Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-11 / 267. szám

»spu/p 1954 november 11, csütörtök 5 százaléktól a 96 százalékig Vri huncutság a múltban — egyenlő vúlasxlúsi jogok ma Választáshoz közeledünk. Mindnyájunk érdeke, hogy ezeken a választásokon olyan emberek kerüljenek a megyék, városok, járások, községek élére, akik alkal­masak arra, hogy dolgozó népünk érdekeit sziklaszi- lardan képviseljék, hogy a dolgozó nép érdekei legye­nek a felsőbb intézkedések irányítói: hiszen Magyaror­szág a dolgozó nép állama. Ebből az következik, hogy mindenki vegye ki részét ebből a választásból: eljen az államadta jogával s a dolgozó nép összessége: a Hazafias Népfront által je­lölt egyéneket támogassa, mikor az urnák elé járul. De mikor útnak indul, jus­son eszébe a múlt, amikor a dolgozó, elnyomott, ki­zsákmányolt nép harcokat vívott ezért a jogért. Hogy mire kell emlékeznie min­den dolgozónak? Szeret­nénk most néhány sorban elmondani és számokban ki­mutatni, mit jelentett a múltban a „népképviselet” hangzatos frázisába burkolt választói jog. Az első orosz forradalom (1905) után nálunk is hatal­mas erővel tört fel a mun­kásság harca, melynek egyik jelszava volt: „Álta­lános titkos, községenként! választójogot a népnek!” A harc eredménye az lett, hogy a parlament is foglal­kozott a kérdéssel hosszú éveken át, s végre is 1913- ban elkészült az új válasz­tói törvény, Nézzük meg most ezt a törvényt abból a szempont­ból, hogy mit adott és mi­lyen változást hozott ez a régi törvénnyel szemben, — Az új törvény szerint vá­lasztójoga van minden fér­finek, aki a korhatárt el­érte, állandó lakása van és a választójoghoz kívánt kü­lönös kellékek valamelyi­kének megfelel. Mielőtt ezeket a feltételeket meg­néznénk, elsősorban vegyük észre azt, hogy a választói jogból a nők ki vannak zárva. A korhatár 30 év. Ezek alól csak azok a kivételek, akik a középiskolát elvé­gezték, érettségiztek, ezek­nél csak a 24. életév betöl­tését kívánja meg a tör­vény. Mi már ismerjük a múlt iskola-statisztikáját és ebből tudjuk, hogy a kö­zépiskolát végzettek csak igen elenyésző százaléka volt munkás vagy paraszt származású, így bátran ki­mondhatjuk, hogy a tör­vénynek ez a kedvezménye a dolgozó népet számításba sem vehető mértékben érintette. Miért követelték a VI. elemit Második feltétel az ál­landó lakás. Ez még tűr­hető, mert csak egy évi helyben lakást köt ki. — Most jön azonban az utol­só feltétel: „ha a választó­joghoz megkívánt s a 4—7. ivókban feltétel valamelyi­kének megfelel.” Az 5. §. kimondja, hogy azok a vá­lasztók, akik az elemi is­kola hatodik osztályát el­végezték, milyen feltételek mellett kapják meg a vá­lasztójogot. Úgy, hogy akik 1913-ban 30. életévüket betöltötték, 1883-ban vagy azelőtt születtek, tehát az elemi iskola hatodik osztá­lyát 1895—97 között végez­hették el. Jelen sorok írója 1893-ban született és 1903- ban végezte el az elemi is- ',ola akkor legfelsőbb osztá­lyát, az ötödiket. A falusi iskolákban alig volt hely, ahol a hatodik osztály ténylegesen meg is lett vol­na. így ez a szakasz a dol­gozó népnek megint csak kis részét érintette, szinte tárgytalannak tekinthető. További feltételek: leg­alább 2 korona állami egye­nes adó, önálló iparűzés vagy kereskedés iparenge­dély, vagy iparigazolvány alapján. De a munkásnak is van szavazati joga, ha három év óta egy vállalat­nál vagy üzletnél dolgozik és nem napszámosi minő­ségben. A mezőgazdaság­ban pedig azoknak, akik vezetőmunkási vagy fel­ügyelői tennivalók végzé­sére vannak alkalmazva, magyarul: a hajcsároknak. De szavazati joga van a se­gítő családtagnak is, pél­dául a fiúnak, vőnek, ha szavazati joggal bíró apá­val, vagy apóssal együtt gazdálkodik. Választói jo­gosultsággal bírnak végül ebben a kategóriában azok is, akik a csendőrségnél vagy katonaságnál altiszti rendfokozatot értek el. — Most érkeztünk el azokhoz, akik a választók zömét al­kották, azokhoz, akik írni, olvasni tudnak anélkül, hogy az elemi iskola VI. osztályát elvégezték volna. Tudjuk, hogy ilyenek már igen sokan voltak. Ha nem tudnók is, megtudjuk a feltételekből. Míg a VI. elemit végzetteknél az volt a feltétel, hogy legalább évi 2 korona egyenes adó­val legyenek megróva, itt ez a feltétel már 20 koro­nára emelkedik. Nehogy véletlenül a kulák kima­radjon. Az ilyen iparoson- nál is megkívánják már az egy adónemből a 10 korona adót. vagy több adónemből a 20 korona egyenes adó­val való megterhelést. A munkásságnál ki van köt­ve, hogy ipárostanonc lett légyen, vagy 3 évig egy szakmában legyen alkal­mazva. Az őstermelésben meg:nt ki vannak emelve a vezetőmunkások vagy fel­ügyelők. Az írni-olvasni nem tudóknál már 40 koro­na egyenesaöó a feltétel. Ez bizony a tőkések, va­gyonosok és szekértolóik választójoga volt. Nézzük most meg mit jelentett gya­korlatban a törvény, mely- lyel a már-már lázongó dolgozók szemébe port hin­tettek. Nézzük meg me­gyénk két községét, egy kisebbet és egy nagyobbat: Kislétát és Kemecsét. Kislétának az 1910. évi népszámlálás szerint 16a7 lakosa volt. A törvény meg­hozása előtt volt 1912-ben 49 — nem tévedés — negy­venkilenc választópolgára, az összlakosság 3 százaléka, a felnőtt lakosság (18 éven felüliek) 5.1 százaléka. — 1914-ben, a törvény életbe­léptetése után ez a szám ,39-re „emelkedett”. Kemecse lakossága 1910- ben. 3353. A választók szá­ma 1912-ben 178, 5.3 szá­zalék. 1914-ben pedig 198, az összlakosság 5.9 száza­léka. így nézett ki „népképvi- séletünk” az első világhá­ború előtt. Most vessünk egy pillan­tást a Hortny-korszakra.— Az 1925. évi XXVI. tör­vénycikk meghozatalánál már erősen hatottak az uralkodó osziályra a máso­dik, illetve harmadik orosz forradalom, valamint az 1919. évi tanácsköztársa­ság tanulsága/. Belitták, hogy egy-két százalékos emeléssel nem lehet a munkásság jogos követelé­seit kielégítem. — De jó uraink azért nagyon vi­gyáztak arra, hogy a mun­kásság, szegényparasztság véletlenül felül ne kereked­jen. Ez a törvény a korha­tárt 24 évben állapítja meg, de 10 évi magyar állampol­gársághoz és az elletni is­kola IV. osztályának elvég­zéséhez köti a választói jo­gosít ítságot. A nőknek is ad választói jogot, de csak 30 éven felül és itt még mindig ragaszkodik az ele­mi iskola VI. osztályához. Ettől a feltételtől csak ón­ban az esetben tekin+ el, ha a nőnek legalább 3 élő KÖZSÍR ív Kifcléta 1912 1914 1926 1960 Kemecs-c 1912 1914 1926 1950 gyermeke van. Kegyes gesztussal megengedi, hogy a világháborúban elg$tli gyermeket is élőnek kelf számítani. Most térjünk vissza koS- ségeinkre. Kisléta lakosáaí- ga akkor 1800 lélek volt. Ezek közül szavazati jogé volt 237-nek. Kemecse la­kossága 3900 télek s a vá­lasztók száma a70 volt. -Át­lagban az összlakosság 13—15 százaléka, a felnőtt lakosságnak pedig 24--26 százaléka. Szólnunk kellene még az 1938. évi XIX. törvénycikk­ről. Ez sem tett nagyobb lépést a választói jogosult- ság kiterjesztése terén. -r. Hogy mégis beszélünk kV la, annak más oka ''an. Ez, pedig a következő. A -tör­vény 19. szakaszának (2) bekezdése így szól: „An­nak, aki az 1912. évet meg­előző időben született és a megkívánt feltételeknek egyébként megfelel, az elemi iskola VI. osztályá­nak elvégzése nélkül is van választójoga akkor, ha az elemi iskola IV. osztályát sikeresen elvégezte.” Íme így mutat rá az 1933. évi törvény arra, hogy mily lehetetlen volt az 1913. évi XXV. törvénycikknek az a feltétele, mely az elemi is­kola VI. osztályának elvég­zéséről beszél. De rámutat ez a körülmény arra is. hogy munkásosztályunk küzdelme nem volt hiába­való, mert rá tudta szorí­tani a törvényhozást arra, hogy tévedését beismerje, Nézzük most meg végre a jelent! Kisléta lakossága 1948- ban 1988. Az 1950, évi 1a- nácsválasztások alkalmával a választójogosultak szá­ma 1092. Ez az összlakos­ságnak 55.6 százaléka. Kemecse lakossága ugyan­akkor 4395, a választók száma pedig 2370. az össz­lakosság 54 százaléka. fessük most össze az adatainkat egy kis táblá­zatban. hogy jobban eszünk ben maradhasson: » választok stáitvi hány százaléka az a felnőtt összlakosságnak nenzssir, 3 5.1 3.6 6 —­13 __ 23 — 55.6 96.— 5.3 9 — 5.9 10.2 15.4 36.5 54.— 93.— Kiss Ernő. Északniongólia, indsÉzia, Vietnam üzenete,,. Nagyszabású bélycgkiállílásra készülnek a nyíregyházi bélyeggyűjtők A Szabolcs-Szatmárme- gyei Bélyeggyűjtő Kör, az MSZT Bélyeggyűjtő Szakosztályával és a Nyíregyházi Ifjúsági Bé­lyeggyűjtő Körrel karölt­ve november 12—14-én nagyszabású és reprezen­tatív bélyegkiállítást ren­dez az MSZT-székházban. Az idei kiállítási anyag minden tekintetben felül fogja múlni a tavalyit. — Az idei bélyegnapon és bélyegkiállításokon a Ma­gyar Posta a nagy ma­gyar regényíró, Jókai Mór emlékének áldozott halálának 50. évfordulója alkalmából. A Magyar Posta ebből az alkalomból művészi rajzú, rézmet­szett Jókai-bélyegeket és blokkot bocsátott ki kor­látolt példányszámban. A Jókai-bélyegek a kiállítá­son kaphatók majd első­napi borítékon. Ugyan­csak a nyíregyházi kiállí­táson fogja ünnepelni a helyi bélyeggyűjtő társa­dalom a felszabadulás utáni első magyar bélyeg emlékét, amely 10 évvel ezelőtt. 1944 novemberé­ben jelent meg Nyíregy­házán. A kiállításon láthatjuk majd a világ első bélye­gét, amely 114 evvel ez­előtt 1840 május 6-án jelent meg Angüáoan. — Láthatjuk továbbá Euró­pa és Ujzéland első bé­ljegeit, Magyarország el­ső bélyegeit, melyek 1871- ben jelentek meg, továb­bá az 1851—1771-ig ha­zánkban forgalomban volt osztrák bélyegeket. A ki-, állítás érdekességei lesz­nek a különféle motívum- összeállítások: így láthat­juk majd a helsinki olimpiát bélyegeken és eredeti fényképfelvétele­ken, továbbá motívum­összeállítások lesznek : sport, áliat, virág, repülő, művészet a bélyegen, bé­lyeg jubileumok és egyeb összeállítások. Különös ér­deklődésre tarthat majd számot egy gyönyörű kül­földi blokkgyüjtemény, egy „Repült levél” gyűjte­mény és a különféle or- szágösszeállítások; így Belgium, Magyarország, Szovjetunió, az angol és francia gyarmatok, Észak- Mongólia, Indonézia, Vietnam, Monaco, San Marino, Csehszlovákia és Románia bélyegei. De az „öreg” gyűjtők is meg fogják találni a maguk örömét a kiállításra ke­rülő ritkaságokban és spe­cialitásokban. A meghívott vendégek között szerepelnek a szov­jet és angol nagykövetsé­gek, a csehszlovák, a ro­mán, a lengyel, a fran­cia és a német követsé­gek bélyeggyűjtői, a Kul- túrkapcsolatok Intézeté­nek vezetősége, a debre­ceni szovjet consul, a MABÉOSZ és az MSZT Országos Központjának a vezetősége, a Magyar Il­latéba V. vezetősége, a nagymiskolci és debreceni bélyeggyűjtő körök veze­tői, valamint ezen két vá­ros postaigazgatóságai. A kiállítás színhelyén az MSZT-székházban, a kiállítás időtartama alatt alkalmi postahivatal fog működni, a Magyar Fila- télia V. megbízottjánál pe-! dig nagy választékban lesznek kaphatók ma­gyar és külföldi sorokj albumok, berakok, kata­lógusok és egyéb filaté- liai kellékek. Dr. Horváth Sándor. Eljárás indul a nyírteleki gépállomás volt vezetői ellen 'Dolgozó népünk állama éberen őrködik a nép va­gyona felett és akik kezet mernek emelni a társadal­mi tulajdon ellen, azt szi­gorúan bünteti a nép tör­vénye. Molnár Mártont, a nyír­teleki gépállomás igazgató­ját és Nyerges József fő- agronómust állásukból azonnali hatállyal elbocsá­tották, mert a gépállomás cséplőgép-vámkeresetéből 520 kiló takarmányborsót a gépállomás darálóján ellen­érték nélkül .ledaráltak és azt egymás között elosztot­ták, hogy azt .sertéseikkel felctessek. Elbocsátásuk után ügyü­ket további eljárás végett átadták az ügyészségnek, ahol példás büntetést ró­nak a közvagyon eltulajdo- nítóira. SzaJóki Sándor.' ifjúsági élet Boglyatanyán Alig nyolcvan családos kis település Boglyatanya, Hat kilométerre van a járás székhelyétől, Baktalóraní- házától. Kicsi hely. Csinos házakkal, virágos kertekkel és lelkes fiatalokkal. Amennyire a helyi adottságok engedik, a boglyatanyai fiatalok is szeretnek sportolni,* szórakozni, kultúrált módon élni. Az életük szebbété- tele érdekében alig két hónapja alakították meg á DISZ-szervezetet. Huszonhat fiatal iratkozott be akkor, E rövid idő alatt a DISZ-szervezet eredményes mun­kát végzett. A fiatalok rendszeresen összejönnek, hogy megbeszéljék a feladatokat. Most a tanácsválasztásra készülnek és a betakarítási munkákban mutatnak példát. A tagsági díjat is rendszeresen fizetik. Nincs egyetlen fiatal, aki elmaradna a tagdíjfizetéssel. Nem csak dolgoznak, hanem tanulnak is. Ebben az oktatási évben 12 fiatal iratkozott be a Petőii-iskola I. évfolya­mára. A múlt hónap 24-én nagyszerű kuitúrelőadást ren­deztek. Volt is látogatója bőven a fiatalok előadásá­nak. Kétszáznál többen tekintették meg. Különösen so­kat tapsoltak a lányoknak. Szépen táncoltak, amiért bőven jutalmazták őket tapssal. A táncot Bacsó Er­zsébet, a DISZ-szervezet kultúrfelelőse tanította a lá­nyokkal, Tóth Margit Fábián Zoltán: JÁNOS BÁCSI (1) Csodálatosan szép ez a decemberi éjtszaka. Vég­telen és tündöklő. Langyos lehellet száll a kis liget fe­lől, mintha nem is decem­ber, hanem március lenne. János bácsi, az öreg éjjeliőr lassan végigballag a malom előtt. Most húzta fel az el­lenőrzőórát, ven jo tízperce a következő húzásig. Körös­körül csend van. A város fe­lől néha távoli kutyaugatás liallik, de nem zavarja a csendességet, olyan csak, mint amikor próbálgató kézzel nyúlnak' a citerához, s hol itt, hol ott pendül meg egy-egy bizonytalan­kodó hang. Bodri, a ki tudja hány gazdát kiszolgált kutya hű­ségesen cammog mellette: ; ügyel, szaglászik, s lompos farkát lengeti. Majd hitte- I len megáll és fülét hegyez­ve, morogni kezd. Jön va­laki. Szapora léptekkel kon­gatja a malomielepre vezető téglajárdát Sziklay Pál, a megyeközpom eUeaóxe., (ANEKDOTA) Most jött az éjfélutáni gyorssal. Elég rossz időben érkezett, de mit csináljon, ha nem járnak a vonatok, amikor neki tetszene. Nem baj, ezt a kis fáradtságot ki lehet bírni; három napig lesz itt, s az éppen kilenc- venhárom forint napidijat jelent. Ebből legfeljebb ci­garettára költ. Erre se so­kat, mert kínálják az ellen­őrt, ha kell, ha nem, csak győzze szívni, hogy inkább füstöljön, mint a papírok között turkáljon. Vendég­szoba van díjtalanul, az üze­mi konyha vezetőjét meg úgy megnyaggatja, hogy biztosan „elfelejt“ pénzt kérni. Vén róka ő már, ha fiatalember is, ismeri itt vidéken a dörgést. így az ellenőr. János bácsi meg úgy, hogy Bodrival a sarki jegenyé­hez lapul és vár. Nézi a közeledőt. Hosszú, langaléta alak, s himbálózik járás közben, mint madárijesztő a szélben. Az ellenőr odaér. Körül­néz, nem lát senkit: — Kalló! Van itt valaki? János bácsi meg se műk- kan, pedig olyan közel van hozzá, hogy éppen jól hó­kon vághatná. Hagyja, hadd kiabáljon egy kicsit, elég fiatal a torka hozzá. Köz­ben elnézegeti, hogy vájjon micsodás ember lakik ben­ne? Sziklay egy darabig füre-» lemmel vár, s azt latolgatja, mit is vegyen a kilencvcn- három forintból. A múltkor kinézett magának egy tiszta- selyem nyakkendőt (epp. csuda klassz!) — ezt feltét­lenül megveszi. A megma­radó pénzből egy pár náj- lonzoknit szeretne venni, csak az a hiba, hogy nem telik ki belőle. Kellene még egy fél napidij. „Ühüm — vidámodik fel — ez jó lesz, ráverek egy félnapot'' ... Azaz, hogy baj van. nem le­het, mert éppen vasárnapra esik. Dühösen megrázza a kapu sodronyhálóját és be­ordít. (Folytatjuk.) Kislétai és kemecsei számadatok

Next

/
Thumbnails
Contents