Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-07 / 264. szám

4 NÉPLAP ■1934 november 7, vasárnap ©DOTdBM „Legfőbb érték az ember.“ A szovjet néptől tanultuk a szocializ­musnak ezt az aranyigazságát. A szovjet emberek nyugodt munkáját és 'pihenését számos szociális intézmény szolgálja. Képünk a Szocsiban épült Ordzsonikidze szanatórium egyik hatalmas épületét mutatja be, amely­ben évenként ezer és ezer dolgozó piheni ki (a munka fáradalmait. * 37 évvel ezelőtt vi- . lágraszóló gyözel- > met arattak a Szov- : jetunióban az ok- ^ tőberi vörös zász- lók. Ma 900 millió | felszabadult ember $ harcol a győzelmes j ; zászlók alatt az új • életért. J I X \ I A 600 milliós népi demokratikus országban, Kínában készült ez a kép. Október 1-én, a szabadság kivívásának ötödik évfordulóján felvonu­lás és katonai díszszemle volt a pekingi Tien An-men téren. A képen a tüzérség felvonulása látható. A kínai néphadsereg, amely keményen megkiizdött a szabadságért, ma is éberen őrködik az ország békéje felett; A lengyel ipar alkotása ez a gépóriás. Az újfajta kotrógépet a wroclawi országos műszakid kiállításon mutatták be. A gép kiválóan alkalmas árfcnk, csator­nák mélyítésére. Cj élet épül Vietnamban is. Képünk a köztársaság elnökét, Ho Si Minh elvtár­sat ábrázolja. Egy hónappal ezelőtt ünnep volt Berlinben is: a Német Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának ötödik évfordulója. A Marx-Engels-téren megrendezett ün­nepségen Molotov elvtárs, szovjet külügyminiszter nagy beszédben ismertette a Szovjetunió javaslatát Németország egyesítésére. A kép közepén Molotov elvtárs látható, mellette (balról jobbra) Waiter Ulbricht és Wilhelm Pieck elvtárs. Újjáépül Korea Ahogy Korea felszabadult a japán imperializmus gyar­mati elnyomása alól, az or­szág északi részében szilár­dan megvetette lábát a népi uralom. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság vi­rágzásnak indult. Nem néz­ték ezt tétlenül a déli or­szágrészen tanyát ütött im­perialista-bérenc hazaáru­lók, Li Szin Man és társai. Amerikai támogatással meg­támadták a Koreai Népi Demokratikus Köztársasá- » íot. Négy évvel ezelőtt va­lósággal romhalmazzá tet­ték az országot.áA világ köz­véleményének nyomásár;: sikerült megiekiízni a bar báran pusztító kezeket, > megindulhatotti az ország újjáépítése. A távirati jelentések je­lentős sikerekről számolnak be. Legújabban.1 pedig arról értesült a világj hogy a Ko­reai Munkapárt;központi bi­zottságának üléisén a mező- gazdaság helyreállítása c fejlesztése érdekében hoz tak határozatot: í Kereskedelmi kapcsolatok a Román Népköztársaság és a Közel-Kelet országai közölt Romániát régóta szőre« jreskedeiiru kapcsolatok űzik a Közel-Kelet orszá- Föidrajzi helyzete, ovábbá az a tény, hogy az rucsere Románia és a Kö- i-Kelet között könnyen és '.dnyösen bonyolítható le — Fekete-tengeren és a Föld- >zi-tengeren — az árucse- j széleskörű változatossá- -lt teszi lehetővé. Románia 2 u*óbbi években Libanon­! nak és Szíriának épületfát, i papirost, retorta-szenet, | gyufát, üveget és üvegárut,! takaréktűzhelyet, zsirkö- vet stb. szállított. Cserébe! citromot, borsot és kávétj kapott. Ezenkívül Románia: árpát, gyapotot és gyapjút igyekszik importálni ezekből1 az országokból. Az idén kereskedeimfl szerződést írtak alá Roma-* j nia és Egyiptom között is. Az „Cj Albánia“ filmst udió bejárata (Tiranában. Egy bukaresti élelmiszerüzletben. A bolgár kulturális építés büszkeségei Az illegális pártsajtó mun­kásai még emlékezhetnek a titkos nyomdákra, a félho­mályos alagsori helyiségek ciklosztiljára, a szüntelen nyomozásra, azokra az elvi­selhetetlen munkafeltételek­re, amelyek között a múlt­ban dolgozniok kellett. 1944. szeptember 9-e után a bolgár pártsajtó kikerült a föld alól a szabad levegő­re. A párt szavának minde­nüvé el kellett jutnia, moz­gósítania kellett a népet, tudással kellett felfegyve­reznie, hogy megindulhas­son a szocializmus építésé­nek nagy munkája. A sajtó munkáját olyan méretűre kellett szervezni, hogy meg­felelhessen a bolgár politi­kai és kultúrái is élet új igé­nyeinek. 1950-ben a párt Központi Bizottsága és a kormány nyomdaipari kombinát épí­tését határozta eJ. A kom­binát a bolgár-szovjet ba­rátság eredményeként jött létre. Tervét a moszkvai „Gipropoligraf“ tervező vál­lalat készítette el három bolgár szakértőnek, Hriszto Zalacsev-nek, a Pártkiadó igazgatójának, Jordan Jor- danov-nak, a pártnyomda igazgatójának és Anasztasz Popov építészmérnöknek a közreműködésével. Szófiában, a Lenin-körut 47. szám alatt, szemben a Szabadság-parkkal, büsz­kén emelkedik a „Dimitr Blagoev“ nyomdaipari kom­binát pompás ötemeletes palotája. A pártnyomda az épület három tömbjét foglalja el. Ez a műszaki részleg, s egé­szen olyan, mint egy gyár. Csaknem valamennyi nyom­dagép a nagyszerű szovjet technika terméke. A hat aggregátos, hatalmas rotá­ciós gép egy óra alatt 300 ezer ujságpéldányt nyom ki. Tizenegy napilapot és 32 folyóiratot nyomtatnak itt. Csehszlovákia legnagyobb kohóművének, a kunoi- cei Kiement Gottwald Üj Kohó legkiválóbb olvasztó* ra: Karel Zabek.

Next

/
Thumbnails
Contents