Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-10 / 266. szám
N £ P U H P 1951 november 10, szerda PÁK T 15 P t T É S As m élet álfán a irasm©girerl Micsurin iermelőssövefkezeiben //. „Sajnálom, hogy tavaly kiléptem...“ Bátran meg keli mondanunk: boldogan és bizakodva nézhetnek a zárszámadás elé. Jövedelmük .— enyhén szólva — megkétszereződik, az elmúlt évihez viszonyítva. íme egy-két példa: Szabó Bálint, aki 2 tagú családjával 900 munkaegységet ért el, előlegként 38 mázsa kenyérgabonát, 16 mázsa kukoricát, 35 mázsa burgonyát, 5 mázsa árpát, 260 kgr. szilvát, 160 kgr. almát kapott. Évi jövedelme előreláthatólag — a természetbeni juttatásokat is beleértve — több, mint 50 ezer forint lesz. S ez, csak közepes példa! Nézzük meg Komlósi György példáját, aki 580 munkaegységet ért el. — Előlegként 21 mázsa kenyérgabonát, 35 mázsa burgonyát, 16 mázsa kukoricát, 3 mázsa árpát, 280 kgr. szilvát, 150 kgr. almát és 6500 forint készpénzt kapott. A természetbeni juttatásokat is figyelembevé- ve, készpénzbe átszámítva évi jövedelme közel 35 ezer forint. Ez kétszerese tavalyi jövedelmének. Vájjon melyik egyéni dolgozó paraszt tud ilyen összegű tiszta jövedelmet felmutatni?! Erre Szatmári János 6 holdas dolgozó paraszt, aki tavaly ősszel lépett ki a termelőszövetkezetből, így válaszol: — Nagyon sajnálom, hogy a szövetkezetből kiléptem. Én emiatt 10—15 ezer forint jövedelemtől estem el. Szatmári bácsi elgondolkodott azon: helytelenül tette, hogy kilépett. De az eredmények hallattára nem ,is várt sokáig.. Örömmel újságolta: a napokban belépett a szövetkezetbe. Egy kis munkája van még, amit elvégez, s aztán megy a nagy családba dolgozni. . Ugyancsak ő mondta el: — Én nagyon sok ismerősömmel és szomszédommal beszélgetek. Sokan érdeklődnek a szövetkezet iránt. Laskai Menyus, Makkai József és még többen, csakegy kicsit röstelnek ... Elvárnák azt, hogy a csoportból felkeresnék őket s elbeszélgetnének velük ... Szabó elvtárs közbeszól: — Én is beszélgettem Bráz István 6 holdas dolgozó paraszttal, néki is ez volt a véleménye ... A pártszervezet legnagyobb hibája Igaza van Szatmári bácsinak! A csoport tagjai nem beszélgetnek el eredményeikről, nem hívják magukhoz az egyéni parasztokat. A szövetkezetre a befeléfordulás a jellemző. Olyan elterjedt vélemények vannak: „Nem érdekelnek bennünket az egyéniek. Ha jónak látjuk, majd beszélünk a zárszámadás után.” A pártszervezet jó munkája mellett itt követte el a legnagyobb hibát. Sem a tagságot, sem a szövetkezetei nem irányította kifelé. A pártszervezetnek sürgősen változtatni kell ezen a szektáns-nézetén. A lények meggyőzően igazolják eredményeiket, vi<V»v életükéi, Épj2£.n ezért nem lehetnek közömbösek dolgozó paraszttársaik iránt. Elsősorban a pártszervezet, a kommunisták legyenek szószólói eredményeiknek, s vigyék el hírét a faluban. Az egyéni parasztok elvárják, hogy beszélgessenek velük eredményeikről, munkájukról. A pártszervezetnek el kell gondolkodni azon is, hogy szövetkezetük lehetőségét — a jövedelmezőség szempontjából még jobban kihasználják. Itt elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére gondolunk. — A szükséges takarmány megvan. A sertéshizlalással s azok szabadpiacon való értékesítésével jelentősen emelhetik a tagság jövedelmét. Kevés a baromfiállatállományuk. A jövő szempontjából ezen is gondolkodjanak el. A járási pártbizottság segítsége A járási pártbizottság instruktora gyakran meglátogatja a termelőszövetkezetet. Sok segítséget ad a termelőmunka irányításához. Ez nagyon helyes, de úgy volna helyesebb, ha a termelőmunkát a pártmunka összefüggésében segítené. A járási pártbizottságnak elsősorban a párt- szervezet politikai munkájához kell segítséget adni. Megnézni: a pártvezetőség hogyan foglalkozik a tagság politikai nevelésével, milyen a pártszervezet népnevelő munkája. S nem utolsó sorban módszertani segítséget adni a vezetőségi ülések és taggyűlések előkészítésében. Ha az instruktor elvtárs erre több figyelmet fordított volna, nem fordul elő olyan eset, hogy politikai iskola nincs szervezve a termelőszövetkezetben. A politikai nevelőmunka hiányára vall a szektaszellem kialakulása is. Az instruktor elvtársnak e káros nézet leküzdésére kellett volna irányítani a pártszervezet figyelmét. — A pártszervezet vezetősége és a szövetkezet tagsága a jövőben több segítséget vár a járási bizottságtól. A községi tanács sok segítséget adhat a termelő- szövetkezetnek. Eredményeik ismertetésével, gyakori látogatásukkal, ügyesbajos dolgaik intézésével jelentősen segíthetnék a szövetkezetei. „Nem sok segítséget kapunk mi a tanácstól” — mondják a szövetkezet vezetői és tagjai. Igen, a tanácselnök elvtárs nem adja meg azt a segítséget, amelyet a termelőszövetkezet joggal elvárna. Reméljük, a tanács jobban szívügyének fogja tekinteni a termelőszövetkezet gondjait-bajait és ezek orvoslásával elő fogja segíteni a szövetkezet megszilárdítását. Kétségtelen szép eredményeket ért el a Micsurin termelőszövetkezet. Persze' hiba is van még. A közeljövőben megtartandó zárszámadáson még jobban mérjék fel: minek köszönhetik fejlődésüket, milyen hibák vannak még, amelynek kijavításával a jövő gazdasági évet még szebb eredmény koronázhatja. Bálint Lajos. \cA 'Méplap it L 1 INT K / T K \ Mike István nyíregyházi levelezőnknek hosszabb ideig tartozott a békéscsabai kenyérgyár munkabérével. Szerkesztőségünk közbenjárására Mike Istvánnak jogos munkabérét megküldték. # „A tiszadauai községi tanács végrehajtó bizottsága es a község dolgozói ncvé- oen köszönetét mondunk a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályának, valamint a kútkarbantartó vállalat dolgozóinak kúijaink teljes és jó kijavításáért. Kérjük, hogy továbbra is hasonlóan viseljék szivükön Tiszadada és a többi község kútjai- nak becsületes karbantartását. PÁL GÁBOR vb. elnök.” * Vadász Lajosné nagy- ecsedi levelezőnk egyszerű, meleg szavakkal mond köszönetét ügye elintézéséért. „Az elvtársak közbenjárására pontosan megküldi már az SzTK a családi segélyemet. Nagyon köszönöm segítségüket, amelyet ügyem elintézéséhez nyújtottak. Enélkül talán még ma sem intézték volna el panaszomat.” * Juhos József né csengeri lakos mint hivatalsegéd sóit alkalmazva. Levelében panaszt tett szerkesztőségünknek, hogy egyhavi illetményét nem kapta meg. Ezzel kapcsolatban a következő levelet kaptuk: „Juhos elvtársnő november 2-án az első félhavi illetményét már megkapta, a második félhavi illetményének folyósítására pedig már intézkedtünk.” Falusi alkonyat Mocorognak és fésri.c:„i..iok s lomb alá bújnak o t k. mint anyjuk ala a csibék, s at elejt esv-esv lágy uihét — hulldognlnak a levelek Friss szénaillat lens a légben, hosszú árnyék kúszik a földön. A Nao még néha-néha lobban, az ég még alkonvi nirosban. hogy aztán szürke ruhát öltsön magára ö is. — Vén kanukban szófián, csöndes emberek állnak. Csak néha töri meg a csendet némelyik, s szabad utat ensed örömének, vagy nanasz^nak 6. költő, állj mog. háldd msg őket! Azt kiáltsd, amit mondanak! vagy hallgass! Aki nem tud bátran hinni szavuknak igazában, ha róluk szól. hamis szavak prókátora. — Nézd: búsak s mégis mint ió anya a csecseméit erösmelegü. dús ölében, reményük tölgyfa-bölcseiében ringatnak mosolygó jövőt. Fehérgyarmat, PATKÓ JÓZSEF. Kiváló íémgyüjtök kitüntetése A napokban osztották ki a „kiváló fémgyüjtő” jelvényt Fábián Józsefné fehérgyarmati, Karikás István tiszavasvári, Hogyan Ernő kocsordi, Ványi Bálint rápolti, Longela János nagyecsedi, Hetei András aranyosapáti, Erős József vásárosnaményi, Hetei Zoltán hodászi, Vass István tiszaberceli és Klein József tiszavasvári lakosoknak. Gyümölcstermelési vándortanfolyamok kezdődnek A megyei tanács mező- gazdasági igazgatósága a gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében vándortan- folyamot indít. A megye legjobb gyülmöcstermesztési szakemberei mulatják be a helyszínen a fejlett módszereket. Nagy Sándor első terve a felsőszabolcsi gyümölcstermesztés megjavítása. Kulturális hírek Az amatőr fényképkiállítást meghosszabbították. November 6—14-ig tekinthetik meg a látogatók az MSZT helyiségében rendezett kiállítást, amelyet nyíregyházi amatőrfényké- pészek munkáiból áhítottak ki. Hétfőn újra Nyíregyházán vendégszerepei Hajdú Péter tánczenekara. — Itt lesznek Vámosi János és Vadas Zsuzsa fővárosi művészek is a József Attila kultúrházban. ¥ Tarpán rendezi meg a1 Szabad Fold háromnapos vándorkiállítását, amely nagy sikert aratott a budapesti őszi vásáron. 14-én,: vasárnap nyitják meg a> kiállítást es ugyanaznap délután panasznapot tart a Szabad Föld szerkesztősége, ahol a helyszínen vá* laszolnak a dolgozók panaszaira. A VÁLASZTOK BESZELNEK .., Amikor még csöppnyi gyermek voltam, elmentem egyszer apámmal a „kútra”, vízért. Visszafelé megnehezült kezemben a kis veder. Apám mindkét karja tele volt a maga nehezével, de szó nélkül hozzávette az én terhemet is. Most, utólag sokszor eszembe jut nekem ez az eset, talán azért, mert akkor vettem észre először, — később már mindennapossá vált, hogy apám nagy gondjaihoz vidám lélekkel csapta hozzá a miénket, sőt a másét is. Nem tudok ennél szebbet. ÉS ÍGY TÖRTÉNT ez Lovas Jánosné esetében is. Lovas Jánog lakása az Örökösföldek III. szakaszában van. Odagyűltek a 65. számú választókerület jelölői. Idősebb asszonyt jelölt valaki, aki koránál fogva nem láthatta volna el jól a tanácstagi felelős munkát. Azután elhangzott Lovas Jáncsné neve, s pillanatokon belül megtelt a ház kiabálással: Lovas Jánosné! Lovas Jánosné! Öt jelölték. Szabadkozott. Soha nem végzett ilyesfajta munkát. Nem tudja, mi a teendő. Egyszerű asszony csak, vannak férfiak is, alkalmasabbak. Nem. A gyűlés nem engedett. Lovas Jánosnét akarták! Hogyne akarták volna, amikor wnerték, — Mert jól ismeri a kerület a jelöltjét. Nem csak alakjáról, egyszerű öltözködéséről, ez az ismeret sokkal mélyebb. Kékesi bácsi, aki a szomszéd utcában lakik, (foglalkozása kerékgyártó), mielőtt vélekedne, leveszi szemüvegét. Gondolkozik, mint az olyan ember, aki rágatlan szót soha ki nem ad. — Lovas Jánosné? Derék asszony az. Dolgos, derék asszony. Munkáját rendesen végzi. Ez egy kicsit gyanús, „munkáját rendesen végzi.” Olyan típus kifejezés, amellyel gyakran találkozik az ember. Azok mondják, akik hivatalból dicsérnek valakit. Ezért még megkérdeztem: — Hát dolgozik valahol Lovasné? KÉKESI BÁCSI érzi gyanakvásomat, s ezért kevés méltatlankodással hangjában felel kérdésemre. —■ Hát hogyne dolgozna. O'.íhon. Sertéseket nevel szerződésre. Ügyes, dolgos asszony. Sokaknak segített az már a dolgában. Így meg még többet fog. Özvegy Kovács Istvánodnak ugyan még nem, de ö már tervezi is. — Olyan sikeresen intézte többek kérését, ügyes bajos dolgát, hogy most már én is elhatároztam, hogy felkeresem. Mert én wíganvs vagyok, szerbínéit dolgozni. De nem tudom, hogyan fogjak hozzá? Mert tetszik tudni, be- teg is vagyok, nehezen megy a munka, de valami könnyebbet nagyon szeretnék csinálni. Hát így nagy bizakodással vagyok most Lovasné asszonyhoz, mert nagyon jó asszony, és olyan szívesen segít. SALLAI NÉNI kedves, beszédes asszony, de — csak asszony. Én úgy találom, jobb lett volna férfit jelölni. Mert itt volt az előző jelölt: a Deme úr, (suszter ő meg kőműves, tetszik tudni, csak beteg volt, így lett kőműves), nát nekem ő ellene sem volt semmi panaszon. — Igen kiváló munkás — erősíti a házigazda is, varrás közben nagyot biccentve fejével. — Hát ő is összeírta mindig, hogy kinek mi a panasza, s el is intézte, amit tehetett. Vájjon tudja-e Mt egy asszony? Bár igaz, hogy Lovasné asszony nagyon egy talpraesett teremtés. Yilágotjárt asszony az, és nagyon szereti itt mindenki. Meg :• férje is. A kórházban dolgozik a férje, de annyit segített o is már ;tt a népnek! — Kifogástalan emberek — így Sallai bácsi. — Hát... de még a lánya! Most egyetemen van, orvos lesz belőle. Micsoda izeréay, igazán ;ó tanuló, nagyon jo nevelés! Bámulni való az a k Siány! — Csakhát, —• mégis csak asszony Lovasné, férfinak való pedig az a munka. — Asszony, asszony. Talán jó is, hogy asszony. SALLAI BÁCSI otthagyja munkáját, annyira érdé Üli a tárgy — Mert én azt mondom, a férfiak nem szeretnek kicsi dolgokkal foglalkozni, peuig sokszor a Kicsi di igákból lesznek a nagyok! Meg a férfiak szégyenlősek is, az rsszonyok sokkal talpraeseti ebnek — Lovasné meg ugyanám! Én nem féltem, nem.' Meg fogja áiini » helyét, iob- b&n, mint egy férfi. Sallai néni még vitatkozik, de enged. Hát szentigaz, hogy mindent meg 'ebet, tanulni, és a- asszonyok 'gyorsabban is tanulnak, mint a férfink.' — villant szemével a férjére. — És az is igaz. hogy amibe er?y asz- szony belefog, azt neg is csinálja, a férfiember hamarább alábbhagy a nagy lánggal Végezetül elneveti magát: — Bizony csak Lovasné lesz a legjobb! A nő törődik a családdal, mi meg itt egy nagy család vagyunk. És mit szól Lovasné? ÜL MOSOLYOGVA, nyugodt csendességgel a széken, bátor, nyílt tekintete bizakodó. Hangja is izgalommentes, derült, mint egész gondolkodása. Egyszerű ruhában van, sok a dolog a ház körül. — Mondtam, hogy én ta- Ián nem leszek jó. De mind úgy találta, hogy igen. Nem csináltam soha effélét, de eddig, is csak emberek végezték, majd megtanulom én is. Amíg beszélgetünk, Szálai néni áll meg a tornác alatt,. de nem jön beljebb, nem akar zavarni. Baj van á rédiával, vett egy malacot a vásárban — sorolja gyorsan. Most mit csináljon? Nem hallpm mit felel Lovasné, de kis idő múlva látom a távozó Szálai néni arcán, hogy megnyugodott. Nagy erő van ebben a kicsi asszonyban. A nyugodt hangjában, a meggondolt mozdulataiban mély életbölcsesség, akarat nyilvánul. Ugyanígy bezél leányáról is. — Kitüntetéssel végezte a középiskoláját, az országos orosz nyelv-versenyben is részt vett és bejutott a döntőbe. Most is igen jól tanul. Csak sok áldozat van érte. Ha nem fog kapni még ösztöndíjat, —most elsőéves — nem is tudom, hogy lesz. De ő azt mondja: ne búsulj anyukám, közben kötni fogok, de tovább tanulok. Van gondja az embernek, hiába. És nem csak a LovaséW gondja. Hanem a kerületé is. S. B.
