Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-06 / 236. szám
1954 október 6, szerda NÉPLAP 3 A Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szervei egy csapásra 547 amerikai ügynököt tartóztattak le A Magyar Közlöny október 5-i 76. száma közli Sztahanovista tanfolyam a 61/2. Építőipari Vállalatnál Albert Norden államtitkár, a Német Egység Bizottságának titkára Berlinben sajtóértekezleten kijelentette, hogy Nyugat-Né- .metországban és Nyugat- Berlinben működő amerikai megszálló hatóságok hatalmukkal és a helyzettel visszaélve, a Német Demokratikus Köztársaság, a népi demokratikus országok és a Szovjetunió elleni kémes diverziós tevékenységre mozgósítják a javíthatatlan 'német fasiszta elemeket. A fasiszta ügynökök központi irányítását Gchlcn volt náci tábornok hírhedt kémszervezete végzi. Norden államtitkár a sajtóértekezleten felolvasta Schmidt-Wittmachnak, a bonni parlament volt keresztény-demokrata unióbeli képviselőjének levelét, amely megerősíti azt az egyébként is közismert tényt, hogy a Gehlen-féle kémszervezetet az amerikai megszálló hatóságok tartják fenn. Norden közölte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság államvédelmi szervei szeptemberben egy csapásra 547 amerikai ügynököt tartóztattak le és ezzel lényegében felszámolták a Gehlen- szervezet ügynöki hálózatát a Német Demokratikus Köztársaságban. A letartóztatott ügynököktől 29 amerikai gyártmányú íádióleadókészüléket koboztak el. Valamennyi letartóztatott ügynök beismerte, hogy a különböző német elnevezéseket viselő kém- és kártevő csoportok az Amerikai Egyesült Államok kémszervezetének szolgálatában állnak. II svéd sajtó a Kínai Népköztársaság ENSZ-beii törvényes jogainak helyreállításáról A svéd sajtó követeli a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és ugyanakkor elítéli az Egyesült Államok álláspontját ebben a kérdésben. A Morgen Tidningen című lap azt írja, hogy „az Egyesült Államok való tényeket semmibevevö és esztelen politikája a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyreállításával szemben csupán a milliomosok és részvényesek érdekeit szolgálja.“ A burzsoá Expressen ugyancsak elítéli az Egyesült Államok politikáját. Engedélyezték Németország Szocialista Egységpártjának részvéteiét a nyugatberlini választásokon A nyugatberlini szenátus hétfői ülésén, amelyen a szociáldemokrata párt, a keresztény demokrata unió és a szabad demokrata párt nyugatberlini szervezeteinek elnökei is résztvettek, engedélyezte Németország Szocialista Egységpártjának részvételét a Nyugat-Berlinben december 5-én tartandó képviselőtestületi választásokon. A reakciós szenátus ugyanakkor felszólította Nyugat-Berlin lakosságát, hogy ne szavazzon Németország Szocialista Egységpártjának jelöltjeire. Jelentés Vietnamból A vietnami néphadsereg főparancsnokságának és a Francia Unió haderőinek küldöttségei megállapodtak a hanoi melletti övezetben fekvő Hadong és Gialam városok átadásában. ffc&aid külföldi hírek Olaszországban a kommunista sajló hónapja alkalmából a kommunista sajtó és propaganda támogatására indított gyűjtés már túlhaladta az Olasz Kommunista Párt vezetősége által célul tűzött 500 millió lírát s eddig 517 millió lírát ért el. # A Zsenminzsipao hétfői számában közli a Szovjetunió és az Egyesült Államok között atomfegyver tárgyában lezajlott megbeszélések okmányanyagát és vezércikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel. 9 A Reuter hírügynökség közli, hogy Dulles amerikai külügyminiszter Londonból Washingtonba való elutazása előtt kijelentette: „a londoni értekezlet sokat megmentett abból, amit az európai védelmi közösségről szóló szerződés tartalmazott.” a népköztársaság elnöki tanácsának 1954. évi 14. számú határozatát egyes megyei és a megyei tanácsi jogú városi választókerületek számának megállapításáról. A határozat Baranya, Borsod, Csongrád és Hajdú megyében módosítja a választókerületek számát. Baranyában 70, Borsodban 100, Csongrádban 70, Hajdú megyében pedig 75 választó- kerületet kell kialakítani. A megyei tanácsi jogú városok közül Debrecenben és Miskolcon 200—200, Pécsett 183, Szegeden pedig 185 választókerület lesz. A hivatalos lap közli a minisztertanács 63/1954. (X. 5) MT. számú rendeletét a kisújszállási városi bíróság és városi ügyészség megszüntetéséről. A megszüntetett igazságügyi szervek munkáját a karcagi városi bíróság és ügyészség veszi át. A minisztertanács 64/1954. (X. 5.) MT. számú rendeleté az Állami Balett Intézet létesítéséről szóló rendeletet módosítja. A rendelet értelmében az intézet keretén belül általános iskola és — csökkentett óra- és tantervvel — általános gimnázium működik. Az iskolák felett a szakfelügyeletet a népművelési miniszter az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolja. Ebben a számban jelent meg a minisztertanács 1081/1954. (X. 5) számú határozata a kenyérgabonatermesztés növeléséről, továbbá az igazságügy miniszter 12/1954 (X. 5) i. m. számú rendelete a vidéki közlekedési bíróságok működésének megkezdéséről. A 61,2 Építőipari Vállalat Beloiannisz-téri építkezésén többek között egy hét főből álló kőművesbrigád dolgozik. A brigád tagjai nemrég vizsgáztak a szakmából. Különböző építőipari vállalatoktól jöttek dolgozni erre a módszertani munkahelyre. Egyhónapos sztahanovista tanfolyamon vesznek részt. — Szűcs Gyula, a munkaér- demrend bronz fokozatával kitüntetett kétszeres sztahanovista kőműves tanítja őket. A brigád naponta három óra elméleti oktatás-' ban részesül. A tanfolyam fő célja a gépi vakolás sztahanovista módszerének elsajátítása. Megismerkednek a habarcsszivattyú és a szórópisztoly szerkezetével és működésével. Elsajátítják a gépi vakolás technológiai folyamatát. A munka elvégzéséhez az elméleti és gyakorlati útmutatásokat megkapják. A tanfolyam végeztével a hallgatók visszamennek az ere- . döti munkahelyeikre, ahol a - tanfolyamon tanultakat hasznosítani fogják. Minden állampolgár kötelessége a társadalmi tulajdon fokozott védelme Irta: Milánkovics fairé, a ine»yei bíróság vezetője A társadalmi tulajdon védelme, megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása országunk minden polgárának alapvető kötelessége. A polgárok, az állami szervek, a szövetkezetek és más szervezetek fokozott gondossággal kötelesek őrködni a társadalmi tulajdon sérthetik tlenségén és munkálkodni annak gyarapításán. Az 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet a társadalmi tulajdonban lévő minden vagyontárgy számára fokozott büntetőjogi védelmet biztosít. Ez annyit jelent, bogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekményt általában súlyosabb büntetéssel kell megtorolni, mint a magántulajdon, illetve a személyi tulajdon ellen elkövetett hasonló súlyú cselekményt. Ez természetes is, hiszen aki a közvagyon ellen támad, az az egész közösség ellen követ el bün- *ettet. Fokozott éberségre van szükség! A társadalmi tulajdon védelme fokozott éberséget követel a dolgozó nép minden tagjától, különösen ma, a szocializmus építése során. A volt kizsákmányoló osztályok tagjai és azok kiszolgálói megpróbálnak károkat okozni, a dolgozók anyagi és kulturális jólétének forrását támadva. Számos eset bizonyítja ezt. Hibály István márokpapi kulák egy 17 éves fiatalembert bujtatott fel arra, hogy gyújtsa fel a beregsurányi termelőszövetkezet 16.000 forint értékű szalmáját. — Czomba Miklós gemzsei kulák a község tulajdonában lévő erdőből nagyértékű fát lopott. Hasonlóképpen mesterkedett Szenyita György nyírgelsei kulák is. Ugyanakkor a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és ezek kiszolgálóinak támadásai mellett semmivel sem veszélytelenebbek a társadalmi tulajdonnak azok a fosztogatói, akik a kispolgárság, vagy a munkásosztály, a dolgozó parasztság megtévedt tagjai közül kerülnek ki. Igen széleskörű nevelőmunkára van szükség, amely a dolgozók körében megszilárdítja a társadalmi tulajdon tisztc- letbentartását, ám a büntetőjog fegyverét is alkalmazni kell a kártevők ellen. Kecskére ne bízzunk káposztát! A káderek kiválasztásánál elkövetett ébertelenség sokszor elősegíti a társadalmi tulajdon sérelmére elkö- vetett bűncselekmények számának emelkedését. — Arra gondolunk itt, amikor megbízhatatlan, visszaeső bűntetteseket vagy teljesen tapasztalatlan egyéneket bíznak meg pénz-, anyag- és árukezeléssel. Ilyenre is találunk példát. A bíróság Aranyi János volt nyíregyházi lakost 1951-ben egyévi börtönre ítélte, mert mint az orosi népbolt vezetője 3000 forintot sikkasztott. Ezután Aranyit a nyíregyházi MÉH Vállalat alkalmazta és pénz kezelését bízta rá. Itt 2400 forint kárt okozott. A bíróság 1 évi és 4 hónapi börtönre ítélte. Most a Somsály-bányai 5. számú népbolt vezetésével bízták meg és kezelésére 280.000 forintos raktárt bíztak. Sajnos, még a vezető funkcionáriusoknál is gyakori az olyan helytelen, liberális állásfoglalás, amely tettenérés esetén, különösen ha nincs nagy értékről szó, hajlandó szemethúnyni. Ezek a vezető funkcionáriusok elfeledkeznek arról, hogy a liberalizmus nem téríti jó útra a bűnösöket, hanem egyenesen felbátorítja őket. A pénz- és anyagkezeléssel megbízottak sikkasztásait gyakran megkönnyíti a hanyag pénztár- ellenőrzés, a bérelszámolások ellenőrzésének elmulasztása. A nyíregyházi Tatarozó Vállalatnál Stáb Gábor volt építésvezető 80.000 forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont, mert nemlétező fuvarosoknak számolt el' munkadíjat és a pénzösszeget saját céljaira fordította. Farkas Éva, a pátyodi földművesszövetkezet volt pénztárosa 6 és félezer forintot sikkasztott úgy, hogy meghamisította a pénztári bizonylatokat. — Mindketten elvették méltó büntetésüket. A hanyagság, bürekrácia a karóit torrá Bíróságaink kénytelenek a társadalmi tulajdon hanyag, felelőtlen és könnyelmű kezelése miatt folyamatba tett bűnügyekkel is foglalkozni. Ezek a bűnügyek felelőtlenségből, kötelességszegésből, bürokratikus magatartásból születnek. A bíróság Kovács Sándor ramocsaházi lakost súlyos börtönbüntetésre ítélte, mert mint szövetkezeti kocsmakezelő 13 és félezer forinttal nem tudott elszámolni. Biró Ferencet, a ke- mecsei Kossuth termelő- szövetkezet volt elnökét és Mihalkó Józsefet, a volt brigád vezetőt 3-3 hónapi börtönbüntetésre ítélte, mert gondatlanul vermelték el a burgon37át és ennek következtében súlyos kár érte a termelőszövetkezetet. A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények elkövetésére különösen nagy lehetőséget nyújt a vállalati nyilvántartások, számadások, a könyvelés területén mutatkozó rendetlenség, a számvitel elmaradása a naprakész állapottól. A kereskedelmi vállalatoknál előfordul, hogy a leltár felvételét csak hosszú idő múlva követi a leltárnak a könyvelés adataival való egyeztetése, sokszor átadnak boltokat leltár nélkül, a vállalatok anyagkönyvelése többször elmarad az anyagbeszerzés ütemétől. Mindezekért elsősorban a vállalatok vezetőit, a földművesszövetkezetek felügyelő bizottságait, a termelőszövetkezetek vezetőit terheli a felelősség. Derítsünk tel minden bűnös! A társadalmi tulajdon védelmét nemcsak a bűnösök megbüntetésével kell biztosítani, hanem azoknak a körülményeknek a felderítésével, gyökeres felszámolásával is, amelyek ösztönzőleg hatnak ilyen bűncselekmények elkövetésére, — Arra kell törekedni, hogy egyetlen bűnös személy se maradjon büntetlenül. A bíróságok vessék fel azoknak a személyeknek fegyel-' mi, kártérítési, vagy büii'Y tetőjogi felelősségét is, akik vétkesek a pénz-, áru- és anyagkezeléssel megbízott személyek kiválasztásában, vagy akiket más mulasztás terhel. Nemcsupán a tolvajokat kell megbüntetni, hanem azokat is, akik elmulasztották a társadalmi tu- ‘ lajdon védelmére szolgáló intézkedések megtételét, elnézték a társadalmi tulajdon fosztogatását. S a vezetők nemcsak anyagilag, hanem büntetőjogilag is felelősséggel tartoznak. A {elvilágosító munkáról A büntetés csak egyik oldala a társadalmi tulajdon védelmének. A másik oldala: felvilágosító munkával olyan légkört kell teremteni, amely lehetetlenné teszi a tolvajok, károkozók létezését. Pártszervezeteinknek, a szakszervezeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek állandósítani kell a társadalmi tulajdon védelmét célzó felvilágosító munkát. Ebben éppen a vezetőknek kell élenjárniok; Helyi példák alkalmazásával neveljék éberségre a dolgozókat, neveljék olyan emberekkel, akik a közösség vagyonának minden grammjára, milliméterére és fillérjére vigyáznak. A fel- világosító munkában komoly szerepük van az igazságügyi szerveknek is. A helyszíni tárgyalásoknak, de minden tárgyalásnak komoly agitációs erőnek kell lenniük. A tárgyalások anyagának az ítéletekn’k ‘nyilvánosságra való hozása á sajtóban, faliújságokon, hangos híradóban, nevelő hatást gyakorol. A vállalatok vezetői, de minden becsületes állampolgár is nevelje a dolgozókat arra, hogy leplezzék le a bűnösöket, nagy gonddal őrizzék, 1 védjék a nép va<"voná.I Cssttet ÍCíit*“S6l< tajvani szctsde
