Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-23 / 225. szám
'Világ fi rate tanai egge ni fjetek / A AZ MDP SZABOLCS-SZATHÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA A uiai számban : A tanácsokról szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt (2. oldal) Kazincbarcikai útijegyzetek (3. oldal) Megnyílt az ENSZ-közgyűlés (3. oldal) Megalakult a népfront bizottság Laskodon (3. oldal) Szárnyon jár a szerencse (3. oldal) XI. évfolyam, 235. szám ARA 5« FILLER 3954 szeptember 23,fc3Ütörtök ITli itlHfci iftfr «Iftilh nlBiiiftni iiHlnii iiftiiffiii nHliilTi ..........................................................-imrdte.uoHittu.Uh-«. Az Ötödik Békekölcsön í Ma jelent meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása népünkhöz, az ötödik Békekölcsön jegyzésére. Az Ötödik Békekölcsön-jegyzés hozzájárulás, harcos, nyilt állásfoglalás a békepolitika, a népi, nemzeti egység, a népjóiét politikája mellett. Mert a pénzbeli támogatáson túl dolgozóink szava, neve, kezevonása igenlő cselekvés pártunk, államunk politikája mellett. Tudja ma mindenki szerte az országban, hogy e napok erőpróbát' jelentenek, számvetést tízesztendős új történelmünk eredményei, hibái, jövendő reménységei felett. S e napokban milliókban és milliókban felvetődik a kimondott vagy kimondatlan érzés: miért támogatom s kinek a javára adom társadalmi hozzájárulásom, anyagi támogatásom? És a nagy többségben tudatosul, hogy e jegyzés a haza javára, a dolgozók hasznára történik. Tudják, hogy az ötödik békekölcsön az új kormányprogramm, a kongresszusi határozatok megvalósításának egyik előfeltétele. Azonban nem kétséges, hogy az eddigi jegyzések országos és megyei eredményeire mint társadalmi befektetéseire, kamatozására szükséges rámutatni, szükséges példázni. Mindeki láthatja, ha nyitott szemmel, az igazságkeresés szenvedélyével járja az országot, megyénket. Hadd hozzunk azért mégis emlékeztetőül pár példát: Tudjuk-e vájjon, hogy a műit évi köl- csönjegyzés jelentősen hozzájárult megyénk büszkesége a Keleti Főcsatorna építkezésének befejezéséhez; hogy harcot indíthatunk több tízezer holdon a régi ellenség — az aszály ellen. S jobb létre megelégedettségre fordíthatjuk a tiszamenti parasztság életét. Vájjon tudjuk-e, hogy dolgozóink forintja is hozzájárult a nyíregyházi dohányfermen.tálógyár megépítéséhez, a napokban felavatott új uszoda létesítéséhez, építőiparunk gépesítéséhez, Közép- Európa egyik legmodernebb állomásának felépítéséhez. Azt is tudnunk kell, hogy az eddigi kölcsönökből vált lehetővé a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavítóüzem 10 millió forintos építkezéseinek elkezdése. S minden bizonnyal az ötödik kölcsön- jegyzés lehetővé teszi, hogy 1955 tavaszán üzemeltethessük is. Dolgozóink eddigi kölcsönei hozzájárultak ahhoz, hogy fejlődjék megyénk kereskedelmi hálózata, áruforgalma. Köztudomású, hogy emelkedett a kiskereskedelmi boltok száma és hogy például csupán földművesszövetkezeti vonalon több mint száz bolt — egységes bővüléssel büszkélkedhetünk. Talán kevesen tudják, hogy megyénkben Vásáros- naményban nyilt meg az ország legnagyobb földművesszövetkezeti áruháza. Népünk eddigi erkölcsi, anyagi nozzájárulása, állami fegyelme, a termelékenység növekedése folytán vált .valósággá az áruforgalom növekedése, az, hogy az egy főre eső eladási forgalom például az 1950-eshez viszonyítva több mint két és félszeresére nőtt 1953-ra, s az új kormányprogramm nyomán 1954-ben ez 23 százalékos növekedést jelentett. Ennek a hozzájárulásnak köszönhető, hogy új iskola épült Nagyhalászban, Záhonyban, Pusztateremen, Tiszabercelen, Nagycserkeszen, Rohodon, Nyiregyházán. Nagyhódoson, Tiszavasváriban, Nyír- bogáton, Csaholcon, Vámosatyán, Gacsályban, Sza- mcssályiban, stb. Ennek a hozzájárulásnak köszönhető, hogy gyermekotthon épül Berkeszen, hogy óvodák, kui- lúrotthonok, tanácsháza-helyiségek, kórházak, rendelőintézetek. állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek születtek, gyarapodtak szerte a megyében. Megyénk dolgozóinak is benne volt erkölcsi, anyagi támogatása abban az országos egészben, mely lehetővé tette, hogy villanyfényt juttassunk cl sok kis községbe, termelőszövetkezethez, gépállomáshoz, állami gazdasághoz, iskolához, dolgozóhoz. A békekölcsön valóban kölcsön és pedig olyan, amely kamatosán térül vissza. Gazdagodó életünk ezernyi ténye bizonyítja ezt, bizonyítja az a 22 sorsolás is,, melynek örömét százezrek ízlelték már az utóbbi évek során. Ezekre, s úi terveink megvalósulására gondoljanak dolgozóink az ötödik Békekölcsön-jegyzés napján, s legyen e jegyzés még határozottabb, harcosabb, szilárdabb állásfoglalás a szocialista Magyarország, a népi, nemzeti ■ egység kibontakozása, békepolitikánk mellett. 4 *r tr w “"n?“ ri/: - "t A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása az Ötödik Sékekölcsön jegyzésére MAGYARORSZÁG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kibocsátja az új államkölcsönt. Felhívjuk dolgozó népünket, hogy szorgalmas építő munkája mellett a kölcsön jegyzésével segítse a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulását. Az új államkölcsönt, az Ötödik a maga életét végső pusztulás fenyegeti. Egy évtized múltán büszkén hirdetjük, hogy nemcsak a háború okozta romok tűntek el hazánk földjéről, hanem új, egészséges élet lüktet gyárainkban, mezőinken, iskoláinkban, otthonainkban. Népi demokratikus rendünk minden becsületes dolgozó igazi hazájává tette országunkat, s eredményeink eléréséhez az az összeg is, amelyet dolgozó népünk az államkül- csönök jegyzésével bocsátott rendelkezésié. Az államköl- csönök minden forintjával gondosan gazdálkodott a nép állama, s az építés költségeinek fedezésére, a népjólét növelésére használta fel azt. Az államköl- csönök — a béke kölcsönei a békés építésre, a haBékekölcsönt 1100 millió forintban bocsátja ki államunk, melynek jegyzése a mai nappal kezdődik. Tíz esztendővel ezelőtt Magyarországot akkori urai a pusztulás szélére taszították. Háború dúlta fel hazánkat, a fasizmus sanyargatta népünket. Minden becsületes ember úgy érezte, hogy népünk sorsát, hazánk jövőjét, családja és ma biztos léptekkel haladunk a szocializmus építése útján a még szebb, még boldogabb jövő felé. A változás alapja — hazánk felszabadulása. A szabad országban a hatalom birtokosa a dolgozó nép lett. Eredményeinket elsősorban a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk áldozatos, jó munkájának köszönhetjük. De hozzájárult za megerősödésére szolgáltak. A kötvények évente kétszeri sorsolása, a visszatérített és nyereménnyel tetézett összegekkel a jegyzők közvetlen hasznára is váltak. A kormányprogramm új távlatot nyitott meg dolgozóink előtt s hatalmas eredmények eléréséhez mutatott utat egész népünknek. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem megszilárdításával, a termelékenység emelésével, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével, a legszigorúbb takarékosság megvalósításával érhetjük cl. Jól tudja ezt dolgozó népünk s a biztató, szép célok elérése érdekében vállalja is a feladatok végrehajtását. De túl ezen, á kormányprogramm megvalósításához az államkölcsön összege is hozzásegített. Az Ötödik Békekölcsön 1100 millió forintos összegét kormányunk az egész dolgozó nép érdekében arra fordítja, hogy jelentősen hozzájáruljon a mezőgazdasági- termelés fejlesztéséhez, növelje a közszükségleti cik-. kék termelését, emelje valamennyi dolgozó életszínvonalát. Tudjuk, hogy a kormánynak ezt a felhívását minden magyar dolgozó a maga ügyének érzi s az Ötödik Békekölcsön jegyzésével is ki akarja venni részét népünk növekvő jólétének megvalósításából. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza felemelkedése, a nép jóléte további emelése érdekében fordulunk hozzátok. A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1954 szeptember 23. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A% Ötödik Békekölcsön kibocsátási feltételei : 1. Az Ötödik Békekölcsön 1954 október elsején, 1955 március hó 1-től 1975 március hó 1-ig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmilliós osztályokra tagozódik. — Minden osztály 20.000 sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozat“ száma 40.000-től 60.000-ig, egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön 100 forintos névértékű.. alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek 2, illetve 5 darab százforintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő 2, illetőleg 5 nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenkint kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a kölcsönösszeg húsz évre szóló, évi négy százalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyereményekből húsz százalék nyereményilldték ’ levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: 100-000 forintos főnyeremény, 50.000, 25-000, 10.000, 5000, 1000, 500, 200 forintos nyeremények, melyek 100 forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. . A kötvények 35 százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húsz évi időtartma alatt évenkint két, összesen 40 nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. ‘ 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden százmillió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: 1 (az összes sorsolások alkalmával 40) darab 50 000, 1 (összesen 40) db 25.000. 2 (összesen 80) db 10.000, 6 (összesen 240) db 5000, 50 (összesen 2000) db 1000, 650 (összesen 26.000) db 500 és 8040 (összeseit 321.600 db 200 forintos nyereményt. A nyeremények száma egy húzás alkalmával 8750, 40 sorsolás alkalmával összesen 350.000. A I nyeremények összege 2 mil- i lió 108 ezer forint, a 40 sor-. ! solás alkalmával összesen 84.320 000 forint. Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolnak egy darab 100.000 forintos főnyereményt is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1960. évtől 1975. évig terjedő 15 év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpon-] tokban névértékben kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névérték-] ben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1978 március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem; lehet.
