásáért. Nemrégiben hívta fel Kiss Béláné tunyogmatolcsi pa­rasztasszony beadási versenyre asszony­társait. Azért tette, mert tudja, hogy ez­zel az egész közösséget szolgálja. A mi asszonyaink és fiataljaink tehetségükkel, szorgalmukkal, ügyességükkel, bölcs elő­relátásukkal, gondolkodásukkal kima­gasló helyet foglalnak el társadalmunk­ban. A Magyar Népköztársaság megbe­csüli a dolgozó nőket, az anyákat, fia­talokat. Méltó helyet biztosít számukra es nemcsak a gazdasági életben jutnak vezetőhelyekre, hanem a társadalmi és politikai életben is. A Hazafias Népfront sok asszonyt és lányt, fiatalt hívott tábo­rába, vezetőszerveibe, a népfront-bizott­ságokba. És most a tanácstagi jelölőgyű­léseken számos asszonyt, fiatalt jelölnek a választópolgárok. Éppen ezért érthetetlen, hogy egyes helyeken eléggé el nem ítélhető szek- táns és antidemokratikus nézetek ütöt­ték fel a fejüket és ezek károsan befo­lyásolják a tanácstagi jelölőgyűléseket. Egyes helyeken az a veszély fenyeget, hogy a nők és fiatalok nem foglalhatják el teljesen megérdemelt helyüket a me­gyei, járási, de még inkább a községi tanácsokban. Megtörténik olyan eset, hogy egyes választópolgárok nőket és fiatalokat javasolnak jelölésre, de a gyű­lés résztvevőinek többsége káros és té­ves nézeteket vallva elutasítja a jelölést, ezzel az egyetlen indokkal: „asszony”, vagy „fiatal”. Még egyes párt- és ta­nácsfunkcionáriusaink sem mentesek et­től. A kocsordi községi párttitkár pél­dául maga vallotta azt az ósdi, népi demokráciánk és pártunk felfogásával el­lentétes véleményt, hogy „az asszonynak a főzőkanál mellett a helye”. Hadd mond- uik el válaszul a kocsordi párttitkárnak és mindazoknak, akik még nem tudtak megszabadulni a régi világ előítéleteitől, Perényi Józsefnénak, a nyírteleki Sza­badság termelőszövetkezet derék tagjá­nak szavait: „A múltban a kuláknak kapáltam harmadában és arattam tizen­ötödében. Ma termelőszövetkezeti tag vagyok és gond nélkül élek családommal együtt. Én is az új élet kovácsa akarok lenni. Elhatároztam, hogy csatlakozom a 200 munakegységes mozgalomhoz, és azt túl is teljesítem!” Ilyen asszonyokat és lelkesedésben hoz­zájuk hasonló fiatalokat akarnak kizárni egyesek a tanácsból! Gondolkoztak-e azon ezek az emberek, hogy milyen lel­ketlenül, embertelenül és antidemokra- tikusan cselekszenek? A mi asszo­nyaink a sokévtizedes kegyetlen szen­vedések idején a. férfiakkal együtt, sőt még jobban vállukon hordozták a sze­génység és nyomor minden terhét. Ezek az asszonyok megérdemlik azt, hogy most is egyenrangú félként vegyenek részt a közügyek intézésében, egyen­rangú félként küzdjenek a család és az ország jövőjéért. Talán bizony az a sok- gyermekes parasztasszony, aki olyan ügyesen és szorgalmasan végzi el ott­hon munkáját és teremt bőséges, nyu­godt életet családjának, ne tudna a nagy család, a község és ország ügyeivel is hasonló ügyességgel, szorgalommal tö­rődni!? A mi fiataljaink lelkesedéssel, az új élet iránti duzzadó szeretettél akarnak és követelnek helyet maguknak a szo­cializmus építésében. Ök nemcsak fiata­lok, hanem egy szocializmust építő or­szág teljesjogú állampolgárai is. Lehet ugyan, hogy fiatalságuk miatt sokszor nagyobb a kedvük és hangjuk, mint il­lene. De hát nem a közügyekben való aktív részvétel-e az a nagy nevelőiskola, amelyik szocialista ipádon gondolkodó állampolgárokat nevel a mi fiainkból és lányainkból?! Ez a fiatalság a mi re­ménységünk! És ezektől a fiataloktól akarják elvenni egyesek azt a jogot, ami őket megilleti! A téves nézetek érvényrejutá;áért el­sősorban a pártszervezetek a felelősek, de nem hallgathatjuk el az MNDSZ és a DISZ felelősségét sem. Meg kell mon­dani, hogy egyik tömegszervezet sem ve­szi ki részét megfelelően a tanácsválasz­tást megelőző felvilágosító munkából, a nők és fiatalok megbecsüléséért, elis­meréséért nem harcolnak eléggé követ­kezetesen. Sok helyen még azt sem ma­gyarázzák meg, hogy mennyire fontos a nőknek és a fiataloknak megjelenni a jelölőgyűléseken, nemcsak egyszerű hall­gatóként, hanem jelölőként, a gyűlés tevékeny résztvevőjeként. Törekedjenek arra a pártszervezeteink és illetékes tömegszervezeteink, hogy meg­változzon ez a helyzet. Biztosítsunk sokkal nagyobb megbecsülést a nők és a fiata­lok számára! A berkeszi rlol<jozó parasztok felhívásának eredményei A berkeszi dolgozó pa­rasztok november 7 tiszte­letére begyűjtési versenyre hívták megyénk dolgozó pa­rasztjait. Kezdeményezésük­re versenyre keltek a járá­sok és a községek. Jelenleg a kemecsei járás tartja az elsőséget. Ebben a járásban 7 község csatlakozott a ber- kesziek felhívásához, 513 egyénileg dolgozó paraszttal és 12 termelőszövetkezettel. A mátészalkai járásban 469 egyénileg dolgozó paraszt fogadta el a versenyfelhí­vást. A vállalások valóra vál­nak. Egyre több dolgozó tel­jesíti a beadást. A községek közötti versenyben a ber­keszi dolgozó parasztok ve­zetnek. Alig van egy-két dol­gozó, aki még nem tett ele­get a beadásnak. A beadás teljesítésében eddig átlago­san 99,1 százaléknál tarta­nak. Berkesztől csupán né­hány százalékkal maradt le Gégény: 93,6 százalékra tel­jesítette beadási kötelezett­ségét, Demecser pedig 90,3 százalékra. A termelőszövetkezetek között folyó versenyben azonban nem a berkesziek vezetnek. Megelőzte a ber­keszi Bajcsy-Zsilinszky tsz-! az ököritófülpösi Vörös Csil­lag, ahol már 100 százalékig eleget tettek minden be­adásnak. A nyírbogdányi Dózsa termelőszövetkezet­nek is csupán 4 mázsa bui- gonyahátraléka van. A hí­zásba állított sertést január első napjaiban adják át az államnak és ezzel teljesítik a jövőévi beadást. Évek során a terv teljesí­tésével jó hírnevet szerez­tek maguknak a nagyhalá­szi kendergyár és matrac­üzem dolgozói. A verseny tüze, a norma és tervszáza­lékok túlteljesítéséért folyó nemes vetélkedés eredmé­nyei mindig megmutatkoz­tak á terv teljesítésében. A III. negyedévben hibák vol­tak a kendergyárban. Ezért bírálatot is kaptak a gyár vezetői és dolgozói. Aztán megemberelték magukat, összefogtak a jó hírnév visszaszerzése érdekében. November 7 és a tanácsvá­lasztások tiszteletére értékes felajánlásokat tettek, me­lyeknek teljesítéséért a dol­gozók versenyre keltek egy­mással. Október havi tervü­ket a kenderféldolgozó üzem dolgozói 100,2 százalékra, a matrackészítő üzem dolgo­zói pedig 100.8 százalékra teljesítették. A sikerrel zárult felszaba­dulási hét után hétfőn for­radalmi műszakot indítót tak és még nagyobb erőre kapott a dolgozók között a versenykedv. Újra érdeke­sek lettek részükre a száza­lékszámok, újra kíváncsian lesik egymás eredményeit a t.ilósok a mázsálásnál és egyre több dolgozó neve ke­rül a dicsőségtáblára. Sze­gedi Erzsébet fiatalabb munkás mint testvére, Sze­gedi Rozália, mégis többet teljesít. November 1-én, a forradalmi műszak első napján Rozália 40 helyett 67 kilót (167 százalék), Er-* zsebet pedig 74 kilót tilolt, 185 százalékot ért el. Zut: Erzsébet és Béres Erzsébet neve után is 62 kiló teljesít­mény, 152 százalék volt írva elsején. A matrackészítő üzemben Majercsák Erzsébet, Kecs- már Margit és Simkó Irén jár élen a versenyben. Az üzem dolgozói a forradalmi műszak első napján 117 szá­zalékra teljesítették az üzem napi tervét. Élüzem lett a Szabolcs-Szatmárinegv ei Nyomdaipari Vállalat Az élüzem cím elnyeré­sének híre örömmel és büszkeséggel tölti el a Sza- bolcs-Szatmármegyei Nyom­daipari Vállalat dolgozóit és vezetőit. Bár hat ■ dol­gozó hiányzott, 110 száza­lékra teljesítették a válla­lat III. negyedévi tervét. A hírlapot, kereskedelmi és füzetes nyomtatványokat, valamint plakátokat és tankönyveket készítő nyom­daipari dolgozók jplszarve- zett munkával és nem utol­só sorban a munkaverseny szép sikereivel érték el a kitüntetést. A vállalat dol­gozóinak 95 százaléka résztvett az alkotmányi és a november 7-i . verseny­ben. A tervteljesítésre, a takarékosságra, önköltség- csökkentésre értékes fel­ajánlásokat tettek, melye­ket teljesítettek is. A for­góeszközök forgási sebesé­gének növelésével, az üte­mes szállítások biztosításá­val és a felesleges készle­tek értékesítésével a terve­zetnél több, mlnf őSÍOÜO ío- rinttal kevesebbet használ­tak fel, 7.8 százalékos bér­alapmegtakarítást és 1 szá­zalék különféle költségmeg­takarítást értek el. A ta­karékossági mozgalomban különösen kitűnt Kábái Jó­zsef rotációs gépmester, aki havonta 50 kiló papírt takarított meg azzal, hogy kiküszöbölte a selejtet. A harmadik negyedévben a vállalat dolgozói 10 újítást valósítottak meg. A kis vállalatnál a ver­senyben 4 jelvényes és 2 okleveles sztahanovista szü-1 letett. Köztük Békési JóJ zsef laptördelő, 2 jelvényes sztahanovista, a „Helyiípar kiváló dolgozója”, aki rend­szeresen 172 százalékot teljesített,' továbbá Dankó Jánosné okleveles sztaha­novista könyvkötő, Szoko- lai Sándorné berakómun­kás és Varga József kézi­szedő, akik a forradalmi műszakban is élenjárnak. Az élüzem cím elnyerése alkalmával kitüntetik és megjutalmazzák azokat a; dolgozókat, akik jó mun­kájukkal a versenyben- élenjártak és példamuta-' tóan harcoltak az élüzem címért. A kétszáz mázsán felüti cukorrépatermés titka (Járási tudósítónktól.) A hajnali ködön átszű­rődő reggeli nap és a fa- luraboruló esti szürkület mindig a mezőn találja ezekben a napokban a laskodi Vorosiiov termelő- szövetkezet tagjait. Ilyen nagy dologidőben szégyen is volna a meleg szobá­ban, vagy a borospohár mellett üldögélni. Ráér­nek arra még. Nem kell biztatni a tsz. tagjait, mert nagy szorgalommal dolgoznak enélkül is. ’ — Megelégedettek és vidá­mak, mert a környéken mindenütt nagy becsülete van a Vorosilov-beliek eredményének. — Sokan '.annak a faluban, — az öregebbek között is, — akik meg nem is hallot­tak ilyen nagy termést. A kíváncsiskodóknak öröm­mel és büszkén válaszol­nak a tagok, mintha nem is természetes dolgot, ha­nem valami nagy titkot Állnának el: ezt bizony ti korszerű agrotechniká­nak köszönhetjük. Hogy mi is az a korszerű agro­technika? Először is 85 holdon ter­meltek burgonyát, amely­ből átlagosan 126 mázsát takarítottak be. A talajt jól előkészítették, istálló­trágyáztak és háromszor sem sajnálták megkapál­ni. Az eredmény nem is hiányzik. Nem is ez a lényeges, hanem a cukorrépájuk. A 15 holdból már hétről be­takarítottak és elszállítot­ták a cukorgyárba. A hét holdról átlagosan 210 má­zsát szedtek fel, s a töb­bi nyolcról még többet várnak. A gyártól csupán a termelési ár 41.000 fo­rintot tett ki. Ehhez jön még az 50 forint pré­mium mázsánként, majd­nem duplája a termelési árnak: 73.000 forint. Szép pénz ez. Más is szeretne ennyit keresni, hát mondjuk el, minek is köszönhetik ők ezt a szép eredményt, ezt a nagy jö­vedelmet. Először is an­nak, hogy becsületesen, fáradságot nem ismerve dolgoztak esőben, szélben és tűző napon egyaránt. Ez azonban még mindig kevés a kiváló terméshez. Műtrágya is kell hozzá. Igaz, hogy idegenkedtek először egy kicsit tőle, de mostmár földjeik gazdag termése bizonyítja be el" nökük akkori szavait. — Nem sajnálták a tavasz- szál a 200 mázsa istálló­trágyát holdanként, s eh­hez a holdankénti 120 kiló kálisót, a 130 kilő szuperfoszfátot, a 22—21 centiméter mély traktor­szántást. A szántás után hengereltek, vetőgéppel vetettek, s utána újra1 hengereltek. Saraboláskor újabb 40 kiló pétisót1 szórtak ki a földre hol­danként, ezután pedig 30 centiméter sortávolságban és 18—20 centiméter tő­távolságban egyeseitek. Persze emellett a négy­szeri kapálás is sokat se­gített. Ha pedig nem lett volna 30 százalékos jég-, káruk, még szebb lett volna a termésük. Szarvas Jenő. ''Oiláq fí faletánai Lüljetek /

Next

/
Thumbnails
Contents