Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
«6 PUP i 954 október 3, vasárnap Termelőszövetkezetem k gondosan készüljenek a zárszámadásra 1» í K I i: IMTES_______________±_ A tag jelölt fel vétel iiéhánv tapasztalata a balkányi alapszervezetekben (Folytatás az 1. oldalról.) Termelőszövetkezeteink égyrészében elhanyagolják A SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS ALAP fejlesztését. Pedig a mintaalapszabály szerint erre a célra évenként a szövetkezet jövedelméből legalább két százalékot kell félretenni. Nem ok nélkül: az elöregedett, vagy beteg tagok segélyezésére, napköziotthon, bölcsőde felállítására, szakkönyvek, folyóiratok beszerzésére. sportolás céljaira szolgál ez az alap. Egyes tsz-ekben — bár papíron létesítettek ilyen alapot — más célra használták' fel. Egyes tagok nem gondolnak arra, hogy egyszer ők is megöregszenek s akkor jól esne a róluk való gondoskodás. A gulácsi Petőfi tsz. egyik tagja — Tóth elvtárs — így nyilatkozott erről: „Én eltartottam szüléimét, tartsanak el engem is á gyermekeim.“ — Helytelen az ilyen gondolkodás, amit bizonyít sok öreg, beteg dolgozó esete. Vagy nincs is gyermeke, vagy távol van, vagy egyéb körülmények .okoznak gondot a becsületes, munkában megrokkant, megöregedett dolgozóknak. Ebben a szövetkezetben nem gondoskodnak a szociális ellátásról, de még a fiatalok kulturális és sport- szükségletéről sem. Pedig azokban a tsz-ekben, ahol az öregek és a fiatalok szociális és kulturális igényeiről gondoskodnak, ott egyrészt nőnek az eredmények, másrészt nagy vonzóerőt gyakorol a tsz. a kívülállókra, mint például a fé- nyeslitkei Fürst Sándor tsz. esetében. Itt minden olyan tsz-tagnak, aki legalább két éven át rendszeresen dolgozott, munkaképtelenség esetén évente 1000 forint készpénzt és 2 mázsa búzát adnak. A fiatalok kulturális és sportigényeire szintén jelentős összegeket áldoznak. A JÁRÁSI TANÁCSOK nagy segítséget adhatnak a zárszámadás sikeres elkészítéséhez. Követésre méltó a mátészalkai járási tanács kezdeményezése, ahol a járási tanács, a járási bankfiók és a járási OTP összefogott és közös segítséget ad a zárszámadási munkákhoz. A zárszámadás eredményességének kétségkívül a tsz-tagok egész évi szorgalmas jó munkája az alapja. De az is biztos, hogy az eredmények pontos számbavétele, a készletek célszerű felhasználása, a jövedelem igazságos elosztása — pontos könyvelés nélkül nem képzelhető el. A könyvelőknek, munkacsapat- és brigádvezetőknek is fontos feladatuk, hogy a munkaegységeket lelkiismeretesen számolják el és tartsák nyilván. A raktár- és magtárkészleteket, vagyontárgyakat, kiadott előlegeket ellenőrizzék. A tsz. elnöke személyében is felelős azért, hogy az állam iránti kötelezettségeket (adó, beadás, ÁMG-tartozások, biztosítási díjak, bankkövetelések) elsősorban teljesítsék. De gondolni kell egyéb tartozások kiegyenlítésére, például a tagok által behozott állatok, felszerelések esedékes részének, valamint a földjáradék kifizetésének biztosítására is. A jó gazdálkodáson, a jó munkán kívül mindezeket figyelembe kell venni a jó zárszámadás elkészítéséhez, amely egyben a következő gazdasági év megindulásának és a jövő boldogulásának is alapja. Balkány a nagykállói já- j rás egyik nagy községe. Határához közel 18 ezer hold föld tartozik. A községi pártbizottságnak, a hat alapszervezet segítségével, többezer dolgozót kell mozgósítania a termelőmunkára, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat sikeres megvalósítására. A pártszervezetek- ezirányú mozgósító tevékenysége nagyban függ attól: menynyire sikerül a kommunistákat az élvonalba állítani, hogy példamutatásukkal, tevékenységükkel magukkal ragadják a pártonkívü- lieket, mennyire sikerül céltudatos nevelőmunkával, a munkában élenjáró, a népi demokráciához hű dolgozókkal a párttagságot kiszélesíteni. A balkányi alapszervezetek többségére az jellemző, hogy megértették a pártépítés fontos láncszemét: a tagjelöltfelvétel jelentőségét. Ezévben eddig 46 tagjelölttel erősítették pártunk sorait. Vájjon véletlennek tekinthető ez? Nem! Egyrészt a pártszervezetek tevékeny munkája nyomán megnőtt a dolgozók pártunk iránti bizalma, másrészt meghatározott, céltudatos nevelő munkát végeztek a párt- szervezetek. Szász elvtárs. A KÖZSÉGI PARTBIZOTTS ÄG titkára a tagjelöltfelvételről így nyilatkozott: — A pártbizottság ülésein rendszeresen foglalkozik a tagjelöltfelvétellel. Határozatot hoztunk arra, hogy „... az alapszervezetek rendszeresen neveljék és kísérjék figyelemmel a legjobban dolgozó pártonkívü- lieket, hogy később pártunk tagjai legyenek“. Az alapszervezetek a pártbizottság iránymutatásai alapján dolgoznak. Minden taggyűlésen rendszeresen van tagjelöltfelvétel. Figyelembe vették a kongresszus határozatait is. — I „... a felvételnél nem a j számra, vagy a mennyiség növelésére kell törekedni. Elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség színe-javát vegye sorai közé a párt, akik bebizonyították eszmei hűségüket és odaadásukat pártunk és a népi demokrácia iránt, akik áldozatkészségükkel, példamutatásukkal kitűntek a szocialista építés folyamán...“ az Állami gazdaság pártr-ervezete ezévben 18 példamutató pártonkívüli dolgozót vett fel tagjelöltnek. Mák elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára, rendszeresen foglalkozik a dolgozókkal és figyelemmel kíséri munkájukat. A legjobban dolgozó pártonkívülíek- kel többször is elbeszélget a gazdaságban folyó munkáról, a pártszervezet munkájáról és a pártról. A tavaszi és az aratási munka idején különösen felfigyelt három példamutató dolgozóra: Lovász Andrásra, Nagy Imrére és Sinka Györgyre, akik 250—300 százalékot teljesítettek. Céltudatosan törekedett arra, hogy pártunk tagjelöltjeivé nevelje őket. — Mindhárman jelentkeztek is tagjelöltnek, s ma még jobban érezve felelősségüket, továbbra is a legjobban dolgozók közé tartoznak. A legközelebbi ‘ taggyűlésre újabb két péída- 'rhuiató fiatal felvételi kérelmét terjesztik elő. Hasonlóan jól dolgozik AZ ABAPUSZTAI ALAPSZERVEZET is. Itt a pártszervezet jó javaslataival és nevelő munkájával segíti elő a dolgozó parasztok munkáját. A pártszervezet tevékenységével nagyban elősegíti, hogy megfelelő mezőgazdasági szerszám, műtrágya álljon a dolgozó parasztok rendelkezésére. A pártszervezet arra is ügyel, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgai gondosan el legyenek intézve. Meg is nőtt a pártszervezet tekintélye, fokozódott a párt iránti bizalom. Ezzel megteremtették azt a lehetőséget, hogy a dolgozó parasztok jobhan érdeklődjenek pártunk iránt. De a pártszervezet nemcsak jó munkájával vívta ki a bizalmat, hanem azzal is, hogy a pártvezetőség tagjai, különösen Sebők elvtárs, párttitkár személyesen foglalkozik a dolgozó parasztokkal. Nagy Edével és Ács Istvánnal is többször és hosszasan elbeszélgetett. — Látta, hogy mindketten pél- damutatóak a munkában és érdeklődnek pártunk politikája iránt. Elhatározta, hogy tagjelöltté neveli őket. Gyakran elbeszélgetett velük az ottani föld terméshozamáról és arról, hogyan és milyen módszerrel lehetne azt emelni. Beszélt az állampolgári kötelezettség teljesítéséről. Meggyőző munkája nyomán mindketten kérték felvételüket pártunk tagjelöltjévé. Sebők elvtárs nemcsak a dolgozó parasztok, hanem az ifjúság nevelésével is törődik. Nem volt Abapusz- tán DISz-szervezet. Szoták Jánost azzal bízta meg, hogy alakítsák meg a DISz- szervezetet. A KÖZSÉGI ALAPSZERVEZETNÉL azonban már gyengébben megy a tagjelölt-felvétel. Mi az oka ennek? Talán itt nem olyan tevékenyek a dolgozó parasztok, mint Abapusztán, vagy az állami gazdaságban? Nem! Inkább az a hiba, hogy az alapszervezet vezetőcége nem foglalkozik megfelelően a dolgozókkal. Pedig a községben is megvan a lehetőség arra, hogy a párttagokkal és a pártonkívüliekkél is foglalkozzanak. Nagyon sok becsületes dolgozó parasztot tagjelöltté lehetne nevelni. Ezt bizonyítja Nagy Imre hatholdas dolgozó paraszt példája is. Szász elvtársnak és a községi pártbizottságnak is az a véleménye: „Nagyon sok élenjáró dolgozó van a községben, sokkal tevékenyebbek a parasztok, mint azelőtt, csak az a hi-1 ba, hogy az alapszervezet vezetősége nem foglalkozik velük tervszerűen.“ A hiba tehát nem a dolgozó parasztokban van, hanem abban,; hogy gyenge a pártszervezet céltudatos, nevelő munkája. E hiba gyors kijavításának az a módja, hogy az, alapszervezet vezetősége üljön össze, bízza meg a vezetőség tagjait, de ezen túl- menőleg a párttagokat is: rendszeresen foglalkozzanak a dolgozó parasztok nevelésével, az élenjárókat pedig neveljék pártunk tagjelöltjévé. E munkáról számolja-' nak be a vezetőségi ülései ken és taggyűléseken. Persze, nemcsak az a cél. hogy minél több tagjelöltet vegyünk fel, hanem az is, hogy a felvett tagjelölteket harcos párttagokká neveljük! Se téren valamennyi alapszervezelben sok a tennivaló, de különösen a: községi szervezetben. Itt 9f tagjelölt van, s többségük, 6 hónapnál idősebb tagje- löltségi idővel rendelkezik A tagjelöltekkel RENDSZERESEN FOGLALKOZZUNK, s különb||ft jj^ártmegbizatá-í sokat adjunk 'nekik. Helyesen teszi eb£;az állami gazdaság és ^.g^pállomás, párt- szervezete,y.S|nka Györgyöt! és Nagy Imre tagjelölteket] például kisgyűlések megtartásával bízták meg. A balkányi alapszervezetek az eddigieknél még jobban nézzenek körül portájukon: mit lehetne tenni a tagjelöltfelvé.tel további1 megjavításában. A községi: pártbizottság hívja össze azi alapszeryezet titkárait és egymásközt beszéljék meg. a tagjélBTtfelvétel módszereit, tapasztalatait. Ez nagyi segítség les& valamennyíük! számára. BÁLINT LAJOS. As elmélet napi kérdései ___________^ Népünk legszélesebb tömegmozgalma, a Hazafias Népfront Semmiféle történelmi haladás, vagy felkelés, forradalmi átalakulás, vagy békés építés nem képzelhető el a nép teremtő ereje nélkül. Annakidején a rabszolga társadalom minden gazdagságát, kultúráját a rabszolgák teremtették meg. A feudalizmus jobbágyai és kézművesei építettek várakat, királyi palotákat. A munkások alkottak üzemeket, gyárakat, a dolgozó paraszt adott kenyeret az országnak, az értelmiség tervezett hidakat, gépeket, a kapitalista társadalom számára. A bérmunkások verejtékéhez fűződik manapság is a tőkés világ minden gazdagsága. LI asonlóan volt ez. tíz évvel ezelőtt a magyar nép történetében is. Az ország népe dolgozott, a tőkések és földbirtokosok pedig tivornyáztak, pompá- oan éltek. Hiába volt a magyar nép teremtő, alkotó ereje, gyümölcsét az urak élvezték. De ez már « múlté. A magyar nép élete az utóbbi tíz esztendő alatt gyökeresen megváltozott. Felszabadult és a maga gazdája lett. A nép a jogos birtokosa a , hatalomnak, az ország minden kincsének, gazdagságának. Felszabadultan alkothat a saját javára, mert leverték kezéről' a kapitalizmus bilincsét a Szovjetunió hős fiai. Új történeimet, a felszabadult nép történelmét alkotja. Boldogabb életének sajátmága a kovácsa. Nem kell már szégyenkeznie, mint évszázadokon keresztül kellett. Büszkén, felemelt fejjel állhat a világ előtt. Alkotását elismerik világszerte. Valamennyi munkája saját jobb életét, életsz'nvonalának emelését, kultúrájának növekedését, hazája gazdagodását szolgálja. A nap is egyre fényesebben ragyog felette. Ma már így énekel népünk és a költő ezt verseli: „őrhelyén áll a vasutas: tfüttyent, jászlával integet... Posztján a bányász megfeszül: a szénbe jó csákányi ereszt... A paraszt a tavaszba néz s vigyáz, a földbe jó magot vet csak... A mérnök szeme élesen, mint lámpafény a tervbe vág... Űrhelyén áll a katona, a ház, a gyár, s anyánk felett...“ ÍVT épi demokráciánk ál- lamhatalmának alapja a munkás-paraszt szövetség, s ebben az országban valóban egyet akar a munkás, a dolgozó paraszt, az értelmiség. A népjólét emelkedése, a haza függetlensége, a béke védelme érdekében munkálkodik az egész ország. Népünk erejét, alkotó vágyát a haza építésében mutatja meg. Örömmel dolgozik, mert sajátmaga élvezi gyümölcsét. Tízéves fejlődésünknek egyik legnagyobb eredménye, hogy a kitűzött új országot építő nagy célok egységbe kovácsolták népünket. Népünk teremtő erejét bizonyítja Szabolcs-Szat- már számos létesítménye is. Bizonyítja a munkásparaszt szövetség erősödését, a nép egységét a ti- szalöki erőmű, a Keleti-főcsatorna, a nyíregyházi dohányfermentáló. A hidak, új üzemek, kultúrházak százai, iskolák, gépállomások és állami gazdaságok, bölcsődék és kórházak, megyénk termelőszövetkezeteinek százai mindmegany- nyi alkotás, népünk teremtő készségének kifejezője. Mutatják ezek az alkotások azt is, hogy a szocializmus építéséhez minden dolgozó munkájára szükség van. Hisz a jólét országa minden dolgozó számára épül. Tevékenyen ki kell vennie részét tehát a nép minden rétegének e nagy munkából. # 1 T j történelmünk irányí- tója, vezetője pedig a párt, a magyar dolgozóknak a pártja, a kormány a nép kormánya, melyet elszakíthatatlan szálak fűznek a tömegekhez. Hús a nép húsából, vér a nép véréből. Egy testből való. — Csak az ilyen párt, az ilyen kormány lehet szilárd, és vezetheti a népet a boldogulás felé. A párt és a kormány kapcsolatának a tömegekkel állandónak kell lenni. De nem elegendő csupán a kapcsolat állandósága. Ezt erősíteni, a heiyes viszonyt állandóan mélyíteni kell a párt, a kormány és a tömegek között. Ezt követeli meg az ország, a nép, a haza érdeke. Éppen ennek a kapcsolatnak az erősítése érdekében hívta életre pártunk, a Hazafias Népfrontot. Eizel a magyar társadalmi és politikai élet olyan tömegmozgalmát teremtette meg falun és városon egyaránt, mely a nép legszélesebb rétegeit képes mozgósítani és bevonni a szocializmus építésébe. Ez a legszélesebb tömegmozgalom, mely a legnagyobb és a legerősebb összekötő kapocs a párt, a kormány és a legszélesebb néptömegek között. Igen helyesen fejezte ki a Hazafias Népfront szerepét, jelentőségét Bodor Gyula kérsemjéni dolgozó, aki a következőket mondotta: „Ha a családban nincs összefogás, nem lehet eredmény a munkában. össze kell fognunk.““ Hát ilyen nagy család a falu, a város, a megye, az egész ország népe. A faluban is minden dolgozónak össze kell fognia, ha azt akarják, hogy a község| előtt álló feladatokat he-J iyesen oldják meg. lyi egyénk területén azon-! xTJ- ban nem mindenütt! látják helyesen a népfront szerepét, jelentőségét. Vápának olyan községek, ahol a középpcraszuíkai, értei*» miségieket, pártunk vülic-:). két nem akarták, ^agv; nem akarják bevonni aí népfrontba. — Ömböly községben, ahol 21 tagú nép-j front bizottságot kell vá-l iasztani, a jelölőbizottság! úgy állította össze javaslatát, hogy abban a 21 jelölt; közül 17 volt a párttag. —•! Vencsellő községben hasonlóképp vélekednek. Ezek. a nézetek igen károsak és; veszélyesek, mert azok a' dolgozók, akiket ezideig nem tudtunk kellően bevonni az ország építésébe, a falu politikai és társad dalmi életébe, — ilyen politika láttán ezután is tá- voltartanák magukat a közügyektöl. Világosan meg kell érteni a falu vezetőinek, a pártszerveze telinek, min-i den kommunistának me-: gyénkben is, hogy falun isi csak a Hazafias Népfront! lehet az a tömegmozgalom,) amely képes arra, hogy a község minden dolgozóját! egyesítse és bevonja a szo-l (Folytatás a 3. oldalon.)-a*
