Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-02 / 233. szám
N6PLAP 1954 október 2, szombat kereskedelmünk eredményei és feladatni Miért sereghajtó Balkány a burgonyahegyüjtésben? Szocialista A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata óta pártunk és kormányunk intézkedéseket foganatosított az új szakasz feladatainak megvalósítása érdekében. Ezeket az intézkedéseket népünk helyesléssel és lelkesedéssel fogadta. A III. párt kongresszus az u.) szakasz gazdasági feladatai között élesen aláhúzta a lakosság jobb élelmiszer- és iparcikk-ellátását, az új szakasz legfontosabb célkitűzésének a dolgozó nénről való gondoskodást, az élet- színvonal állandó emelését jelölte meg. E feladat végrehajtásában a kereskedelem jelentős eredményeket ért el. A kormányprogramm bejelentése óta növekedett a lakosság vásárlóereje. Megyénkben 27 százalékkal növekedett az áruforgalom. Megtöbbszöröződött a termelési rendeltetésű áruk forgalma. A dolgozó parasztság ötszörannyi ekét, boronát, lókapát, vetőgépet és egyéb kisgépet, szerszámot és felszerelést vásárol, mint azelőtt. Megnöveke- kedett az épitési anyagok iránti kereslet, s a szabadpiaci forgalom növekedésével sokrétűbbé vált a város és falu közötti árukapcsolat. Javul a városi lakosság élelmiszerellátása. A falusi dolgozó parasztság áruellátásának biztosításában a földmüvesszövetkezeti kereskedelem tevékenykedik. Ma már a földművesgzövct- kezeteknek 703 boltja és 296 közétkeztetési egysége van. Sok olyan árucikket, amelyet a dolgozó parasztság az elmúlt években csak a városban tudott megvásárolni, ma már a falusi földművesszövetkezetekben bőségesen megveheti. Azonban hiányosságok ig tapasztalhatók. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem nem eléggé ismeri a parasztság igényelt, szükségleteit. Ezt bizonyítja, hogy nem egyszer olyan cikkeket juttatnak a falura, amelyeket leginkább a városi lakos-ág vásárol. Például Gacsélyba nagymeny- nyiségű villamossági felszerelést (köztük villanyvasalót), szállítottak, holott a községben még nincs villanyi Egyes falusi boltokban viszont nem kapni olyan cikkeket, amelyekből bő készleteink vannak (ecet, paprika, dohány, élesztő, szekérkenőcs stb.). Ennek nem volna szabad előfordulni. Ismerni kell a lakosság áruszükségletét. Ez megköveteli a tervszerű piackuiafást, a dolgozók kívánságainak, véleményeinek állandó tanulmányozását. Javul az áruellátás A kiskereskedelem érezze azt, hogy nemcsak az áruforgalom lebonyolítása a feladata, hanem az is, hogy közreműködjön az ipari termelés irányításában, a lakosság igényeinek megfelelő árucikkek termelésére irányítsa az ipari termelést, mert csak így fogja betölteni hivatását. Fokozottabb figyelmet kell szentelni az áruk minőségére és az áru- terítésre. Ha összehasonlítjuk 1954 első félévét és az előző év hasonló időszakát, akkor komoly javulást tapasztalhatunk ezen a téren. Számok bizonyítják, a kereskedelem javuló munkáját s ezzel egyben a lakosság életszínvonalának növekedését. 1954 első félévében 102 százalékkal több tűzhely, 122 százalékkal több rádió, 256 százalékkal több mezőgazdasági kisgép, 400 százalékkal több bútor, 80 százalékkal több gyapjúszövet és építőanyag, I 70 százalékkal több gyermekruha fogyott el, mint 1953 első félévében. Csupán a földművesszövetkezetek műtrágyából 25-ször annyit forgalmaztak, réz- gálícból 40 vagonnal, egyéb növényvédőszerből 30 vagonnal többet adtak el, mint az előző év hasonló időszakában. ß vendéolátá ipar Közétkeztető üzemeink és vendéglátó egységeink száma ma már ötször annyi, mint három évvel ezelőtt volt. A kereskedelemben a vendéglátóipar volt a legelhanyagoltabb. Éttermek, szórakozóhelyiségek régebben csak városokban épültek. Ugyanakkor a falusi dolgozóknak piszkos kocsmákkal, lebujokkal kellett megelégedniük, amelyek nem az igényeik kielégítését, hanem a tulajdonosok haszonérdekeit képviselték. Most is előfordul, hogy kopott az étterem, a berendezés, nem tartják be a tisztaság követelményeit, felületesen törődnek a kiszolgálással, megrövidítik a vásárlókat italhigítás vagy mennyiségcsonkítás útján. A vendéglátó iparban is figyelmesebb és udvariasabb kiszolgálásra van szükség, — mert ez a dolgozó ember megbecsülését jelenti. Eredményeselib harcét a pazarlás ellen A III. pártkongresszus döntő feladatnak jelölte meg népgazdaságunk minden területén, — így a kereskedelem területén is — a legszigorúbb takarékosságot. A kereskedelemben rendkívül magasok a szállítási költségek, az igazgatási és ügyviteli kiadások, az áruveszteségek. A föld- muvesszövetkezeteknél és az állami kiskereskedelemben is laza a bérfegyelem. A szabadfelvásárlás területén vannak olyan felvásárlók, akik nem egy esetben havonta 10—15.000 forintot keresnek. — Az áru felelőtlen kezelése következtében előfordul, hogy több tízezer forint értékű árut 50 százalékkal le kell árazni és úgy forgalomba hozni, A megyei és járási kiskereskedelmi szervek vezetői bizony nem sokat tesznek a telefonköltségek, az adminisztrációs és egyéb költségek csökkentéséért. A MESZÖV-nél például magas az igazgatási költség, nagy a bürokrácia. — A SZÖVOSZ-tól egy hónap alatt cpak a fogyasztási osztály 1682 levelet kapott és jellemző, hogy a MÉSZÖV fogyasztási osztálya ezt 2692 válasszal teliesítette túl. A MESZÖV-nél indokolatlanul sok a telefonköltség, de más területen is tapasztalható pazarlás. | ként jelentkeznek. A textil- nagyker. vállalatnál nem megfelelően csomagolják az árut. A kötöttárukat zsükba gyömöszölve küldik ki, Így gyűrötten, piszkosan kerülnek forgalomba. Az áruellátás lényegesen javulhatna megyénkben, na kiskereskedelmi szerveink szorosabb kapcsolatot tartanának a ktsz-ekkel és háziipari szövetkezetekkel. Jobban kell foglalkozniok a helyi árualapok feltárásával a kiskereskedelem és az állami nagykereskedelem szerveinek egyaránt. A Itízép muRüajárél Beszélni kell a megye tüzelőszerellátásának kérdéséről is. Maga a Túzép Vállalat sem harcol az áru minőségéért és nincs megfelelően felkészülve a szén- ellátásra. Rossz az áruterítés a vállalatnál. Amíg egyes községekben, mint például Nyírgelsén, több mint 2 vagon fa van — benne áll a szövetkezet pénze, — másutt nagyobb mennyiségű szenet találhatunk —i addig Nyíregyházán sorbanállnak a tüzelőéit. A dolgozó parasztok jogosan vetik fel a Tüzép munkájával kapcsolatban azt is, hogy az építkezési anyagok árusításánál kivételeznek és Szabó Ferenc szamosújlaki dolgozó paraszt például arról panaszkodott, hogy fuvarost fogadva Fehérgyarmatra ment, s a Tüzép-telepen csak 100 darab cserepet kapott, ugyanakkor Juhász Zsigmond, akinek pillanatnyilag nincs szüksége cserépre, ismeretség folytén 1.000 darab cserepet vitt haza. A csengett Tüzép-telepen az egyik ku- láklánv (adminisztrátor) igyekszik a becsületes dolgozó parasztokat háttérbe szorítani a kiszolgálásnál. Az ellátó kiskereskedelem mellett nagy jelentősége van megyénkben a földmüvesszövetkezeti felvásárló kiskereskedelemnek. Ezen a téren hiányosság az, hogy úgy a föld- művesszövetkezeti kiskereskedelem, mint a MEZŐ- KER nem biztosítja kellően a lakosság gyümölcsös zöldségellátását. Keményebben kell büntetni i visszaéléseket A boltokban gyakori a dolgozók megrövidítése, a súlycsonkítás. A kereskedelmi felügyelőségek egyes esetekben liberálisan kezelik a visszaéléseket. A kis- várdai bútorüzlet vezetőjét egy nagyobb szabálytalanságért mindössze 300 forintra büntették. Sokkal keményebben kell harcolni az ÁKF-nek az ilyen jelenségek ellen. A hibák kijavításához a megyei tanács kereskedelmi osztályának és a járási tanácsoknak is sokkal több segítséget kell adni. Jobban kell ellenőrizni a kiskereskedelmi szervek áruellátási és eladási tevékenységét. Javítsuk meg a párlmunkát Ahhoz, hogy a hibák a kereskedelem terén előfordultak és az, hogy a kereskedelem vezetői és dolgozói nem kapták meg a kellő segítséget, elsősorban a megyei pártbizottság, a járási pártbizottságok és kereskedelmi pártszervezetek hibája. Nem foglalkoztunk ezzel a fontos területtel. Ügy gondoltuk, hogy a kereskedelmi munka irányítása és ellenőrzése csak a kereskedelmi szervek feladata. Bár az utóbbi időben van javulás, de még mindig hiányos a kereskedelmi dolgozók között a politikai felvilágosító munka. Egyes kereskedelmi pártszervezetek (Kisker. Vállalat, MÉSZÖV) munkája csak a taggyűlések megtartására korlátozódik. A pártszervezet vezetősége nem tartja a kapcsolatot a gazdasági vezetéssel, nem beszélik meg közösen a feladatokat, s így a gazdasági munka mellett háttérbe szorul a politikai munka. A kereskedelem előtt álló feladatok között nagyon fontos, hogy jól készüljenek fel az őszi áruforgalom lebonyolítására, az áru tervszerű kiszállítására, a dolgozók igényeinek kielégítésére. A megyei tanács kereskedelmi osztálya legyen gazdája ennek a feladatnak és az ellenőrző és irányító munkával adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a kereskedelmi szervek eredményes, jó munkát végezzenek. A kereskedelmi pártszervezetek nyújtsanak nagyobb segítséget a kereskedelem gazdasági vezetőinek, mozgósítsák a kommunistákat a feladatok végrehajtására. A kommunisták járjanak élen a kultúrált, szocialista kereskedelem követelményeinek betartásában, s erre neveljék a párlonkívüli dolgozókat is. Uzsoki István, az MDP. megyei bizottságának titkára. dolgozói előtt. Pedig tudhatná: a tekintélyt, a népszerűséget a község dolgozói előtt csak akkor lehet megszerezni, ha nem tér el a törvényességtől, A tanácselnök elvtárs ha lelki- ismeretesen ' dolgozik, becsülettel intézi a dolgozók ügyes-bajos dolgát, és mindig betartja és betartatja a törvényt, akkor azt hiszem nyugodtan számíthat népszerűségre, a dolgozók bizalmára, Varga Károlyné, a Baromfi- és Tojásbe- gyüjtő Vállalat igazgatója. Balkány az utolsó előtti helyen van a nagysallói járás községei között folyó begyűjtési versenyben. Feltűnő ez, mert a kenyérga- bonabegyüjtés idején eredményes munkát végeztek Balkányban. Vájjon mi lehet az oka, hogy most az utolsók között vannak? Talán a pár héttel korábban kötelesség- tudó balkányi gazdák egyszerre hanyagokká lettek? Nem, ez nem így van. Akkor hol a hiba? Megkérdeztük Szász Pál eivtársat, A KÖZSÉGI PART- BIZÓTTSAG titkárát, hegy mi az oka elmaradásuknak. Szász elvtárs nyíltan megmondta: az utóbbi időben nem fordítottak gondot a begyűjtésre, s különösen nem a kapások begyűjtésére. Nem végeztek agitációs munkát, elhanyagolták a népnevelőkkel való foglalkozást. Szóval megfeledkeztek a begyűjtésről. Nem volt még egyetlen olyan vezetőségi ülés, vagy pártgyűlés, ahol a kommunisták megvitatták volna a kapások begyűjtéséi. A versenyszerve- zésről meg nem is emlékszik, hogy beszéltek volna az utóbbi időben. Az ám, a verseny! Gondoltam, ha már a pártszervezet elhanyagolta a versenyszervezést. a tanács, vagy a begyűjtési hivatal végzett valamilyen versenyszervezést munkát... Makszim Józsefet, A BEGYŰJTÉSI HIVATAL vezetőjét kerestem fel. — Mikor a versenyről esett szó, a hivatalvezető odaszólt Márton Mihály begyűjtési megbízottnak: — Hol van az a versenyfüzet? — Lacinál — volt a rövid válasz. Egyebet semmit sem tudott mondani a versenyről. Gondoltam, később visz- szatér a hivatalba Fics- korszki László és megtudok egyet-mást a versenyről. Mert a füzet őnála van. — Mondtak aztán néhány nevet, akik már teljesítették kötelességüket és állították, hogy azok versenyeznek egymással. — Mint például Orbán Ferenc és Kékesi György. Pár perc múlva viszont kiderült, hogy szó sincs köztük versenyről. Egyszerűen kötelességtudók. Es mivel teljesítették beadásukat, ráfogják a begyűjtési hivatalban, hogy „versenyeznek”. Mert azt már nem tudták megmondani, hogy mikor és hol hívták egymást versenyre. Mivel a „versenyfüzetet” még ekkor sem tudtam megnézni, a tanács előtt elhelyezett versenytábláról érdeklődtem. — Gyakran változtatják azon a neveket — mondta Makszim József. — Múlt héten Hpszti Sándort bíztam meg, hogy újabb neveket írjon fel a táblára. — Most kiknek van a neve felírva? — viszem tovább a szót. összenéztek, de válaszolni sehogyse akartak. Volt is okuk rá: a táblán egyetlen nevet sem lehet találni. Lakatos Zoltán elvtársat, A TANÁCSELNÖKÖT kukoricafelezés közben találtam meg a határban. Itt is a verseny felöl kezdtem érdeklődni. Várt egy kevés ideig, s mikor rendezte gondolatait, megszólalt. — Általában azok neveit szoktuk a hangoshív- adóba bemondani, akik a versenytáblán is olvashatóak — mondta Lakatos elvtárs. Ez már csak könnyen érthető! Késő délutánra járt az Idő, mikor visszatértem a begyűjtési hivatalba. Még ekkor sem tudtam a „versenyfüzetet” megnézni. Nem jött be a „gazdája”. Akkor jutott eszembe, hogy ha a dolgozó parasztok közül senki sem versenyez, a begyűjtési állandó bizottság tagjai talán vetélkednek egymással az elsőségért. — Az bizony, az ábé! — mondta csendesen Makszim József. — Két hónapja nem is láttam a tagjait... Tehát sem a füzetben nem láthattam a versenyzők névsoiót, sem a versenytáblán. Ráadásul még az áb. tagjai sem versenyeznek. NÉHÁNY SÜRGŐS TEENDŐ Mennyivel büszkébbek lehetnének a balkányi vezetők, ha dícsérően említenék a járásnál őket. Ehhez pedig csak az szükséges, hogy a pártszervezet adjon segítséget a versenyszervezésben a tanácsnak és begyűjtési hivatalnak. Viszont a verseny értékeléséről se feledkezzenek el. Hívja fel a párt- szervezet etre a tanács és a begyűjtési hivatal dolgozóinak figyelmét. Arra pedig korábban kellett volna figyelmeztetni a tanácsot, hogy a törvények szerint dolgozzon. Mert eddig egyetlen hanyag termelőt sem számoltattak el, akik szedés után a portájukon tartják a burgonyát, vagy inkább a piacra viszik, mintsem a beadást teljesítenék előbb. — A burgonyaszedést már 60 százalékban végeztek el a bal- kányiak, dé a burgonyabeadást még csak 12 százalékra teljesítették. A tanácsnak is volna egy-két fontos teendője. Fordítson nagyobb gondot a begyűjtési állandó bizottság munkájára, tagjaira. Ne resteijenek beszélni velük, njert szorgalmas, kötelességtudó gazdák ők, csak nem látják eléggé munkájuk fontosságát. De vájjon hány esetben hívták meg személyesen a v. b.-tagok, vagy begyűjtési hivatalbelick az á.b. tagjait ülésre? Egyszer sem. Tgy aztán elhanyagolták ők is a fel világosító munka végzését. A versenytábla pedig azért készült, hogy használják is azt. Kevesen olvasták, vagy hallották a hangoshíradóból Kékesi György nevét, akit az augusztus 20. tiszteletére' indított gabonabegyüjtésf versenyben tanúsított pél-' damutatásáért egy ekével! jutalmaztak. Bátran bírál-j ják a hanyagokat, akik; szedés után 3 napra nem; teljesítik burgonyabeadásii kötelezettségüket, az olya-j nokat, mint Babulák Pál! vagy Oláh Sándor. Hadd' tudja meg a község, hogy; kik a kötelességtudók ésj kik a hanyagok. Ezzel isi segítik, hogy községük azj utolsók közül az elsők kö-' zé kerüljön, <N. T.) J A nagykereskedelem A kiskereskedelmi szervek munkájának megjavításához elengedhetetlenül fontos a nagykereskedelmi vállalatok hatékony közreműködése. A megye különböző községeiben gyakran előfordul, hogy nem egyszer a legszükségesebb cikkeket sem lehet kapni a boltokban. Hiányosság a nagykereskedelmi vállalatok munkájában, hogy többhetes késéssel szállítják a kiskereskedelem által megrendelt árut. Gyakran nem a rendelésnek megfelelően, hanem saját tetszésük szerint állítják össze az órufé- teleket: — olyan árukat adnak ki a boltkezelőknek, amelyek ott elfekvő áruMikor lesz népszerű a esaholei tanács elnöke ? Csaholc község el van maradva a baromfi- és tojásbeadással. Az igaz, hogy a tsz. már az egész évit teljesítette, de ez kevés ahhoz, hogy. a község hírnevét visszaszerezze. Vannak notórius nemteljosítők, de azért még eddig egyet sem számoltattak el közülük. Már többször tettek javaslatot a tanácstagok elszámoltatására, de nem hajtották végre, mert a tanácselnök nem szavaztatta meg azt. A tanácselnök úgylátszik, így akar népszerű lenni a község <£
