Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-22 / 224. szám
r T ** NtPUF 1954 szeptember 33, szerda Az országgyűlés keddi illése (Folytatás az 1. oldalról.) 1953 júniusa óta mintegy másfél milliárd forintot fordítottunk béremelésre. — Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkozó költségkihatása kétmilliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő — hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban a munkában kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülményeit lényegesen megjavítja. Az új nyugdíj-megállapítás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapitalizmus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondoskodást, azt népi demokráciánk megoldotta. Ugyanakkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több hnint kétmilliárd forintot kitevő évi bér-, fizetés- és nyugdíjemelések végrehajtása közben — a fogyasztási cikkek árai 8.3 százalékkal alacsonyabbak lettek, részben az árleszállítások, részben pedig a szabadpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. , A kiskereskedelem — a kormányprogramm óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen belül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még nagyobb mértékben, 38 százalékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakosság megnövekedett igényeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnövekedett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszámot adtunk, de még nrpn- dig hiány mutatkozik ékében, vetőgépekben, vasvillá- ban és egy sor apró mezőgazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minőségének megjavítására. összegezve az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésénél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz egyrészt a meglévő kapacitás maximális kihasználásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, másrészt olyan intézkedések kidolgozása és következetes keresztülvitele, amelyeknek eredményeként minél több gyár állítható át a lakosság szükségleteit kielégítő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét — a téiokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cikkek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szerszámot adott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Ez év első hét hónapjában 1837 traklorc, 1395 traktorekét, 719 cséplőgépet, 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.660 mezőgazdasági kisgépet, hatszorannyi műtrágyát, kétszerannyi rézgáli- cot biztosítottunk a mezőgazdaságnak, mint az előző években. Az új kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása, a lakosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka termelékenységének további növekedése, a termelési költségek további csökkentése, a pazarlás megszüntetése útján érhető el. Most, amikor már nagyjából le tudjuk mérni az elmúlt gazdasági év mérlegét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — tavaly decemberi — határozatok végrehajtásában. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása lerén még csak a kezdet kezdetén vagyunk, így annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régebben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen időjárás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésátlagát. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvasmarha-tenyésztés. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy termelő- szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az állatnevelés, az állathizlalás jövedelmező voltát. Ezt segíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árát jelentősen felemelte. Az állattenyésztés fellendítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, hogy kapásnövényeink a gondosan végzett kapálás és gyomirtás eredményeként jó termést adnak. Annak ellenére, hogy a kalászosokban a vártnál gyengébbek a terméseredmények, dolgozó parasztságunk többsége becsületesen, a törvény szellemének megfelelően egyenesen a cséplőgéptől teljesítette az állam iránti kötelességét. Külön kell megemlékeznünk arról, hogy az elmúlt év alatt termelőszövetkezeteink nagy többsége megerősödött, jó termelési eredményeket ért el s Így tagjainak kielégítő jövedelmet biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az elmúlt hetekben megyénként többszáz egyénileg gazdálkodó kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe és a tavaly kilépett tagok közül is sokan visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most új nagy feladatok állnak: az őszi szántásvetés és betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése — mondotta Apró Antal, majd a a Mezőgazdasági Kiállításról és a nyári dunaáradás- ról szólt. Ezután így folytatta: A racionalizálásról Sok szó esik mostanában közvéleményünkben a racionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamatban lévő intézkedések értelmét, gazdasági összefüggéseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztatni a dolgozókat a racionalizálás céljáról és végrehajtásáról. Mi évek óta újból és újból megállapítottuk, hogy az állami munkában, gazdasági életünkben hatalmas méreteket öltött, elharapódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a felesleges papírmunka. A túlméretezett minisztériumok, országos jellegű hivatalok elvonták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, vállalatoktól, intézményektől. Mindent központilag akartak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériumok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irányító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szükségesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek felszámolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezésben, az anyag- és. pénzgazdálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A racionalizálás a legjobb szakemberek bevonásával indult meg, hogy államapparátusunkat a legalsó szervektől a legfelsőkig egyszerűbbé, jobbá, olcsóbbá tegyük, hogy a vezetést megjavítsuk, a vezetők felelősségét növeljük és az állam- apparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szakszervezeteknek kötelességük elősegíteni, hogy az elbocsátásra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhessenek. Az iparban és a me-, zőgazdaságban ma is körülbelül 100.000 új munkáskézre van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsoportosítása a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a területeket, ahol munkaerő szükséges. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerőket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett munkájukat kell figyelembevenni és egyenlő feltételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szociális helyzetét, előnyben kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy családfenntartókat. Apró Antal a továbbiakban a helyi tanácsok eddigi eredményeit ismertette. Beszédének befejező részét holnapi számunkban közöljük. P A RTÍíPiTES Miről beszélnek a szálkái járás népnevelői? Nem azért, mintha a mérkvállaji dolgozók nem volnának okos emberek, nem látnák, mi történik a községben, hanem azért emlékeztetik a pártszervezet népnevelői a dolgozókat a múltra, az elmúlt 10 év alatt történtekre, mert tudják, hogy a legtöbb ember hajlamos arra, hogy elfelejtse a rosszat, de még a jót is, ha az már régen történt. Tíz év elég nagy idő egy ember életében is, hát még az elmúlt, — Mérkvállajon is eseménydús — tíz esztendő! Hányán nem gondolnak már Mérkvállajon azokra az időkre, amikor még a község határában lévő több mint 12 ezer hold földből 6.285 holdat a gróf Károlyi-család mondott magáénak, majdnem ezer hold pedig a kulákok kezén volt. A dolgozó parasztok mindössze 5.761 holdon gazdálkodhattak, közel 500 családnak pedig egy talpalatnyi földje sem volt. Erre emlékeztetik a népnevelők a község dolgozóit beszélgetés közben, s arra is, hogy 10 évvel ezelőtt hogy megváltozott ez a kép. Ma már több mint 7 ezer hold földön gazdáikéi" ik a hajdani nincstelenek, kis- és középparasztok, a többi n pedig a szebb utat választó termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdaság és az erdőgazdaság dolgozói találnak gondnélküli megélhetést. Nemcsak a község határa változott meg, hanem' maga a község is. Több mint 4 millió forintot adott már a dolgozó nép állama arra, hogy Mérkvállaj is szebb és kulturáltabb legyen. A vál- laji részen emeletes iskola, a tiborszállási részen 196 egészséges, korszerű lakóház épült. Ezenkívül hídmérleg, szolgálati lakás, vízlevezetőcsatoma létesült, s rendbehozták a kultúrhá- zat is. Üj kutakat építettek, s számtalan elhanyagolt kutat hoztak rendbe a lakosság jobb vízellátása érdekében. Arról sem feledkeztek meg a mérkvállaji népnevelők, hogy a kormányprogramm óta milyen kedvezményeket élveznek a dolgozók. A kártérítések, az adóhátralékok elengedése, az adócsökkentés, az árleszállítás, az anyasági segély, a kiadott babakelengyék ára eléri a másfél- millió forintot. Azt is elmondják a népnevelők, hogy ezenkívül sok 10 és 100 mázsa termény beadásától mentesítette államunk a dolgozó parasztokat s a község számtalan lakója még jobban érzi, mennyi sokat adott népi államunk községünknek, valamennyi dolgozó parasztnak személy- szerint is. Nagyecsed kultúrája Sokan beszélnek arról, hogy igényes nép lakik Nagyecseden, szeret dolgozni, de megkívánja a szórakozást is. örül, ha gyereke jobban boldogul, szebb életet él, s főleg most ör 11 ennek, amikor neki is része van belőle. Erről beszélnek az ottani népnevelők. Bátran és nem kis büszkeséggel mondják el beszélgetés közben a község dolgozóinak: mennyivel más most a dolgozók élete, mennyivel több lehetőség van a jogos igények kielégítésére. Ügy mondják a népnevelők — s így érzik ezt a község lakói is —, hogy most lehetőség van jobban dolgozni, többet tanulni, meg szórakozni is. A munkát megkönnyíti, hogy bölcsőde létesült a községben, s a dolgozó anyáknak nem gond már pici gyermekük elhelyezése. Nyugodtan dolgozhatnak azok az anyák is, akiknek nagyobb gyermekük van. Két napköziotthon van a községben. Az általános iskolai tanulók is nagyobb tudásra, több műveltségre tesznek manapság szert, mint ezelőtt. Nemcsak azért, mert 8 évig tanulnak, hanem azért is, mert az eddigi 12 nevelővel szemben ma már 38 pedagógus ülteti a gyermekek agyába a tudást. 70 boldog családanya és apa pedig arra büszke, hogy fia néphadseregünk tisztje. Ezelőtt 10 évvel bizony csak a földesúr és a többi népnyúzók fiai részesülhettek ilyen kitüntetésben. Minden szülő örül Nagyecseden, hogy gyermeke okosabb, műveltebb lesz, de ők is részt kérnek ebből a szebb életből, s meg is van rá a lehetőségük. Ma 525 házban hallatszik már a vezetékes rádióból kiszűrődő szép zene, ének, vagy hasznos és szórakoztató előadás. A múltban mindössze 24 rádió volt a községben, ma a vezetékes rádión kívül 170 házban szól a rádió. De ezzel sem elégszenek meg. Szeretnek ők tudni a megye, az ország, a világ folyásáról ÍS.> Közel 500 különböző újság és folyóirat jár a községbe, a multi 25- tel szemben,,, A népnevelők arról is beszélnek, hogy a jó munka mellett más is lehetővé tette az écsedi dolgozók boldogulását. ' Az államnak adott kölcsönt majdnem valamennyien kamatostól1 visszakapták. Közel 70 ezer forintot fizetett már vissza államunk a kölcsönadott pénzből az ecsedieknek.' Ügy mondják, nincs is1 olyan család, amelyik ed-' dig ne nyert volna valami-, lyen összeget. Olyan is1 akad, mint Varga Sándor,! aki ötezer forintot nyert! egyszerre. Az ecsedi dolgozó parasztok a népnevelőkkel folytatott beszélgetés után egyre inkább érzik az állam gondoskodását, megbe--' csülését, hiszen a kölcsönadott pénzt is kamatostól visszakapják. Nagyon sokat fejlődött az simult évben a Mátészalkához alig néhány kilométerre lévő Kocsord is. Már a íözség elején járva észreveszi az idegen, hogy itt is, mint megyénk számos községében, nagy utat tett meg a község és dolgozói a fejlődés útján. Erről beszélnek a népnevelők, ezt hirdetik a községi tanács fa- án kifüggesztett rajzok. De talán menjünk sorba az tt látható rajzokon, s néztük meg, mit mondanak szék a község életéről. Szabályos kör, de egyenlőtlenül elosztva: ez mutatja, hogy a felszabadulás slőtt 1.587 hold föld volt gróf Teleky tulajdona, a más színnel bekerített rész arról tanúskodik, hogy a dolgozó parasztok kezén alig cétezer hold föld volt. A mellette lévő rajz ugyanolyan kör, de már más elosztással. Ez hirdeti, hogy a felszabadulás után 495 em- oer lett földtulajdonos. A cépeket nézegetve azt is megtudjuk, hogy 232 család kapott házhelyet, s abból íözel száz már nem áll üresen, hanem takaros kis ház oiztosít a családoknak kényelmes otthont. A grófi kastély rajza is itt van, s hány embernek iut erről eszébe az az idő, imikor még közelébe sem mehetett. Ma már több mint 120 beteg embernek idják itt vissza egészségét, s négy orvos fáradhatatlanul dolgozik, hogy leküzdjék a tüdőbetegséget, amely szabolcs-Szatmárban a sok nélkülözés és nyomor miatt innyira elterjedt. Kétmillió forintot adott államunk, nogy a volt kastélyt korszerűsítsék és ezzel sok embernek adják vissza egészségét, hosszabbítják meg az oi-óf A sok színes rajz szemléltetően mutatja a község lakóinak egyre szépülő eleteti Emlékezteti a szemlélőket i a régi 6 rádióval szemben1 ma már 302 házba jut el a rádió hullámhosszán a kultúra, a szórakozás. Míg a múltban mindössze 135 családban volt kerékpár, ma 1200 ember közlekedését könnyíti meg az, hogy módja van kerékpárt vásárolnia A 8 ártézi kút, a tűzoltószertár, a mozi, a 4 szövetkezeti bolt több mint 400 ezer forint értékű árukészletével vájjon nem a ko- csordi dolgozók jobb élet-1 körülményeiről, a község rohamos fejlődéséről tesz-e tanúbizonyságot? De igen,: arról. Éppen úgy, mint a község elején látható vasúti és közúti hidak, az új tejcsarnok, az épülő két- tantermes iskola. Naponta sok dolgozó megnézi ezeket a rajzokat, és; sok boldog, megelégedett arcot látunk itt. Hogyne' lennének boldogok, mikor, nemcsak itt a rajzon, ha-j nem a valóságban is meg-: van az új járda, s nem kell! már esős időben dagaszta-! niuk a sarat, sem nekik,! sem a gyermekeknek, akik-1 kel ma már 12 nevelő foglalkozik a multi öttel szemben. Kényelmesen tanulhatnak már a kismagyarok, hi-j szén két tanteremmel bővült a régi iskola is. A nagyobbak közül 14-en középiskolába, nyolcán egyetemre járnak. A fiatal1 anyák azért boldogok, mert bölcsődében vigyáznak kicsiny üki'e, ha dolgoznak, a nagyobbacskák pedig a napköziben találnak máso- | dik otthonra. Erről és hasonló dolgok-; r,ól beszélnek a mátészalkai járás népnevelői. Megma-1 gyarázzák: mit köszönhet-j nek a dolgozók pártunk-1 nak, népi államunknak. Mit mondanak a kocsordi képek ? Hogyan változott meg Mérkvállaj'!
