Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-12 / 216. szám

AI e P LAP 1954 sasptember 12, vasárnap, As elmélet napi kérdései A lenini hármas Jelszó alkalmazása termelőszövetkezeteink megszilárdításában Pártunk parasztpolitikájá­rlak alapja a szocializmus építése idején a lenini hár­mas jelszó. Csak e jelszó helyes alkalmazásával épít­hetjük sikeresen falun a szocializmust. Minden, e jel­szó alkalmazásában elköve­tett hiba súlyos károkat okoz a pártnak, a munkás- osztálynak, a dolgozó pa­rasztságnak, s ugyanakkor államunk legfőbb elvének, a munkások és a dolgozó pa­rasztok szövetségének. Most különösen figyelmeztetnünk kell erre,' annál is inkább, mert ezen a területen hibák tapasztalhatók megyénk­ben. Egyes vezetők, terme­lőszövetkezeti elnökök, párt­titkárok a napi munka köz­ben elfeledkeznek a lenini hármas jelszó helyes alkal­mazásáról. De nem utolsó­sorban elfeledkeznek arról a hatalmas fejlődésről, amely a tíz esztendő folya­mán megyénk gazdasági és társadalmi életében végbe­ment. Bár tudják, érzik, de nem veszik figyelembe azt, hogy tíz év alatt döntő vál­tozásokon ment keresztül dolgozó parasztságunk, hogy megszűnt a régi értelemben vett szegényparaszt, hogy nem lehet beszélni nincste­len parasztról, hogy hatal­mas mértékben megnőtt a középparasztok számaránya és a kúlákság egyre kisebb területre szorul. És sokan, a dolgozó parasztok jólété­nek legfőbb bázisáról, a fej­lődő, egyre erősödő terme­lőszövetkezetekről feledkez­nek meg. Ha pártbizottsá­gaink, tanácsaink és terme­lőszövetkezeteink vezetői' e fontos tényezőket figyelmen kívül hagyják, ha nem ve-, szik figyelembe a tíz év fejlődésének eredményeit, súlyos hibákat követnek él a párt parasztpölitikájának alapja, a lenini hármas jel­szó ellen. Márpedig sokan e fejlődést figyelmenkívül hagyják, hibákat követnek el, melyeknek káros követ­kezményei vannak. Mert mit jelent a lenini hármas jel­szó? A lenini hármas jelszó helyes alkalmazása azt je­lenti, hogy figyelembevéve hazánk fejlődését, e jelszót egységesen, széttéphetétle- nül, a fejlődésnek megfele­lően alkalmazzuk. Ügy kell támaszkodnunk a termelő-, szövetkezeti és szegénypa­rasztságra, hogy közben ál­landóan erősítsük szövetsé­günket a középparasztság­gal, de ugyanekkor egy pil­lanatra sem feledkezhetünk meg a dolgozó parasztság ellensége, a kúlákság elleni harcról. Ha e jelszó vala­mely eleméről elfeledke­zünk, elhanyagoljuk, ez sú­lyos politikai következmé­nyekkel járhat. Egyes termelőszövetke­zet vezetői- úgy értelmezik az egyénileg dolgozó sze­gényparasztokra való tá­maszkodást, hogy lezárják előttük a termelőszö.vetke zet kapuját, vagy egysze rűen megszabják azt, hogy hány egyénileg dolgozó pa rasztot hajlandók felvenni a szövetkezetbe. Nemrégi­ben a mándi ,,Üj Élet“ tér melőszövetkezetbe 8 egyé nileg dolgozó paraszt kérte felvételét. Nem vették fel. Hasonlóan jártak el a nyír­tass! „Szabad Nép“-be je­lentkező egyénileg dolgozó parasztokkal is. A tiszadobi „Táncsics“ termelőszövetke­zet elnöke pedig egyszerűen kijelenti, hogy 30 egyénileg dolgozó parasztot hajlandók felvenni, de többet nem. Milyen következményekkel járhat ez a helytelen állás­pont? Az ilyen álláspont sú­lyos károkat okoz a párt­nak, a dolgozó parasztság­nak, a munkás-paraszt szö­vetségnek. Míg ezelőtt két évvel a termelőszövetkezetek túl­zott ütemű fejlesztése, az önkéntesség elvének meg­sértése, az önkényeskedés akadályozta a termelőszö­vetkezetek erősödését és kezdte lazítani a munkás­paraszt szövetséget, most viszont a pártszervezetek, a tanácsok és termelőszövet­kezetek vezetőinek elzárkó- zottsága az egyénileg dolgo­zó parasztoktól, az a szek- tahangulat, hogy „nem ve­szünk fel egyelőre egyénileg dolgozó parasztokat a ter­melőszövetkezetbe“ kezdi gátolni megyénk termelő­szövetkezeteinek további megerősödését és károsan hat a munkás-paraszt szö­vetség további megszilár­dítására. Egyesek megfeledkeznek arról is, hogy a középpa­raszt ingadozik, Hol szilár­díthatja-meg helyzetét, ki biztosíthat neki jobb, bol­dogabb, kulturáltabb életet, ha nem a termelőszövetke­zet? Meg kell mondanunk, hogy ezzel az ingadozással sok vezető nem számolt. A termelőszövetkezet lehet és kell is, hogy legyen az a biztos bázis, ahol az egyé­nileg dolgozó paraszt a kö­zös munka alapján a párt- szervezet nevelő, felvilágo­sító munkája eredménye­képpen jól érezheti ipagát és megszilárdíthatja helyze­tét. így még biztosabban számíthatunk arra, hogy a termelőszövetkezet a továb­biakban erősödni fog és hozzájárul a termelőszövet­kezeti parasztság jóléte emeléséhez. A középparaszt­tal kötött szövetség ak­kor lesz a legszilárdabb, ha belép a termelőszövetkezet­be. Ez olyan, szilárd bázist és egyben támaszt jelent pártunk és termelőszövet­kezeteink' számára, mely ál­tal erősödik a munkások és a dolgozó parasztok szövet­sége és erősebb lesz a ter­melőszövetkezet. Megyénk termelőszövetkezeti vezetői­nek egyrésze ezen a téren is súlyos, hibákat követ. el. So­kan vélekednek úgy, mint a tiszavasvári „Petőfi“ tsz. párttitkára: „ha elmenték, majd visszajönnek. Hadd restelkedjenek még“. Raba tin József és Gönczi Gyula dolgozó parasztok, akik a múlt évben kiléptek a szö­vetkezetből, most úgy szá­mítanak, hogy visszalépnek. Gönczi Gyula- -sógorának Szukács Andrásnak, aki a termelőszövetkezet tagja, már beszélt is erről. Azok a termelőszövetkezeti veze­tők, akik így akarják lec­kéztetni a visszalépni szán­dékozó dolgozó parasztokat, helytelenül cselekszenek és súlyos hibákat követnek el a termelőszövetkezetek to­vábbi megszilárdítása rová­sára, ha elzárják előttük termelőszövetkezét kapuját. Nem kevésbé hibás az a helytelen nézet, amely manapság falun tapasztal­ható. „Egy év óta mintha megszűnt volna az osztály harc“ — így vélekednek Ti- szadobon, Tiszavasváriban és megyénk számos közsé­gében. Ez a helytelen állás­pont megnyugvást okoz. el­vonja a figyelmet az ellen­ség aknamunkájáról és igen súlyos következményeket hozhat. Ha az éberségre szükség volt valaha, most méginkább résen kell lenni. Ezt bizonyítja a beregsurá- nyi „Dózsa“ termelőszövet­kezet-esete is, ahol egy 17 éves fiú felgyújtotta a ter­melőszövetkezet szalmakaz- lát.>jÉKzel több, mint 15.000 fogúit kárt okozott a terme­lőszövetkezet tagságának, fí^ft^nvaló, hogy az ilyen aljáS'tevékenységek mögött az ellenség, a kulák keze keresendő. Nem támaszkodunk a sze­gényparasztságra akkor, amikor a termelőszövetke­zetek elzárják a belépés útját az egyénileg dolgozó kisparasztok előtt. Ugyan­akkor nem szilárdítja, ha­nem lazítja a középparaszt­sággal való szövetségünket, ha termelőszövetkezeteink szinte leckéztetni kívánják a középparasztokat azzal, hogy hadd restelkedjenek még egy-két évig, mint egyéni gazdák. Egyben nem támaszkodhatunk szilárdan termelőszövetkezeti é s szegényparasztságra és nem köthetünk szilárd, tartós szövetséget a középparaszt­sággal, ha szemet hunyunk az ellenség, a kulákok aljas tevékenysége felett, ha nem harcolunk napról napra el­lenük, ha nem leplezzük le nyíltan aljas tevékenységü­ket a dolgozó parasztok előtt. Államunk minden esz­közzel gondoskodik arról; hogy az egyénileg dolgozó parasztság jóléte, életszín­vonala állandóan emelked­jen. Ezt bizonyítja vala­mennyi intézkedés, kedvez­mény, melyeket a kormány napjainkig nyújt és ezután is nyújtani fog számukra. Még fokozottabban gondos­kodik pártunk és -államunk termelőszövetkezeteink szi­lárdításáról, fejlesztéséről, arról, hogy a termelőszövet­kezeti parasztok a kapott lehetőségeket megfelelően gyümölcsöztetni tudják. — Természetes az is, hogy szá­mos egyénileg dolgozó pa­raszt számára válik kívána­tossá a nagyobb kenyeret, a boldogabb, műveltebb életet biztosító szövetkezeti út. Se­gítenünk kell ezt az elhatá­rozást, ezt a lépést. Nem kö­zömbös az egyéni dolgozó paraszt belépése termelő- szövetkezeteinkbe azért sem, mert csak így tudjuk légin kább kivonni a kúlákság be­folyása alól. Csak így tudjuk legjobban elszigetelni és mind kisebb területre szorí­tani a falu vérszopóját, a kulákságot. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyénileg dolgozó paraszto­kat a kulákok ne tudják a termelőszövetkezetekkel szembeállítani. Azzal vi­szont, hogy egyes vezetők megyénkben nem akarják felvenni a termelőszövetke­zetbe a dolgozó parasztokat, akarva, akaratlanul az el­lenség malmára hajtják a vizet. A jól gazdálkodó termelő-, szövetkezetek valósággal vonzzák az egyénileg dolgo­zó parasztokat. Pártunk a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladatává tet- téjyti.ogy a termelőszövetke- iZet|Cjf^‘gok jövedelmét emel- j^ 4z átlagos középparasz- íólt.. ’ jövedelme fölé.. — Ez ajjgázdasági év is mutatja, hogy .termelőszövetkezeteink áltálában jobb eredménye­ket értek el, mint az egyé­niek. íme néhány példa a sok közül: A tiszavasvári „Kossuth“ tsz. átlagtermése őszibúzá­ból 960 kiló, ősziárpából 1130 kiló, tavaszárpából 910 kiló; Tiszavasvári község egyénileg dolgozó paraszt­jainak átlagtermése: őszi­búzából 550 kiló, ősziárpá­ból 750 kiló, tavaszárpából 500 kiló. Hasonló eredményeket kapunk, ha ugyanezen köz­ség többi termelőszövetke­zetében a Dózsában, a Pető­fiben, vagy . az Új Életben elért eredményekkel hason­lítjuk össze az egyéniek ál­tal elért terméseredménye­ket. A mérleg a termelő- szövetkezetek javára billen. Nem lehet titok az, hogy ifj. Cselt János dolgozó paraszt azért kérte felvételét a Dó­zsa termelőszövetkezetbe, mert tudomást szerzett ar­ról, hogy a termelőszövetke­zet tagjai milyen jövede­lemre számítanak: - Bodon Ferenc, a „Dózsa“’ kocsisa 610 munkaegységére -30 má­zsa terményt 10.000 forint GAZDA KALENDARIUM Készüljünk fel a silózásra rt és .; J«alább kész^an”3 vár. Nemsokára megkezdődik i a kukorieatörés, a hónap második felében több he­lyen csépelik majd a napra­forgót is. A korai másodve­tésű csalamádét és a szu­ltáni füvet is lehet vágni rövidesen. A kukoricaszár és a napraforgótányér akkor ad értékes silótölteléket, ha törés, illetve cséplés után azonnal besilózzuk. Fel kell hát sürgősen készülni a si­lózásra. Töltés előtt a silógödrö­ket ki kell tisztítani és a falakat le kell meszelni. A silógödör környékéről a ré­gi takarmánymaradékot és minden hulladékot el kell távolítani, nehogy a silóba kerüljön. A silózást gyorsan kell végezni. Ügy kell megszer­vezni a munkát, hogyha megoldható, ejjel is menjen a silózás. Míg egy gödröt meg néni töltenek, addig ne hagyjamak fel vele. Már most egyezzenek meg a ter­melőszövetkezetek a gépál­lomásokkal, hogy mikor, melyik napod kapják meg a silótöltőt és> a fogatokat, valamint a szükséges gya­logmunkát is ehhez szervez­zék. Nehogy előforduljon aí az eset, mint iwni a múlt őszön több heljien megtör­tént, hogy heteidig ott állt a takarmány összehordva és vagy silótöltő, '«agy ember nem volt hozzá. De az, is megtörtént többször, hogy ott volt a töltőgél», de nem volt iga a takarmány hordás­hoz. A jóminőségtü silóké­szítés legtöbbször a( jó szer­vezésen múlik. Burgonyavetőgumó szedése Az eredménye^azon­ban még ennél is: jebtek.le- hetnének. Ezt megaraősítette a. „Petőfi“ tsz. pái-ttitkára is, aki egyben a termelőszö­vetkezet agronómusn. A szö­vetkezet 45 hold- ndöhány- földjéről holdankéiitsHega- lább egy mázsáv.all többet takaríthatnának Jsép’ba a tsz. elegendő munkaerővel rendelkezne. 60 holdas cu­korrépaföldjükről pedig ugyanezen okok miatt 10 mázsával kevesebbet tud­nak betakarítani. Míg a múltban nagymér­tékben az volt a hiba, hogy sok helyen megszegték az önkéntesség elvét, most az a hiba mutatkozik, hogy sok termelőszövetkezetben bi­zalmatlanul fogadják a be­lépni szándékozókat. Ez az utóbbi hiba a bizalmatlan­ság, az elzárkózottság az egyéniekkel szemben ugyan­olyan veszélyes és ez is a munkás-paraszt szövetség gyengítésére vezetne, ha to­vább tűrnénk. Tehát terme­lőszövetkezeteinknek napról napra ápolni kell az egyéni­leg dolgozó parasztokkal a jó viszonyt. E jó viszony legfelső fokon abban fog megnyilvánulni, gyümöl­csözni, ha a termelőszövet­kezetek kinyitják- kapu­kat a becsületesgjílplgozó parasztok előtt; Sok termelőszövetkezeti, párt-, vagy tanácsvezétő at­tól fél, hogyha az egyénileg dolgozó parasztok etőtt' ki­nyitják a termelőszövetke­zet kapuit, hibát „áeövetnek el és hogy ez előresialadást jelent a párt politikájától. Meg kell mondanuaK vilá­gosan, hogy az okozna;4páro- kat, ha elzárnánk 'kz utat azok előtt a dolgozó parasz­tok előtt, akik meggyőző­désből lépnek erre az útra. Aki lemond erről az útról, a termelőszövetkezetek erő­sítéséről, fejlesztéséről, lé­nyegében a szocializmus építéséről mond le falun. A párt nem engedhet semmi­féle olyan nézetnek, gya­korlatnak, mely lemond a termelőszövetkezetek meg­szilárdításáról, a munkás­paraszt szövetség további erősítéséről. A szocializmus építésének falun a termelő- szövetkezet az egyetlen he­lyes útja, mely egyben a munkás-paraszt szövetség további erősítésének az út­ja is. Megyénk termelőszö­vetkezeti vezetői, pártszer­vezeteink és tanácsaink ve­zetői haladéktalanul dönt­sék le a válaszfalat — ahol még megvan — terme­Egyre több azoknak a ter­melőknek a száma, akik ta­vasztól kezdve figyelik a burgonyatáblájuk fejlődé­sét és már virágzáskor ki­jelölték a legszebb töveket vetőgumónak. Ezeknek a termelőknek könnyű dolguk lesz most a szedésnél, a ki­jelölt tövekből megszedik a jövőévi vetőgumót. Még most is jobban jár az a gaz­da, aki végigjárja szedés előtt a burgonyaföldjét és a legegészségesebb töveket most jelöli ki, ha eddig nem tette, mint az, aki a kupac­ból válogat majd vetőgu­mót. A kupacból válogatás­nál már csak nagyság szer rint tudjuk különválogatni a gumókat. Sok beteg tő alatt tyúktojásnagyságúra nőtt éppen a gumó, amikor elszáradt a szára, vagyis a gumó fejlődése megállt. Az ilyen beteg tövek termése kupacból történő válogatás­nál egytől-egyig mind vető­gumó lesz, mert a nagysá­guk megfelel és csodálkozik a termelő, hogy évről-évre irohamosan romlik a burgo­nyája. Csak a vetőgumők biztosítása után kezdjék meg a termelők az általá­nos szedést. Dicsőség — szégyen... Községi tanácsunk kapujánál két tábla látható: az egyik piros, a másik fekete. A piros tábla a dicsőség táblája: Varga Istvánná, Hegedűs Gyula, özvegy Ballai Já- nosné dolgozó parasztok^ dicsőség illet Titeket, mert felsorakoztatok azok mögé, akik egész évre- 100 száza­lékban eleget tettek 'beadási kötelezettségeiknek. — Büszke vagyok Rátok, mert erősítettétek községünk becsületét és jól szolgáljatok a béke ügyét, A fekete tábla a szegyen táblája: Sipos Béláné, Dagonya József, Regőczi Béla, szé­gyen illet Titeket, mert .mindennel el vagytok marad­va. Pótoljátok mielőbb mulasztástokat, hogy ezáltal is mielőbb befejezhessük a napköziotthont, amelynek falai már felépültek. HOVÄN JÓZSEF FAL, Kisvárda. lőszövetkezeti és az egyéni-1 kezetek fölényben vannak leg dolgozó paraszt között. I az egyénileg dolgozó parasz- Jó, baráti viszonyt kell te-|tQk felett. Igen nagy biba remteni az egyénileg dolgo­zó parasztokkal úgy is, hogy felvegyék a termelőszövet­kezet tagjának. A határvo­nalat az egész dolgozó pa-, rasztság és a dolgozó pa­rasztság ellensége, a kulák- ság között kell megvonni. Ügy politikailag, mint gaz­daságilag el kell szigetelni a kulákságot a dolgozó pa­rasztságtól és nem szabad engedni, hogy éket verjen az egyénileg dolgozó parasz­tok és a termelőszövetkeze­tek közé. A termelőszövetkezetek minden oldalú megszilárdí­tását még nagyobb jelentő­ségűvé teszi az, hogy az egyénileg dolgozó paraszt­ság fejlődésünk jelenlegi szakaszában komoly ver­senytársává vált termelő- szövetkezeteinknek. A Ver­seny eredménye megmutat­kozik abban is, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei­ben egyre gyarapodik az új belépők száma. — Ez bizonyítja azt, hogy a jól dolgozó termelőszövet­vcxlna az, ha termelőszövet­kezeteink nem számolnának ezzel a versennyel. Ebben 'a versenyben, ha valöbán fel­használják a nagyüzemi gazdálkodással-járó előnyö­ket, vha nem követnek ' el hibái tat a párt parasztpoli- tikájaA ellen, szükségszerűen nekik \ kell győzniök. A ter­melőszövetkezetekkel járó előnyöik, mint a tények : is igazoljak, kedvezően érezte­tik hatosukat. A nagyüzem előnyei, \a jobb munkafelté­telek, a Joőség, nagyobb ké­nyelem, 'több kultúra, ezek a termelőszövetkezeti gaz­dálkodásnak azon" vpriasai, amelyek 1 lépesek átformálni az egyénileg gazdálkodó dolgozó par asztok gondolkö- dását és bebizonyítani szá­mukra, hogy a termelőszö­vetkezetekbe való belépés a boldogabb életet jelenti szá­mukra. Csáki így alkalmaz­hatjuk helyeden fejlődésünk viszonyainak megfele­lően a lenini \hármas , jel­szót, mely al munkás-pa­raszt szövetség további megszilárdításig eredmé­nyezi. FARKAS&KÄLMÄN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents