Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-26 / 228. szám
1934 szeptember 26, vasárnap NÉPLAP & Az Ötödik Békekölcsön jegyzése KÜLPOLITIKAI KÉPES KRÓNIKA hozzájárulás a népjólét emelkedéséhez ■A magyar nép felszabadulása óta ötödször hangzik el a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása népünk felé: „A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!“ A magyar nép megértette mindannyiszor e jelszót. — Megértette és átérezte je- léntőségét, mert látta eredményét, érezte hatását. A békekölcsönjegyzésnek hazánkban, — hasonlóan a Szovjetunió államkölcsön- jegyzéséhez, — dicső története van. Történelmét, hatását, eredményeit számokban kifejezni szinte alig lehet. A dolgozók kölcsönadott forintjai, mint a népi demokrácia államának egyik fontos bevételi forrásai, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk a legutóbbi tíz év alatt hatalmas változásokon ment keresztül. Elősegítették azt, hogy országunk elmaradott országból, fejlett iparral rendelkező országgá változott. A dolgozók forintjai megtalálhatók az ipari, mezőgazdasági, kulturális létesítményeinkben. Ott vannak a Tiszalöki Erőműben, a Keleti Főcsatornában, a nyíregyházi dohányfermentálóban, a nyíregyházi vasútállomás építményében. Ott találjuk a Győröcskéi, belegrádi, csász- Iqi, nyírszöllősi, aporligeti $tb. bekötőutakban, melyek a dolgozók jobb közlekedését szolgálják. A magyar nép tudja azt, hogy munkáján kívül a békekölcsönjegyzéssel is hazája felvirágoztatását, a nép életszínvonalának emelkedését, kultúráját, a maga boldogabb életét segíti elő. Hazánk eddigi eredményei, nyelvekét megyénk fejlődése is igazol, azt bizonyítják hogy helyes az út, amelyen a párt, a kormány vezeti népünket. A dolgozók élete napról napra szebb és boldogabb lesz. Számos tény igazolja ezt megyénkben. Ha az áruforgalom növekedését figyeljük, mely szemléltetően igazolja népünk életszínvonalának emelkedését, azt tapasztaljuk, hogy 1953-ban majdnem háromszor több árut vásároltak a dolgozók megyénkben. mint 1950- ben. Ez a növekedés még inkább megmutatkozik a kormány- programm után, melynek eredményeként a vásárlás további 23 százalékkal növekedett. A megye népének anyagi és kulturális fejlődését, művelődési igényeinek kielégítését össze sem lehet hasonlítani a régi Szabolcs-Szat- máréval. Ezt igazolja az, hogy csupán 1954 első félévében 1112 rádiót. 1083 kerékpárt, és 1942 darab tűzhelyet vásároltak a dolgozók. Új óvodák, napköziotthonok, orvosi rendelők, kul- túrházak, bölcsődék, gépállomások, termelőszövetkezetek slb. épültek. 117 községbe vezették be a villanyt. A párt, az állam politikáját eddig is a dolgozó emberről való gondoskodás hatotta át. Ha ez így volt eddig, ezután még inkább így lesz. Ezt fejezte ki a kormány új programmja. Ezt mutatják a párt III. kongresszusának határozatai. Az új szakasz politikájának lényege: a szocializmus gazdasági alaptörvényének fokozottabb érvényesítése. Ez kifejezi azt, hogy a nép anyagi és kulturális igényeit az eddiginél jobban kell kielégíteni. Az Ötödik Békekölcsönjegyzés is ennek van alárendelve. A mostani békekölcsönjegyzés minden forintját az állam, elsősorban a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlesztésére fordítja. Ennek a békekölcsönjegyzésnek eredményeit, hasonlóan az eddigi békekölcsönjegyzés eredményeihez — a dolgozók fogják élvezni. Ez abban fog megmutatkozni, hogy még inkább, mint eddig, növekedni fog a köny- nyüipari termékek, ruha, cipő, háztartási cikkek, mező- gazdasági kisgépek, rádió, bútor, kerékpár stb. és a mezőgazdasági termékek mennyisége, mely által népünk anyagi és kulturális szükségleteit még jobban ki tudjuk elégíteni. A dolgozók minden lejegyzett forintja tehát több fogyasztási cikkben, nagyobb árubőségben, több és olcsóbb élelemben térül majd vissza a dolgozókhoz. A békekölcsönjegyzés az egyik fokmérője annak, ki hogyan és mennyire szereti hazáját. Az eddigi békekölcsönjegyzések alkalmával dolgozóink jól vizsgáztak hazaszeretet bői. Hogy jól vizsgáztak, azl a jegyzés eredményei mutatták. Mindannyiszor túljegyezték a tervezett összegek Most sem lesz másként, hiszen az ötödik Békekölcsön nagyban hozzájárul ahhoz hogy népgazdaságunk a szocialista bővített újraterm? lés törvényei alapján fejlődjön. f| A dolgozó nép most lejegyzett forintjaival is hozzájárul ahhoz, e hogy az életszínvonal még inkább emelkedjék. FARKAS KALMAN, Képünk négy nyugatberlini fiatalember szökését ábrázolja. A négy fiatal jelentkezett az övezethatáron és hírügynökségi konferencián elmondták szökésük történetét. Tanulni akartak, de erre nem volt lehetőségük. Ehelyett betoborozták őket egy náci páncélos hadosztályba. Itt olyan nehéz volt a helyzetük, hogy elhatározták: megszöknek és az idegenlégióba mennek. Tervüket közben megváltoztatták, s átmentek a demokratikus övezetbe. A Német Demokratikus Köztársaságban otthonra talált a négy fiatal. — A felső sarokban látható Wolfgang Wuttke es Gei- hard Altmann, — akárcsak két barátjuk — folytatják 1, _ Képünkön Karl-Franz Schmidt-Wittmack látható, a bonni parlament tagja, aki nemrég menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaságban. Schmidt-Wittmack nyilatkozatai sorra, rendre leplezik le Adenauer újfasiszta rendszerét és az "Egyesült Államok-sugallta háborús politikáját. A KISOSZ csatlakozása a Hazafias Népfronthoz: A Kiskereskedők Országos Szabadszervezetének elnöksége a magyar kiskereskedők nevében örömmel csatlakozik a Hazafias Népfront előkészítő bizottságának felhívásához és felszólít minden magyar kiskereskedőt, szakmai és megyei szervezetet, hogy mindenütt vegyenek részt az előkészítő bizottságok munkájában, a népfront bizottságok és a kongresz- szus küldötteinek megválasztásában. Mi újság a világpolitikában ? A nyugati diplomatáknak sietős a dolguk. Egykét nap múlva összeül a londoni kilerichatalmi értekezlet, amelynek a nyugatnémet felfegyverkezés kérdését kell dűlőre vinnie, — és még korántsincs minden egyenesben, még szélesek a szakadékok, amelyek áthidalásra várnak. A washingtoni, londoni, párizsi, bonni külügyi hivatalokban éjjelnappal lázas buzgalommal folyik a munka, a sajtó hasábjain pedig egymást váltják a különböző elképzelések, a „kibontakozás“ várható módjai. Ismert az Eisenhower—Dulles diplomácia legrégibb keletű terve a német militariz- mus feltételnélküli és korlátlan visszaállításáról, ismert Eden újabb eredetű elgondolása s az elmúlt héten került nyilvánosságra A MENDES-FRANCEFÉLE KONCEPCIÓ a nyugatnémet felfegyverzés kérdésében. A francia miniszterelnök az úgynevezett Európa-tanács tanácskozó közgyűlésének strasbourgi értekezletén fejtette ki elgondolásait, amelyeknek lényege: ő is helyesli a bonni Wermacht létrehozását és felszerelését. Persze, ha ennyiben elintéznénk a problémát, túlságosan leegyszerűsítenénk a dolgokat. Mendes- France tervének részletei is vannak, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A strasbourgi tanácskozóteremben ez a terv röviden összefoglalva a következőképpen hangzott el: Nyugat-Németországnak a nyugati „védelem“ keretében teljes egyenjogúságot kell kapnia, nem lehet vele szemben megkülönböztetést alkalmazni. A bonni hadsereg felfegyverzésének kerete — ahogyan azt Eden javasolta először — a brüsszeli szerződés, kiegészítve Nyugat- Németországgal és Olaszországgal. Mendes-France azt javasolja, hogy a brüsszeli szerződésnek valamiféle különleges szervét hozzák létre és ez szabja meg, hogy a paktumban résztvevő országok maximális mértékben milyen és mennyi fegyverzetet tarthatnak, milyen létszámú katonaságot szerelhetnek fel és mennyi hadianyagot gyárthatnak. Ha ezt az elgondolást elfogadják, — mondotta Mendes- France, — remélhető, hogy sikerül leküzdeni azt a sokoldalú ellenérzést, amellyel most Nyugat-Né- metországnak az észak-atlanti szövetségbe való felvételét fogadják“. A francia miniszterelnök terve több kérdést vet fel. Ezek közül is a legelső, hogy ez a koncepció menynyiben különbözik az eddigi kormányok álláspontjától. Rögtön le is szögezhetjük: van különbség. — Amíg Reynaud, Pinay, La- niel és a többi miniszter- elnök kormánya fenntartás nélkül az amerikai vonalat követte,'addig Mendes- France tervéről nem mondható el ugyanez. Az a tény, hogy a terv egyenjogúságot és minden megkülönböztetés elvetését ígéri Nyugat-Németország- nak. kétségkívül enged- ményt'jelent a washingtoni elképzeléseknek. Ott azonban már egészen szembetűnő az ‘ eltérés, ahogyan francia terv Bonn és az atlanti szövetség viszonyát felfogja. Az Egyesült Államok a nyugatnémet felfegyverzést a NATO keretei között akarják végrehajtani, a franciák a brüsszeli szerződés égiszé alatt. Ez nem csupán elnevezésbeli különbség. Közismert, hogy az atlanti szövetségben Washington a prímhegedűs és — ha bevonják — mindenekelőtt Nyugat-Németor- szágra akar támaszkodni. Vagyis a német militariz- mus feltámasztása NATO- keretek között azt jelenti, hogy a németeknek teljesen szabadkezük lesz, valamennyi partner feje fölé nőnek. A Mendes-Fran- ce-féie brüsszeli elgondolás esetén a párizsi kormány nemcsak szemmel tudja tartani, mi történik Bonnban, hanem — legalábbis a francia miniszter- elnök úgy véli — érvényesíteni tudja szavát is. — Technikailag Mendes- France terve ezt úgy fejezi ki, hogy amíg az atlanti szövetség a résztvevő országok számára a felfegyverkezés alsó határát szabja meg, addig a brüszszeli paktumban a felső határt írnák elő. Ez lenne tehát az a bizonyos „biztosíték“, amellyel a jelenlegi francia kormány mégnyugtatni igyekszik saját magát és a francia közvéleményt, hogy a nyugatnémet hadsereg nem nőhet partnerei fölé. Innen van az, hogy Men- des-Francenak Strasbóurg- ban ismertetett elgondolása Washingtonban hűvös, sőt ennél több, ELLENSÉGES FOGADTATÁSRA TALÄLT. James Reston, a The New York Times washingtoni tudósítója hírmagyarázatában azt írta, hogy Mendes- France terve „nem felel meg Dulles külügyminiszter reményeinek“ és, hogy a francia javaslatok „nem keltettek lelkesedést az amerikai fővárosban. Arra gyanakszanak, hogy a francia miniszterelnök azért hangsúlyozta nyomatékosan a brüsszeli szerződést, hogy korlátok közé szorítsa az Egyesült Államoknak Németország felfegyverzésével kapcsolatos jövő tevékenységét...“ Gonzalez, az United Press hírügynökség tudósítója még ennél is tovább megy és egyenesen leszögezi, hogy a francia miniszter- elnök „lehetetlen feltételeket támasztott. Az Egyesült Államok — írja Gon- zalrr — aggodalommal nézi Mendes-France kormányfői szerepét... hivatalos személyiségek kijelentették, ha nem dolgoznak ki kielégítő tervet Németország felfegyverzésére, akkor az Egyesült Államok Franciaország nélkül terjeszt elő ilyen tervet“. Az angol fogadtatás lényegesen barátságosabb. De még'emellett, is a washingtoni és londoni reagálásoknak van egy közös vonása: az AGGODALOM ÉS BIZONYTALANSÁG amiatt, hogyan fogadják Franciaországban nem is ánnyira Mendes-France tervét, mint annak lényegét, a nyugatnémet felfegyverzést. A fentebb idézett James Reston nem kis kétkedéssel veti fel a kérdést: „Vájjon a francia nemzetgyűlés, amely elutasította egy nemzetközi hadsereg gondolatát, elfogadj a-e ... azt a gondolatot, hogy a brüsszeli és az atlanti szerződés keretében alakítsák meg a német hadsereget?“ Szinto szó- szerint ugyanazok a gondok bántják az angol Daily Telegraph and Morning Post-ot is: „Vájjon Mendes-France rá tudja-e venni a francia nemzetgyűlést az általa észszerűnek tartott terv elfogadására?“ És hadd mondjuk meg, hogy ezek az aggodalmak távolról sem alaptalanok. Hiszen ha a dolgok mélyére hatolunk, eleve kitűnik, hogy a francia miniszterelnök „feltételek megszabásával“, úgynevezett biztosítékokkal bármennyire is szépítgetni igyekszik a dolgokat, a lényeg egy marad: helyesli Nyugat-Németország felfegyverzését. Az is világos, ha Mendes-France szépítgetni igyekszik, annak egy oka van: a francia nfP az EVK elutasításával, nemcsak egy halva-, született szerződést vetett! el, hanem magát az „esz- Jnét“, a remilitarizálást. Senki sem gondolt egy, pillanatig sem arra, , hogy a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű döntése után A FRANCIA NÉP HARCA alábbhagy. Nem gondolt arra, mert egy háborús paktum kivégzése bármennyire is igen komoly pozitív dolog, még nem oldotta meg teljesen a problémát. Európának katonai paktum nem kell, des annál inkább van szükség! biztonságra. Ezért a fran-; ciaországi harc fokozódott.. Bizonyítják ezt a növekvő] nézeteltérések a francia! szocialista pártban, de; még jobban bizonyítja aj népi békeszervezetek ki- szélesedése, tevékenységük! még nagyobbfokú aktivi-! tása. A hét közepén jelenti meg a L‘Humanité-benj Pierre Courtade szenvedé-j lyes hangú cikke, amely-, ben kifejti: nem kell brüsz-j szeli paktum, nem kell) maximális korlátokat; szabni a nyugatnémet fel—; íegyverzésnek. Maga al felfegyverzés nem kell. —: Franciaország bátor és hősi népe — Európa többi népével egyetemben — e földrész kollektív biztonságát akarja megteremteni, olyan rendszert, amelyben Németország nem kacsintgathat sem keleti, sem nyugati területek felé, hanem békében együtt! él Európa valamennyi né-; pével és gyümölcsözően! fejleszti gazdasági, kultu-í rális kapcsolatait. i
