Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-12 / 241. szám
NtPLAP 1054 október 12, kedd Népgazdaságunk helyzete és feladatat A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének illése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége sktóber 1—3—3-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és feladatairól. A beszámolót Szalai Béla elvtárs terjesztette elő. Az ülés napirendjének 2. pontja a Központi Vezetőség kollektív munkájával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ennek előadója Farkas Mihály elvtárs volt. A Központi Vezetőség többnapos beható vita után egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót és megfelelő határozatokat hozott. A Politikai Bizottság beszámolója A Politikai Bizottság beszámolója, melyet Szalai Béla elvtárs terjesztett a Központi Vezetőség elé, bevezetőben rámutatott azokra az eredményekre, amelyek meggyőzően bizonyítják az új szakasz politikájának helyességét. Mezőgazdaságunk biztató fejlődése A mezőgazdaság fejlesztése terén a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—1954-es gazdasági évben számottevő kezdeti eredményeket értünk el. A parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására a parasztság termelési kedve lényegesen megnőtt. A termelési bizottságok 130.000 tagjának aktív közreműködésével az elmúlt év őszén és ez év tavaszán elismerésreméltó lépések történtek a föld termőerejének növelése érdekében. Az 1953—1954. gazdasági évben mintegy kétmillió katasztrális hold- nyi területet szervestrágyáztak, többet mint a felszabadulás óta bármelyik esztendőben. A parasztság termelési kedve növekedésének számos egyéb mutatója van: a tartalékterületek bérbevétele, évelő kultúrák iránti megnövekedett érdeklődés, növekvő gyümölcs- és szőlő- telepítés (70 százalékkal '.több szőlőt telepítettek, mint az elmúlt évben) stb. A növénytermesztés terén jelentős eredmény, hogy az elmúlt gazdasági évben nagy mértékben sikerült kiterjeszteni az öntözéses gazdálkodást. ' A kukorica vetésterülete jóval nagyobb a tervezettnél. Nőtt zöldségtermelésünk is. A megnövekedett termelés és felhozatal nyomán a zöldségárak az előző évihez képest csökkentek. A szarvasmarhatenyésztés kivételével lényeges javulás van az állattenyésztés terén is. A sertésállomány március óta 1.100.000-rel növekedett. Ez év őszén sertésállományunk előreláthatóan eléri a 6.5—7* milliót, a felszabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Az elmúlt egy év alatt több mint 232.000-rel növekedett a juhállomány is. örvendetesen növekszik baromfiállományunk, ennek következtében jelentősen megjavult a városok tojással való ellátása. 1953—1954. gazdasági évben .javult a munka a mezőgazdaság szocialista szektorában is. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez a javulás nem áll arányban államunk messzemenő támogatásával. A termelőszövetkezetek zöme megerősödött a mult- évi kilépések után. Nőtt az egy dolgozóra eső munkaegységek száma, a kötelező számú munkaegységet nemteljesítő tagok aránya alacsonyabb, mint a múltban bármikor. Javult a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata nyomán a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellátása. A mezőgazdaság jóval több gépet kapott, mint az elmúlt években, 1954- ben 50 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1953-ban, kielégítő volt a rézgálicellátás, stb. A beszámoló ezután megállapította, hogy begyűjtési rendszerünk helyesnek bizonyult, ismertette a begyűjtés eredményeit, majd rátért az ipar kérdéseire. 4 közszükségleti cikkek gyárttísdnak növekedése A közszükségleti cikkek termelése 1954 első 8 hónapjában 12.4 százalékkal volt magasabb, mint 1953 megfelelő időszakában. A kohó- és gépipari minisztérium, amelynek területén a legnagyobb mértékű átcsoportosításra volt és van szükség, 1954 első 8 hónapjában 27 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott, mint az elmúlt év azonos időszakában, és 22.2 százalékkal emelte a mezőgazdasági nagygépek, 32.4 százalékkal a mezőgazdasági kisgépek, alkatrészek és .szeráruk termelését ugyanezen idő alatt. A helyiipari állami vállalatok 57 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 32 százalékkal termeltek többet ez év első nyolc hónapjában, mint tavaly ugyanezen időszakban és ezen belül is lényegesen emelkedett a lakosság részére termelt áruk, végzett javítások és ipari szolgáltatások értéke. A magánkisipart is beleszámítva, a helyi ipar 1954 második felében előreláthatólag' 1.1 milliárd forinttal több iparcikket, javítást és szolgáltatást juttat a lakosságnak, mint 1953 második felében. A lakosság áruellátása, az életszínvonal emelkedése Az új kormányprogramra bejelentése óta eltelt 15 hónap alatt mind a munkások cs alkalmazottak, mind a parasztság életszínvonala igen jelentős mértékben emelkedett, 1954 I. félévében a munkások és alkalmazottak jövedelme 15.8 százalékkal volt több, mint 1953. I. félévében, ugyanakkor a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek. — Ennek megfelelően emelkedett a reálbér átlaga 1953 I. félévéhez képest. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az 1933 .1 féléve, amihez képest a reálbérek emelkedtek, a legkedvezőtlenebb volt 1949 óta, nem utolsósorban az 1952. évi rossz termés következtében. 1954 I. félévének kiskereskedelmi áruforgalma 26 százalékkal magasabb volt az elmúlt év 1. félévének áruforgalmánál. A földművesszövetkezetek forgalmának növekedése ennél jóval nagyobb, 43.4 százalék. Élelmiszerekben az ellátás általában jó volt a kor- mányprogramm óta eltelt időben. Zavartalan volt a kenyér-, liszt-, cukorellátás. A fontosabb élelmiszerek közül a hús- és hús- készítmények kivételével általában kielégítette a kereskedelem a lakosság igényéit. Különösen nagy mértékben emelkedett a ruházati kiskereskedelmi forgalom. A ruházati kiskereskedelem forgalma 64 százalékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelem több fontos cikkben nem tudta kielégíteni a hatalmas mértékben megnövekedett igényeket. Sok a panasz egyes közszükségleti cikkek gyenge minősége miatt. Milyen hiányosságok jékezik a párt helyes politikájának végreha jtását ? Az elért jelentős eredmények mellett súlyos hiányosságok tapasztalhatók népgazdaságunk területén: 1. A mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdaság sem a műszakianyagi ellátás, sem a káderekkel való ellátás terén nem kapta meg időben azt, amit a különböző párt- és kormányhatározatok számára előírtak. Az állami gazdaságok fejlődése lassú. Igen laza a fegyelem. Nagy méreteket ölt a pazarlás, sok a mezei lopás. A gazdaságokban nagyban gátolja a helyi lehetőségek kihasználását a túlzott centralizmus és a tervezés bürokratikus módszere. Az állami gazdaságok és gépállomások döntő többsége rosszul használja ki az állam által rendelkezésükre bocsátott gépeket és egyéb anyagi eszközöket. 2. Az ipar nem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság számára nagy késéssel szállítja a szükséges gépeket és felszereléseket, hanem többek között azért sem. mert a közszükségleti cikkek termelése túlságosan lassan növekszik. Sem a belföldi szükségletre, sem az exportra való gyártás terén nem következett be lényeges javulás a termékek minőségében. A Politikai Bizottság beszámolója ezután rámutatott arra. hogy a termelés mennyiségi fejlődése túlzottan lelassult, az alap- anyggtermeiés viszonylagos elmaradása fokozódott. A szénbányászat az első nyolc hónapban tervét 98.4 százalékra teljesítette. A kohászat ugyanezen idő alatt, sem a martinacéltermelés tervét, sem a hengerel tacélét nem teljesítette. Az építőipar tervteljesítése ugyanezen időszakban 91.7 százalék. Mivel a szocialista iparosítás továbbra is a szocializmus építésének fő eszköze és az ipari termelés emelése a nemzeti lövede- lem növelésének fő forrása. további elői-eha'adá- "unk nélkülözhetetlen feltétele az ipari termelés egy- helvbentopopásának megszüntetése. Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvető előfeltétele az iuari átesonortosítás meg- "vorsítása és ezzel együtt az ipari termelés jelentős emelése, mindenekelőtt mezőgazdasági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő exportcikkekben, valamint az alapanyagtermelés viszonylagos elmaradásának felszámolása. 3. Tűrhetetlenül alakul a termelékenység és az önköltség. Az iparban az év első felében egymilliárddal több anyagot és munkabért használtak fel, mint ameny- nyit tervünk előírt. A minisztériumi ipar ösz- szehasonlítható termelésének önköltsége 1954 első félévében, az 1953. évi átlagos önköltséghez képest, a tervezett 0.2 százalékos csökkenés helyett 2.8 százalékkal növekedett. Melyek az okai az önköltség tűrhetetlen alakulásának? Mindenekelőtt az, hogy a termelékenység nem emelkedik, hanem csökken. A béralaptúllépésekhez és az önköltség emelkedéséhez hozzájárul a túlzottan magas alkalmazotti létszám is. Az önköltségcsökkentés terén tapasztalható lemaradás másik fő tényezője az anyagpazarlás. Nem sok történt a kongresszus óta annak érdekében, hogy fokozzuk a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében. Márpedig világos, hogy enélkül előbbre nem jutunk. — Gyökeres változtatásokra van szükség; helyenként az ár- és bérrendszer hibái következtében a munkások többet keresnek, ha az anyagot pazarolják, mintha azzal takarékoskodnak. 4. Nemcsak a termelésben van nagyfokú pazarlás, hanem az állami költségvetési kiadások is túlmagasak. Túlzottan magas a fogyasztáson belül az úgynevezett közületi fogyasztás, más szóval a nemzeti jövedelemnek túlságosan nagy részét fordítjuk a költség- vetési kiadások fedezetére. Felül kell tehát vizsgálni a fogyasztási alap elosztását és biztosítani kell, hogy azt, amink van, a lehető legnagyobb hatásfokkal, a leggazdaságosabb módon és a lakosság számára leginkább érezhető juttatásként adjuk. Lényegesen gyorsabb volt az elmúlt években a költségvetési kiadások emelkedese, mint a nemzeti jövedelem növekedése. Az államigazgatás létszáma 1949-hez viszonyítva 164 százalékkal növekedett. Ezt a nagyarányú ugrást nem indokolják a szocialista állam jellegéből és tevékenységéből adódó új feladatok. — Államapparátusunk létszáma nagyobb, mint amit a tényleges szükséglet megkövetel. Az állami költségvetésből 1954-ben sporttámogatásra fordított kiadások több mint ötszörösét teszik ki az 1949. évinek. 1954- ben több mint 1400 tanfolyamot finanszíroztunk az állami költségvetésből. — Csupán a közlekedés- és postaügyi minisztérium egy év alatt 435 tanfolyamot szervezett, többek között bentlakásos tanfolyamot a kordélyos telepvezetők részére. Az ösztöndíjakban részesülők száma az 1950— 1951-es tanév óta az összes hallgatók 64 százalékáról Nem ,folyt kielégítő célkitűzéseinek Az elmondottakból kitűnik, hogy gazdasági életünkben jelenleg bizonyos átmeneti nehézségek mutatkoznak. Gazdasági nehézségeinknek nagyrészt 1953 június előtti időkből származó okai vannak. Nehézségeinket elsősorban a túlzott ütemű iparosítás politikájának káros következményei okozzák: a mezőgazdaság elhanyagolt állapota, gazdasági adottságainknak nem megfelelő ipari szerkezet, alacsony anyagkészletek és tartalékok, termelőberendezések rossz karbantartása és hiányos felújítása, stb. Az elmondottakon túl mai nehézségeink oka abban keresendő, hogy mind- ezideig nem folyt kielégítő harc az új szakasz politikájának megvalósításáért — mondotta Szalai elvtárs és részletesen elemezte népgazdaságunk hiányosságait. Az utóbbi időben egyesek gazdasági nehézségeink alapvető okát abban láttak, hogy az életszínvonal emelése terén túl nagy lépést tettünk előre. A nehézségek e „magyarázata“ teljesen helytelen, ellentétben áll pártunk politikájával, és pártunk ezért a leghatározottabban elutasítja azt. Az A nehézségek le Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy népgazdaságunk alapjában és egészében egységes, és olyan nagy erőforrásokkal rendelkezik, mint még soha gazdasági fejlődésünk során. A nehézségek leküzdésére egyetlen helyes mód van: termelésünk emelése, termelőerőknek a közszükségleti és exportcikkekre való határozott és gyors átállítása, az önköltség rendszeres leszorítása. További előrehaladásunknak nélkülözhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó határozatok következetes végrehajtása mellett az ipari termelés egyhely- bentopogásának megszüntetése. Egész népgazdaságunk felemelkedésének alapvető az elmúlt tanévben 90 szá- zalékára emelkedett. Volt1 olyan egyetem, ahol a hallgatók 95 százaléka kapott, ösztöndíjat, köztük számos olyan hallgató is, aki több tárgyból megbukott. A felsorolt súlyos hiá-' nyosságok következtében a belkereskedelmi forgalom1 emelését, az életszínvonal! növekedését jórészben nemi a megnövekedett termelési és az önköltségcsökkentés biztosította. A belkereske-1 delmi áruforgalom emeléJ sét jelentős részben a be-; ruházások csökkentéséből! származó anyag- és árukészletek átcsoportosítása' útján fedeztük. A jövőben nem lehet a1 készből élni, az életszínvo-] nal emelésének állandó1 forrásaiból lehet csak meríteni, ezért elengedhetetlen a termelés fokozott: emelése és az önköltség' csökkentése. harc az ú j szakasz megvalósításáért igaz, hogy pártunk és korJ mányunk új politikája szeld lemében komoly előrehalad dást tettünk az életszínvo-1 nal emelése terén, de ez nem növelte, hanem, ellen-I kezűleg, csökkentette a pn- litikai és gazdasági nehéz-1 ségeket. Komoly szerepet játsziki átmeneti gazdasági nehéz-! séeeinkben az a helytelen; felfogás Is, amely az új,' szakaszban kizárólag az életszínvonal emelését látja,' figyelmen kívül hagyva,! hogy az életszínvonal tar-| tós emelésének alapvető feltétele a termelés emelésé és az önköltség leszállítása^ Gazdasági nehézségeink-' hez erősen hozzájárulnak! még a vezetés helytelen módszerei, a bürokratizmus,| amely továbbra is erősen érvényesül a legfőbb állami és gazdasági vezetésben is.! Mindez mutatja, hogv gazdasági nehézségeink nem; az új szakasz politikájában! gyökereznek, hanem abban,j hogy az új szakasz politiká-j iával szembeni ellenállási és emellett a lazaság, fegyelmezetlenség, elvtelen; engedékenység, valamint a' vezetésben mutatkozó határozatlanság és bürokratikus módszerek akadályoz-; zák az új szakasz politikájának következetes, maradéktalan megvalósítását. küzdésének útja előfeltétele az ipari átcsoportosítás meggyorsítása és1 ezzel együtt az ipari tér-, melés jelentős emelése; mindenekelőtt mezőgazda, sági gépekben és szerszámokban, közszükségleti cikkekben, megfelelő export cik«j kekben, valamint a szén- és: energiatermelés viszonylag gos elmaradásának felszámolása. Népgazdaságunk egészséges fejlődése ugyanakkor megköveteli az önköltség! leszállítását, a munka termelékenységének emelését,i amit azonban nem kizáró-j lag a munka intenzitásának; növelése útján kell és le-] hét elérni, hanem ehhez' biztosítani kell a szükséges! anyagi és műszaki előfelté-i IFolytatás a 3. oldalon.) 2
