Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-11 / 267. szám
'Világ uro-te tápjai zq felülietek ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 266. szám ARA 50 FILLER 1954 november 11, csütörtök A mai számban : 5 százaléktól a 90 százaléka (2. oldal.) Meddig marad adósa állam mknak a kisvárdai Vol- kán? (3. oldal.) Mindenütt elégítsék ki a falusi nevelök konyhakerti földigényét (4. oldal.) BECSÜLJÜK MEG A NŐKET Felszabadulás óta hazánkban megváltozott a nők helyzete. Nálunk ís, akárcsak a Szovjetunióban, a nők egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal. Ezt rögzítette törvényben alkotmányunk, mely az élet minden területén — munka, pihenés, művelődés — egyenlő jogokat biztosít a nők számára. Nézzünk csak szét egy pillanatra a világban. így van ez minden országban? Nem mondhatjuk. Angliában például a nők ugyanazon munkáért 50—60 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Több kapitalista államban, mint Svájcban, a nőknek nincs szavazati jo* guk. Ezekben az országokban a nők nemcsak a politikai életben vannak háttérbe szorítva a férfiakkal szemben, de még a családi életben is. Itt sem lehetnek egyenjogúak. Iránban a nők kisebb részt kapnak az örökségből, mint a férfiak. A férj bármikor és bármilyen okból elválhat feleségétől, az asszonynak azonban semilyen oka és joga nem lehet a válásra. Az ilyen és ehhez hasonló esetek százai bizonyítják, hogy a nőknek a kapitalista országokban rabszolgahelyzetük van. Merőben más a helyzete a nőknek a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. Tíz év alatt sokszor lehettünk szemtanúi annak, hogy a nők bevonultak a társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területére. Olyan helyeket foglalnak ma el, melyekre azelőtt csak férfiembert tartottak "képesnek és alkalmasnak. Országunk lakosságának több, mint a fele nő. Megengedhetetlen pazarlás lenne, ha ezt az erőt parlagon hagynánk. E hatalmas energiát a szocializmus építésének szolgálatába kell állítani. Szükség van erre, hisz a nők tömegeinek tevékeny részvétele nélkül a szocializmus felépítése lehetetlen. A nők egyre nagyobbarányú bevonása a politikai, társadalmi és a gazdasági életbe, egyrészt a szocializmus megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele, másrészt a férfiakkal való teljes egyenjogúság megteremtésének egyetlen útja. A szocializmus felépítése és a nők teljes felszabadítása között a legszorosabb kölcsönhatás van. A nők nagyrésze már eddig is bebizonyította, hogy munkában, példamutatásban, képességekben nem marad el a férfiak mögött. Sok példa igazolja ezt megyénkben. Bizonyítja a nyíregyházi dohányfermentálóban a szorgalmával, jó munkájával kitűnt Csele Mihályné elvtársnő. Ű azt ajánlotta fel, hogy tervét november 7.-e tiszteletére 115 százalékra teljesíti. Szavát állta. Jelenleg 140 százaléknál tart. Hasonlóan dolgozik Gráf Erzsébet és Szmollár Ilona, akik a versenyben az élenjárók között vannak. Mezőgazdaságunkban sem ritka az olyan asszonyok példája, mint Zöldes Jánosnéé, aki a nyírbogáti Rákóczi tsz- ben dolgozik. Jó munkát végez és példáját a termelőszövetkezeti asszonyok követik. Szabóné a nyíregyházi Üttörő termelőszövetkezet fejőnőjétől sok férfi vehet példát. Rövid idő alatt 1 literrel növelte a tejhozamot teheneinél. Igen sok példát lehetne arra felsorolni, hogy a nők nemcsak a vezetésben, de a termelőmunkában is megállják helyüket. Sajnos, azonban még mindig vannak férfiak, akik nem egyenlő félként kezelik a nőket. Tapasztalhatjuk ezt a mi megyénkben is. Különösen nagy a nők lebecsülése a szabolcs-szatmármegyei gépállomásokon. -A balkányi és a kislétai gépállomásokon a helytelen nézetek miatt jelenleg egyetlen női traktoros sem dolgozik. . A nőket lebecsülő kárcs nézet, a tasácstag,jelölő gyűléseken is megnyilvánult. Egyes helyeken nem akartak nőket jelölni a tanácsba. Ez csak az egyik hiba. A másik az, hogy a nők kevés számmal vettek részt a jelölőgyűléseken. Hagyták azt, hogy ott a férfiak „képviseljék” őket. Ennek igen káros következményei voltak. Nyírturán, ahol 31 tanácstagot jelöltek, ezek között mindössze egyetlen nő volt. Csupán ez az egy eset is igazolja, hogy még mindig él az a helytelen nézet, hogy „az aszony maradjon a fakanálnál, ne politizáljon”. Sajnos, kezd általánossá válni a megye egyes üzemeiben, vállalatainál, hogy durván bánnak a nőkkel. Sokan udvariatlanok velük szemben. Mindez helytelen és megengedhetetlen! Nemcsak beszélni kell a nők egyenjogúságáról, hanem cselekedni is kell érte! A művelt embert nem a nők iránti durvaság, a nők lebecsülése, hanem az előzékenység, udvariasság, és a nők megbecsülése jellemzi ! A helytelen nézeteknek döntő oka kétségtelenül a maradiság. Az a régi szellem, ami még nem pusztult ki teljesen az emberek gondolkodásából. A nők rabszolgaságát, megaláztatőtt- ságát és kiszolgáltatottságát a kapital társadalomban természeti törvénjmék tartják. Ezt az áltörvényt évszázadokon keresztül hirdették a kapitalista Magyarországon is. Természetes, hogy ez mély nyomot hagyott az emberek tudatában nálunk is. A nők alacsonyabb- rendűségéről szóló rágalom, a „gyengébb nemről” szóló fecsegés belerögződött a férfiak és nők gondolkodásába. Ezt a helytelen nézetet még nem sikerült teljesen kiirtani. Lenin elvtárs arra tanít, hogy „ha nem vonjuk be a nőket a közszolgálatba, a milíciába, a politikai életbe... akkor nem lehet biztosítani az igazi szabadságot. Akkor nemhogy szocializmust, de még a demokráciát sem lehet építeni.” Le kell tehát küzdeni a maradiságot, korlátolt előítéletet. Komoly felvilágosító munkát kell végezni a nők között. A nő, akinek a legtöbb idejét házimunka tölti ki, hajlamos arra, hogy szűk korlátok között lássa a világot. — Így nemcsak maga marad el, de visszatartja férjét is a fejlődésben. Az asszonyok elmaradottsága fékezi az ifjúság építő lendületét is. Az asszonyok nevelik gyermekeinket, a jövendő nemzedéket. Kezükbe van egész jövőjük. Ezért is igen fontos számunkra a nők nevelése, bevonása a társadalmi, gazdasági és kulturális életbe. Fejlődésüket biztosítani kell. Ez viszont nem hátráltatja, hanem elősegíti az asszonyokat abban, hogy még jobb anyák és még jobb feleségek legyenek. A nők társadalmi, gazdasági és kulturális életbe történő bevonása terén nagy feladataik vannak a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek, különösen a nőszövetségnek. E szervezeteknek fokozni kell a politikai nevelőmunkát a nők körében. A sz.ocializmus építésének új szakaszában a dolgozók életszínvonalának nagymérvű emelése a cél. Szép feladat ez. Ennek érdekében sokat tehetnek a nők is. Nincs megtisztelűbb feladat a város és a falu asszonyai számára, mint hozzájárulni e nagyszerű feladat meg valósításához. Kakit» Györgyné, a megyei pártbizottság munkatársa, Űj erők a tanáesválasztások sikeréért Több, mini 8000 tanácstagot jelöltek megyénkben Megyénk területén befejeződtek a tanácstagi jelölőgyűlések. 92 megyei, 514 járási és 7546 községi jelölőgyűlést tartottak meg, illetőleg ennyi jelöltet választottak. Ami epv néuet nemzetié tehet, nem vak véletlen, ési lehelet, csodavárő sóvárgás, álmatag __ de ami millióknak szárnyat ad: ha a közjó az egyest úgv hevíti, hogy keblén önmagát el nem veszíti. ______________ Utcajavítás Porcsal mán A porcsalmai népfronté bizottság a programjában tervbe vette az utcák rend* behozatalát. A Vasvári Pál*; utcán már meg is kezdtéle a munkákat egy km. hosz*: szúságban. A község dől*' gozó parasztjai hordják á homokot. A móndoki tanócstagjelölt-osszonyok máris serények a közügyek intézésében A jelölőgyűlések befejezése után november 8-án Mándokon a 49 új tanácstagjelölt összejött, hogy megbeszélje a legsürgősebb tennivalókat. Megegyeztek abban, hogy a választások előkészítése mellett rendbehozzák az utakat még a tél beállta előtt. Még aznap meg is kezdték a munkát. A Táncsics Mihály-utcán 20 fo- gatos és igen sok gyalogos dolgozott. Töltötték a gödröket s egyengették az egész utcát. Sor kerül a község valamennyi földúl- jának megjavítására. A férfiak mellett lelkesen kiveszik részüket a nők is a munkából. 10 asz- szonyt választottak be a népfront-bizottságba és 10 asszonyt jelöltek tanácstagnak. Olyan parasztasszonyok járnak élen jó példával, mint Komjáti János- né, Kelemen Sándorné, Orbán Béláné, Balogh Ba- lázsné, akik jól ismerik az asszonyok problémáit, s tudják, mi a tennivaló. Kezdeményezésükre a télen szabó-varró tanfolyamot, olvasóköröket szerveznek a községben. Felvilágosító munkájuk nyomán az asszonyok szívesen kapcsolódnak be a közügyek intézésébe is. Az esti tan-i folyamokon már 50—60: asszony vett részt. Ezek kö* zül 10-en önállóan tarta-» nak kisgyűléseket a követ-» kező napokban, amelyeken; ismertetik a választások-l kai kapcsolatos tudnivaló-»] kát, a többiek pedig a kis* gyűlések megszervezésébenl segítenek. A választások] sikeréhez járulnak hozzá! azzal is, hogy vállalták] november 28-ra a község négy szavazóhelyiségének' feldíszítését. A fiatalokkal] együtt gondoskodnak majdl a dolgozók szórakoztatásá*j ról, a kultúrműsorról, Két kongresszusi küldött levele Egységes a nép! Felejthetetlen élményben volt részem á Hazafias Népfront Országos Kongresz- szusán. Egyszerű termelőszövetkezeti tag vagyok, de azt hiszem a leghíresebb tudósok, művészek sem vettek részt ilyen kongresszuson. Ott voltunk testvéri ösz- szefogás'oan, nagy egységben parasztok, tudósok, munkások, írók, művészek, papok és bányászok. Ez az egység meg van a mi községünkben is. Amikor beszámolót tartottam, a beszámoló után egy szívdobbanással szólalt fel Litnáti Endre, Kiss Zsigmond dolgozó paraszt, Dr. Kiss Imre körorvos, Sályi Sándor tanácselnök és még sokan mások. Egységes a nép itt ököritóíülpösön is és ezzel az egységgel könnyebb lesz megoldani olyan nagy községi problémákat is, mint a járdaépítés és a villanyhálózat bővítése. Szécsi Bernát ököritófülpös. Felvirágoztatjuk községünk kulturális életét A kongresszusról való hazatérésem, után beszámolót tartottam a község dől*] gozó parasztjai előtt. Számos javaslatot! tettek paraszttársaim. Mindenekelőtt an*; nak érdekében, hogy fel virágozzon aj község kulturális élete, mert bizony ezen: a téren le vagyunk maradva, mert nin*! csen kültúrházunk. Van egy romos kas*] tély a községben, amit semmire sem' használnak és ennek mintegy félmillió! forint értékű anyaga napról-napra egyre’ jobban tönkre megy. Ha az illetékesek hozzájárulást és segítséget adnának a1 kastély lebontásához s az anyag fel*1 használásához, akkor társadalmi munká*' val szép kultúrházat tudnánk építeni' Tornyospálcán. Mi helybeliek azon leszünk, hogy ez a tervünk mielőbb meg-' valósuljon, i Piri Lajos Tornyospálca, Népfürdő létesítését, járdaépítést vett tervbe a nagykállói járási népfront-bizottság A nagykállói járási nép- front-bizottság ülést tartott, amelyen megerősítette a járási tanácsjelölteket, majd a jelöltlistát elküldte a járási választási kerületi bizottságnak elfogadás végett. A bizottság ezen az ülésen tervet dolgozott ki. A terv szerint a nagykállói Széchenyi-út burkolatát jelszedetjük, mivel az rosszul és durván van lerakva. A felszedett kövekből három községben készítünk bekötőutat társadalmi munkával. Ezek a községek: Biri, Szakoly és Geszteréd. A Széchcnyi-utat pedig bitumennel, vagy betonnal öntjük le. Ebben a munkában \ természetesen a felsőbb szervek hozzájárulása is szükséges, amit remélhető*! leg meg is kapunk. A fásítással kapcsolatbanI elmondották a bizottsági fa*! gok, hogy államunk mindenl tavasszal nagy összeget for* dít arra, hogy a községek utcáira fákat ültessenek azonban felelőtlen és lelki* ismeretlen elemek ezeket a fákat éjjelente kitördelik. A fakiültetést társadalmi mun-< kával végezzük el, s így a község népe inkább magáé* nak fogja érezni az utcákat' és tereket díszítő facseme*' féket. TAKÁCS ISTVÁN* a járási népfronté bizottság^ elnöke.: j szintén résztvesznek a társadalmi erők. Czérna István, a népfront-bizottság helyettes elnöke azt javasolta, hogy a villanyhálózat kibővítését is vegyük tervbe. A bizottság a javaslatot elfogadta és elhatározta, hogy Nagykálló- ban, Bökönyben és Bitiben tovább folytatja a villamosítási munkálatokat. Az ülésen felvetődött egy nagykállói népfürdő létesítésének kérdése is. Véleményünk szerint ezt úgy lehetne megoldani, hogy az Ideggyógyintézet kazánházához közel eső épületében létesítenénk a fürdőt s így a gyógyintézet meghatározott időközökben tudna meleg vizet szóig áltcifriL Ehhez ‘
