Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
1951 szeptember 23, csütörtök NÉPLAP s KAZINCBARCIKAI ÚT1JEGYZEIEK ii. Sajómenti Vegyiművek ALIG MÜLT egy évszázada, hogy egy csörgedező kis patakocska, a Harsas- forrás mellett, a 10Ü éves tölgyek szomszédságában nagy mű született. A kazincbarcikai mészégetők — akik apáiktól, nagyapáiktól hallották, még ma is sokat mesélnek arról, hogy nagy magyar mesemondónk Jókai Mór ezen a helyen alkotta meg a „Tengerszemű hölgy” című művét. Ez a "Tidy száz év alatt szinte semmit sem változott. Most is olyan szép, zöldlombú az erdő s ezen a vidéken ma is megtalálhatja a látogató azt, ami szemnek és szívnek szép, ami gyönyörködteti az embert. Sokan mondták már itt: álmodni sem lehet szebbet ennél a tájnál. Lehet, hogy ez a jelző kicsit túlzott, de ez a vidék valóban nagyszerű színhelye lehet az alkotó munkának, olyan hely, ahol az emberek felüdülnek, felfrissülnek. A mi embereink, Kazincbarcika építői ezen a helyen is megvetették lábukat. Pontosan száz évre Jókai ittléte után új, minden eddiginél nagyobb mű születését tervezték, itt épül a Sa jómenti Vegyiművek. ÖT ÉVE annak, hogy elkezdték itt az építkezést. Ez alatt az idő alatt olyan munkát végeztek a magyar, csehszlovák, német munkások és mérnökök, amilyenre eddig nem volt példa. — Új vegyivárost hoztak létre; nagykiterjedésű, óriási kapacitású vegyikombinátot, amely az ország műtrágyaszükségletének nagyrészét fedezi. Egyelőre. S aztán? Még kivitelre is jut majd. A bejáratnál teherautók sokasága fogad bennünket. Az egyik éppen indul, a másik most érkezett. így megy ez Itt naponta. A Sa- jómenti Vegyiművek dolgozói állandóan hordják az építőanyagot, a deszkákat, előregyártott vasbeton elemeket a nagy mű felépítéséhez. S már a tábla is, amely a gyár homlokzatán van, azt érzékelteti a látogatóval, hogy nagy feladatok előtt állnak. A táblán nagybetűs felírás: 1955 márciusára műtrágyát adunk a mezőgazdaságnak. Ez bizony nagy cél — gondoltam és az építkezés egyik mérnökével elindultunk a nagykiterjedésű gyárba. Rövidesen megtudtam, hogy Magyarország, sőt Közép-Európa egyik, de mondhatnánk bátran azt is, hogy legnagyobb műtrágya- gyára lesz ez. És ha beindul, egyedül többet fog termelni, mint az ország műtrágyagyárai összesen. Ha az ember nem sokat ért a kémiához és az építkezés műszaki dolgaihoz, mégis megállapíthatja: szinte szédületes, ahogy a munkások, törnek a cél felé, amilyen gyorsasággal teljesítik terveiket. Nem tudok hirtelen hová nézni, hiszen itt minden új nekem és minden csodálatos. Hogyne lenne gyönyörű látvány ez a mű még messziről is pi- rostéglás épületeivel, óriási tartályaival, raktáraival! Az épületek legtöbbjének jókora ablakai vannak, külső falaiknak magas fémtornyok támaszkodnak — a nagyfeszültségű elektromos áramvezetékek óriás szigetelői. A legkülönbözőbb szerkezetek sorakoznak egymás mellett. NEM LEHET vitatni a kazincbarcikai építkezések fontosságát. Mindannyi egyformán fontos és szükséges az országnak. Nagyon fontos a békeváros építése, ahol majd a Borsodi Hőerőmű, a Sajómenli Vegyiművek, a Koszolómű, a barcikai Szénosztályozó, na meg a környékbeli bányák dolgozói laknak. A többi is mind hatalmas, gyönyörű létesítmény, de ez a gyár talán a legfontosabb a kazincbarcikai építkezések valamennyi létesítménye között. Ez a gyár termékeivel nagyoob hozamra készteti a búzát, a rozsot. Közel ötszázezer ember kenyérellátását fedezi a gabonamennyiség, amennyivel több terem majd a fokozott műtrágyázás révén. Már most úgy építik a gyárat, hogy üzembehelyezése után még további 50 százalékkal lehessen bővíteni. Ennyit tudok meg hamarjában kísérőnktől. Az őszhajú, alacsony mérnök aztán minden üzemrészt kü- lön-külön megmutat. Van például olyan részleg, amelynek gépekkel teli óriási csarnokában mindössze 2—3 ember dolgozik, a vezérlő terem csillogóan tiszta helyiségében pedig mindössze egy dolgozó irányítja az egész nagy mü munkáját. A gyár egyes üzemei, mint láncszemek kapcsolódnak egymáshoz. Ami az egyik részlegnél már készáru, azt a másik még nyersanyagként használja fel, aztán négy- szer-ötször újra megismétlődik ez a folyamat, amíg eljut odáig, hogy elkészül a nitrogén műtrágya. Innen aztán bekerül az 50.000 tonna befogadóképességű hatalmas raktárba. HAMARJÁBAN ennyit jegyeztem meg a vegyiművekről, a termelés folyamatáról. De amit még feltétlenül meg kell írni: a gyár építői és a már nagyrészt ittlévő vegyészek, a vegyi folyamatokat végző munkások — akiket a péti nit- rogénműveknel képeztek kí, — nagyon szeretik üzemüket, munkájukat. Örülnek annak, hogy olyan országátaiakító, formáló tervek megvalósításában — olyan hatalmas nagyarányú munkában vehetnek részt, mint a mező- gazdaság fejlesztése. Éppen azért építenek ők is a kőművesekkel, ácsokkal, vasbetonszerelőkkel együtt. Mert itt szükség van minden munkáskézre ahhoz, hogy teljesíthessék ígéretüket és márciusban már gyártsák ezt a nemzetgazdasági szempontból nagyon fontos terméket. A vegyiművekből a párt- bizottságra mentem. Ott mondták el az elvtársai:, hogy nemrég egy hajdúmegyei küldöttség látogatta meg a gyárat. Amikor végigjárták a műhelyeket, és megtudták, mi készül itt — az egyik mélykúti parasztasszony meleg kézfogással búcsúzott az építőktől, s elmondta, hogy elküldi két fiát, segítsenek ők is a műtrágyagyár felépítésében. Sokan dolgoznak a mi megyénkből is itt. Nemcsak azért, mert becsületes munkával havonként 2000—2500 forintot is Kereshetnek, hanem azért is, mert a vegyiművek teljes kapacitásával naponta 40 vagon műtrágya indul el az ország minden részébe, hogy a hajdúmegyei, a sza- bolcsmegyei dolgozó parasztok magasabb termést érjenek el búzából, rozsból, hogy évről-évre gazdagabban teremjen a föld. Kopka János Megnyílt as ENSZ-kösgyülés 9. ülésszaka New-York, (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint kedden kora délután megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 9.. ülésszaka, A keddi ülésen Pandit asszony (India), a lelépő elnök mondott megnyitóbeszédet. Rövid beszédében a többi között kijelentette, hogy „azon tárgyalások sikere, amelyek végetvetettek az indokínai háborúnak, megmutatták, hogyan lehet a legnehezebb és legveszélyesebb konfliktusokat is megoldani tárgyalások útján.“ Pandit asszony szavainak elhangzása után A. J. Vi- sinszkij, a szovjet küldöttség vezetője kért szót, s javasolta, a népi Kína küldöttei foglalják el az őket megillető helyeket az ENSZ közgyűlésében és egyéb szerveiben. Visinszkij rámutatott a Kínai Népköz-1 társaságnak az indokínai békekötés kivívásában játszott szerepére, továbbá | arra, hogy az ázsiai hatalmak befolyása egyre jelentősebb a világpolitikára. Cabot-Lodge amerikai küldött ellenjavaslatot tett annak érdekében, hogy a 9. ülésszak ne foglalkozzék a kuomintangisták eltávolításával az ENSZ-ből, sem pedig a Kínai Népköztársaság felvételével. A javaslatok felett vita indult, amelyben a többi között Sir Pearson Dixon, az angol küldöttség vezetője is felszólalt. Dixon arra a kompromisszumos álláspontra helyezkedett, hogy „Kína ENSZ-képviseleté- nek kérdését a távolkeleíi béke érdekében meg kell ugyan oldani, azonban nem okos dolog egy ilyen szenvedélyesen vitatott kérdést a jelenlegi időpontban megvizsgálni.“ Az igen heves vita után szavazásra került sor a halasztási indítvány felett, s végül 43 szavazattal 11 ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadták az amerikai javaslatot arról, hogy a 9. ülésszak során nem foglalkoznak Kína ENSZ- beli felvételével. Az amerikai elhalasztó javaslat ellen szavazott a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Bjelorussz SZSZK. Lengyelország, Csehszlovákia, Burma, India, Jugoszlávia, Dánia. Norvégia és Svédország küldöttsége. A szovjet javaslat felett nem volt szavazás. A szavazás után sor került a 9. ülésszak elnökének megválasztására. Az új elnök dr. Van Kleffnes volt holland külügyminiszter lett. Megalakult a népfront bizottság Laskodon Kint, a laskodi földeken szorgos munka folyik. — Szántanak, vetnek, amott az akácoson túl burgonyát ásnak. A burgonya mellett lévő nagy kukoricatáblán tarkakendős asszonyok és leányok törik a föld gazdag termését. Megrakott szekerek hosszú sorát látni a falu felé vezető úton. Korábban esteledik, itt az ősz. De ma amúgy is hamarabb fejezték be a munkát a laskodiak. 8 órakor választásra gyűlnek össze a feldíszített tanácsházába. A tanácsháza világos ablakaival messziről hívogat, erre gyertek, hogy közösen megvitatva határozzunk arról, kik legyenek az új népfront bizottság tagjai. A szépen feldíszített teremben lassan gyülekeznek a földek kérgeskezű dolgozói. A falakon mind a két oldalt szemléltető táblák mutatják a község tízéves fejlődését, a múlt és a jelen közötti különbséget. Ezek a betűk valósággal beszélni tudnak és ma már a mi hazánkban a dolgozó parasztok nagyon is értenek a betűk nyelvén. Miről is beszélnek ezek a táblák? Az egyik azt mutatja, hogy 1944-ben a község 256 családjának mindössze 267 hold földje volt. Ma ugyanannyi család 2007 hold boldog tulajdonosa. A másik tábla azt mutatja, hogy a felszabadulás előtt 256 családnak 156 háza volt, ma 265 ház van Laskodon. A múltban egyetlen egytantermes iskolája volt a községnek, ma egy hattantermes iskola segíti a község fejlődését. A múltban Petneházára kellett át- menniök ügyes-bajos dolgaik elintézésére, ma saját közigazgatásuk és postájuk van. így sorakoznak szépen egymás mellett a táblák, mintegy beszédes bizonyítékául a megváltozottnak, az újnak. Erről beszélt a népfront bizottság alakuló ülésén L. Éles István agronómus is. De beszélt arról is, hogy a fejlődés útján megállni nem lehet s éppen ezért Laskodon is — mint az ország valamennyi községében — minden becsületes ember harcos összefogással még erősebb egységben munkálkodjék ezentúl a boldogabb jövő megteremtésén. — Beszélt arról is, hogy mik a néplront kulturális és szociális feladatai. Azt is elmondotta, hogy a község dolgozóinak egészséges javaslataival, a helyi adottságok felhasználásával hogyan lehet szebbé tenni a falut. Hogyan lehet még többet termelni, ezzel elősegíteni a község gazdagodását, a dolgozó családok gazdasági gyarapodását. Arról is beszélt, hogy érdeklik az embereket az ország és a világ eseményei. A béke nagy kincs — mondotta — és annak megvédésén minden becsületes embernek munkálkodnia kell. A falu összegyűlt dolgozói csendes figyelemmel hallgatták a beszédet, majd helyeslésüket mutatták meg azzal, hogy számos javaslatot tettek a munka megjavítására. Rácz István 10 holdas egyénileg dolgozó paraszt javasolta, hogy az egyes körzetekben a tanácstagok kísérjék figyelemmel a körzetükben lakó dolgozók problémáit, tapasztalataikról számoljanak be a tanácsnak és segítsenek a problémák megoldásában. Javasolta azt is, hogy tegyék szebbé a falut. Ezt és a termelési feladatok megoldását tartsa a népfront bizottság legfőbb feladatának. Többen azt javasolták, hogy a többtermelést elősc-' gítő módszerek közkinccsé tételéhez is járuljon hozzá a népfront népszerű elő-‘ adások szervezésével, az élenjáró gazdák módszerei-! nek ismertetésével, tanácsadással. Kiss Tamás 11 holdas dolgozó paraszt fia azt: kérte, hogy ebben a munkában és minden feladatnál' az eddiginél jobban támaszkodjanak a fiatalokra.; Sokáig vitáztak, hosszú ideig eltartott az ünnepi gyűlés, míg megválasztott ták a 34 tagú népfront bizottságot. Érdemes megnézni, kik lettek tagjai. — Nem külön-külön, de ösz- szességében. 15 középparasztot, 9 tsz-tagot, 8 kispa- rasztot, egy tanítót és egy agronómust választottak a népfront bizottságba. Mind tekintélyes emberek, olyanok, akiket a munkájuk után szeret, becsül a falu népe, akik munkájukkal nagyban hozzájárulhatnak Laskod község felvirágoztatásához. A megalakult népfront bizottság munkájához sok sikert kívánunk. Zsurakovszki Mihály. Szát'tiijőit (ár a szeienese Az eső szemerkélt, de Kiss Györgynek nem hagyott alább a kedve. Fü- työrészve igazgatta az úttesten a gödröket. Mintha csak előre tudta volna, hogy a szerencse épp hozzájuk száll le. Régóta tervezgetik már, hogy mit is vesznek, mit csinálnak az ősz folyamán. 1952-ben eladtak egy pár tehenet és családi ház építésébe fogtak saját erejükből Nagy a család — hat gyerek van még a szülői szárnyak alatt és bizony ilyen nagy család mellett nem kis dolog egy szép hazat építeni. Maradt is ütött egy kis igazítani való ezévre is. Az is igaz, hogy már csak pofozni kell kívül- belől és kevés embernek lesz különb háza Gyula- tanyán. de még így is pénzbe kerül. „Ha pedig már van szép ház, körül is kellene keríteni jó drótkerítéssel" — így beszélgetett a család az egyik este, amikor lányuk, a 17 éves Marika közbeszólt: „Nekem is kellene egy varrógép“. Addig- meddig, hogy azt is belevették a tervbe. — Várjatok csak! — szólt bele a tervbe Kiss néni. — Tudjátok, hogy mii írt Pali. Az ősszel leszerel. Azt írja, hogy gondoskodni kell ruháról, mert meghízott, meg kinőtte a régi ruhákat. — Hát jó, — mondotta Kiss bácsi. — Neki veszünk először ruhát, aztán rendbehozzuk a házat, felkerekítjük a portát es ha marad, akkor veszünk neked, kislányom varrógépet és elmész valamelyik varrodába Nyíregyházára. Volt mire tervezgetni. Hét szarvasmarhát neveltek, két fiaskoca 7 hete fialt meg, most tíz malac szaladgál az udvarban. Ezért is volt olyan jó kedve munka közben Kiss Györgynek. Már négy óra 10 percet mutatott az óra, de ő még mindig igazgatta az utat, holott 4 órakor lejárt a munkaidő. Talán még tovább is dolgozott volna, ha fia nem szalad hozzá nagy örömujjongás közepette. — Apukám ... apukám! — Alig tudott szóhoz jutni a nagy izgalomtól. — Mi baj van, kisfiam? — Egy ember mondta az úton, hogy tetszett nyerni... sok pénzt... nagyon sok pénzt. És holnap tessék bemenni valami papírokkal a vállalathoz. — Mégiscsak nyert volna valamelyik kötvény? — gondolta Kiss György. Mindig azzal bíztatta a feleségét, ha egy kis nehézség mutatkozott a házépítés; miatt. „Majd nyerünk a békekölcsönön“. Közben maga sem nagyon hitte az egészet. Meg is lepte a feleségét az újsággal, az asszony azonban csak legyintett. „De jó kedved van, hogy így tréfálsz." Ezzel abba- j maradt az egész. Az igaz. hogy attól kezdve gyakran az eszébe jutott az asszony- \ vak a sorsolás. — Milyen jó is lenne valóban nyerni egy párszáz forintot. Kedden reggel aztán autó-j buszra ült Kiss György és felesége. — Ügy is itt az ideje, I hogy a fiúnak bevásárol- j junk. Egyúttal megnézzük, j hátha igaz, amit üzentek a vállalattól. — így gondol-j ták. 1 A hír igaz volt. Kiss: György mosolyogva tartotta kérges tenyerét a sima, ropogós, új 100 forintosoknak. Négyezer 20 forintot Icapott1 a takarékpénztárnál. — Látod, feleségem! Még* is csak érdemes volt kölcsönt jegyezni. 150 forintot jegyeztek, s az összeg máris sokszorosan megtérült. Megvan az öröme Marikának is, mert most már biztos a varrógép. A jószágokból is többet hagyhatnak meg, melyből bútort vesznek jövőre. Lehet, hogy addig újra leereszti szárnyát a szerencse.i madár, mert minden lelte* tőség megvan arra. Az elsők között jegyez most is békekölcsönt Kiss György, hadd gazdagodjék az ország, mert ha az gazdagabb lesz. az ő csaladja1 is tovább gyarapodik. Kiss Györgyék most levelet írnak katona fiuknak az országhatárra: — „Drága Fiam! Örömmel tudatjuk véled, hogy a békekölcsön: sorsolásakor 5 ezer forintot nyeltünk. Bevásároltunk a számodra is. Még ekét, borinát is veszünk, hogy gazdálkodhass, ha hazajösszj Siess, szeretettel várunk; Mi már jegyeztünk újra, békekölcsönt, jegyezz te is?■ (K. D.f * Nemcsak Kiss Györgyeikhez szállt le a szerencséi! Sok családot meglátogatott megyénkben. Dr. Hubai Ba-- lázs 50 forintos névértékűi kötvényét is 5 ezer forint’ értékű nyereménnyel húzták ki. Gyuris József, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozója szintén 51 ezer forintot és még külön 200 forintot is nyert:
