Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-07 / 264. szám
1954 november 7, vasárnap NÉPLAP 1944. NOVEMBER 6. „Űj élet, a szabadság hajnala virradt ránk. Vérzivataros napok után, a múlt Rendszer bűnei miatt támadt romoknál mondjuk ezt, de egy felszabadult és egyetemes jövőépítés küszöbén.“ 1945. MÁRCIUS 13. „Április elején megkezdődött a földosztás és októberig be is fogjuk fejezni. így tehát ősszel a ma még nincstelen mezőgazdasági munkásság, gazdasági cselédség, az igénv,'''"''"-1t-gk a magú’ tulaidonába kerülő saját földjeiken kezdhetik el a munkát.“ 1945. ÁPRILIS 26. „Vasárnap kigyulladnak a villanylámpák Nyíregyházán.“ 1945. JÚLIUS 1" „Vidám nótaszóval menetelnek a munkások, minden szem barátságosan integet feléjük és sok esetben előfordul, hogy az utcai néző- közönségből többen csatlakoznak a munkástömegekhez. Az állomáson az újjáépítési bizottság, a ”"=úti főmérnökség fogadta a felvonulókat és egymásután alakította ki belőle a különböző céllal felvonuló mun- káscsoportckat. Az építőmunkások az állomás felé vonultak, hogy ott szakmunkát végezzenek. A vas- munká=oVpt ->7 átjáróhíd lebontására, i’iob’o elszállítására osztották be. A nőket a sínek közötti fű irtására ■indították munkába ...“ 1946. MÁJUS 25. „Földet vissza nem adunk. A megalkotott törvények és törvényes rendeletek alapján gyorsan és határozottan be kell fejezni a földreformot és végre kell hajtani a telepítést. — Ügyvédi furfang, reakciós akadékosság és földesúri próbálkozás akadályozza országszerte ma is a kiosztott földek telekkönyvezését. — Törvényt hoztunk a demoio éve/ a néplap krácia védelmére. Törvényt kell hozni a földreform védelmére. Börtönbe a földreform ellenségeivel!“ 1946 MÁJUS 30. „Ünnepélyesen nyitják meg a gyorsvonatforgalmat Nyíregyháza és Budapest között.“ 1946. JÜLIUS 31. „Holnap bocsátják ki az első forintost.“ 1947 FEBRUÁR 6. „Megkezdődik a sokszázezer hadifogoly hazaözönlé- se." 1947. FEBRUÁR 15. „Jogos az a “követelés, hogy építsék újjá a nyíregyházi dohánybeváltót és gépi fermentálótelepet... a háború következtében rengeteg lett a hadiözvegy, hadiárva és többezer család maradt kereset nélkül. Ezek a nők követelik, hogy munkához juttassuk őket.“ 1947. AUGUSZTUS l. „Egy évvel ezelőtt, augusztus elsején a forint bevezetése ünneppé avatta ezt a napot. Ebben az esztendőben ugyancsak ezen a napon indul el a hároméves tervgazdálkodás, mely, mint ismeretes, három esztendőre 6.585 millió forint értékű beruházást irányoz elő a legpontosabban kidolgozott tervszerűséggel. Már augusztus elseje is jelentős napnak számít. Mint jelentettük már, felemelik augusztus egytől a munkabéreket, ugyanakkor azonban nem engedik meg az árak emelkedését.“ 1947. SZEPTEMBER 2. „Köszönjük választóinknak a bizalmat, amellyel a választók pártunk felé fordultak. Ezért a bizalomért dolgoztunk kemény, férfias munkával. A város, a megye pártja vagyunk. Az építésnek, a fejlesztésnek, az iparosításnak pártja. Tömegeinket az urnához nem a hisztéria, nem a terror, nem is sugal- mazás, hanem az önkéntes bizalom, a meggyőződés és szilárd bizalom akarata irányította.“ 1948. MÁJUS 4. „Vetélkedés is volt május elsején. De ez a vetélkedés nem viszály, hanem nemes versengés volt. Nem egymással szemben, hanem egymásért, mindannyiunkért. A május elsejei vetélkedés már csak jelkép volt, mert a kertészeti középiskola dolgt.í.ói nem akkor kezdték előkészíteni ezt az ünnepet, amikor létrehozták semmiből az iskolájukat. A postaműszakiak és a vil- lanytslepiek nem a minia- türüzemn.-l vonultak fel csupán, hanem az ünnep azokon a szürke hétköznapokon kezdődött, amikor az első téglákat lerakták üzemük felépítéséhez és ugyanakkor a magyar dolgozók szerte az országban hozzáfogtak az ország újjáépítéséhez.“ 1948. AUGUSZTUS 8. „íme Ibrány egyik arca: mezítlábas emberek jönnek, vezetik a porban tehénkéiket, szekereken hozzák az életet, jönnek beszolgáltatni. Felszólítás nélkül többet hoznak mind, mert tudják, hogy kell a kenyér a városnak is . . . Azt hinné az ember, ezt a bizakodást nem akarja soha senki megzavarni. De bizony akarják, csak nem sikerül. Kevés ku- lák van Ibrányban, de azok mindent megtesznek titokban, hogy aknamunkájukkal megbontsák a dolgozó kis- parasztok egységét, megbontsák soraikat, zavarják munkájukat. Ez Ibrány másik arca, — de a becsületes ibrányiak nem hallgatnak a kulákokra.“ 1948. SZEPTEMBER 3. „Vasárnaptól „Élüzem“- jelvény díszíti a büdszent- mihályi Alkaloida kapuját.“ 1948. SZEPTEMBER 11. „Mezőgazdasági gépállomást kap a Büdszentmihály- Szorgalmatos-telep.“ 1948. SZEPTEMBER 15. „120 ezer forintos költséggel megkezdték a királyteleki mintagazdaság építését.“ „Szombaton Nyíregyházán is megkezdik a szabad kenyér sütését. Itt a fehér buci és szabadliszt.“ 1948. SZEPTEMBER 22. „100 mázsa nemesített búzavetőmagot kapott a nyíregyházi járás.“ 1948. OKTOBER 13. „Hetvennégy hold nyújtózkodik egy darabban Ü.j- fehértó határában a Szu- nyog-tag mellett. Kacska- 4’ingós diilőút hasítja ketté, fonnyadólevelű akácok szegélyezik. Még most tarka csíkok szaladnak össze-visz- sza benn^. Holnap azonban beáll már a traktor, barna barázdák kötik egybe a hetvennégy holdat. 24 ember határozta el, hogy összefognak, nem kínlódnak külön- külön háromholdas kisha- szon bérletekben.“ 1949. MÁJUS 1. „Amikor Tenigli László elvtárs, a dadai alsójárás dolgozói előtt, a tiszalöki nagygyűlésen bejelentette ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotásának, a tiszalöki duzzasztónak és erőműnek tervét, a járás mintegy 6000 jelenlévő dolgozó parasztja egetverő éljenzésben tört ki. Ezer és ezer süveg röppent a kéklő tavaszi ég felé . .. 1950. MÁJUS 12. „Elfogadta az országgyűlés a helyi tanácsok felállításáról szóló törvényjavaslatot.“ 1950. MÁJUS 16. „A Sajószentpéteri Magas- építési Vállalat dolgozói büszkén tekintenek a hatalmas, ötemeletes épületre. Az építkezés területét még alig egy esztendeje épületromok, kőtörmelékek és buckák borították s most a nagy gyár építése befejezéshez közeledik. Ehhez az új üzemhez fűződik Pozsonyi Zoltánnak, a magyar sztahanovista mozgalom egyik élharcosénak emléke 1951. JÜNIUS 24. „Gazdag aratásra számítanak a bedőbokori Szabad Nép termelőszövetkezetben. A szövetkezet tagjai aratógéppel kezdték meg az aratást.“ 1952. NOVEMBER 23. „A béke nem egyszerű szó. Benne van a magunkfajta egyszerű emberek vágyakozása, akarata.“ „Szép rendben sorakoztak egymás mellé a gömbölyű betűk. Aranyosi Károlyné, a tiszavasvári Munka termelőszövetkezet tagja, a tiszalöki járás egyik kongresszusi küldötte írta lé ezeket egy papírra. Az országos békekongresszusi felszólalására készült...“ 1953. JÜLIUS 1 „Az országgyűlésen az új minisztertanács elnöke, Nagy Imre elvtárs ismertette az új kormányprogramot, Az új kormányprogram nagyszerű elve: állandó gondoskodás a munkásosztály, az egész dolgozó nép jólétéről, életszínvonalának emeléséről.“ 1954. ÁPRILIS 4. „Lobogódíszbe öltözve várja a Tiszalöki Duzzasztó felavatását.. 1954 OKTÓBER 26. Amidőn Nagy Imre elv-i társ, a minisztertanács elnöke ajkáról elhangzottak; a következő szavak: „Kér-! dezem: megadja-e a Haza-! fias Népfront, megadj ák-é önök, tisztelt küldöttek, a' kormánynak azt a támoga-| tást és bizalmat, amely al júniusi politika, a kor-1 mányprogram következetes megvalósításához, a nehézségek leküzdéséhez szükséges? — egy pillanatra nagy csend támadt. Hatalmas befeléfordulás- sal némult el az Erkel- Színház termében mintegy kétezer ember. Idővel nem' mérhető rövidségű volt: csak e csend, de jelentősége felbecsülhetetlen. Kétezer ember szíve szorult, össze e pillanatban, hogy utána nagy dobbanással táruljon ki a bizalom, a szeretet és hála áradó megnyilvánulásával,,, Egész népünk nyilvánult! meg benne, egyszerű em-: berek, parasztok, munkások, tanítók, gépállomást dolgozók és egyetemi tanárok, tudósok, művészek, —•' katonák, ifjak és öregek, papok és pártfunkcionáriusok tettek hitet népünk vezetői, és az út, az új út mellett. .— Megadjuk! Tt'
