Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-10 / 266. szám
'OiLáq Qf &letárim eyjj£i üljetek / NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMEGYEl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A outi »/úiuitaü : A választók bőszeinek (2. oldal.) GaztLg zárszámadás a nyíregyházi Ság-vári tsz-ben (3. oldal.) Mi njság a nagyvilágban? (3. oldal.) Totó-útmutató (4. oldal.) XI. évfolyam, 206. szám ARA 50 FILLÉR 1954 november 30, szerda A falusi nevelők országos konferenciája elé Megyénk pedagógusai várakozással tekintenek a konferencia elé. Ez a várakozás teljes mértékig érthető, hiszen a lalusi nevelők részére először tette lehetővé pártunk, kormányunk, hogy a falusi iskolák oktató-nevelőmunkájáról, a falusi nevelő életéről, társadalmi tevékenységéről az egész ország színe előtt tanácskozhassanak. Nevelőink legjobbjainak már korábban megnyilvánult hő vágyát teljesíti ez a konferencia. A tanácskozás szervesen illeszkedik be a júmusi-út végrehajtásának menetébe. Az új szakasz időpontjában országunk ereje, figyelme a mezőgazdaság fejlesztésére, a falura irányul. Azt hiszem, senki előtt sem kétséges, hogy falusi célkitűzéseink megvalósításában igen fontos szerep vár a falu nevelőire. Ezeknek a feladatoknak iskolai és iskolánkíviili területeiről, az itt elért eredményekről, a meglévő hibákról és az új feladatok megvalósításáról fog tanácskozni 500 falusi nevelő. A mi megyénkből 25 küldött és 6 meghívott pedagógus vesz részt a konferencián, akik a jelenlévőkkel együtt nemcsak saját véleményüket, hanem sokezer falusi nevelő vélekedését fogják tolmácsolni az egyes kérdésekről. A küldötteket megyénk falusi iskoláinak nevelőtestületei jelölték. Ott szerepelnek közöttük idős Túri Sándor paszabi, Fazekas Gyuláné tákosi, Koós Lajosné kis- fástanyai „Kiváló Tanító’'-k, akik eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy méltóak a párt, a nép szeretetére s akiknek élete, tevékenysége példát mutat a fiatalabb pedagógusoknak. Az ő életük, valamint a többi küldött és meghívott pedagógus munkája biztosíték arra, hogy valamennyien híven fogják képviselni a falusi iskolák, nevelők, a falu dolgozói kulturális felemelkedéséért vívott harcnak az ügyét. Küldötteink ezt a hetet még arra használják fel, hogy minél több falusi nevelőtől kérjék ki a véleményt a konferencián megtárgyalásra kerülő egyes kérdésekben. Ettől a konferenciától azt várják megyénk nevelői, hogy úgy működjön, mint egy óriási élő mikroszkóp, amely sokezerszeres nagyításban mutatja be a falusi nevelés nagy problémáit, a nevelők életének, munkájának felszabadultságát, szépségét, küzdelmeit. Óriási tapasztalatcsere is ez a konferencia, amelyen az ország minden részéből összejött élenjáró pedagógusok mondják el véleményüket sz egyes területeken alkalmazott módszerekről. A konferencia feladata, hogy megtárgyalja a nevelés olyan jelentős kérdéseit, mint a világnézeti-, hazafiaséi a közösségi nevelés. A tantervi célkitűzéseken túl mélyrehatóan elemezze azt, hogy az általános iskolákból kikerülő, végzett tanulók milyenek legyenek. A hazafias nevelésben igen sok jó példával találkozunk már megyénk iskoláiban, de szükséges, hogy ez a tanácskozás egyértelműen szögezze le ezen a területen a feladatokat és tisztázza az egyes vitás kérdéseket. Szó lesz a gyakorlati életre való nevelésről. Ügy gondolom, ezzel kapcsolatban is igen fontos és sürgős a helyes álláspont kialakítása. A munka még nagyobb szeretetére, a fizikai munka nagyobb megbecsülésére kell nevelnünk fiatalságunkat. Ilyenirányú munkánk még egyáltalában nem Összehangolt, nem kielégítő. Igen sok nevelőnkben felvetődik a gyakorlati életre való neveléssel kapcsolatban új tantárgyak bevezetése. Erről is szó kell hogy legyen. Meg kell, hogy beszélje a konferencia az iskola- fejlesztés további feladatait is. Megyénknek ez különösen égető kérdése, hiszen közel 200 iskolát kell az elkövetkezendő években bekapcsolni a körzeti iskolák hálózatába. Ez pedig nem egyszerű adminisztratív kérdés, nem csupán szervezési feladat. Lényeges feladata a tanácskozásnak, hogy megbeszélje a falusi nevelők társadalmi munkájának feladatait, s ezek között nagy gonddal szóljon a mezőgazdaság fejlesztésének segítéséről. — Sokszínűén kell, hogy bemutassa azt a nagyszerű munkát, amelyet nevelőink ezen a téren már eddig is elvégeztek és meggyőző erővel -kell, hogy hitet tegyen a konferencia a mezőgazdaság fejlesztése és iskoláink fejlődése közötti szerves kapcsolatról. Bizonyára sok szó esik majd falusi iskoláink felszerelésének hiányosságairól, s ezen belül azokról az eszközökről, amelyek nélkül nagyon nehéz megvalósítani a jó oktató-nevelőmunkát. E probléma felvetése viszont újabb felhívás kell, hogy legyen egész társadalmunkhoz a falusi iskolák társadalmi úton való további, segítésére, amely nagymértékben előbbre tudja vinni iskolafejlesztési munkánkat. Öreg és fiatal nevelők szólalnak majd fel a konferencián és feltétlenül helyes, ha az idősebbek és fiatalabbak közti helyes kapcsolat kialakításáról is beszélni fognak. A tapasztalaíátadásról, a hivatás- szeretetről, a fiatal nevelők letelepedéséről és így tovább. A konferencia rendkívüli jelentőségét aláhúzza az a tény, hegy elhangzanak majd azok a tapasztalatok, amelyeket kiváló pedagógusaink, szűrtek le eddigi munkájukból a fenti kérdések megoldására. A konferencia nyilvánvalóan elő fogja segíteni a falu vezetői és a falusi nevelők közötti helyes kapcsolat kialakítását. Megyénk pedagógusai teljes mértékben egyetértenek a Központi Vezetőségnek a köznevelésre vonatkozó februári határozatával, a III. pártkongresszus célkitűzéseivel. Nem kétséges, hogy ez a tanácskozás nagymértékben fogja elősegíteni e határozatok végrehajtását. A Falusi Nevelők Országos Konferenciája nagy nemzeti ügyünk, a nevelés kérdése felé fordítja a társadalom figyelmét és mi ettől a tanácskozástól többek között azt is várjuk, hogy elősegíti a még teljesebb összhangot a szülői ház és az iskola nevelése között, amely gyermekeink boldogulása érdekében feltétlenül szükséges. A tanácskozás a pedagógusmunka megbecsülését mutatja. Nemcsak módszerekről lesz itt szó, hanem a küldötteken keresztül országunk pedagógusainak véleménye nyilvánul meg a célkitűzések kialakításában is. Fontos állomás ez megyénk nevelői életében. A régi és az új közötti harc előbbresegítője lesz ez. A tanác:kozás sikere megkívánja, hogy bíráló szemmel tekintsünk végig magunk, irányítöszerveínk munkáján és a teljes őszinteség hangjel! beszéljünk.Biztosak vagyunk benne, hogy ez a konferencia harcos, útmutató hangjával nagy lépésekkel fogja előbbre vinni valamennyi iskolánk legfontosabb kérdéseinek megoldását, falvainkban a kultúra terjesztésének áldozatkész munkáját. Orosz Ferenc, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője. Az el mai Sí Itéíeit 44 család 75 taggal lépett J>e megyénk termelőszövetkezetei lse Termelőszövetkezeteink zárszámadását nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is nagy figyelemmel kísérik. Ahol jó munkát végeztek a termelőszövetkezetek, ott nem maradt el az eredmény sem, gazdag jövedelmet osztottak munkaegységenként. Az eredmények láttán egyre több dolgozó paraszt kéri felvételét megyénk szövetkezeteibe. így az elmúlt héten 44 család 75 taggal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Többek között a fehérgyarmati járásban a vámosoroszi Petőfi termelőszövetkezetbe lépett be Borbély István másodmagával, 16 hold földjével, valamint a fülesdi Petőfi tsz-be Makkai Gábor 7 hold földdel. Pusztadobos dolgozó parasztjai nem akarnak az állam adósai lenni Községünkben számos olyan dolgozó paraszt van, akik egész évi beadási kötelezettségüknek eleget tét? tek. Ilyenek László György, Zajáé József, Sugyik Mihály, Király József, Kapros János, akik minden tartozásukat törlesztették ebben az évben. Az 1955. évi tervtárgya- lást befejeztük. Minden termelő időben megtudta, hogy miből mennyi lesz a beadási kötelezettsége 1955- ben. Igyekeznek is, hogy a tervtárgyalás során vállalt határidőre teljesítsék kötelezettségüket. If j, Grdhcly József, Kresznecki János óljában már hízik a jövőévi beadásba szükséges sertés. Zajácz Józsefné azt vállalta, hogy még ebben az évben teljesíti jövőévi hízottser íésbeadási kötelezettségét. Örömmel teljesítik kötelezettségüket községünk dolgozói. Az elmúlt 10 év alatt 73 új lakóház épült a faluban 2 kilométer betonjárdával és szép nagy kul- túrházzal. Az eredmények mellett azonban egy kérésük is van azoknak a dolgozó parasztoknak, akik időben teljesítették napraforgóbeadási kötelezettségüket. — Ugyanis a beadott forgó után járó olajat eddig a nyírmadai olajcseretelepen kapták meg. Néhány nappal korábban olyan határozatot hoztunk a földművesszövetkezettel, hogy az olajat községünkben mérik ki az illetékeseknek. Azonban ez csak ígéret, maradt. Jó lenne, ha a földművesszövetkezet valóraváltaná1 adott szavát. Kisvárdai Józsefné Pusztadobos. A nagykállói járásban batárszemlét tartottak a termelési bizottságok A nagykállói járás 8 községében tartottak határszemlét a termelési bizottságok. A határszemlék sprán. megállapították, hogy az őszi kalászosok vetéstervét 102.3 százalékra teljesítették a járásban. A kapások betakarítását november 8-ig 98 százalékban teljesítették. Több községben már teljesen le tudták az őszi vetés és betakarítás munkáját. A geszterédi, érpataki, szakolyi, kállósem- jéni és balkányi határban befejeződött a betakarítás, már csak őszi mélyszántás van és a gyümölcsösök őszi munkái. A biri-i termelési bizottság a határszemle után gazdagyűlést hívott egybe, ahol megbeszélték, hogy egymást segítve meggyorsítják a betakarítást. A kalákamunkának az lelt az eredménye, hogy nov. 8-ig minden kukorica- és napraforgószárat betakarítottak. Misloczki István termelési bizottsági tag két lovával hét fordulót csinált Petruska István fogatnélküli dolgozó parasztnak, akinek minden kukorica- és napraforgó- kóróját behordott Ifjú Herczku István özvegy Moldoványi Mihályné terményét és takarmányát szállította haza. November hatodikén körülbelül 30 fogat segítette az iganélkülieket a betakarításban. A Z E L S OK ÖR VA F)Á5 Vasárnap reggel a szokottnál valamivel korábban ébredtek a nagyhalászi • vadászok. Indulás előtt, ki tudja hanyadszorra nézték meg fegyvereiket, hogy nem hiányzik-e valamelyik alkatrész, vagy nem ka- pott-e rozsdát a cső. Aztán megrakták a vadásztarisznyát, a kulacsokat megtöltötték és útnak indultak a Nyíregyháza felé vezető országúton, hogy a megbeszéltek szerint reggel S órára valamennyien ott legyenek a Lónyai-csatorna hiújánál. Amikor valamennyien együtt voltak, Bogár Gyula vadászmester szokott tréfáival közelebb hívta magához a vadászokat. Óvatosságra !intett mindenkit, majd ki- | jelölte a kör kezdő- és találkozási pontját. A két első I puskás elindult jobbra és i balra. Utánuk felsorakozott I az egész vadásztársaság a kisegítőként érkezett haj- tókkal. Nemsokára elhangzott a kör összeérósét jelző kiáltás. „Befelé!“ — visszhangzott a két elsőpuskás hangja a lassan aláereszke elő fátyolszerű ködben. Talán a harmadik kör lehetett, amikor Rádó András mellé kerültem, aki ebben az évben vett első alkalommal vadászfegyvert kezébe. A kendergyárban dolgozik, művezetői beosztásban. Egyszeresük feltűnt az első nyúl elöltünk! Vájjon kinek jön csőre? Előbb nekem, majd .nyílegyenesen Rádó clvlársnak tartott, aki kicsit bizonytalankodva emelte lövésre fegyverét. Pillanatokig tartott a célzás, a lövés eldördült. A nyúl felbukfencezett. Rádó elvtárs megelégedve töltötte újra fegyverét, látszott, hogy nagyon örül zsákmányának. Alig, hogy újratöltötte a csöveket, a kör távolabbi részéről kiabálni kezdtek a hajtők: „Róka van a körben!“ Fiatal vadászlársam türelmetlenebb lett. Ki tudja milyen gondolatokkal lépkedett tovább az erdőben a rókát jelző kiáltások hallatán. Valamennyien arra | gondoltunk: csak felém jönne! Nehezen teltek a percek. De végre is ott volt szemtől-szembe velünk a ról$a! A szerencse ezúttalis barátomnak kedvezett. A ravasz állat fondorlatoson, macskát is megszégyenítő ügyességgel igyekezett kijutni a körből, azonban Rádó elvtárs nyugodt célzással egyetlen lövéssel lete- rítette. Volt is öröm! Minden kör után gazdag zsákmánnyal érkeztek a vadászok. Mikor pedig befejeződött az első körvadászat, örömmel adták hírül: egy napi eredmény:. 133 nyúl, 1 róka (egy róka sebesülten elillant). Eredményes munkát végeztek. Nem kell szégyenkezniük a nagyhalászi vadászoknak vadbeadási kötelezettségük elhanyagolása miatt. Most is úgy tervezték, hogy a helyes vad- gazdálkodást figyelembevc- ve, 110—120 százalékra teljesítik vadbeadásukat. Az első nap eredménye biztosíték erre. NAGY TIBOR.
