Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-06 / 236. szám
NeHUHP 1951 október 6, szerda »» PAttTKPtTÉS _____________★ üegeröiítjük teriuelőszövetkczetciiikct! alatt learatott; 8 mázsás termésátlagot ért el búzában, 10 mázsásat árpában. Bár almatermésük gyenge volt, a kommunisták javaslatára úgy szervezték meg a gazdaságot, hogy az igen jól jövedelmezett. A kommunisták kezdeményezésére alakították meg méhészetüket is. A termelőszövetkezet rendszeresen, hathetenként osztott előleget, és zárszámadáskor 50 forintot fog fizetni egy munkaegységre. Dani Gábor, hétholdas paraszt, aki tavaly kilépett a termelő- szövetkezetből, most kérte a vezetőségtől, hogy vegyék fel őt újra. Egyes termelőszövetkezeteinkben azonban a kommunisták nem mutatnak j<* példát. A cégénydányádi tsz. volt elnökét ki kellett zárni a pártból, mert hűtlenül kezelte a tsz. vagyonát, iszákoskodott és verekedett. A jánkmajtisi Petőfi tsz. az idei évet is jó eredménnyel zárja; jelentkeznek is felvételre egyéni gazdák, de nem egy közülük meghátrál azért, mert a tsz-ben sok a viszálykodás. Váraljai János, párttag, sorozatosan botrányokat rendez a tsz-ben, családjával szemben is durva. Az ilyén példa elriasztja az embereket. Helyesen tett a tsz. pártvezetősége, amikor úgy határozott, hogy Váraljai Jánost viselkedéséért pártfegyelmi büntetésben részesíti. A felszabadulás előtt nehéz sorsa volt a fehérgyarmati járás dolgozó parasztságának. Az egész ország szegény volt, de itt különösen magas volt a szegényparasztok aránya. Egy régi statisztika szerint 8727 zsellérnek összesen 4081 hold földje volt. A felszabadulás után a dolgozó parasztok (akikről Móricz Zsigmond, járásunk szülötte, sok regényhősét mintázta) erejük tudatára ébredtek, s azóta — a párt útmutatását követve — hatalmas erővel dolgoznak és. küzdenek az új életért. Ma a járás területének 48.4 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik, 30 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Megváltozott az élet. „Azelőtt itt az emberek télen-nyáron olyan vá- ezonruhában jártak, amelynek anyagát mi, asszonyok szőttük. Most gyermekeink meleg mackóruhában, leáA járási párt-végrehajtóbizottság megvizsgálta -a .termelőszövetkezetek helyzetét, rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek gyengítik szövetkezeteinket és tervet készített a hibák kijavítására. Úgy láttuk: a legfontosabb feladat az, hogy tsz-pártszervezeteink; ‘szilárdítsák meg a szövetkezeti demokráciát, vessenek véget a lazaságoknak, egyes vezetők önkényeskedésének, őrköd jenek a szövetkezeti alapszabály betartásán. Ebben az irányban segítettük politikai .munkájukat, s ennek ércekében előadásokat, párt- napokat, is tartottunk a termelőszövetkezetekben. Ez jhátorítást adott a pártszervezeteknek, s ma már határozottabban lépnek fel a ‘hibákkal szemben. A tur- istvándi Rákóczi tsz. párt- szervezete pl. megköveteli a tsz. vezetőségétől, hogy ' tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a tagságot. A tsz. egy volt tagja, akt két évvel ezelőtt önkényesen otthagyta a szövetkezetét és most 24 holdon gazdálkodik, 2 mázsa gabonát és 600 forintot követelt a tsz-től: Lengyel elvtárs, a tsz. elnöke, a követelést a tagság és az igazgatóság tudta nélkül kiad- *■< a közösből. A pártvezetésé? javaslatára a tsz-tag- rág levonta ezt, az (egyéb- két jól dolgozó) elnök járandóságából. Annál nagyobb a termelőszövetkezetek vonzóereje, minél erősebb bennük a demokratizmus, minél iobb n tagok egyetértése. E tényaink szép selyemben járnak. Soha még ilyen jó életem nem volt” — mondta Trancsku Miklósné, a fülesdi Petőfi tsz. tagja. T ermelőszövetkezeteink tavaly óta számottevően erősödtek. Egy részükben a tagok életszínvonala már az idén eléri az egyénileg gazdálkodó középparasztokét. Járásunk pártbizottságának és alapszervezeteinek munkájában azonban csak lassan következik be ,a fordulat, amelyet pedig az új szakasz feltétlenül megkövetel. Főként gazdasági feladatot és sokkal ke- vésbbé politikai feladatokat láttunk abban, hogy a termelőszövetkezetek tagjait — volt középparasztokat, kisparasztokat és földnélkülieket — egységbe forasszuk össze. Ezt csak áprilisban vettük észre, amikor számos termelőszövetkezeti tag kilépési nyilatkozatot adott be. ren azonban nincs minden rendben járásunkban. Termelőszövetkezeteink tagjainak több mint negyedrésze volt középparaszt; köztük és a volt szegényparasztok között sok helyen vannak ellentétek. Tarcza Endre, volt 16 holdas középparaszt, a jánkmajtisi Dózsa tsz. tagja, azt írta kilépési nyilatkozatában: „A prole- társág részéről velem szemben megnyilvánuló lenézés késztet kilépésre.” Ez az ellentét bonyolult helyzet elé állítja pártszervezeteinket, s nem minden pártfunkcionárius lát tisztán ebben a helyzetben. Szűcs elvtárs, a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala tsz. párttitkára, áprilisban azt mondta: „Nálunk nincs semmi baj, mert tsz-ünk- ben nincs volt középparaszt.” A milotai tsz. párt- titkárának, Kiss Károly elvtársnak is az a véleménye, hogy a középparasztok csak bajt hoznak a szövetkezetre — hadd menjenek hát útjukra azok közülük, akik ki akarnak lépni. Ezetíből a példákból is kitűnik tehát, hogy sok helyen nem látják: a mezőgazdaság szocialista fejlődésében milyen nagv jelentősége van a Vöz°nnr- raszt megnyerésének. Párt- szervezeteink nem verték Levelembe azt. hogy a középparasztot nagyon bánnia minden rendet' "még *s igazságtalanság. Azt hiszik, hogy a dolgozó r>r- rasztokat csak addig ke1’ nevelniük és agitálniok amíg tsz-tagok nem lettek. A kommunistáknak természetesen nemcsak tetteikkel, hanem élőszóval is kell agitálniok. Ismertetniük kell a tényeket, s el kell oszlatniok a hibás nézeteket. A turistvándi Rákóczi tsz. tagjainak egy része pl. arról beszélt, hogy nekik kisebb lesz a jövedelmük, mint a .tavaly kilépetteknek, hiszen azok 20—25 mázsát is a zsákba eresztenek a cséplőgépnél. A párlvezetőség egy példával bizonyította be, hogy ez nincs így. Kovács Lászlónak, aki tavaly kilépett, hatodmagára 3 mázsa ke- nyérnekvalója maradt, mire szűkén termett búzájából minden kötelezettségét teljesítette. De Péti Sándor .tsz-tagnak, akinek több mint 300 munkaegysége van, a gyenge termés eP- lenére is 9 mázsa kenyér- gabona jár, s ez tisztán megmarad neki. A tények ismertetésével tsz-pártszervezeteink meggyőzik a kilépni szándékozókat arról, hogy a termelő- szövetkezetben biztosabb a megélhetés. Ennek eredményeképpen a tavasszal beadott 369 kilépési nyilatkozatból már eddig is több mint 200-at visszakértek — nagyrészt középparasztok. Kispaládon 76 család állt el kilépési szándékától (valamennyi volt középparaszt). Egyes aiapszervezeteink azonban' nemcsak hogy rém végeznek felvilágosító munkát a szövetkezeti mozgalom erősítéséért, de szektás módon el is zárkóznak új tagok felvétele elől. A Járási párt-végrehaj főbizottságunk nem számított arra, hogy az új tsz-tagok felvétele az alapszervezetek közömbösségébe vagy éppen ellenállásába fog ütközni. Azt hittük: az lesz a fö feladatunk, hogy meggyőzzük a kilépni szándékozókat. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ha csak egy új tag is belép — ez sokkal jobb agitáció a termelőszövetkezetnek, mint ha naponta felkeressük a kilépni szándékozókat. A termelőszövetkezetek megszilárdítását össze kell tehát kötnünk számszerű fejlesztésükkel, betartva az önkéntesség elvét. Járásunkban minden lehetősége megvan annak, hogy a kommunisták tényekkel bizonyítsák be: mennyivel jobb a közös gazdálkodás, mint az egyéni. Látják ezt az egyénileg gazdálkodó parasztok is. A csahold Lenin tsz-ben pl. felvételre jelentkezett Tegze Sándor, 22 holdas dolgozó paraszt, mintagazda. Most sem él rossz módban: 3 szarvasmarhája, 2 lova, 2 hízója, 2 kétéves szerződéses apaállata van, minden állampolgári kötelezettségét becsülettel teljesítette. Mégis azt mondja, hogy a tsz-ben jobb a megélhetés, és — bár a kormány mint. egyéni gazdái is Agí tette — a termelőszövetkezet még több segítséget kap. A tsz. közgyűlése fel is vette Tegze Sándort. Járásunkban sok hasonló példa van Tőlünk, kommunistáktól a járási pártbizottság helyes irányításától a pártszervezetek . türelmes, meggyőző, egyéni agitáció- iától függ az, hogy termelőszövetkezeteink megszilárduljanak és fejlődjenek. Elindultunk ezen az úton, és első tapasztalataink biz.4 kommunistáit példaadása Jő egyetértést kell teremteni a termelőszövetkezetekben l Ha termelőszövetkezeti mozgalmunkat erősíteni akarjuk, meg kell magyaráznunk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. A meggyőzés legjobb módja ’ az, ha a kommunisták és elsősorban a kommunista vezetők jó példát mutatnak magatartásukkal. Termelőszövetkezeteink tagságának 28 százaléka párttag. Nekik különleges felelősségük van: nekik kell az elsőknek lenniök a munkában, a kezdeményezésben. Egyes termelőszövetkezetek kommunista tagjai már megértették ezt. A tiszal-'ródi Petőfi tsz-bőt tavaly ő szel — főként a volt ■g*-kényeskedése.miatt — sokan kiléptek 60 családból csak 26 maradt benn. Ök :s ingadoztak, mindaddig, amíg két. kommunista, Juhász és Vámosi elvtársak. 160 holdon el nem kezdték az őszi kalászosok vetését. Amikor a két kommunista megmutatta nekik a helyes utat, ők is valamennyien munkához láttak. A termelő- szövetkezet azóta megszilárdult. Pártszervezete csak hat tagból áll, de ez a hat kommunista, mint a motor, úgy viszi előre a tsz-t. — Taggyűlésükön felkészültek az aratásra. Ebber is példát mutatta!: a kommunisták, családtogiaikkn! együtt. A szövetkezet öt nap mándi Uj Élet tsz-be 6—8 egyénileg dolgozó paraszt szeretne belépni, olyánok, akik tavaly kiléptek ugyan, de azóta a saját bőrükön tanulták meg, hogy a közös gazdálkodás a jobbik. De a termelőszövetkezet elutasította kérésüket, s a párttitkár elvtárs is ezt mondja: „Tavaly nagyon megsértettek minket — tanuljanak most mérést!” És ez a példa nem egyedülálló. Ezeket az elvtársakat naponta újra meg kell "yőani arról, hogy nem jó /.elő az, aki megsértődik os nem előre, hanem visz- szafelé tekinlget. tatóak is. Természetesen nem szabad türelmetlennek lennünk, olyannak, , mint Papp elv . a jánkmajtisi Dózsa tsz. tagja, aki arról panaszkodott, hogy hiába agitált este 6 órától 10-ig egy egyénileg gazdálkodó parasztot — az mégsem lépett be. Nem tudjuk máról holnapra, ug- rás'zerüen megerősíteni termelőszövetkezeteinket, de napról napra szakadatlanul erősítenünk kell őket. — Ezen dolgoznak minden tudásukkal és akaratukkal a fehérgyarmati járás kommunistái. Mészáros Pálné, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára. A tisztaság : íél egészség — otthon és munkahelyen (A GENNYES BŐRBETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL) Irta: Dr. SZEGŐ LÁSZLÓ kórházi főorvos. A gennyes bőrbetegségekkel szemben legfontosabb védekezés a megelőzés. Ha az egészségügyi szabályokra kellő gondot fordítunk, könnyen elkerülhetők. Á tiszta otthon, a tiszta munkahely, környezetünk és testünk tisztasága egészségünk megőrzésének nélkü- lözhetelen előfeltétele. Elsősorban saját testünk tisztaságára fordítsunk gondot. A por izzadtság stb. rendszeres eltávolítására legfontosabb teendő a rendszeres mosakodás. Eszközei: víz, szappan, körömkefe. Reggel, felkelés után minden nap mosakodjunk derékig, ugyanekkor a száj (fogkeie, fogkrém!) és a köröm tisztántartására is fordítsunk gondot. Miután társadalmunkban legfőbb érték az ember, kormányzatunk minden lehetőséget megad az egészség hathatósabb védelmére. A gyárakban és üzemekben poros munkánál légtisztító- szívókcszüiékeket lehet és kell alkalmazni, valamint kötelező mindenütt a modern mosdó-tussoló helyiségek felállítása, hogy a munka végeztével tisztán hagyhassuk el üzemeinket, munkahelyeinket. Egészségünk megvédése tehát főként rajtunk, saját magunkon múlik. A testet szennyező munka után lehetőleg meleg, vagy langyos vízben mosakodjunk. Különösen ügyelnünk kell a kezek tisztántartására. Minden étkezés előtt, valamint árnyékszék használata és szennyező munka után azonnal mossuk meg. A tisztaság fontos követelménye a minél gyakoribb fehérnemű- és ágyneművál- tás és a ruházat tisztántartása. Lakásunkat, munkahelyünket rendszeresen takarítsuk, szellőztessük. A környezet tisztasága szorosan összefügg az egyén tisztaságával. — Romlandó hulladék zárt szemétládában tartandó. A különböző betegségek legfőbb terjesztői a rovarok, egerek, patkányok, tehát minden eszközzel irtandók. Rovarok ellen a Matador- (DDT) por megfelelő védelmet nyujtj Ezen szer embert, háziállatot nem mérgez, ezzel szem- ben a rovarok részére pusztulást okozó, bénító idegme- reg. Egér és patkány egyaránt irtható fogókkal, kutyával, macskával, ezenkí-1 vül ölő mérgekkel is, bár ez utóbbi megfelelő óvóintézkedéseket kíván, mert embert is megmérgezhet. A munkahely tisztasága épp oly fontos, mint a lakásé, hiszen a nap egyharmad részét a munkahelyen töltjükj Sem bőrünknek, sem tüdőnknek nem közömbös az( hogy a levegő, amelyben tartózkodunk, tiszta, avagy poros és piszkos. Az ivóvíz tisztasága szintén nagy fontossággal bír. Ahol nincs vízvezeték, ott gondoskodnunk kell arról, hogy trágya, árnyékszék a kúttól távol legyen, mert a trágyalé a föld apró résein a kútba szivároghat és komoly járványok okozója lehet; de távol kell lenniök lakás- és munkahelytől is, mert a légy, mely a fertőzések' egyik legfőbb terjesztője, könnyen megtalálja az uiat .a trágyáról a lakásba és I munkahelyre egyaránt. Környezetünk levegőjét fák ültetésével, parkosítással nemcsak javíthatjuk, hanem sokkal szebbé, otthonosabbá és csinosabbá is tehetjük. Mint látjuk, egészségünk megvédése tehát főként rajtunk múlik. Használjuk ki a lehetőségeket! Megjelent a „Propagandista" szeptemberi száma A „Propagandista“1 most megjelent száma különösen a kongresszusi anyag témájára való felkészüléshez nyújt segítséget a propagandistáknak. A folyóirat Vértes Imre: „Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozása nélkülözhetetlen segítség a párt politikájának végrehajtásában.“ című cikk bevezető cikkében elemzi azokat a nagy feladatokat, amelyek ma pártszervezeteink előtt állnak. Daczó József: „A kommunisták példamutatása“ című cikkében az új szervezeti szabályzat alapján elemzi a kommunisták megnövekedett feladatait az új szakaszban. „Az MDP 111. kongresz- szusa anyagának tanulmányozásához“ c. rovatban hozza a folyóirat Pataki Ferenc: „Társadalmunk fejlődésének Hajtóerői“ c. cikkét. Burányi Gyula: „A Hazafias Népfront szerepe a szocializmus építésében“ címmel elemzi a népfrontpoli- tika fejlődését hazánkban s rámutat, mi tette szüksé- j gessé az új Hazafias Nép- j front létrehozását. „Válasz a propagandisták kérdéseire“ c. rovatban közli a folyóirat Ripp Géza: „Mit jelent a racionalizálás“ c, írását. Vásárhelyi Miklós cikke: „A nemzetközi helyzet az európai védelmi közösség bukása után Leve’ezőink hiányolják... hogy nem lehet a városban baba-piskótát kapni. Már több esetben kerestem az édességboltban, csemegéből t ban piskótát és nem kapok kicsi gyermekemnek. Pedig cr-' re is szükség van — írja Podreczki András. hogy a kiürült boroshordókat nem mossák ki, mielőtt azt újra töltenék. Ezért fordul elő többször, hogy mikor egy pohár bort szeretnének inni, akkor abban piszok van. Arra kérjük az illetékeseket, hogy a jövőben nagyobb gondossággal' kezeljék a hordókat — írja Hajdú Mihály. * hogy piac után a Búza- téren és a Búza-utcán sok piszok és szemét gyűlik össze, s azt nem söprik el. Különösen a szerdai és szombati piac után marad sok szemét az utcán. Egészségügyi “zempontból helyes lenne, ha minden piaci nap után alaposan felsöpörnék az utcát és a piacteret — írja Nagy József. Ismertess ük eredményeinket!
