Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-15 / 218. szám
AZ M D P SZABOLCS - SZATMARMECYEI BIZQTTSACANAK LAPJ A A mai számban : Támaszkodjon bátrabban a község dolgozóira a rakamazi pártszervezet (2. oldal) Híradás a mezőgazdasági kiállításról (2. oldal) Kína jogos követelése (3. oldal) Lakatos József választott (3. oldal) Tiszarád (3. oldal) XI. évfolyam, 218, szám ARA 50 PlLLtiK 1954 szeptember 15, szerda FA 1. USI HÍRADÓ A kislctai Rákóczi tsz-ben már zöldéi a rozs A kislétai Rákóczi termelőszövetkezetben befejezték a dohánytörést. Mind a 20 hold termése a pajtában felfűzve színesedik. Most a betakarításban legsürgősebb munkájuk a bur- üonyaásás. Iparkodnak minden betakarítással, hogy a vetés előtt minél hama- abb felszabadítsák a földet. Eddig már 50 holdba ve- ' ettek rozsot, ami már zöldéi is. Szántáskor holdanként 120 kiló szuperfoszfátot, 60 kiló kálisót és 20 kiló pétisót szórtak ki. Szántás után a barázdákat boronával behúzatták, bogy jövőre is könnyen arathassanak. Az őszi munkákban szaktanácsaikkal nagy segítséget nyújtanak a gépállomás szakemberei és a kihelyezett agronómusok. Orosz István Nyírbátor, járási tanács. 3 tiszavasvári Dózsa isz-ben már az új tagolt is szedik a cukorrépái Nálunk, a tiszavasvári Dózsa termelőszövetkezetben nem volt könnyű megbirkózni a növényápolásí munkával. A 75 hold ka- pásnövényekre 16 női és egy férfi munkaerőt tudjunk beállítani. Minden kapásunk megkapta a kétszeri kézi kapát, de nem egy terület volt, ahol háromszor, őt négyszer is kapáltunk. A betakarítási munkála- 1 okból egy tagra ft«00 négyszögöl esik. A kőkeményre száradt cukorrcpaföldböl aDonta cgy-cgy tag 166 ölről szedi ki a répát. Meg kell említenem az asszonyok közül néhányat, akik a jók között is a legjobbak, mint Csóka Józscfné, Czif- rák Istvánná, Béres Fc- rencné és ifjú Pere Ká- rolyné. Szeptember eleje óta azonban valamivel kisebb terület jut a betakarításból egy-egy tagra, mert Cseli János új tag harmadmagával ott dolgozik már közöttünk. Jó dolgos embernek ismertük mindig Cseh Jánost és amikor jelentkezett, azonnal felvettük tagnak közénk. Itt üzenjük a Cseh Jánoshoz hasonló jól dolgozó parasztoknak, hogy bátran jöjjenek közénk, ná- Iknk megtalálják számításukat. NAGY MIKLÓS Tiszavasvári, Dózsa tsz. Jó munkával 7 mázsás átiagoi ériünk el dohányból A múlt esztendőben, amikor bandában dolgoztunk és mondhatom, hogy nagyon rossz volt a munka- fegyelem, 34 holdról 54 mázsa dohányt törtünk. Az idén hat hold sem volt egészen a dohányunk és 41 mázsa lett a termésünk. Ezt a jó termést annak köszönhetjük, hogy egyénekre osztottuk a területet, ahol az asszonyok is kivették részüket a munkából. Az elsők között mentek dolgozni a vezetők^ feleségei, mint a községi tanácselnök s a brigádvezető felesége. így értük el, hogy szeptember 6-ra már befejeztük a dohánytörést és a helyén már ősziárpa van. Az őszi takarmánykeverékünk már messzire zöldéi, augusztus 23-án vetettük. Tudjuk, hogy korán csak úgy kaszálhatunk jövő tavaszon sok zöldtakarmányt, ha korán is vetünk. Megkezdtük a burgonyaszedést is. A beadási kötelezettségünket a szedéssel párhuzamosan teljesítjük. A tejet minden hónapban pontosan beadjuk, az állatbeadásunkat még az első félévben teljesítettük. D. Tóth György. Nyírgelse, Béke Őre tsz. Miskolci Lajos szedi a tarlóba vele!) zöldbabot A napokban a határban jártam és összetalálkoztam Miskolczi Lajos 3 holdas dolgozó paraszttal, aki azt mondta nekem, hogy a földbabot akarja szedni. — Nehezen akartam neki hinni, odavezetett a földjére cs megmutogatta nekem, hogy mit lehet termelni a tarlóban, ha jó erőben van a föld. Egy darab zöldbab, mellette spenót és késői saláta van, 200 ölbe borsót is vetett, amiért, mint késői áruért, ugyancsak szép pénzt kap. Búzából is jó termése volt Miskolczi Lajosnak, 1200 ölön II mázsa és most a tarlójából még legalább olyan értéket levesz. A tojás, baromfi és gabonabc- adását már teljesítette, októberben tudja teljesíteni a hízotísertésbcadását is, az adófizetéssel is előre van. Miskolczi Lajos példát mutat úgy a termelésben, mint a kötelezettségek teljesítésében a falu dolgozóinak. Tóth Zsigmond vb. titkár, Gyűrtelek. Megyénk legjobb építőipari dolgoséi Az Építőipari Dolgozók Szakszervezete szeptember 10-én értékelte a megye építőipari dolgozóinak versenyét, mely szerint a kőművesek versenyében első: Palló János brigádja 234 százalék (Tiszalöki Erőműépítkezés), második: Novak János brigádja 205 százalék (Tiszalöki Erőmű-építkezés), harmadik: Vitái Mihály brigádja 201 százalék (Tatarozó Vállalat). — A kubikosok versenyében első: Tánrzos Ferenc brigádja Killer Sándor sztahanovista esztergályos 689 százalékét teljesít /v tiszavasvári határban épülő beeresztő zsilipnél dolgozik Ritter Sándor sztahanovista esztergályos. — Nemrég még csak 140—160 | százalék között teljesített. Most különböző méretű porvédők esztergályozásá- val bízták meg. Máskor is csinált már ilyen munkát Ritter Sándor. Gondolkozott rajta, hogyan lehetne kevesebb munkával többet, hamarabb elkészíteni a munkalapon szereplő megrendelést. Addig okoskodott, kísérletezett, míg rájött, hogy a munkát fémnyomással is el lehet készíteni. Elkészítette az újítást, aztán a 129 órát kitevő 168 db. porvédőt 20 óra alatt készítette el. Átlag 680 százalékot teljesített. Húsz óra alatt 504 forintot keresett. Félmillió forint megtakarítás keletnémet munkamódszerrel A 6-os számú Mélyépítő Vállalatnak többek között Debrecenben is van munkahelye. A vasút mellett építik a hűtőtornyot. Kclct-Németországból átvett tapasztalatcsere alapján, állványok nélkül, csúszózsaluzással építik a vasbetontornyot. 120 köbméter zsalu- anyugot és 250 köbméter állványanyagot takarítottak meg a tapasztalatcsereként átvett módszerrel. Hónapok helyett hetek alatt készítik el a 31 méter magas és 20 méter átmérőjű vasbeton hűtőtornyot. Az építkezési költséget félmillió forinttal csökkentik. A megtakarításokban és a jó munkában kitűnnek: Harsányi László és Kuszkó Sándor mérnökök, Ármós és Balogh munkavezetők, Hajós, Tarján és Bcrhardt ácsbrigádok, valamint Pataki, Kutasi és Enyedi segédmunkások brigádjai. 191 százalék (Tiszalöki Erömü-építkezés), második: Pásti Sándor brigádja 169 százalék (Betonútépítő V.), harmadik: Farkas Pál brigádja 168 százalék (Betonútépítő V.). A segédmunkások versenyében első: Sipos János brigádja 203 százalék (Tiszalöki Erőmű), második: Széles János brigádja 168 százalék (61/2. Építőipari V.), harmadik: Gulyán György brigádja 189 százalék (61/2. Építőipari V.). Egy szabad szombat a 61/2. Építőipari Vállalatnál Az egész ország népe megmozdult, hogy enyhítse az árvízkárosultak bajait, bánatait. Pénzzel, élelemmel, munkafelajánlással járulnak hozzá a bajok csökkentéséhez. A 61/2. Építőipari Vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói felajánlották, hogy szeptember 11-én — a szabad szombaton — egész nap dolgoznak az Irodaház homlokzati munkálatain és az ezért járó bárt az árvízkárosultaknak adják. A reggeli órákban mozgalmas kép tárult az Irodaház előtt haladó járó-kelők szeme elé. — Szalontai György, Kovács Zoltán és Meggyesi Sándor friss lendülettel dobálták az Irodaház előtt lévő kőport a stráfkocsira. Arcukon csurgóit az izzadtság. Bíztatták egymást, hogy: „gyerünk, fiúk!“ — Faragq Béla sztahanovista kőműves és Tóth István művezető —i aki Kisvárdáról jött — csinálták a párkányt. Kürnef László építéstechnikus állította üzembe a habarcsszivattyút. Kezdődhetett á gépi vakolás. Máyer Mihály művezető kezében volt a szórópisztoly, mely széles sugarakban lövelte a falra á finom habarcsot. Volt dolguk a malterhordó lányoknak is, mert a gép hamar eltüntette a beadagolt habarcsot. Katona Károly és társai a műkőtáblák elhelyezésére elővésték a falat. Csattogott a kalapács, porzott a vakolat a kemény ütések nyomán. A napi munka után jóleső érzéssel, jókedvvel mentek haza. Képünkön a nyíregyházi Irodaház látható, melynek utcai főhomlokzatát már vakolják. VIRÁNYOSI ÜNNEP Nem. viindennapi jelenetnek lehettünk tanúi vasárnap délután megyénk egyik kis tanyáján, Virányoson. Felavatták a tanya kultúr- há^at. Néhány esztendővel ezelőtt álomként is lehetetlennek tűnt a gondolat, hogy ezek az ezer gúzzsal megkötözött emberek végre magukénak mondhatnak valamit. Magukénak mondhatják a földet 1945 óta, magukénak mondhatják az országot, minden szépségével és gondjával, és magukénak mondhatják ennek az országnak kultúráját, amelynek eddig is forrásai voltak, amelyből azonban olyan gyakran kifelejtették a „hozzáértő leült úrpolitikusok.“ Nem hitte, nem akarta hinni a tanya lakossága ma sem, hogy a kiküldőit 240 szék valóban az övé, az ő kultúrházát teszi kényelmesebbé. Szívet melegítő gondolat volt az már magában is, hogy egy grófi kastély rommá lett falaiból 10 esztendő múlva az új élet, az új kultúra otthona lett; 750 virányost magyar paraszt- ember, asszony és gyerek második otthona. Mert mozdulataikban az van benne már most is: otthonná fogadják a falakat, otthonná simogatják a berendezést. Csak egy pillanatképet ennek igazolásául. A délutáni rövid avatóműsor után a zsúfolásig megtöltött teremből tökéletes rendben, példás fegyelemmel távoztak el a hallgatók, és ami különösen nagyszerű volt: a székek katonás rendben sorakoztak továbbra is a teremben. Nem kellett itt rendezőségről gondoskodni, a legnagyobb fegyelmező erő rendezte össze a felszerelést: a belső fegyelmezettség. Úgy érezzük, hogy nagyon sokat lehetne cs kellene tanulnia minden szabolcsi kultúrotthon látogatóinak ebből a mostani virányost példából. Az is jó érzéssel töltött el bennünket, hogy az épület tető alá hozatala csaknem állami támogatás nélkül, a tanya parasztságának összefogásából született meg. Egy kicsit Vörösmarty színházépítő iparosára gondoltunk, s arra, hogy mennyi naagyszerű erő feszült ebben a népben évszázadokon át, csak rajta kell lennünk, hogy a mélyen buzgó erőket a legnemesebb célok érdekében aknázzuk ki. A műsor? Maguk adták. A tanya. Először adtak műsort itt a fiatalok, ragyogott az arcokon a lelkesedés. Valami nagy dolog történt itt. A virányosi legények és leányok nem is lekicsinylcndő eredménnyel színpadra állottak és előadták Molierc „Fösvény“-ét. Csak tovább fiatalok és öregek! Csiszoljátok a szép magyar szót a színpadon és beszélgetés közben, oldódjanak meg a munkában megcsontosodott derekak a szép mozdulatokban, a színpad gyönyörű világában és a valóságban egyaránt. Lehet-e szebb pedagógus-feladat, mint ezeket az erőket összefogni és kibontani — még akkor is, ha csak petróleumlámpa ragyog a fejek fölött? Majd ragyog még itt villanyfény, mint ahogyan idevándorolt 150 kötettel a Megyei Könyvtár is, hogy a villanyfénynél is hamarabb a tudás és a szépség ragyogását villantsa fel először a lelkekben. Rajta tehát virányosi magyarok: mutassátok meg, hogy nem méltatlanul kaptátok ezt a kultúrotthont, hogy valóban otthonotok lesz és meg tudjátok tölteni kultúrával, szívvel és szeretettel. S, B. VfJAq, nrő-letánaJ. tqyei ülj elek !
