Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-23 / 225. szám

NÉPLAP

1954 szeptember 23, csütörtök

A tanácsokról szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt

Tegnapi lapunkban, az országgyűlésről szóló tudósításban közöltük Apró Antal elvtárs beszédének első részét. Apró elvtárs a tanácsokról szólva a továbbiakban ezeket mondta:

— Tanácsaink 4 éves munkájának tapasztalatai alapján egyértelműen megállapíthatjuk: maradandó sikereket értek el a gazdasági építés, a kulturális nevelés, a népjólét emelése területén, szervezetileg, politikailag egyaránt megerősödtek, tekintéllyel bíró vezető szervekké váltak és mindjobban összeforrtak a néppel.

Részletesen beszélt azokról a tényekről, amelyek megcáfolhatatlfinul igazolják tanácsaink munkájának eredményeit, különösen a kormányprogramra óta eltelt időben. Megnövekedett a tanácsok aktivitása, színvonalasabbak a tanácsülések. Nagy eredményeket értek el a tanácsok a széles néptömegeknek az állami munkába való bevonásában, bar a tömegekkel való kapcsolatok elmélyítésében az elmúlt években jelentős fogyatékosságok voltak.

Ezután a tanácsok önállóságáról szólva a következőket mondotta:

— A törvénytervezet jelentősen kiszélesíti a tanács jogait, gazdasági önállóságát, érdekeltségét a helyi gazdálkodásban, a helyes községpolitika kialakításában. De ez csak akkor valósul meg, ha gondoskodunk arról, hogy mindez ne csak írott törvény maradjon, ha mindazokat az üzemeket, vállalatokat, intézményeket, kereskedelmi szervezeteket, amelyek elsősorban a lakosság helyi szükségleteit elégítik ki, a minisztériumok minél gyorsabban átadják a helyi tanácsoknak.

Itt nemcsak azokról a vállalatokról vagy üzemekről van szó, amelyeken könnyen adnak túl, mert deficitesek, hanem a hasz- nothajtó üzemeket is át kell adni. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy például a pékségek túlzottan központosítva vannak, lényegében megszűntek a kis vágóhidak, és sokszor nagymeny- nyiségű élelmiszer pusztul el azért, mert a környéken nincs helyi üzem, amely feldolgozná.

A helyi ipar kifejlesztéséhez nagy lehetőségeket nyújt a népgazdaság erőinek átcsoportosítása, a mezőgazdaság fejlesztésének programmja, amely ösztönzi a helyi kezdeményezéseket, a községpolitika, a községgazdálkodás kifejlesztését s ezen az úton a falu gazdasági és politikai életének nagyarányú feilen- ditését.

Apró elvtdrs, tanácsaink munkájának eredményeiről szólva, beszélt a kulturális, szociális és egészségügyi szükségletek kielégítésében elért eredményekről, majd így folytatta:

— A tények a napnál is világosabban bizonyítják, hogy tanácsaink mind eredményesebben segítik elő és védik választóiknak, a dolgozók széle- rétegeinek érdekeit. Az emberek ma már a mindennapos élet sok apró eseményein keresztül győződtek meg tanácsaink munkájának jelentőségéről.

Apró elvtárs ezután megalapította, hogy az ÚJ _törvényjavaslat eredményesen segíti elő az MDP III. kongresszusa által kitűzött feladatot, mert széles lehetőséget biztosít a dolgozó népnek a falvakban és a városokban ahhoz, hogy választott képviselői útján fokozottabban bekapcsolódjék a hatalom tényleges gyakorlásába.

— A törvénytervezeten — hangoztatta Apró elvtárs — s ezt minden túlzás nélkül megállapíthatjuk — meglátszik, hogy az életben, a helyi tanácsaink munkájában szerzett gazdag tapasztalatokat, a nép véleményét, a nép javaslatait gyűjtötték össze és foglalták törvénybe.

A Hazafias Népfront előkészítő bizottsága nagy szolgálatot tett az országnak azzal, hogy széles dolgozó tömegek bekapcsolásával vitára bocsátotta a falvakban és a városokban a tanácstörvény-tervezetet. A Hazafias Népfront a vita megszervezésével a tanács- törvény megalkotásánál lényegében az egész dolgozó népre kiterjesztette az országgyűlés hatáskörét, bevonta a dolgozókat a törvény előkészítésébe és ez helyes politikai kezdeményezés volt. Kikérni a nép véleményét országos jelentőségű kérdésekben, mielőtt törvényt csinálunk: ez számunkra a jövőben is

B» Á B T í'. PÍTÉS

____________£

Miért gyenge a ti§zayas?árí gépóSSom᧠pártszervezetének munkája ?

A Hazafias Népfrontnak, mint széles tömegmozgalomnak, ki kell terjesztenie befolyását politikai, társadalmi. gazdasági és kulturális életünk minden területére — folytatta Apró elvtárs. — Be kell vonni soraiba a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, a városi kispolgárság tömegeit, amelyek hajlandók harcolni azokért a nagy és lelkesítő célokért, amelyek hazánk további fel- emelkedését, népünk békés alkotómunkáját, a magyar mezőgazdaság felvirágoztatását, a jómódú életet, a szocializmus nagy ügyét szolgálják.

A magyar történelem arra tanít bennünket, hogy mindig olyankor oldottuk meg sikeresen a nagy nemzeti feladatokat, amikor erős volt a .pemzeti egység, amikor minden becsületes magyar saját ügyének tekintette a közös ügyet, a nép boldogulását, a nép szabadságát.

Azt akarjuk, hogy a népfront-mozgalom ilyen hazafias, nagy mozgalom legyen, amelyben társadalmi helyzetükre vagy foglalkozásukra való tekintet nélkül résztvesznek mindazok, akik legjobb nemzeti hagyományunk szegemében a nép ügyét mindenek fölé helyezik.

Apró elvtárs beszédének befejező "észében megállapította, hogy a tanácsok tagjainak megbízatása az alkotmány értelmében 1954 október 22-én lejár. A minisztertanács olyan értelmű, előterjesztéssel fordult a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, hogy az új tanácsválasztásokat november 28-ra tűzze ki.

— A tan ács választáson a Hazafias Népfront állít jelölteket, a választás népfrontválasztás lesz — mondotta Apró elvtárs — majd hangsúlyozta, hogy a tanácsokba azokat a dolgozókat fogják jelölni, akik jó munkájukkal kiérdemelték a dolgozók megbecsülését és tiszteletét, élvezik a dolgozó nép bizalmát, s lelkesíteni tudják őket az új szakasz nagyszerű feladatainak megvalósítására.

Apró elvtárs hangoztatta, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az értelmiségi dolgozók jó munkájukkal készülhetnek , legméltóbban a tanácsvá- -•' lasztásokra.

Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be:

— Most ezzel az új törvényjavaslattal, amelyet elfogadunk, tovább fog erősödni a párt, a kormány, a nép egysége, s ez alapja, fundamentuma további fejlődésünknek.

Az új tanácstörvényt, amely tovább erősíti hazánkat, a dolgozó nép hatalmát, pártom és a magam nevében elfogadom.

Beresztóczy Miklós általános érseki helynök volt í következő felszólaló, aki i katolikus egyház és a taná' csők együttműködéséről beszélt. Kijelentette: a kato likus papok igyekeznek í legnagyobb támogatás nyújtani a népfront pro- grammjának megvalósításé hoz.

A vita során felszólal még Mekis József elvtárs a SZOT elnöke és töbl más képviselő.

Az országgyűlés szerdán j folytatta munkáját.

Mekis József, az ország-1 gyűlés alelnökc nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a tanácsokról szóló törvényjavaslat vitája. Az első felszólaló Péter János református püspök, ország- gyűlési képviselő volt.

— A református egyház hivatalos állásfoglalását idézem, amikor itt is ünnepélyesen kijelentem, hogy ml a magyar református egyházból tisztelettel és szeretanácsa nagygyűlésén. Nyílt titok volt, egyházi és politikai lapok kifejezetten meg is írták, hogy miként ellenőrizték minden lépésemet a titkosrendőrség tagjai. Nehezen tételezhető fel a vízumkorlátozások leleplező ismeretében, hogy ez az intézkedés biztonságunk védelmét akarta volna szolgálni. Pedig talán ez sem lett volna egészen felesleges: Chicago tőszomszédságában üléseztünk s ott tartózkodásunk három hete

A mezőgazdasági termelés emelésében, a mezőgazdaság szocialista átalakításában rendkívüli nagy szerepük van a gépállomásoknak. Különösen nagy jelentőségre tesznek szert most, fejlődésünk új szakaszában. Ezt fejezi ki a Központi Vezetőség határozata is, amely kimondja: a járási párt-végrehajtó bizottságok egyik titkára elsősorban a gépállomások pártpolitikai munkájának megjavításával foglalkozzék.

Hogyan áll e határozat végrehajtása a tiszalöki járási párt-végrehajtó bizottságon?

fl gépállomás eredményei

A tiszalöki járásban egy gépállomás van, a tiszavas- vári, amely megyénk legnagyobb gépállomása. Több mint 250 dolgozója van. — Nem kevesebb, mint 38.000 hold szántóföld és 14 termelőszövetkezet tartozik körzetéhez. A járás területén végzendő gépimunka, a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági segítségadása komoly feladat elé állítja a gépállomást. Meg kell állapítanunk: a gépállomás az utóbbi időben szép fejlődést mutatott az önköltségcsökkentés terén, a minőségi munka végzésénél. De a gépállomás adottságait figyelembe véve, ez a fejlődés kevésnek bizonyul.

Egy párítitkár, aki egyedül dolgozik

Mi az oka ennek? Elsősorban ott kell kezdenünk, hogy nem elég erős a gépállomás pártszervezete. — Nincs aki nevelné és mozgósítaná a traktorosakat a feladatok sikeres elvégzésére.

A gépállomás pártszervezete kevés segítséget kapott a járási pari,végrehajtó bizottságtól. Madács elvtárs, a végrehajtó bizottság gépállomással foglalkozó titkára, csak az utóbbi napokban kezd komolyabban foglalkozni a pártszervezet politikai munkájával. Ennek hiányát — főleg az aratás és cséplés idején — nagyban megérezte a párt- szervezet. Volt olyan időszak, amikor kétszer egymásután a taggyűlés is elmaradt, éppen amikor legnagyobb szükség lett volna a kommunisták tanácskozására. A pártszervezet politikai munkájának hiánya nagyban kihatott a gépállomás munkájára is. Az aratás és cséplés idején bizony elég gyakran álitak a gépek, a helytelen munka- szervezés és a gépek rossz kijavítása miatt.

A. gépállomás pártszervezetéhez 58 tag és tagjelölt tartozik. Ez nagy erő a gépállomáson. Azaz nagy erő volna, csak az a hiba, hogy a tagság jórésze nem végez pártmunkát. Varga elvtárs

a pártszervezet titkára szorgalmasan és becsületesen dolgozik. Csak az a hibája, hogy nem bíz.ik az elvtársak képességeiben. Mindent maga szeretne elvégezni, persze erre képtelen. — A pártvezetőség többi tagjai nem éreznek elég felelősséget a gépállomáson folyó politikai munkáért. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Ö. Nagy András elvtárs titkárhelyettes a legutóbbi taggyűlésen és aktívaértekezleten részt sem vett.

II népnevelő munka hiánya

A pái’tszervezet népnevelőhálózata megvan — csak az a hiba, hogy a népnevelők nem dolgoznak. Azt a helytelen nézetet vallják: nem lehet jó munkát végezni, mert ahányan vannak, annyifelé dolgoznak. Az igaz, hogy sokfelé dolgoznak a traktorosok, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet politikai munkát végezni é, a traktorosokat nevelni. A politikai munka hiánya itt is visszaüt. Vontatottan halad a szántás, sok traktoros „fél” a száraz talajtól.

Dobos elvtárs, a gépállomás igazgatója amiatt panaszkodik, hogy „nincs eleg szakember, nincs is kilátás pótlására”. Ahhoz viszont nem kell nagy szaktudás, hogy teljes ütemben megindítsák mindenütt az ószi munkákat. Ha nehéz a traktornak vagy 4 ekefej: egyet kapcsoljanak le. Itt a szántás ideje, a vetés sürget! Most kell megalapoznunk a jövő évi bő termést. Ezért a gépállomás vezetőségének és pártszervezetének mindent el kell követni.

fl kettős műszakról

Hiba van a két műszak bevezetésénél is. A traktorosok nem értik, miért szükséges a két műszak. A felvilágosító munka hiányában egy-két traktoros és brigádvezető ellenzi ennek bevezetését. Nem világos előttük az hogy egyéni es társadalmi érdekük hogyan van összefüggésben. Nem látják világosan, hogy jelentős részben a gépállomásokon, a traktorosokon mukk, hogy a termelőszövetkezetek és részben az egyénileg dolgozó parasztok milyen terméseredményeket fognak elérni jövőre, s milyen ütemben fejlődik hazánk mezőgazdasága. Ezt kell a pártszervezet népnevelőinek megmagyarázniuk.

Nem kétséges, hogy a két műszak szervezése na- gerbb és nehezebb feladatot jelent, A vezetőktől megköveteli a munka jobb megszervezését, a jó munka feltételeinek megteremtését. A gépállomás vezetőségének kell gondoskodni arról, hogy a traktorosok folyamatosan dolgozzanak, hogy az üzemanyag, a pótalkatrész, az éles ekevas ideje-; ben ott legyen, ahol arra szükség van. A pártszervezetnek pedig az a feladata, hegy az éjjeli műszakban dolgozó traktorosokat se hagyja magukra, hanem a- többi traktorosokkal eayütti beszélgessen el velük és foglalkozzon problémáik megoldásával.

Sürgés íeladalek

A gépállomásra mind fokozottabb munka vár: az őszi munka sikeres elvégzése, a téli gépjavításra való felkészülés. Ezt a feladatát csak úgy tudja sikeresen megoldani, ha a párt- szervezet valóban kezébe veszi a politikai munka- irányítását.

Mi az, amit a pártszervezetnek legsürgősebben meg kell valósítania? Elsősorban a traktorosok között végzett politikai munkát kell megjavítania. A pártszervezetnek úgy kell dolgozni,; hogy ebben a nagy munkában is a traktorosok maguk mellett érezzék a pártszervezetet. Ismertessék meg velük a fontos feladatokat, a legfontosabb politikai eseményeket, s a legnehezebb körülmények között is segítsék munkájukat. Ezért helyes volna, ha Madács elviére a járási párt-végre- hajtó bizottság titkára a gépállomásra költözne, s a helyszínen gyakorlatban segítené elő a pártszervezet munkájának megjavítását.;

A másik legfontosabb dolog, hogy a gépállomás pártvezetősége a kollektív vezetés elve alapján dolgozzon. A vezetőség tagjai osszák fel maguk között a területet s a körzetek szerint, a munka helyszínén foglalkozzanak a traktorosokkal. Nyilvánvaló, hogy a pártvezetőség egyedül kép- ' télén megoldani a felada-! lot. De ott van az 58 kom-! munista, akikre mindenkor számítani lehet. Nos, a párt-i vezetőség támaszkodjon is ezekre a kommunistákra, s adjon nekik pártmegbiza- tást. A taggyűlésen pedig számoltassa be őket a vég-! zett munkáról. Nagyon sok pártmegbizatást lehetne ad-; ni a kommunistáknak. Pél-; dául segítsenek az elmaradóknak, neveljék a fiatal: traktorosokat, példamutatók' legyenek a minőségi munkai végzésében, stb. Ezen túl-; menőleg adjanak segítséget a hozzájuk tartozó termelő-i szövetkezetek pártszervezeteinek. Esetenkint vegyenek részt azok faggyúié-' sein. Ha a pártszervezet így; fog dolgozni, s Madács elv-! társ ilyen irányban fogja elősegíteni a gépállomás1 pártszervezetének munkáját, nagy léDést tesznek előre a virágzó mezőgazdaság megteremtésében.

Bálint Lajos.

tettel tekintünk népköztársaságunk alkotmányára. Tisztelettel és szeretettel, mert benne a ncp győzőimének és ugyanakkor az egyház szabadságának garanciáját látjuk — kezdte beszédét, majd a közelmúlt! tapasztalatait idézte az amerikai „szabadságról“.

— Egy öttagú magyar delegációval vettem részt az Amerikai Egyesült Álla- .mokban az Egyházak Viiágalatt négy embert lőttek agyon Chicagóban a nyílt utcán.

Még a közömbös szemlélőket is megbotránkoztatta számos eljárás — enyhén szólva — szokatlansága. Csak egyet emelek ici. Egyes hivatalos személyei: előbb szeme" szedett valót- I''"ragokat k" -főitek világ- - * ellenünk, majd pedig, amikor a sajtó képviselői, mintegy 600 újságíró sajtókonferencián szerette volna hallani ezekről a mi véleményünket, akkor ugyanezeknek a hivatalos személyeknek a hatósága letiltotta a sajtókonferenciát. A sajtó érdeklődését természetesen mindez nem csökkentette. Interjú során az egy.l; napilap tudósítója delegációnknak ezt a kérdést is feladta: „Örülnek-e önök

annak, hogy az Amerikai Egyesüli Államokban résztj vehettek az Egyházak Vi- j iágtanácsa második nagy- I gyűlésén? Szándékukban ! van-e az Egyesült Államo- jkat ismét meglátogatni?“ ! Mit lehetett erre a kérdés- j re felelni? A következőket ‘feleltük: „Annak örülünk,

hogy az Egyházak Világta- j nácsa nagygyűlésén részt- vehettünk. A vízumkorlátozások miatt itt tartózkodá- j sunkat nem lehet Amerika i meglátogatásának tekintem.

| Ha tehát újra ideutaznánk, I az nem lenne Amerika ismételt meglátogatásának ; nevezhető.“

— Jól tudjuk, hogy a fondorlatok és a kellemetlen- ! kedések nem a mi személyünknek, hanem a béke ügyének, népünk szabadságának, a további felemelkedés lehetőségének szóltak — mondotta, majd a tanácsokról szóló törvényjavaslatot elfogadta,.

Az országgyűlés szerdai ülése