Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-17 / 246. szám
NÉPLAP 1954 október 17, vasaraap •• Ülést tartott a megyei pártaktiva (Folytatás az 1. oldalról.) fordítunk megyénkben mezőgazdasági épületek, falusi lakóházak építésére. Csökkentek a parasztság kiadásai. Beadási' kötelezettsége 18,9 százalékkal csökkent. Pártunk célja az, hogy á parasztság jobban éljen, többet termeljen, többet vihessen a szabadpiacra, mert ezzel egész népünk ügyét, munkáoosztályunk élet- színvonalának emelkedését is szolgálja. Éppen ezért pártunk politikájának kulcskérdése a mezőgazdáság nagyarányú fejlesztése. Ez a politika a párt, á munkásosztályunk politikája. Emelni kell a kenyérgabona-termelést Ezen a téren sok a tennivaló. A kenyérgabona átlagtermése az idén alatta maradt á tavalyinak, s ennek legfőbb oka, hogy az elmúlt években elhanyagoltuk a talajerőutánpótlást, a vetésforgók bevezetését. Súlyos mulasztás terhel bennünket a csillagfürtnek, mint zöldtrágyának. elhanyagolásáért, Gyenge volt a gépi munka is és a késő őszi hónapokban vetettük a rozsot és á búzát tavaly. Nem alkalmaztuk megfelelően a legalapvetőbb agrotechnikai műveleteket, a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásáról nem is beszélve. Nagyon helytelen azoknak az álláspontja, akik csupán a június eleji kedvezőtlen időjárásban keresik az alacsony termésátlag okait. Pártszervezeteinknek, termelési bizottságainknak, gépállomásainknak legfontosabb feladata, hogy a felemelt kenyérgabona-vetéstervet október 31-e előtt teljesítsük. A gabonavetésnél le vagyunk maradva, október 13-ig őszi búzavetéstervünket 50 százalékra, rozs-vetéstervünket 83 százalékra és őszi árpa-vetéstervünket 85 százalékra teljesítettük. Keljenek versenyre termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok a vetés gyors befejezésére és emeljük jó munkánk eredményeképpen másfél mázsával a kenyér- gabona termésátlagát. Hibák vannak a burgonyatermelésnél isj pedig a mi megyénk burgonyatermelő megye. Termésátlagunk csökkent, de azért, mert a lehetőségek nincsenek kihasználva. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteinknél mintegy. . 10 mázsával lesz magasabb a burgonya termésátlaga, mint az egyéni parasztoknál. Ennek oka a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiben rejlik. A magasabb terméshozam érdekében pártszervezeteink, gépállomásaink, agronómusaink szervezzék, vigyék előre a 100 mázsás mozgalmat. Nem hágyhatjuk szó nélkül a .gyümölcstermelés területén mutatkozó hibákat sem. Megyénk Jonathán- almája Európa-szerte híres, — nagyjelentőségű exportcikk. Az idén kevesebb az almatermés, mint tavaly, s ennek nemcsak objektív okai vannak; hanem az, hogy egyes termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok nem gondozzák megfelelőén gyümölcsösüket. Törődjünk többet gyümölcsöseinkkel és érjük cl azt is, hogy a megye nagy gyümölcsöskertté változzon. Helyesen tette az olcsvai népfront-bizottság, amikor programmjába vette többek között a gyümölcsfák telepítését is. A megyei tanácsnak egyik fontos feladata újabb csemetekertek telepítése. Október végén megyei tanácskozásra . hívjuk össze a legjobb gyümölcstermelőket, s azok tapasztalatait általánossá tesszük. Az utóbbi időben sok hiba van a politikai tömegmunkában, mert a megyei vezetők, járási és községi vezetők nincsenek rendszeresen a dolgozók között. A legtöbb esetben íróasztali határozatok és utasítások születnek, de hiányzik a felvilágosító szó, az eleven tömegkapcsolat és az ellenőrzés. Sajnos, sokszor szemeiül tévesztik a pártszervezetek és a kommunisták azt a lenini tanítást: a dolgozókat és pártunk egyszerű tagjait naponta kell meggyőzni a párt igaz ügyéről, a párthatározatok helyességéről. És ugyanígy naponta kell mozgósítani a dolgozókat a párthatározatok maradéktalan végrehajtásáért. Hiba van még azon a téren is, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások pártszervezetinek nincsen kellő kapcsolata a községi pártszervezetek vezetőivel. A megyei pártbizottság és járási pártbizottságok sem tettek sokat c kapcsolat megjavításáért. Megyénk kommunistái 1945-ben 1946-ban és 1947- ben mindenütt ott voltak, ahol a tömegek érdekeinek megvalósításáról volt szó. keményen harcoltak újabb és újabb győzelmekért. Ki ne emlékezne Ib- rány, Pátroha. Számos- becs, Geszteréd kommunistáinak helytállására, éjt—napot egybetevő munkájára?! Megvannak ma is ezek a kommunisták? Megvannak! Sőt sokasodtak, gyarapodtak, számban, erőben és tudásban. Ezek a kommunisták most sem akarnak .tétlenkedni és a vezetőknek arra kell törekedniök, hogy újult lelkesedéssel vegyenek részt a munkában. A vezetőhelyen dolgozó kommunisták mutassanak példát és ragadják magukkal az egyszerű párttagokat, a falvak minden dolgozóját. Bessélgessünk a dolgosokkal As állattenyésstésről A lakosság jobb ellátásának egyik komoly akadálya, hogy állattenyésztésünk fejlődése lassú és különösen elhanyagolt a szarvas- marha hizlalás, holott a esengeri, fehérgyarmati és tiszalöki járásoknak régebben ez volt egyik fő jövedelmi forrásuk. Ez lehetne ma is, hiszen négy-öt hónap alatt? olcsó takarmánynyal két és félmázsás súly- gyarapodást lehet elérni. — Kevés sertés kerül a szabadpiaci forgalomba. Ismeretes. hogy komoly hús- és zsírellátási problémáink vannak. Baj van a sertésbeadással is. Elhanyagolt a megyében a víziszárnyasok tenyésztése, pedig a liba- és kacsahizlalás rendkívül kifizető. Hacsak a víziszérnyasok 50 százalékát értékesítenék dolgozó parasztjaink hizlalva, a kacsamáj értékesítésével 6 .millió forint több- letbevételhéz jutnának és 3.000 mázsával növelhetnék zsírkészletünket. Falusi kommunistáink legyenek rajta, hogy a Tisza—Krasz- na. Szamos és Túr környékén meghonosodjék a víziszárnyasok tenyésztése és hizlalása. Igen kifizető a baromfitenyésztés is. Miért maradtunk el a begyűjtésben? Beszélni kell a begyűjtési hibákról. A be nem adott sertés,, szarvasmarha, baromfi és .tojás, vagy csigalassúsággal beérkező burgonya fokozza nehézségeinket. Pártunknak, kormányunknak és munkásosztályunknak elhatározott szándéka, hogy a nehézségeket leküzdje, Dolgozó parasztságunknak is hozzá kell ehhez járulnia. Dolgozó parasztságunk a párt és a munkásosztály segítségét elsősorban azzal viszonozhatja, ha eleget tesz törvényes beadási kötelezettségének. A főhiba nem is parasztság törvénytisztelete körül van, hanem az a baj, hogy a tanácsok egyrésze opportunista, hanyag és ezt mondhatjuk el egyes begyűjtő szervekről is, Van olyan tanácselnök, aki azért nem sürgeti' a begyűjtést, mert azt hiszi, nem fogják megválasztani. Pedig éppen fordítva van: a becsületes emberek a törvénytisztelő vezetőket szeretik, A gabo- nabegyüjtésben megyénk a harmadik helyen végzett az országos versenyben. Hasonló eredményt kellene elérni más cikkek begyűjtésében is. Rajtunk, kommunistákon van a sor, tőlünk, a mi példamutatásunktól függ, hogy mennyi idő alatt szűnnek meg ezek a hibák. Ügy kell dolgozni, hogy adósság nélkül, kezdhessük a következő, esztendőt. A kommunisták felelőssége A hibákért elsősorban a megyei pártbizottság felelős, de felelős a megye valamennyi kommunistája is. Nincs szebb feladat, mint naponta csele!: 'ni a dolgozó nép jólétéért. Ez a munka legyen egyszerű és lelkes beszélgetés a dolgozókkal. legyen véleményük kikérése. A kommunista a dolgozók által feltárt hibák felett nem tér napirendre, hanem azokat tényleges cselekedetekkel sürgősen kijavítja. A kommunista jellemzője, hogy a hibákat nem tűri. Nagy termelési lehetőségeink vannak, de a lehetőségek kijavítása elsősorban a mi magatartásunkon, a dolgozókkal való legszorosabb, legbensőbb, legemberibb kapcsolatunkon múlik. Szükséges azonban az is, hogy kérlelhetetlenül leleplezzünk minden ellenséget és ellenséges cselekedetet. Melyik munkás nem lelkesedik vájjon, ha vele egy kommunista a tervteljesítésről beszél? Melyik dolgozó nem örül, ha a Nagy Októberi Forradalom győzelmével lelkesítjük kimagasló tettek elérésére? Melyik dolgozó paraszt nem veszi szívesen, ha saját munkájáról, a föld terméséről beszélget vele a kommunista népnevelő? A dolgozók szeretik és megértik az őszinte, igazi emberi beszédet. És vájjon mit szólnak a dolgozók, ha felhívjuk a figyelmüket a hibákra. ha harcolunk a pazar- lás. a felelőtlenség ellen. — Azt mondják a dolgozók: a kommunisták értünk, a mi jobb létünkért küzdenek. Fontos feladat most falun, hogy a termelőszövetkezeti kommunisták megbeszéljék a tagsággal a közelgő zárszámadás tanulságait. Megbeszéljék azt, hogyan készüljenek fel a télre, hogyan tanuljanak majd a téli hónapokban, milyen állattenyésztési, háziipari munkát végezzenek, egyszóval hogyan járuljanak hozzá a közös vagyon további gyarapításához, ahhoz, hogy a téli hónapokban is előleget tudjanak osztani. Fontos feladat megszüntetni a termelőszövetkezetekben tapasztalható szektáns nézeteket, amikoris a volt kilépőkkel, az egyénileg gazdálkodó parasztokkal nem akarnak szöbaállni. Van lehetőség szövetkezeteink további gyarapítására, számbeli gyarapítására is. A falu kommunistáinak, pártvezetőségeknek, Diszis- táknak, tanácselnököknek, gépállomásigazgatóknak, szövetkezeti elnököknek érdemes a nagyszerű feladatok végrehajtásáért versenyre hívni a dolgozó parasztokat. A bizalom kétoldalú dolog. A párt ereje éppen abban van, hogy őszintén feltárja a hibákat, a nehézségeket, bizalommá: megbeszéli ezeket a dolgozókkal, s a dolgozók szív- vel-lélekkel küzdenek a hibák kijavításáért, a további sikerekért. Ez nemcsak- országos Viszonylatban van így, hanem íb/ kell lenni a legkisebb falucskában is. Felssabadulási hét Megyénk dolgozói lelkesen készülnek felszabadulásunk 10 éves évfordulójára, megünneplésére. A dolgozók tettekkel kívánják kifejezni szeretetüket fel- szabadítói.k, a dicsőséges Szovjetunió iránt, tettekkel kívánják erősíteni azt a szétbonthatatlan nagy barátságot, amely dolgozó népünket a Szovjetunióhoz fűzi. A bensőséges érzésektől átfűtött ünnepi készülődés legyen kifejezője és tartalmi továbbmélyítője a Szovjetuniótól kapott oly sok baráti és termelési tapasztalatok hasznosításának. — Érdemes és helyes a szovjet sztahanovisták példáját követni, Malcev módszereit követni. Érdemes úgy dolgozni, ahogy a szovjet emberek dolgoznak. Éppen ezért örömmel üdvözöljük Nyíregyháza dolgozóinak kezdeményezését: a felszabadulási hetet. Hasonlóképpen szervezzenek a községekben is mindenüt felszabadulási heteket. Ez a kommunista-aktíva olyan időpontra esik, amelyet a béketábor további gyarapodása jellemez. Ilyen viszonyok között igazságunk és erőnk tudatában még tovább fokozódtak dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének lehetőségei, még tovább fokozódtak a békés termelőmunka sikereinek biztosítékai. Rajtunk múlik az elsősorban, hogy a ránkháruló feladatokat nem akárhogyan, hanem komunisták módjára, a hibákkal szembeni szigorú türelmetlenséggel, győzelmesen oldjuk meg. A dolgozók, akik a párt részéről teljes őszinteséget éreznek, bizalomteljesen és készséggel adják segítségüket a feladatok megoldásához. Minden kommunista haladjon tovább előre erejét Az Állami Kordélyos Vállalat kirendeltségének versenyfelhívása Mi, az Állami Kordélyos Vállalat nyíregyházi ki- rendeltségének dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére és a tanácsválasztás tiszteletére a következő felajánlásokat tesszük: 1. Árbevételi tervünket a negyedik negyedévben 106 százalékra teljesítjük. 2. Áru-tonnakilométer tervünket 100 százalékra teljesítjük. 3. Az önköltséget 2 százalékkal csökkentjük. 4. A lovak erőállapotát növeljük és a TMK-moz- galom állandó fokozásával a fuvareszközeinket üzemképes állapotban tartjuk. 5. A könyvelésben naprakész állapotot biztosítunk. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az ..Élkirendeltség zászlaját“ a negyedik negyedévben is elnyerjük. Szocialista munkaversenyre hívjuk ki az Állami Kordélyos .Vállalat összes kirendeltségeit. TESCHMAYER JÓZSEF, VOLÓCZKI PÉTER. kirendeltségvezető. üb. elnök. és tudását nem kímélve, teljes felelősségérzettel pártunk helyes politikáját végrehajtva, a kormánypro- gramm meghatározta júniusi úton! — fejezte be beszámolóját Varga Sándor elvtárs, A beszámolót a megyei aktívaülés egyhangúlag elfogadta és határozatra emelte. Az elhangzott hozzászólásokra következő lapszámunkban visszatérünk, 3 / ■ • Beszámoló a vállalati főkönyvelők és főművezetők NéDlaa-csütőrtőkéről módszert dolgoztam ki, melyszerint egyszerűbben és gazdaságosabban tudunk dolgozni. Észszerű'sí- tésem: a „Komplex-brigádok részére egyösszegű munkabér utalványozás“. Ezt a kocsordi kéttantermes iskolaépítkezésnél alkalmaztuk. A költségvetést munkanemekre, tételekre bontottuk. A brigád Igv előre tudta, hogy az építkezésnél milyen munkákat mennyi idő alatt, mennyi bérért kell elvégezni. Ez ösztönzőleg hatott termelési kedvükre, kiküszöböltük az utólagos utalványozást és a béralaptúllépést. Az ' építkezésnél 6.800 normatétcl utalványozására és az ezzel járó adminisztrációra lett volna szükség. Az észszerű- sitéssel 60 tétellel mégol- ! dottuk a feladatot. A dolgozók sokkal rövidebb idő j alatt és béralaptúllépés nél- [kül végezték el ugyanazt a | munkát, amit egy másik I hasonló építkezésnél háromszor annyi idő alatt bér- I alaptúllépéssel végeztek el.“ JAKABFI ÖDÖN, ; a Mezőgazdasági Gépjavító j Vállalat főkönyvelője arról számolt be, hogy jó az együttműködés a vállalat számviteli és műszaki dolgozói között. Két. és fél év alatt ötödször is élüzem lett a vállalat. Az első félévi tervet 124 százalékra teljesítették 8.5 százalékos önköltségcsökkentés mellett. A háromnegyedévi tervet 108 százalékra, teljesítették és már november- havi tervük befejezésén dolgoznak, ami a jó együttműködés eredménye is. A könyvelés naprakészen dolgozik. A műszakiaknak mindig megfelelő adatokat tud szolgáltatni. A vállalatnál nincs fekete beruházás, amit az idevonalkozo .rendeletek rendszeres ismertetésével értek e). Egyedül a forgóeszközöknél nem tudnak jó eredményt felmutatni. Nem tudják, előre, hogy a traktorok javításához milyen alkatrészre" lesz szükség. Az alkatrészkészlet gyakran nem egyezik a javításhoz szükséges alkat- ! résszel. Ilyenkor újabbakat I vásárolnak cs a régi alkat- I rész növeli az elfekvő kész- j letet. Helyes lenne, ha eze- | két az immobil készleteket a i kereskedelem (akár csök- j kentett áron is) visszavenné és tV : annak, akinek 'éppen ilyen alkatrészre van szüksége. í (Folytatjuk.) Népgazdasági terveink ] teljesítésében, a vállalatok gazdaságos működésében komoly feladatuk van a műszaki és számviteli mun-1 ka vezetőinek; a főműve- letőknek, főkönyvelőknek. és az irányításuk alá tartozó műszaki, illetve szám-1 viteli dolgozóknak. Vállala-1 iáinknál általában igen | helytelenül kettéválasztják a műszaki és számszaki dolgozók munkáját. Nem lát-1 ják, hogy a vállalat minden tevékenységében a leg-, szorosabb összefüggés kell, hogy legyen a két egység1 munkája között! Látniok j kell, hogy a gazdaságos' számvetés egyik szükséges | feltétele a vállalat ered- j ményes működésének. A művezetőknek tudniok kell; a számvitel által szolgálta- j tott adatok vizsgálata a; tervezéstől a teljesítésig, a! tervszámtól a tényszámig I élő része a termelő munkának. Számos más feladat kö- j zött most az egyik fővonal j amelyen iparunknak halad- j nia kell, a termelés önkölt- I ségének rendszeres csők- i kentése. * Erről volt szó a múlt hé-! ten megtartott Néplap-csütörtökön, amelyen több vállalat főkönyvelője és fő- 1 művezetője vett részt. GYŐRI MIHÁLY, a Tatarozó Vállalat főkönyvelője hozzászólásában arról beszélt, hogy a könyvelők és művezetők között sokkal jobb együttműködésre van szükség. A műszakiak nem értik és ezért nem is értékelik úgy a könyvelés munkáját. A számviteli rendszer olyan maximális követelményeket támaszt a könyvelők felé, amit nemhogy a műszakiak, hanem néha. a könyvelésben .jártasabb szakemberek sem értenek egészen. A számviteli rendszer jelenlegi bonyolultsága elidegeníti a művezetőket a számokkal való foglalkozástól. Külön nyilvántartást vezet a statisztika, a pénzügy és a könyvelés. Emellett a művezetők a noteszukba bejegyzett adatukra támaszkodnak. E négyféle nyilvántartás- rendszerint nem egyezik Egyszerű és egyszeri nyilvántartásra lenne szükség. Van erre lehetőség minden vállalatnál csak általában jelnek az újtól, az egyszerűtől. Győri Mihály ezt példával is alátámasztotta: „Olyan <8 .-----