Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-05 / 262. szám

ÜíUuj uiiptuiLjUtík J NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA A mai számban ; Jegyzetek a tiszadobi szövetkezeti kulttir- otthonról (2. oldal) MNDSZ-szervezetek feladatai az oktatási évben (3. oldal) ' Képes filmhíradó (4. oldal) Sport (4. oldal) XI. évfolyam, 262. szám AHA 50 FILLER 1954 november 5, péntek Gazdag, változatos kultúrműsorok a tanácsválasztások napján Mcgyeszertc lelkes ké­szülődés folyik a tanácsvá­lasztások napjára. A tö­megszervezetek gondoskod­nak arról, hogy ez a nap az öröm és a győzelem ün­nepe legyen, amely kifeje­zésre jut majd külsőségek­ben cs a választók szóra­koztatásában is. A felszaba­dulási ünnepségek alkalmá­ból megrendezendő helyi kultúrverseny résztvevői a tanácsválasztások napján tartják bemutatójukat. Ed­dig több, mint száz beneve­zés érkezett a megyei ta­nácshoz. Igen sok helyen a kultürcsoportok helyi gyűj­tésű kultúrműsorral lépnek fel. Rozsályban szatmári népdalokat, Máriapőcson a hagyományos kenderdörzsö­lő játékot újítják fel. Nyír­bogát on saját feldolgozású bogáti népi táncot mutatnak be. Több színjátszó csoport készül Móricz-jelenctekkel a választásokra. Kiveszik részüket a kul­túrműsorból az MNDSZ- asszonyok is. Vásárosna- ményban rövid színdarabok­kal, Mándokon és Gáván bábjátékkal készülnek az asszonyok. A gávai asszo­nyok vállalják, hogy meg­látogatják majd a szomszé­dos községeket is. Nagy a készülődés a fia­talok között. Eddig több, mint 100 DISZ-szervezet tartotta meg az új válasz­tók találkozóját. November 13-tól kezdve pedig emlék­lapokat kiosztó gyűléseket szerveznek az új választók részére. — A nyírcsaholyi, dombrádi, kótaji, rakamazi, nagycserkeszi és még sok más község DlSZ-szerveze- tének tagjai vállalták, hogy november 28-ra szépen fel­díszítik a szavazó-helyisé­geket. Az őszi betakarítások élenjárói: a naményi és a baktól járások Az őszi betakarításban a baktalórántházi és a vásá- rosnaményi járások járnak az élen. A talaj minőségé­nek megfelelően két csoportra osztott járások sor­rendje a következő: . , A homokos talajú járások között: 1. a baktalóránt­házi, 2. a nagykállói, 3. a mátészalkai, 4. a nyírbá­tori, 5. a nyíregyházi járás, 6. Nyíregyháza város, 7. a kemecsei, 8. a kisvárdai járás. A kötött talajú járások között: 1. a vásáro$namé- nyi, 2. a tiszalöki, 3. a csengeri, 4. a fehérgyarmati járás. Megyénk határidőre nem teljesítetté a vetési ter­vet. Ez főleg az olyan járás miatt van, mint a esen- geri és a fehérgyarmati. — Igyekezni kelt a vetéssel. Minden napi késlekedés sok-sok család kenyerének elvesztését jelenti. 14 ezer 097 lioldat szántottak fel a tiszavasvári traktorosok A tiszavasvári gépállo­más traktorosai ősszel eddig 14 ezer 697 hold földet szántottak fél'. A traktorosok közül 14-en már túlteljesítették elő­irányzott tervüket Nagy­gonddal ápolják gépeiket. Nem feledkeznek meg á takarékosságról sem. —- -- Szeptember 1 óta mint­egy 40 mázsa gázolajat, 7 mázsa kenőolajat és 5Q 'kiíő taí'üttazsírt takarítot­tak meg. Ignác Sándor traktoros a helybeli Munka terme­lőszövetkezet szomszédsá­gában szántja az egyér niek földjét. A kis par­cellák felszántásában a gépállomás ' valamennyi traktorosát megelőzte. — 741 hold földet szántott' fel a tarlóhántás óta, s így éves tervét 167.5 szá­zalékra teljesítette. Jó munkáját nap, mint nap dicsérik az egyénileg dol­gozó parasztok. Akik ed­dig idegenkedtek a gépi munkától, most azok is vele akarnak szántatni. — Naponta 30-an is, felkere­sik a gépállomás agronó- musát szerződéskötés vé­gett. Már eddig több, mint 2 ezer. 600 egyénileg dolgozó paraszt földjének felszántását. vállalták a tisza vasvári gépállomás traktoristái. Hogyan érdemeltem ki választóim bizalmát A szeptember 25-i tanácsülésen november 7 és a tanácsválasztás tiszteletére a kisvárdai járás minden tanácstagját versenyre hívtam a begyűjtés és az őszi munka határidő előtti teljesítésére. Beszámolok arról, hogyan tettem eléget vállalásomnak. Sovány baromfiból és tojásból még az első félév­ben eleget tettem egészévi beadásomnak. A vágó­marhabeadásomat májusban teljesítettem. Mivel jú­niusban beadtam á hízottsertésemet, ez meghozta az egészévi kukoricabeadásomat is. A kenyérgabonabe­adásomat a cséplőgép alól teljesítettem. Burgonyából szeptember 2-ón, napraforgóból október 16-án, hízott baromfiból október 10-én, tejből pedig október 20-án teljesítettem évi kötelezettségem. Ezek szerint október 20-án a beadási kötelezettségemet teljesítettem. Az adótartozásomat egész évre júliusban fizettem be. Az őszi mezőgazdasági munkát befejeztem. Most újra jelöltek tanácstagnak. Ilyen példamutatással ér­demeltem ki a bizalmat. Barta Károly, Nyírlövő. Kezel 7000 ielölogyűlést tarlónak eddig megyénkben Megyénkben befejezéshez közelednek a jelölög-yűlések. Eddig 92 megyei, 500 já­rási, 92 városi és 6174 köz­ségi jelölőgyűlést tartottak. Igen sok községben, sőt már járásban is befejezték ajc-' lölőgyüléseket, s november, 7-ig pedig befejezik az egész megyében. A választók továbbra is nagy érdeklődéssel vesz-« nek részt, a jelölőgyűlése­ken, alaposan megvitatják, kiket jelölnek, kiket tarta­nak alkalmasnak . arra, hogy képviselje őket a jövőben, Olcsvaapátiban a 15-ös kör-; zetben igen nagy vita ala­kult ki az első jelölt körül. Sokan szólaltak fel mellette, de még többen ellene. A többség úgy találta, hogy bár igen becsületes, van kö­zöttük olyan, aki jobban megfelel ennek a megbíza­tásnak. Végül a többség el­vetette a jelölést és helyet-i te Szászi Jenő kisparasztot jelölték, akinek, amellett, hogy példamutató gazda, nagy jártassága van a po­litikai kérdésekben cs köz- ügyekben egyaránt. A je- lölőgyűlésekcn a választók számos javaslatot tettek községük fejlesztésére. Vál­lalták, hogy a tervbe vett 1 kilométeres kövesút meg-' építéséhez, járdák építésé­hez társadalmi munkával járulnak majd hozzá, hogy minél többet építhessenek az e célra kapott összegből. A községben több választó-' kerületben arról is beszél-1 tek a választók: jó lenne a községet parkosítani és; egy kultúrházat felépíteni. Mindezekben segíteni fog­nak valamennyien a köz­ség lakosai. Jobban tudjuk a lakosság érdekeit szolgálni,,/ A városi tanács elnökhelyettesének nyilatkozata az új minisztertanácsi határozatról Megyerzerle nagy örö­möt váltott ki a minisz­tertanács legújabb hatá­rozata, amciy a helyi ta­nácsoknak nagyobb gaz­dasági önállóságot bizto­sít. Az első napon külö­nösen a tanácsoknál volt nagy visszhangja a hatá­rozatnak, hiszen itt érez­ték a legközvetlenebbül: mennyire szükség volt erre a határozatra! Ezzel kapcsolatban kér­dést intéztünk Máté And­rás elvtárshoz, a nyíregy- házi városi tanács végre- tiajtó bizottságának elnök- helyetteséhez: mit jelent a határozat Nyíregyháza dolgozói számára, vázolja ezt nagy körvonalakban. — Ügy érezzük,: hogy a minisztertanács határo­zata guzsbakötöttsegtől szabadított meg bennün­ket — mondotta Máté elvtárs — nagy önállósá­got kapunk 's nagyobb eredményeket tudunk fel­mutatni a pénzgazdálko­dás, beruházások terén. Az eddigi állapotok gá­tolták elképzeléseink vég­rehajtását, észrevételeink megvalósítását. Hiába lát­tuk: Hibák vannak a vá­ros áruellátásában, a Nyír. Kisker, boltjainak ügyei­be nem volt beleszólá­sunk, mert nem a mi ha­táskörünkbe tartoztak a nyíregyházi boltok. Leg­feljebb azt javasolhattuk, hogy a cukrot ne tárol­ják a petróleummal együtt... Hasonló volt a helyzet a Vendáglátóipari Vállalattal. Hiába ellenez­tük,' hogy ne nyissák meg a Beipiannisz-téri italbol­tot, mert az egészségügyi előfeltételeket nem tudja a vállalat biztosítani — s máig sem biztosította — a boltot megnyitották S a költségvetés? A népművelési csoportnak még előadások megrende­zésére sem volt pén­ze, nem tudta segí­teni a tanyabokrokat, j minden egyes fillérért: hosszasan kellett levelezni! a megyei tanács népmű­velési osztályával. örülünk a miniszterta­nácsi határozatnak. An­nak is, hogy a végrehajtó bizottrág ellenőrzést gya­korolhat a város üzemei felett, javaslatokkal, ész­revételekkel élhet. — A ' pénzgazdálkodás terén is valóban gazdái leszünk a városnak. A miniszterta­nács határozata nagy se­gítséget ad ahhoz, hagy még jobban szolgálhassuk a lakosság érdekeit, »a IMII KM • ■»■■■II I» I —--3- zsx.-—átírva-.. TERVEZGETÜNK Tervezgetünk. Ez a szó fejezi ki talán a legjob­ban most a városok és falvak életét. Tervezgetünk, nemcsak azért, mert nagyon is őszies az idő, s las­san bekényszerül az ember végleg a meleg szobába. Tervezgetünk, nemcsak azért, mert tanácsválasz­tásra készül az ország, s nem állhat a választók elé egyetlen tanácstag-jelölt sem üres kézzel. Tervez­getünk, mert úgy hozzátartozik ez új életünkhöz, akár a családhoz a gyermek. Tervezgetünk, hogy a ] jövőben kevesebb legyen a gond, örömtelibb az élet. Sokoldalú tervek pattannak ki most az emberek í agyából — pillanatig sem kell csodálkozni rajta. | „Ahány ház — annyi szokás“ — így mondja ezt a ‘ közmondás, s újonnan alakult nagy országos szerve- í zetünk, a Hazafias Népfront éppen azt tűzte ki fő- j feladatául, hogy minden házból összegyüjtögesse a ■ jószokásokat és elterjessze mindenütt, ahol hason­lóak az adottságok. Nem lehet eléggé megbecsülni azokat az értékes javaslatokat, amelyek a népfront­bizottságok megalakulását kísérik. Vagy van épeszű ember, aki haszontalannak tartaná például Olcsván a víziszárnyasok tenyésztését? Hiszen ott a Szamos, a Kraszna, szinte fillérekbe kerül a tenyésztés és elláthatják ízletes baromfihússal a környező piaco­kat. Jól tette a népfront-bizottság, hogy sok más mellett a baromfitenyésztést is programjába vette. Az ököritófülpösiek terveiről ország-világ tudomást szerezhetett: Szécsi Bernát a népfront országos kongresszusán beszélt róluk. Célul tűzték ki az ököritófülpösiek, hogy mezőgazdasági szaktanfolya­mot szerveznek, fásítják a községet, járdát építe­nek, rendbehozzák az utakat, újból életrekeltik az erszágoshírű népi tánccsoportot. Nyíregyházán arról esett sok szó a népfront-bizottság megalakulásakoi. hogy meg kell javítani az áruellátást, hogy ne le­gyen hiány mindig a keresett cikkekben, az üzletek eíadószemélyzcte pedig figyelmesen, udvariasan bánjon a vevőkkel. Nyírtéten a Sényőre vezető be­kötőút építését sürgették, cseretelep ugyanis csak Sényőn van és ilyenkor ősszel igen körülményes három kilométeren át dagasztani a sarat. Nem szükséges folytatni a példákat. Ahány köz­ség, annyi terv, annyi életrevaló ötlet, s mind azt példázza, hogy dolgozó népünk holnap jobban akar élni, mint ma, s holnapután még jobban, mint hol­nap. Bátran beszélnek a tervekről, mert tudjak, hogy megvalósul, ha sokan akarják, ha mindannyian munkájukat adják hozzá. Lehetnek olyanok, akik jelentéktelennek tartják e terveket: a Nyírtét— sényői bekötőútat, az ököritófülpösi gazdatanfolya- mot. A sok kicsiből azonban nagy lesz, járási, me­gyei terv és még nagyobb országos program. Egy tervről részletesen kell szólni: arról, ame- lyik érvényes Mátészalkán és Tiszalökön, Budapes­ten és Győrött is. Lehet, hogy ezt a tervet, ezt az elhatározást nem öntötték szavakba minden falu­ban, kimondatlanul azonban mindenütt a program­ban szerepel. Ez a terv, ez az erős elhatározás: a béke. A mi terveink megvalósításához békére van szükség, s a békét fenyegető veszedelem előtt nem dughatjuk fejünket struccként a homokba. Bár lé­nyegesen enyhült a nemzetközi helyzet az elmúlt 10—15 hónapban, egyáltalán nem mondhatjuk, hogy minden rendben van. Az egyszerű emberek világ­szerte szeretik a békét, szeretjük mi is. Ez viszont még kevés a háború megakadályozásához. A száz­milliók éberségére van szükség, hogy a jószándékú emberek felfigyeljenek minden békeellenes merény­letre, hogy idejében ki tudják ütni a harmadik világháború fegyverét a háborús gyújtogatok ke­zéből. Az elmúlt hetek eseményeihez tartozik a lon­doni és párizsi egyezmények megkötése. A nyugati hatalmak megállapodtak Nyugat-Németország fel­fegyverzésében, s elhatározásuk — ha megvaló­sul — közvetlenül fenyegeti a békét. Az iskolában annakidején úgy tanultuk, hogy Magyarország Európa szívében van, s ez a föld­rajzi adottság bizonyos kötelezettségeket ró a ma- j gyár népre. Voltak, akik úgy határozták meg, hogy j Magyarország valamiféle híd Kelet és Nyugat, j Észak és Dél között. Mások az európai kultúra leg- ! főbb vigvázójának nevezték a magyart. Ez utóbb.- j ban volt is sok igazság. Török, tatár, német pusztí- I tóttá szinte ezer éven át földünket. Hosszú évszáza- | dókig a magyar nép saját testével fogta fel az jj ozmán hadak meg-megújuló rohamait, s elvágta { Észak és Nyugat felé vezető útjukat. Sokba, nagyon ! sokba került ez az őrszolgálat, a sok háború. A nagy [ pusztítások előtt körülbelül annyi magyar élt a fői- £ tíön, mint angol. Ma számunk lényegesen kevesebb. < Figyelmeztetés ez számunkra: az új háború szerve- í zői el akarják pusztítani nemzetünket. Egyekpek i, kell lennünk a munkában, a szocialista ország épí- | t.ésében, a haza szeretetében, s drága kincsünk, a £ béke oltalmazásában. így bátran tervezhetünk, siker jár terveink nyomában. ‘“"W" w-w w ”wv ..i ■ r3

Next

/
Thumbnails
Contents