Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-22 / 224. szám

r T ** NtPUF 1954 szeptember 33, szerda Az országgyűlés keddi illése (Folytatás az 1. oldalról.) 1953 júniusa óta mintegy másfél milliárd forintot for­dítottunk béremelésre. — Ezeknek a béremeléseknek egy teljes évre vonatkozó költségkihatása kétmilliárd forint. Most a nyugdíjak újabb szabályozására vonatkozó törvényerejű rendelettel egy olyan — eddig meglévő — hiányosságot számolunk fel, amely elsősorban a munká­ban kiöregedett dolgozók százezreinek életkörülmé­nyeit lényegesen megja­vítja. Az új nyugdíj-megállapí­tás egyben újabb bizonyíték arra is, hogy a mi társadal­munkban a legfőbb érték az ember. Amit a kapita­lizmus hosszú évtizedekig nem tudott megoldani, az öregekről való gondosko­dást, azt népi demokrá­ciánk megoldotta. Ugyan­akkor köztudomású, hogy az előbb felsorolt, több hnint kétmilliárd forintot ki­tevő évi bér-, fizetés- és nyugdíjemelések végrehaj­tása közben — a fogyasz­tási cikkek árai 8.3 száza­lékkal alacsonyabbak let­tek, részben az árleszállítá­sok, részben pedig a sza­badpiaci árak csökkenése folytán. A megnövekedett reálbér tükröződik a fogyasztási adatokban is. , A kiskereskedelem — a kormányprogramm óta — átlagosan 32 százalékkal több árut adott el. Ezen belül a falusi szövetkezeti boltok forgalma még na­gyobb mértékben, 38 száza­lékkal emelkedett. Még sok esetben nem tudjuk kielégíteni a lakos­ság megnövekedett igé­nyeit. A falvakban és a városokban különösen az építőanyagok iránt nőtt meg a szükséglet. A parasztság megnöveke­dett termelési aktivitásához már sok gépet és szerszá­mot adtunk, de még nrpn- dig hiány mutatkozik éké­ben, vetőgépekben, vasvillá- ban és egy sor apró mező­gazdasági szerszámban. Intézkedéseket készítünk elő az ipari cikkek minősé­gének megjavítására. összegezve az eddig elért eredményeket, Apró Antal hangsúlyozta: Az ipar vezetőinek — az 1955. évi tervek elkészítésé­nél és azok végrehajtása során — fontos kötelessége lesz egyrészt a meglévő kapacitás maximális ki­használásának biztosítása a lakosság jobb áruellátása és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében, más­részt olyan intézkedések ki­dolgozása és következetes keresztülvitele, amelyek­nek eredményeként minél több gyár állítható át a la­kosság szükségleteit kielé­gítő iparcikkek, valamint mezőgazdasági kisgépek és szerszámok gyártására. Gyáriparunk első félévi tervét — a téiokozta súlyos nehézségek ellenére — 101.1 százalékra teljesítette. Jelentősen megnövelte az ipar a közszükségleti cik­kek gyártását. Ugyanakkor nagymennyiségű gépet, szer­számot adott a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló ha­tározat megvalósításához. Ez év első hét hónapjában 1837 traklorc, 1395 traktor­ekét, 719 cséplőgépet, 485 vetőgépet, 518 kultivátort, 37.660 mezőgazdasági kisgé­pet, hatszorannyi műtrá­gyát, kétszerannyi rézgáli- cot biztosítottunk a mező­gazdaságnak, mint az előző években. Az új kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósí­tása, a lakosságnak több és jobb áruval való ellátása csak a munka termelékeny­ségének további növeke­dése, a termelési költségek további csökkentése, a pa­zarlás megszüntetése útján érhető el. Most, amikor már nagy­jából le tudjuk mérni az elmúlt gazdasági év mérle­gét, megállapíthatjuk, hogy pártunk és államunk sok segítsége érezteti jó hatását a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott — ta­valy decemberi — határo­zatok végrehajtásában. De ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a határozat végrehajtása lerén még csak a kezdet kezdetén vagyunk, így annak ellenére, hogy a tavaszi és nyári mezőgaz­dasági munkákat dolgozó parasztságunk az előző évekkel szemben az idén sokkal jobban végezte el, a föld termőerejének régeb­ben elhanyagolt állapota, valamint a kedvezőtlen idő­járás jelentős mértékben hátrányosan befolyásolta a gabonafélék, de különösen a búza és a rozs termésát­lagát. A másik fontos terület, ahol elmaradásunkat meg kell szüntetni: a szarvas­marha-tenyésztés. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy termelő- szövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó parasztságunk jobban használja ki az ál­latnevelés, az állathizlalás jövedelmező voltát. Ezt se­gíti elő a kormánynak az az intézkedése, amellyel a hízottmarha árát jelentősen felemelte. Az állattenyésztés fellen­dítésére jó lehetőséget ad az a körülmény is, hogy kapásnövényeink a gondo­san végzett kapálás és gyomirtás eredményeként jó termést adnak. Annak ellenére, hogy a kalászosokban a vártnál gyengébbek a termésered­mények, dolgozó parasztsá­gunk többsége becsületesen, a törvény szellemének meg­felelően egyenesen a csép­lőgéptől teljesítette az ál­lam iránti kötelességét. Külön kell megemlékez­nünk arról, hogy az elmúlt év alatt termelőszövetkeze­teink nagy többsége meg­erősödött, jó termelési eredményeket ért el s Így tagjainak kielégítő jövedel­met biztosít. Nem véletlen, hogy a dolgozó parasztok körében sok szövetkezetünk ma már népszerű és az el­múlt hetekben megyénként többszáz egyénileg gazdál­kodó kérte felvételét a ter­melőszövetkezetekbe és a tavaly kilépett tagok közül is sokan visszalépnek. Dolgozó parasztságunk előtt most új nagy felada­tok állnak: az őszi szántás­vetés és betakarítási mun­kák időben és jó minőség­ben való elvégzése — mon­dotta Apró Antal, majd a a Mezőgazdasági Kiállítás­ról és a nyári dunaáradás- ról szólt. Ezután így foly­tatta: A racionalizálásról Sok szó esik mostanában közvéleményünkben a ra­cionalizálásról. Sokan nem látják világosan a folyamat­ban lévő intézkedések ér­telmét, gazdasági összefüg­géseit. Ezért a kormány fontosnak tartja tájékoztat­ni a dolgozókat a racionali­zálás céljáról és végrehajtá­sáról. Mi évek óta újból és új­ból megállapítottuk, hogy az állami munkában, gazda­sági életünkben hatalmas méreteket öltött, elhara­pódzott a bürokrácia, az aktatologatás, a felesleges papírmunka. A túlmérete­zett minisztériumok, orszá­gos jellegű hivatalok elvon­ták a feladatokat a helyi végrehajtó szervektől, válla­latoktól, intézményektől. Mindent központilag akar­tak elintézni, irányítani. Ezenkívül a minisztériu­mok és a vállalatok közé nagy számban szerveztünk új trösztöket, középfokú irá­nyító szerveket. Ezeknek a létrehozása sok esetben csak drágította a termelést és csökkentette a vállalatok önállóságát. A minisztertanács, látva ezeket a hibákat, szüksé­gesnek látja az állami és gazdasági munkát bénító bürokratikus jelenségek fel­számolását, az állami és gazdasági munka lényeges egyszerűsítését: a tervezés­ben, az anyag- és. pénzgaz­dálkodásban, a számvitel, statisztika terén és számos más munkaterületen. A ra­cionalizálás a legjobb szak­emberek bevonásával in­dult meg, hogy államappa­rátusunkat a legalsó szer­vektől a legfelsőkig egysze­rűbbé, jobbá, olcsóbbá te­gyük, hogy a vezetést meg­javítsuk, a vezetők felelős­ségét növeljük és az állam- apparátust közelebb vigyük a dolgozó néphez. Az állami szerveknek és a szakszervezeteknek köteles­ségük elősegíteni, hogy az elbocsátásra kerülő dolgozók a termelő munkában minél gyorsabban elhelyezkedhes­senek. Az iparban és a me-, zőgazdaságban ma is körül­belül 100.000 új munkáskéz­re van szükség. Biztosítani kell azt, hogy a munkaerő átcsoportosítása a lehető leggyorsabban bonyolódjék le. Ennek érdekében fel kell tárni mindazokat a te­rületeket, ahol munkaerő szükséges. Gondoskodni kell arról is, hogy a legjobb munkaerő­ket mindenhol megtartsák. Elsősorban a vállalatnál, intézménynél végzett mun­kájukat kell figyelembe­venni és egyenlő feltételek esetén elsősorban azokat a dolgozókat kell elbocsátani, akik más munkaterületen könnyebben tudnak elhe­lyezkedni. Figyelembe kell venni az elbocsátásoknál a dolgozók szociális helyzetét, előnyben kell részesíteni a nagycsaládos dolgozókat, az egyedülálló anyákat, vagy családfenntartókat. Apró Antal a továbbiak­ban a helyi tanácsok eddigi eredményeit ismertette. Be­szédének befejező részét holnapi számunkban közöl­jük. P A RTÍíPiTES Miről beszélnek a szálkái járás népnevelői? Nem azért, mintha a mérkvállaji dolgozók nem volnának okos emberek, nem látnák, mi történik a községben, hanem azért emlékeztetik a pártszervezet népnevelői a dolgozókat a múltra, az elmúlt 10 év alatt történtekre, mert tud­ják, hogy a legtöbb ember hajlamos arra, hogy elfe­lejtse a rosszat, de még a jót is, ha az már régen tör­tént. Tíz év elég nagy idő egy ember életében is, hát még az elmúlt, — Mérkvállajon is eseménydús — tíz esz­tendő! Hányán nem gondol­nak már Mérkvállajon azokra az időkre, amikor még a község határában lévő több mint 12 ezer hold földből 6.285 holdat a gróf Károlyi-család mondott ma­gáénak, majdnem ezer hold pedig a kulákok kezén volt. A dolgozó parasztok mind­össze 5.761 holdon gazdál­kodhattak, közel 500 család­nak pedig egy talpalatnyi földje sem volt. Erre emlékeztetik a nép­nevelők a község dolgozóit beszélgetés közben, s arra is, hogy 10 évvel ezelőtt hogy megváltozott ez a kép. Ma már több mint 7 ezer hold földön gazdáikéi" ik a hajdani nincstelenek, kis- és középparasztok, a többi n pedig a szebb utat választó termelőszövetkezeti tagok, az állami gazdaság és az erdőgazdaság dolgozói ta­lálnak gondnélküli megél­hetést. Nemcsak a község határa változott meg, hanem' maga a község is. Több mint 4 millió forintot adott már a dolgozó nép állama arra, hogy Mérkvállaj is szebb és kulturáltabb legyen. A vál- laji részen emeletes iskola, a tiborszállási részen 196 egészséges, korszerű lakó­ház épült. Ezenkívül híd­mérleg, szolgálati lakás, vízlevezetőcsatoma létesült, s rendbehozták a kultúrhá- zat is. Üj kutakat építettek, s számtalan elhanyagolt kutat hoztak rendbe a la­kosság jobb vízellátása ér­dekében. Arról sem feledkeztek meg a mérkvállaji népne­velők, hogy a kormánypro­gramm óta milyen kedvez­ményeket élveznek a dol­gozók. A kártérítések, az adóhátralékok elengedése, az adócsökkentés, az árle­szállítás, az anyasági se­gély, a kiadott babakelen­gyék ára eléri a másfél- millió forintot. Azt is el­mondják a népnevelők, hogy ezenkívül sok 10 és 100 mázsa termény beadásától mentesítette államunk a dolgozó parasztokat s a község számtalan lakója még jobban érzi, mennyi sokat adott népi államunk községünknek, valamennyi dolgozó parasztnak személy- szerint is. Nagyecsed kultúrája Sokan beszélnek arról, hogy igényes nép lakik Nagyecseden, szeret dolgoz­ni, de megkívánja a szóra­kozást is. örül, ha gyereke jobban boldogul, szebb éle­tet él, s főleg most ör 11 en­nek, amikor neki is része van belőle. Erről beszél­nek az ottani népnevelők. Bátran és nem kis büszke­séggel mondják el beszélge­tés közben a község dolgo­zóinak: mennyivel más most a dolgozók élete, mennyivel több lehetőség van a jogos igények kielé­gítésére. Ügy mondják a népnevelők — s így érzik ezt a község lakói is —, hogy most lehetőség van jobban dolgozni, többet ta­nulni, meg szórakozni is. A munkát megkönnyíti, hogy bölcsőde létesült a község­ben, s a dolgozó anyáknak nem gond már pici gyer­mekük elhelyezése. Nyu­godtan dolgozhatnak azok az anyák is, akiknek na­gyobb gyermekük van. Két napköziotthon van a köz­ségben. Az általános isko­lai tanulók is nagyobb tu­dásra, több műveltségre tesznek manapság szert, mint ezelőtt. Nemcsak azért, mert 8 évig tanulnak, ha­nem azért is, mert az ed­digi 12 nevelővel szemben ma már 38 pedagógus ülteti a gyermekek agyába a tu­dást. 70 boldog családanya és apa pedig arra büszke, hogy fia néphadseregünk tisztje. Ezelőtt 10 évvel bi­zony csak a földesúr és a többi népnyúzók fiai része­sülhettek ilyen kitüntetés­ben. Minden szülő örül Nagy­ecseden, hogy gyermeke okosabb, műveltebb lesz, de ők is részt kérnek ebből a szebb életből, s meg is van rá a lehetőségük. Ma 525 házban hallatszik már a vezetékes rádióból kiszűrődő szép zene, ének, vagy hasz­nos és szórakoztató előadás. A múltban mindössze 24 rádió volt a községben, ma a vezetékes rádión kívül 170 házban szól a rádió. De ezzel sem elégszenek meg. Szeretnek ők tudni a megye, az ország, a világ folyásáról ÍS.> Közel 500 kü­lönböző újság és folyóirat jár a községbe, a multi 25- tel szemben,,, A népnevelők arról is be­szélnek, hogy a jó munka mellett más is lehetővé tette az écsedi dolgozók boldogulását. ' Az államnak adott kölcsönt majdnem valamennyien kamatostól1 visszakapták. Közel 70 ezer forintot fizetett már vissza államunk a kölcsönadott pénzből az ecsedieknek.' Ügy mondják, nincs is1 olyan család, amelyik ed-' dig ne nyert volna valami-, lyen összeget. Olyan is1 akad, mint Varga Sándor,! aki ötezer forintot nyert! egyszerre. Az ecsedi dolgozó parasztok a népnevelőkkel folytatott beszélgetés után egyre inkább érzik az ál­lam gondoskodását, megbe--' csülését, hiszen a kölcsön­adott pénzt is kamatostól visszakapják. Nagyon sokat fejlődött az simult évben a Mátészalká­hoz alig néhány kilométerre lévő Kocsord is. Már a íözség elején járva észre­veszi az idegen, hogy itt is, mint megyénk számos köz­ségében, nagy utat tett meg a község és dolgozói a fejlődés útján. Erről beszél­nek a népnevelők, ezt hir­detik a községi tanács fa- án kifüggesztett rajzok. De talán menjünk sorba az tt látható rajzokon, s néz­tük meg, mit mondanak szék a község életéről. Szabályos kör, de egyen­lőtlenül elosztva: ez mu­tatja, hogy a felszabadulás slőtt 1.587 hold föld volt gróf Teleky tulajdona, a más színnel bekerített rész ar­ról tanúskodik, hogy a dol­gozó parasztok kezén alig cétezer hold föld volt. A mellette lévő rajz ugyan­olyan kör, de már más el­osztással. Ez hirdeti, hogy a felszabadulás után 495 em- oer lett földtulajdonos. A cépeket nézegetve azt is megtudjuk, hogy 232 család kapott házhelyet, s abból íözel száz már nem áll üre­sen, hanem takaros kis ház oiztosít a családoknak ké­nyelmes otthont. A grófi kastély rajza is itt van, s hány embernek iut erről eszébe az az idő, imikor még közelébe sem mehetett. Ma már több mint 120 beteg embernek idják itt vissza egészségét, s négy orvos fáradhatatla­nul dolgozik, hogy leküzd­jék a tüdőbetegséget, amely szabolcs-Szatmárban a sok nélkülözés és nyomor miatt innyira elterjedt. Kétmillió forintot adott államunk, nogy a volt kastélyt korsze­rűsítsék és ezzel sok ember­nek adják vissza egészsé­gét, hosszabbítják meg az oi-óf A sok színes rajz szemlél­tetően mutatja a község la­kóinak egyre szépülő eleteti Emlékezteti a szemlélőket i a régi 6 rádióval szemben1 ma már 302 házba jut el a rádió hullámhosszán a kul­túra, a szórakozás. Míg a múltban mindössze 135 csa­ládban volt kerékpár, ma 1200 ember közlekedését könnyíti meg az, hogy mód­ja van kerékpárt vásárolnia A 8 ártézi kút, a tűzoltó­szertár, a mozi, a 4 szövet­kezeti bolt több mint 400 ezer forint értékű árukész­letével vájjon nem a ko- csordi dolgozók jobb élet-1 körülményeiről, a község rohamos fejlődéséről tesz-e tanúbizonyságot? De igen,: arról. Éppen úgy, mint a község elején látható vas­úti és közúti hidak, az új tejcsarnok, az épülő két- tantermes iskola. Naponta sok dolgozó meg­nézi ezeket a rajzokat, és; sok boldog, megelégedett arcot látunk itt. Hogyne' lennének boldogok, mikor, nemcsak itt a rajzon, ha-j nem a valóságban is meg-: van az új járda, s nem kell! már esős időben dagaszta-! niuk a sarat, sem nekik,! sem a gyermekeknek, akik-1 kel ma már 12 nevelő fog­lalkozik a multi öttel szem­ben. Kényelmesen tanulhat­nak már a kismagyarok, hi-j szén két tanteremmel bő­vült a régi iskola is. A na­gyobbak közül 14-en kö­zépiskolába, nyolcán egye­temre járnak. A fiatal1 anyák azért boldogok, mert bölcsődében vigyáznak ki­csiny üki'e, ha dolgoznak, a nagyobbacskák pedig a napköziben találnak máso- | dik otthonra. Erről és hasonló dolgok-; r,ól beszélnek a mátészalkai járás népnevelői. Megma-1 gyarázzák: mit köszönhet-j nek a dolgozók pártunk-1 nak, népi államunknak. Mit mondanak a kocsordi képek ? Hogyan változott meg Mérkvállaj'!

Next

/
Thumbnails
Contents