Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-25 / 227. szám
1954 szeptember £5, szombat 3 Kónya János traktoros Dankó Ferenccel végzi vetést. A minisztertanács határozata a sütőipar irányításának a helyi tanácsok részére történő átadásáról A minisztertanács a legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy az egész sütőipart a jelenlegi szervezeti forma változatlanul hagyásával a helyi tanácsok irányítása alá kell rendelni. Budapesten a sütőipari trösztöt meg kell szüntetni, s egyidejűleg intézkedési tervet kell kidolgozni a megyei tanácsok felügyelete alá rendelt sütőipari trösztök további decentralizálására. A sütőipari üzemeket az alsófokú (városi, községi) tanácsok részére át kell adni. A sütőipar szakfelügyeletét továbbra is az élelmiszeripari miniszter gyakorolja. A határozat kimondja, hogy a magánsütőipari engedélyek számát tovább kell növelni, elsősorban olyan helységekben, ahol sütőipari üzem nem működik. A. Magyar Szabadságharcos Szövetség csatlakozása a Hazafias Népfronthoz A Magyar Szabadságharcos Szövetség országos elnöksége megtárgyalta és örömmel üdvözölte a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívását és elhatározta, hogy csatlakozik a Hazafias Népfronthoz. Két asszony beszélget Az üzemi hangszóró az Ötödik Békekölcsön jegyzéséről beszélt. A X. válogatóban dolgozó asszonyok figyelmesen hallgatták, közben szaporán válogatták a sárga dohányleveleket. Érdekelte őket, hogy az általuk jegyzett forintok milyen célt szolgálnak és hogyan térülnek majd vissza. „Hiszen jó helyre kerül az a pénz, amit jegyzünk“ — mondogatták egymásnak. De azért mégiscsak jobb, hogy felsorolja a rádió azokat a létesítményeket és eredményeket, amelyek az eddigi kölcsönjegyzések nyomán könnyebbé tették a dolgozók munkáját, szebbé, gazdagabbá tették a nép életét. S hogy a jólét növeléséért épített új erőművek, gyárak és termelésbe állított gépek mellett a békéről is szó volt, — özv. Karakó Istvánná fejében felélénkült a múlt képe. Férjére gondolt, aki odamaradt a háborúban, rokonságára, akik közül tíz évvel ezelőtt a bombatámadás nem egyet pusztított el a dohánygyárban; öt szép gyermekére gondolt, akiket édesanyai féltő szeretettel nevel és véd a háború és szenvedés borzalmaitól. A 60 éves Kecskeméti néni riasztotta fel a mélázó asszonyt. „Mozogjon a kezed szaporán, hogy meg legyen délre a 74 kiló.“ Karakáné gyorsabban kezdte válogatni a dohányleveleket. Előtte egyre nagyobb csomó lett a ládában. Kecskeméti néni újra szólt: „Te mennyit jegyzet?“ — ötszázat. — felelte Karakáné és sóhajtva tette hozzá: — Ha élne a férjem, nem ennyit jegyeztem volna. Tudja Zsuzsi néni, hogy öt gyermek anyja vagyok. Szükség van minden forintra. De azért amit adtam, jó szívvel jegyeztem. — Nekem is írta a fiam, hogy jönni fog szabadságra a katonaságtól. Elmondom neki, ha majd megjön, hogy most már nyugdíjba megyek én is. Elég volt 48 évig válogatni a dohányt, gyalog járni a Borbányáról a gyárba és haza. 11 éves korom óta itt dolgozom, sok mindent megértem, kell most már egy kis jót is élni, pihenni csendeskén. Most Karakáné szólt: — Azt mondják Kovácsné 1250 forintot nyert á kötvényével, Érdemes volt neki jegyezni a legutóbbi jegyzéskor. — Ügy hallom, Lipcsei Ilonka és Kerekréti Ica is 1250-et nyertek. Szép pénz, vehetnek most maguknak egy-egy szép télikabátot. Hát te nem nyertél? —■ Nem nyertem, de nekem az is öröm, hogy rendszeresen dolgozhatok, biztosítva van a megélhetésem és nyereség az is, hogy békében élünk. Nem akarok több bombázást, új háborút átélni. Emlékszik Kecskeméti néni, milyen borzalmas volt? Bojtosnét itt temette be a bomba alig néhány méterre tőlünk. Szinte most is látom a szörnyű képet. —■ Hogyne emlékeznék, hiszen én is itt voltam. Elhallgattak. A dohánylevelek sercegése hallatszott a válogatóteremben, ahogy simították és osztályozták őket a szorgos asz- szonykezek. Később Karakáné törte meg újra a csendet. Bizonytalankodva kérdezte: — Kecskeméti néni mennyi kölcsönt fog jegyezni? — Majd kigondolom, amíg idehozzák a papírt. De miért is nem hozzák már, hiszen lassan mindenki jegyez. Karakáné a köténye zsebéből elővette a jegyzési ívet. — Itt van ni. Nálam jegyezhet, az én csoportomba osztották be, Kecskeméti nénit. — Miért nem mondtad már előbb is, hogy nálad a papír? — Maga már idős asz- szony és... és ;.. gondol tam hátha ... — Add csak azt a papírt, meg a ceruzát, aztán semmi hátha. Tudom mi a kötelesség, ha idős asszony vagyok is! — Térdére tette a papírt. — Hova írjam? — Ide ni! — mutatta Karakáné a jegyzési íven a helyet. És a 60 éves asszony keze reszketve írta oda neve után a 450-es számot. A közelben dolgozó asszonyok körülállták őket kíváncsiskodva. Kecskeméti néni után kézröl-kézre járt az ív. Nem sokat kellett nekik beszélni, hiszen hallották a rádióból, hogy mi célt szolgál a békekölcsönjegyzés és figyelték a két asszony beszélgetését is. Délelőtt 9 órakor Karakáné elsőnek jelentette az üzemi bizottságon, hogy csoportjának minden tagja jegyzett ötödik Békekölcsönt. O. A. A tökésparadicsom Angliára érzékeny csapásokat mér nyugatnémet konkurrense. A német cégek még Angliában is szorongatják a briteket. — Nemrégiben versenytárgyalások indultak meg, hogy melyik vállalkozóra bízzák a sussexi Rotar- folyó zsilipkapuinak elkészítését. Az angol cégek árai 1996—2150 font közt ingadoztak, a szállítási határidők pedig 12—18 hónap között, a nyugatnémet cég ugyanakkor négyhónapos szállításra vállalta a megrendelést és mindössze 150 fontot kért, beleértve a szállítási költségeket. Az angol munkáspárt újságja, a „Daily Herald” elhatározta, hogy elemezni fogja, mi az oka a nyugatnémet konkurrenciaké- pesség növekedésének. Az angol lap következtetései igen sokatmondőak. „Nyugat-Németország — írja az újság — miként Hitler Németországa is, igen kedvező terület a tőkésosztály számára és annál rosszabb a munkás- osztálynak.” Az újság felsorolja a tényezőket, amelyek révén a nyugatnémet kapitalisták konkurrenseik fölé tudnak kerekedni. Közöttük szerepel az alacsony munkabér, a munkanélküliek nagy száma, a hosszú munkanap, az alacsonybéruok nagy adója, a jelentéktelen szociális kiadások. — Másrészről ide tartozik a tőkésék rendkívül nagy profitja, a magánberuházások számára nyújtott sok. komoly adókedvezmény, az exporttámogatás, a tőke jelentős koncentrációja és a monopóliumok uralma, amit elősegítettek a kezdetben a Marshall-terv keretén belül, később pedig a különböző dolláradományok formájában nyújtott hatalmas összegű szubszidiu- mok. Nyugat-Németország a „tőkések paradicsoma" állapítja meg a „Daily Herald”. Az újság véleménye szerint Nyugat-Németország példája az egészségtelen társadalmi rendszernek, amelynek csődje elkerülhetetlen. A „Daily Herald” felsorolja a monopóliumok erőszakos cselekedeteinek számos, meggyőző példáját és keserű gúnnyal jegyzi meg: „1918 után azt mondták: a császár távozott, a tábornokok maradtak. — 1945 után azt mondhatták volna: Hitler távozott, de az őt támogató kapitalisták maradtak.” Európa közvéleménye már régóta tudja azt, hogy az új Wehrmacht amerikai és angol híveinek támogatását élvező Nyugat-Németország a monopoltőke és a reakció hitbizománya. Éppen ezért az európai népek agállyal szemlélik a háborús veszedelmet, amelyet a bonni államban újból feltámadó hitlerista rend rejt magában. Az angol újság cikke csak megindokolja ezt az aggodalmat. Látogatás a nyírbátori Vörös Csillag tsz ben Mostanában sokan látogatják a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezetet. Vasárnaponként parasztküldöttségek nézik meg a tsz. gazdaságát, jószág- állományát. Mi is ellátogatvagyonát. Ez elsősorban Bon József gondozó jó munkáját dicséri. A süldők közt mutatkozik be „Rózsi“, a fekete kecske, szarvaival biztosítva magának a helyet. Amolyan házőrzőféle A képen Harcsa Lajos, a mangalica anyakocák gondozója itatja a szövetkezet jószágait. Jó munkáját hetes fialási átlag mutatja. tunk a jóhírű szövetkezetbe. Először a tsz. elnökét, Szilágyi elvtársat keressük. A nappali őrtől, egy öreg őszhajú bácsitól kérdezzük meg, hol találjuk? Mintha azt mondaná, hogy a szomszédos földművesszövetkezeti boltba ment át, úgy veti oda. —- A nemzetgyűlésbe. — Az öreg arcára fontoskodó mosoly ül ki. Tudjuk, hogy Szilágyi elvtárs képviselő, aki most résztvesz az országgyűlés ülésén, ahol talán éppen most tárgyalják az alkotmány módosítását. Vájjon, hogy megy távollétében a munka? Szabó Lajos elvtárs, agronómus készséggel mutatja meg a gazdaságot. A látottak azt mutatják, hogy a tsz. tagjai akkor is jól dolgoznak, ha nincs itthon elnökük. Iparkodnak, hogy megtartsák jóhírüket és mindig elől járjanak, nehogy versenytársuk, a nyírgyulaji Petőfi tsz. lehagyja őket. Nemcsak a betakarítás folyik teljes erővel, hanem építkeznek is közben. Állatállományuk lehet, kedves állat, ö a sertésgondozó kedvence. Szabó elvtárs elvezet bennünket a baromfifarmhoz is. Bon Erzsikének szól — hozzon egy kis tengerit a csibéknek. Erzsiké készséföldbe kerül. Eddig 120 hold rozs, 32 hold szöszösbük- köny, 16 hold árpa várja földben az esőt. A magágyak műtrágyát is kap* tak, az árpát keresztsoro- san vetik. Tudják a Vörös Csillagbeliek, mit kell tenni a több termésért. Agronó- musuk nagy szakértelemmel irányítja a vetési munkálatokat. A Lanz-Bulldoggal Kónya János és Dankó Ferenc vetnek. Ök tavaly is éjjel-nappal megszakítás nélkül dolgoztak azon, hogy a mag idejében földbe kerüljön. Munkájukra most sincs panasz. A gyümölcsösbe ellátogatva, nagyon kedves jele-, netnek voltunk tanúi. Javában folyt a szilvaszüret. Fiatalok, idősebbek szaporán szedegették kosaraikba az illatos muskotályt. Egyszer csak katonai híradós kocsi állt meg a kertkapuban. Egy perc múlva már Amikor Bon Erzsiké hangjára összefutnak a Vörös Csillag tsz. udvarán a fehér jószágok, mintha fehér szőnyeggel borítanák be a földet. gesen megy érte, ugyanis most ő helyettesíti édesanyját, aki ma bírósági ülnök. Bon elvtársnő az igazságszolgáltatásban is jó munkát végez. A tsz.-ben Peking, (Üj Kína). Alfred M. Pride altengernagy, az amerikai 7- hajóhad parancsnoka szerdán Tajvanra érkezett, hogy Csang Ka. áruló bandájával tervet i. • vácsoljon Tajvan és a csangkajsekisták kezén lévő más szigetek felszabadításának meghiúsítására, pedig jól gondozza az ezernyi baromfit. Eddig 260 munkaegységet szerzett. hangzik is a parancsnoki elvtárs hangja. Messze hal-j lik a hangosbeszélőből: „Üdvözöljük a nyírbátori Vörös Csillag tsz. tagjait, asszonyait, lányait, öregjeit, fiataljait. Ajándékdalainkkal kívánunk sok sikert további munkájukhoz.“ Leírhatatlan az öröm., találgatják kié lesz a következő dal. Kondor Júlia megérdemelte a kedves ajándékot^ mert nőm kevesebb, mint 250 munkaegységet szerzett eddig. Ezután még vidámabban folyt a munka, hiszen néphadseregünk katonái szívesen segítenek. Különösen akkor, ha Kondor Júlia, avagy Nagy Ildikó is örömmel fogadják a segítséget. Ahogy a szilvával megrakott szekerek hazafelé tartanak, elkíséri a vidám tsz.-tagokat a híradóskocsi kedves zenéje, amelybe jókedvű lányok hangja vegyül. — Petényim —t egyre szaporodik. Mind több sertést, szarvasmarhát mondanak magukénak. Ennek pedig hely kell. Befejezéshez közeledik a 100 férőhelyes tehénistálló, meg kovácsműhely is épül. A tehénistálló olyan lesz, hogy a jóltejelő teheneknél egyedi takarmányozást tudjanak alkalmazni. Látszik, hogy a tagság gondosan tervezett. Azon vannak, hogy teheneik a téli hónapokban is melegben legyenek. Készül az ízletes silótakarmány is. Szabó elvtárs büszkén mutatja a sertés- fiaztatót a sok kismalaccal. Büszkék is lehetnek rá! mindannyian. A mangalicák fialási átlaga 7 darab. Megnéztük a hízósertéseket is, melyekből már 85 darabot adtak el és közel 250 ezer | forinttal gyarapították a tsz. Nem áll rosszul a Vörös Csillag vetés dolgában sem. A jövő évi kenyér- és takarmánygabona nemsokára Kondor Júlia, Nagy Ildikó és Nemeth Béláné is szépen részesedett a szilvatermésből. (Hammel József ielvételei)
