Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-03 / 234. szám
NÉPLAP 3 1954 október 3, vasárnap A minisztertanács határozata a kenyérgabona-termelés növeléséről Az ország jövőévi kenyérellátásának biztosítása érdekében a kenyérgabona vetésterületét már ez év őszén 3,5 millió holdra kell felemelni. A dolgozó parasztságnak, a termelőszövetkezeteknek a kenyérgabona-termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács az alábbi ha- itározatot hozza: 1. 1955 január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra át- íadott kenyérgabona minden mázsája után — beleértve az A, B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni díját is — minden térítés nélkül 10 kg korpát •kell a termelőknek juttatni. A korpajuttatás megille- >ti az állami gazdaságokat 'és termelőszövetkezeteket is. A korpajuttatás módját a begyűjtési minisztérium dolgozza ki és november ,30-ig az erre vonatkozó rendeleteket a termelők tudomására hozza. 2. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok kenyérgabona-beadási kötelezettségüknek maradéktalan teljesítése ;után árpa, zab és kukorica ‘beadási kötelezettségüket is '— saját választásuk szerint •— részben vagy egészében kenyérgabonával teljesít- ] hessék. Ilyen esetben a be- ] gyűjtési törvényben meg- I állapított átszámítási kulcsokat kell figyelembe j venni. A begyűjtési miniszter I biztosítsa, hogy a takar- ; mánygabonabeadás kenyér- gabonával való helyettesíté- I sét a termelők már az 1955. j évi beadási kötelezettségek egyénenkénti megállapításánál vállalhassák, és azt beadási könyvükbe bevezessék. Ezen túlmenően azonban a kenyérgabonának a cséplőgéptől való beadása alkalmával a vállalt kötelezettségeken felül is kenyérgabonát adhatnak be a termelők szemestakarmány helyett. 3. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy 1954 október 10-től kezdve a termelők árpa, zab és kukorica beadási kötelezettségükből fennálló hátralékukat is a fentiek szerint kenyérgabonából adhassák be. 4. Az állam 1954 október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabad | felvásárlási áron átadott minden mázsa kenyérgabona után 20 kg korpát juttat állami áron a termelőknek. A korpa állami árát a szemestakarmányok szabadfel- , vásárlási árával arányosan [ a begyűjtési miniszter állapítja meg. Még mindig a nogykáliói járás az utolsó oz áilatbegyüjtésben Nem sok dicsérni való van a fehérgyarmati, vagy a kemecsei járás állat- és állatitermék begyűjtési munkáján sem, ezek a járások pedig „élenjárnak”. Viszont annál több korholni való van a nagykállói járás munkáján. Már hosz- szú hónapok óta utolsó ezen a területen. Az a járás, ahol olyan szépen halad mindig a vetés, a betakarítás, hogy egy jártban sem különben — nem igaz, hogy ne tudna változtatni állat- hegyüjtési eredményein. — Az állattenyésztés terén sem az utolsó ez a járás, nyilván más hiányosság nincs, csak a begyűjtéssel foglalkozók gyenge munkája hátráltatja a begyűjtés eredményességét. A járások sorrendje az állat- és állatitermék begyűjtésben a következő: 1. a fehérgyarmati, 2. a kemecsei, 3. a mátészalkai, 4. a tiszalöki, 5. a csengeri, 6. a vásárosnaményi, 7. a kemecsei, 8. a nyíregyházi, 9. a nyírbátori, 10. a bak- talórántházi, 11, a nagykállói járás. Külpolitikai képes krónika Történelmi jelentőségű ülést tartott szeptember második felében a kínai országos népi. gyűlés. Megvitatta és elfogadta a Kínai Népköztársaság új alkotmányát. A határozatot titkos szavazással hozták. 1197 küldött szavazott az új alkotmányra, ellene senki. Képünk az országos népi gyűlés két nevezetes résztvevőjét ábrázolja, Tibet főpapjait, a dalai lámát és a pancsen lámát. A tibeti küldöttséget virággal üdvözölték Pekingben. A képen balra a dalai láma, jobbra a pancsen láma látható. Folyamok dala „Folyamok dala” címmel nagyszabású dokumentfilmet készítettek a Német Demokratikus Köztársaságban. A filmet az Amazonas, a Nilus, a Mississippi, a Ganges, a Jangce, a Volga és a világ más nagy folyió mentén forgatták. A film kifejezi, hogy az egyszerű emberek világszerte egyet akarnak. A nemzetköziséget jelképezi a „Folyamok dala” művészgárdája is. A holland Joris Ivens ötletéből a francia Vladimir Pozner írta a szöveget, Sosztakovics szovjet zeneszerző a zenét, és a német Bertolt Brecht a folyók dalát. A film díjat nyert a Karlovy Vary-i nemzetközi filmversenyen. Képünk egy afrikai jelenetet ábrázol. VILÁGGAZDASÁGI HÍREK Az infláció és a megélhetés drágulása a kapitalista országok általános betegsége A „Die Tat” megírja, hogy a második világháború idején és a befejezését követő esztendőkben a kapitalista országokban nagyon erősen emelkedtek a megélhetési költségek. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal jelentéséből kiderül, hogy 60 ország közül 16 országban több mint 500 százalékkal emelkedtek az árak. Az inflációs államok élén Görögország áll, ahol a fogyasztói árak négyszázszorosukra növekedtek, a többi kapitalista államban pedig a fogyasztói árak emelkedése százalékosan a következőképen alakult: Olaszországban 5750 százalék, Paraguay 2542 százalék, Franciaország 2300 százalék, Brazília 575 százalék, Argentína 561 százalék, ami természetesen az óriási arányú inflációval is összefüggésben áll. — Ugyanakkor 33 államban emelkedtek a megélhetés költségei 100—500 százalékkal. Ezek közé tartoznak például Peru 469, Mexiko 355, Belgium 293, Törökország 286, Spanyol- ország 274, India 238,' Egyiptom 192, Hollandia 160, Ausztrália 151, Uruguay 141, Írország 125j Portugália 116, Norvégia 113, Dánia 102 százalékkal. Azoknak a kapitalista országoknak a száma, amelyekben a megélhetési költség az említett időszakban nem emelkedett kétszeresére, nagyon kevés. Ilyen államok például Svájc, ahol az emelkedés 68 százalékos, ezután következik Üj-Zéland 79, Kanada 85, Panama 86, Venezuela 87, a Délafrikai Unió és az Egyesült Államok 91, Svédország 94 százalékos emelkedéssel. Az európai és ázsiai országokban a legnagyobb arányú áremelkedés a háborús esztendőkben tapasztalható. Ezzel szemben a legtöbb délamerikai állam csak az 1946—53. években ismerkedett meg az inflációs betegséggel és az áremelkedések szörnyű gondjával — írja a svájci lap. Növekszik a csődök száma Kanadában 1954 első hat hónapjában érőén megnövekedett a csődök száma Kanadában. Míg 1953 megfelelő időszakában 733 különféle üzleti vállalkozás ment tönkre, addig az idén 1.210 — jelenti a kanadai statisztikai hivatal. A fedezetlen adósságok; 32.868.000 dollárra emelkedtek, vagyis a tavalyihoz képest megkétszereződtek. Növekedett a csődök száma a gazdaság minden ágában, s az ország min-1 den részében. „Scelba bukása Az olasz kereszténydemokrácia súlyos válsága nyugaton felkelti a politikai körök érdeklődését. André Clot, az „AFP‘‘ munkatársa erről szóló kommentárjában mint végső következtetést levonja, hogy a jelenlegi olasz kormánynak, Scelba kabinetjének bukása elkerülhetetlen. A hírmagyarázó a legutóbbi, — a Montesi-ügy- gyel kapcsolatos — bizalmi szavazást veszi kiindulóelkerülhetetlen" pontnak és leszögezi: noha Mario Scelba igen kis többséggel bizalmat kapott, „ez mégsem rendez semmit, a miniszterelnök helyzete nem erősödött meg a siker következtében.“ Sőt Olaszország lakosságának jelentős része az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt felvilágosítása nyomán“ elhiszi, hogy a kereszténydemokrata párt minden ízében korrupt.“ (Folytatás a 2. oldalról.) cializmus építésébe. Meg kell érteni azt is, hogy a Hazafias Népfront — mint a neve is mutatja, — nem szocialista, hanem hazafias mozgalom. Az összes hazafias erők egyesítésére a népfronton kívül egyetlen tömegszervezet sem képes. A tömegszervezetek társadalmi, szociális és kulturális egyesületek, amelyek csupán népünk egy-egy, vagy néhány rétegének az összefogására képesek. A Hazafias Népfront viszont magában foglalja az egyesületeken kívül álló dolgozókat is. Helyet foglalnak benne a munkások, dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok, kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek. Tunyogmatolcson Balogh Józsefné így fejezte ezt ki: „Nagyon helyes, hogy községünkben a dolgozók minden rétege képviselve van a népfront bizottságban. így tudjuk falunkban is a középparasztokat, a tanítókat és minden dolgozót bevonni abba a nagy munkába, amelyet a kormánypro- gramm jelölt meg számunkra.'“ \ Hazafias Népfront nem- csak az ország politikai és társadalmi életének, hanem a falu társadalmi és politikai életének is bázisa. Ezen az alapon nyugszik népi demokráciánk hatalma és kormányzata. A mostani tanácsválasztások is a Népfront jegyében történnek meg. A falun is az a feladat vár minden dolgozóra, hogy alkotó munkájával, tevékenységé- val a Hazafias Népfrontban járuljon hozzá új országot építő munkánkhoz. Ezt a munkát segítsék elő a falusi pártszervezetek vezetői, a gazdasági vezetők, a párt tagjai. Ne féljenek attól Dombrád községben sem hogy ha Veres Menyhért 15 holdas középparaszt, aki a kisgazda- pártnak volt a tagja, most részt kíván venni ebből a munkából. Nem helyes úgy vélekedni, mint Pécsik Bertalan, a dombrádi községi pártszervezet titkára tette. „Most már gazdákból fog állni az egész népfront.” Sőt. A pártszervezetek vezetőinek kell elősegíteni, hogy középparasztok, tanítók, orvosok, háziasszonyok, kisiparosok, patikusok, stb. is tevékenyen vegyék ki részüket a népfront munkájából. Olyanok is vállaljanak munkát, akik eddig közömbösek voltak a község ügyeivel szemben. Teljesen félreértik a Hazafias Népfront célkitűzéseit, akik olyan véleményt hangoztatnak, mint Simon József panyolai párttag: „Azokat a dolgozókat nem kell megválasztani a népfront bizottságba, akik ed- dik sem jártak el gyűlésekre, akik eddig is közömbösek voltak.” Nem helyes így vélekedni. Azt kell látni, amit Kiss Antal tunyogmatolcsi kisparaszt mondott: „Nem az a fontos, hogy résztvett-e eddig valaki a falu politikai és társadalmi életében, hanem az, hogy a népfrontban minden dolgozó megtalálja helyét és bekapcsolódjon a község ügyeinek intézésébe.“ \ Hazafias Népfront célja nem is lehet más, mint a néptömegek célja. A párt és a kormány célja viszont azonos a nép céljával. Sza- bolcs-Szatmár népe is egyet akar. A dolgozók életszínvonalának emelését, a békét és hazája függetlenségének védelmét. E magasztos célok biztosítása érdekében született a Hazafias Népfront. Ennek a célnak biztosítására egyedül sem a párt, sem a kormány, és egyetlen tömegszervezet sem képes. Szükséges ehhez az egész nép összefogása. A nép összefogása viszont csak a Hazafias Népfront által lehetséges. A szocializmus építésének olyan időszakát éljük, amikor minden becsületes dolgozónak joga és kötelessége a haza javára, a nép boldogulásának érdekében tevékenykedni. Ebből a munkából a nép valamennyi tagja örömmel veszi ki részét. Érdeke, mert szebb életet akar, érdeke, mert békét akar. — Örömmel dolgozik, mert szereti hazáját. Tízéves történelmünk azt igazolja, hogy a nép alkotni akarásában nem szenvedett még hiányt az ország. Nagy eredményeink miért születhettek? Azért, mert a párt, a kormány célkitűzéseit megérti a nép, helyesli és ennek szelleme vezérli munkájában. tT a megyénk népfront- bizottságai helyesen gyümölcsöztetik a néptömegek alkotó vágyát, javaslatait, kezdeményezéseit, még hatalmasabb eredmények születhetnek megyénkben is. A nép alkotó ereje kiapadhatatlan forrása országunk gazdasági és kulturális gyarapodásának. Űj országot, új kultúrát építeni a tömegek nélkül nem lehet. A Hazafias Népfrontba, e hatalmas társadalmi és politikai tömegmozgalomba olyan dolgozókat vonunk be, mint Veress Menyhért középparaszt, volt kisgazda- párti tag, vagy Gyulai Pál 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt, Jánvári József tanító, Szántó Sándor dombrádi dolgozó paraszt, akik látják a magyar nép eredményeit, csodálják népünk alkotását, elismerik népi demokráciánk vívmányait, de ezideig nem voltak aktív résztvevői ennek a munkának. Hogy akar-e e munkából részt vállalni a középparaszt, a falusi bognár, kovács, vagy tanító, orvos, vagy patikus, termelőszövetkezeti tag, vagy gépállomási dolgozó, a falu megannyi dolgozó rétege — nem kétséges. Ezt mutatja Veress Menyhért dolgozó paraszt véleménye is: „Itt az ideje, hogy mi is bekapcsolódjunk a munkába. Ez a kötelességünk.“’ A falu kommunista vezetőinek pedig az a feladata, hogy barátságosan fogadják az ilyen dolgozókat, hadd működjenek, ne csak a népfrontban, de még az elnökségben is. Ezeknek a dolgozóknak a célja sem lehet más, mint a népé. ök is akarják a jobb, kulturált, békés életet, a termelés fokozását, az ország függetlenségének biztosítását. Egyet akar a nép, a párt és a konnány. Most érvényesülnek igazán a nagy magyar költő, Petőfi szavai: „A néppel tűzönvízen át!'“ A néppel tűzön-vízen át a párt és a kormány vezetésével, a Hazafias Népfrontban az egységes cél, a szocialista társadalom felépítésére! Csak e hatalmas társadalmi és politikai tömegmozgalomban válhat még egységesebbé a nép, erősebbé az ország és szilárdabbá hazánk függetlensége. Farkas Kálmán.
