Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-12 / 241. szám

<Uttáq pr&le torjai tqqe fűljetek / XI. évfolyam, 241. szám ARA 50 FILLER 1954 október 12, kedd GYORSÍTSUK meg a kapástermények begyűjtését A betakarítás, ha nem is halad olyan ütemben, mint azt a kapástermények érett­sége és1 a vetés sürgőssége megkívánná, mégis mesz- sze előtte jár a beadásnak. Általánosságban a kapás­termények 75—80 százaléka be van -takarítva. Ennek el­lenére a legjobban teljesítő járásokban, mint a kisvár- dai ■ és a nyíregyházi járás­ban sem érte még el a bur­gonyabeadás az 50 százalé­kot. A kukoricabeadással még rosszabbul állunk, a homokos talajú járásokban alig néhány százaléka van kint a kukoricának, viszont '& beadási tervet ezek a já­rások is csak 30—35 száza­lékra teljesítették. A nyír­bátori és a nagykállói já­rás még ennél' is rosszabb. Mi lehet az oka az elma­radásnak? Elsősorban a begyűjtési apparátus és a tanácsok munkájában keresendő a hiba. A gabonabegyüjtés- hen elért sikereink és a kapások jó közepes termé­se clbizakodottá tette a be­gyűjtéssel foglalkozó szer­veket. A pártszervezetek megközelítőleg sem végez- psk olyan felvilágosító mun­kát, mint a cséplés idején. Pedig nagyobb, sokrétűbb feladat most minden ter­melőhöz eljutni, mint an­nak idején 2—3 cséplőgép­hez népnevelőt küldeni. A versenymozgalom is gyermekcipőben jár a nyári versenyhez képest. Vannak községek, ' mint Balkány, ahol az élenjárókra „hiva­talból” ráfogják, hogy ver­senyeznek, akik pedig még tartoznak, azokra pedig azt mondják, hogy nem verse­nyeznek. Akik ilyen felfo­gást követnek, azok nem ismerik a verseny erejét, vagy kényelmességből nem törődnek vele. Egyik és legdöntőbb oka az elmaradásnak a felvilá­gosító munka és a verseny hiánya, de a spekulációt szinte elősegíti az a tény, hogy tanácsaink nem al­kalmazzák a törvényes szankciókat. Egyes taná­csok tétlenül nézik, hogy a termelők eladják minden feleslegüket. A spekulációban „élen­járnak” a kulákok. Molnár :Ferencné ópályi kulák egy teljes szekér kukoricát' adott el a mátészalkai pia­con, mielőtt teljesítette vol­na beadási kötelezettségét. ■A fenti hibákból kifolyó­lag a kulákoknak, kupe- ceknek a dolgozó parasztok között is szép számmal akad követője, sőt még termelő­szövetkezet is van olyan, mint a mándoki „71 éves évforduló”, amelyik megen­gedi, hogy neve felhaszná­lásával kupecek kapjanak vagonokat burgonyaszállí- (ásra. A kupeckedés mellett az ellenség kedvenc híreszte­lése, hogy „apró a burgo­nya, nincs beadásba való”. Községenként 2—3 termelő mindig akadt és jelenleg is van, akinek víznyomós, vagy egyéb elemi kár foly­tán valójában gyengébb termése van, de az átlagos kép egészen mást mutat. Dögén történt, ahol egyéb­ként igen előrehaladott a burgonyabeadás, * hogy a felvásárló átvette a galamb- tojásnyi burgonyát is egyes termelőktől és ugyanezek a termelők tíz méterrel odább a burgonyakupeceknek ökölnagyságú gumókat ad­tak el. A vállalatok munkájában is sok a javítani való. A T erményf orgalmi Vállalat még a legutóbbi napokban is olyan jelentést küldött a begyűjtési hivatalhoz, amely szerint még csak a követ­kező hetekben remélik a kukorica minőségének ja­vulását, ami magyarul annyit jelent, hogy addig csak csinján bánjunk az átvétellel. Milotán még he­tedikén nem kezdték meg a kukoricaátvételt. — A Mészöv felvásárlási igazga­tóságát is felelősség tér-' heli, amiért nem állított be idejében felvásárlókat. — Mérkvállajon, ahol 180 va­gon a burgonyabeadás ter­ve, szeptember hónapban nem volt felvásárló. Október közepe van és a burgonyának, az ország második kenyerének még csak egyharmadát gyűjtöt­tük be. Sürget tehát az idő előrehaladottsága is. Lehet, hogy egy hónap múlva be kell szüntetni a szállításo­kat a hideg miatt. Ezért nekünk még ebben a hó­napban be kell gyűjteni a tervben előírt burgonya- mennyiséget. A városok és az iparvidékek jórészét Szabolcs látja el burgo­nyával. Nagy feladat ez, de jobb munkával nem tel­jesíthetetlen. Első teendő, hogy a fel- világosító munka mellett a vezetők, a kommunisták a saját házuk táját tegyék rendbe. Különösen megen­gedhetetlen az olyan eset, ami Jármiban történt, hogy a párttitkár az egyik roko­nát nem engedte elszámol­tatni. Vagy hogyan agitál a beadás mellett a puszta­dobosi pórttitkár, aki maga is adósa az államnak? A begyűjtési hivatal dolgo­zóinak sokkal nagyobb fe­lelősséget kell érezni mun­kájuk iránt, különösen a megbízottaknak. — Történt ugyan egy-két esetben fe- lelősségrevonás, az ópályi megbízottat felfüggesztet­ték állásából, mert nem lá­togatta a termelőket, nem szorgalmazta a begyűjtést, de nemcsak ilyen eszkö­zökkel kell megjavítani a munkát. A felsőbb szervek jobb irányító, nevelő mun­kájára van szükség első­sorban. Számos községben sem a tanács, sem a begyűjtési apparátus nem tudja, hogy kik szedték mér fel a bur­gonyát, vagy kik törték le A mai számban: Népgazdaságunk helyzete és fel­adatai (2. oldal.) ítélet Vasile Luca és társai ügyében (3. oldal.) Sport (4. oldal.) Jól halad az őszi búza vetése a magyi állami gaz­daság kállósemjéni ‘ üzemegységében. Képünkön Sitku István traktoros Zetor-vontatású 30 soros vetőgéppel keresztsorosan vet. A talaj jól elő volt készítve, műtrágyát is kapott, így gazdag ter­mést várnak e 80 holdas tábláról is. Jól segíti munkáját Oroszi János .munkagépke­zelő. Sitku elvtárs már több mint 500 holdon vég­zett pddig őszi vetést. Szeptember 1 óta 419 dolgozó paraszt lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára Szeptember elseje óta 317 család 419 tagja lépett megyénk termelőszövetke­zeteibe. Közel 600 hold földdel gyarapították a termelőszövetkezetek föld­területét. A kisvárdai já­rásban 47, a mátészalkai járásban 41, a tiszalöki já­rásban 40, a kemecsei já­rásban 34 család válasz­totta a szövetkezeti utat. Csak a múlt héten, ok­tóber 3-tól 10-ig 95 család 114 tagja nyert felvételt a termelőszövetkezetekbe. Az elmúlt héten különösen a nyíregyházi járásban volt nagy érdeklődés a szövet­kezeti gazdálkodás iránt. 26 családot vettek föl 9 szövetkezetbe. A tiszalöki járásban ezen a héten is több középparaszt volt a belépők között. A tiszavas- vári „Kossuth” termelő­szövetkezetbe Vindinger György 9 holdas, Szép Imre 9 holdas és Fürge Bertalan 10 holdas közép­parasztot vett fel a köz­gyűlés. A tiszavasvári „Pe­tőfi” termelőszövetkezet hét családdal gyarapodott az elmúlt héten. A jól gazdálkodó terme­lőszövetkezetekbe újabb je­lentkezők vannak. Csupán a nagykállói „Dózsa” ter­melőszövetkezetbe öt tag jelentkezett, közöttük Mo­gyorósi János 12 holdas kö­zépparaszt. A Hazafias Népfront nagygyűlései Szabolcs-Stafmár megyében Szabolcs-Szatmár közsé­geinek nagy többségében már megalakult a népfront­bizottság. Szombaton este és vasárnap újabb közsé­gekben választottak nép­front-bizottságot. A vásá- rosnaményi járásban szom­baton este öt községben: Jándon, Tarpón, Tivadaron, Csarodán és Vásárosna- ményban alakult meg. A vásárosnaményi alakuló gyűlésen részt vett Darvas József népművelési minisz­ter is. Október 10-én, vasárnap újabb öt községben került sor a választásokra. Gulá- cson Bállá Lajos 12 holdas középparaszt, Tákoson Kosa Gyula agronómus, Hetén Gulyás Ferenc szövetkezeti alkalmazott, Olcsvaapátiban Szabó István tsz-tag, Ger- gelyiugornyán Szombati Gábor dolgozó paraszt tar­tott beszámolót. A vásáros­naményi járásban ezzel be­fejeződtek a népfront-bi­zottsági választások. A mátészalkai járásban négy helyen: Géberjénben, Öpályiban, Szamosszegen és Szamoskéren, a tiszalöki járásban három helyen: Ti- szadobon, Tiszadadán és Tiszaeszláron tartottak va­sárnap népfront-bizottsági választó-gyűléseket. Október 10-én választot­ták meg a népfront-bizott­ságot Kótajban, Nyírtele­ken és Nagykállóban is. Kótajban körülbelül 250-en vettek részt a nagy­gyűlésen. Halmágyi János igazgató-tanító ismertette a népfront jelentőségét, majd lelkes hangulatban válasz­tották meg a tagokat is. Az élenjáró dolgozó parasztok és szövetkezeti tagok mel­lett beválasztották a nép­front-bizottságba Majoros János bádogos mestert és Fedor Ferencné sokgyerme­kes háziasszonyt is. Mind­kettő most kapcsolódott be először a társadalmi mun­kába. Nyírtelek néhány évvel ezelőtt lett önálló község. Ma sem laknak itt nagyon sokan, mégis a népfront­bizottság választására mint­egy 300-an gyűltek össze a kultúrotthonban. A válasz­tást rövid kultúrműsor ve­zette "be. Labbai József pe­dagógus beszámolója után került sor a népfront-bi­zottság tagjainak megvá­lasztására. Többek között megválasztották Varga And­rás 5 holdas mintagazda- jelvénnyel kitüntetett dolgozó parasztot, Dankó Pál 10 holdas élenjáró kö­zépparasztot, Dankó Vero­nika fiatalt, az állami gaz­daság élenjáró dolgozóját, Németh Györgyöt, a gyu­latanyai kísérleti gazdaság kutatóját. A gyűlés részt­vevői egyhangúlag válasz­tották meg országos kül­döttnek ifjú Újvári Imré­nél, a varjúlaposi „Győze­lem” tsz. kiváló dolgozóját. Hatgyermekes családanya, mégis 280 munkaegységet szerzett az idén. Az őszi vetésben utolsó helyre került a nyíregyházi járás Nem régen még arról számoltunk be sorozatosan, hogy a nyíregyházi járás az élenjárók között van. sőt, a legtöbbször az első helyen volt a mezőgazda- sági munkákban. A me­gyei mezőgazdasági igaz­gatóság legutóbbi jelentése szerint azonban a nyíregy­házi járás az utolsó a ve­tési versenyben. Általános az elmaradás a vetésben, Járás 1. nagykállói j. 2. baktai j. 3. nyírbátori j. 4. mátészalkai j. 5. kemecsei j. 6. kisvárdai j. 7. Nyíregyháza v. 8. nyíregyházi j. de legsúlyosabb Nyíregyhá­za városban és a járásban, ahol a búzavetést még 20 százalékra sem teljesítet­ték, a rozsnak is csak a negyedrészét vetették el, sőt még az árpavetéssel is súlyosan elmaradtak, pedig a vetés ideje már régen lejárt. A nyíregyházi já­rás, de megyénkben a leg­több község példát vehetne Osztályvezető Forró Sándor Péntek László Koda János Vass Bertalan Soltész Balázs Pallagi János Czine András Horváth Ferenc A kötött talajú járások sorrendje: 1. vásárosnaményi j. 2. fehérgyarmati j. 3. tiszalöki j. 4. csengeri j. Haklik Miklós Berki Zoltán Telegdi Károly Papp Endre Érpatakról, ahol az őszi­árpa már valamennyi ter­vezett területen zöldéi, a rozsot 5 százalék hijával elvetették, a búzavetést is október I5-re befejezik. A mezőgazdasági igazga­tóság értékelése szerint a homokos talajú járások versenyében a következő a sorrend: Főagronómus Pótor Pál Bagoly István Héry Mihály Kiss Lajos Pataki Dénes Tömösvári József Tőkei István Komássy Gyula Csorba József , Seres Zsigmond Róka László P.. László Miklós a kukoricát. Ez azt jelenti, hogy nem tudják azt sem, kit számítsanak hátralé­kosnak. így aztán csak ál­talában agitálnak, a dob­szó, vagy a hangoshíradó csak a „hátralékosokat” szólogatja, de névszerint senkit. Az állandóbizottsági tagok között nincs feloszt­va 10—15 házanként a köz­ség, akik körzetükről — akár naponként is — be tudnának számolni, ha va­laki kérdezné őket. A kapástermények be­gyűjtése sikeréhez n o k felvilágosító munka, vagy a törvényesség alkalmazása szükséges, hanem példamu­tatás, gyors a'im!;,isrtráció' és információ is. — Ha valahol csak egyetlen lánc­szem is hiányzik, már dö­cög a munka. A begyűjtés mellett a . következő hetek­ben még igen sok feladat vár ránk, de egyiket a má­sik elé helyezni nem le­het. Ehhez a nagy mun­kához szükség van a falu minden dolgozójának pél­dás kötelességteljesítésére, s a kommunistáknak kell a zászlóvivőknek lenni, ■a 1 J ^ Éh SÍP i ^ I Hl BS Cgjg JSS|SJSa1&H& Jet ’|v ftfg

Next

/
Thumbnails
Contents