Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-07 / 211. szám
.-Ju NÉPLAP 195í Ne késlekedjünk az adófizetéssel Mindössze egy év telt el a kormányprogramra elhangzása óta. Mezőgazdaságunk a fellendülés útján van. Ezzel egyidejűleg természetszerűen dolgozó parasztságunk gazdaságilag tovább erősödött, életszínvonala nagyban emelkedett. Parasztságunk életszínvonalának és gazdasági helyzetének megerősödését igen sok tényező keresztül lemérhetjük. Csak néhányat említsünk meg ezen tényezők közül: A termelőszövetkezetek zárszámadásai az elmúlt évinél is sokkal kedvezőbbeknek Ígérkeznek, parasztságunk az elmúlt évinél is több terményt, több állatot ritt szabadpiacra, a kereskedelem statisztikai adatai nyomán megállapíthatjuk, hogy nagymértékben megnőtt a parasztság vásárlókészsége, a választékkal szemben támasztott igénye, s ezzel egyidejűleg kulturális igénye is jelentősen emelkedett. Igen hosszú utat kell beutazni ahhoz, hogy elvétve olyan községet találjunk, ahol házépítkezés ne folyna. Hosszú volna felsorolni mindazokat a tényeket, melyek a parasztság élet- színvonalának emelkedését mutatják. Ugyanakkor parasztságunk igen sok esetben nem ismerte még fel az állammal szembeni kötelezettség teljesítésének nagy jelentőségét. Nem ismerte fel azt, hogy kötelezettségteljesítésén keresztül saját jólétének alapjait rakja le, életszínvonalának további emelkedését biztosítja. A béke megvédését szolgálja. A szocialista államban a lakosság által befizetett adó az egész társadalom jobblétét szolgálja, szociális és kulturális célok megvalósítására van fordítva. Megyénk harmadik negyedévi adóbevételi tervét augusztus 22-i állapot szerint 49 százalékra teljesítette. A lemaradás 14 százalék. A tervnek szeptember hónapra eső részén felül szeptember hónapban még a 14 százalékos lemaradást is pótolni kell ahhoz, hogy a negyedév végére a tervet 100 százalékra teljesítsük. A járási pénzügyi osztályokra igen komoly feladat hárul ezzel kapcsolatosan. A bevételi tervek reálisak, tehát a lemaradásnak semmi objektív oka nincs. Az eddigi lemaradás oka abban áll, hogy s járási pénzügyi osztályok munkájukat nem szervezték meg kellően, hiányos volt a felvilágosító munka, a pénzügyi bizottságokat sem mozgósították megfelelően, de főleg az adóügyi megbízottak munkáinak ellenőrzésénél voltak súlyos hibák. Komoly hiba volt az is, a járási pénzügyi osztályok nem léptek fel a törvény által előírt eszközökkel a notórius nemfizetőkkel szemben. Általában, de különösen azokban a járásokban, ahol a lemaradás nagyobbmérvű, az a feladat, hogy az elkövetkező hetekben a pénzügyi dolgozók jó munka- szervezéssel, szilárd munkafegyelemmel, jó ellenőrző munkával mindent tegyenek meg a bevételi terv teljesítéséért. A járási végrehajtó bizottságok a pénzügyi osztályt mindenben támogassák. Adófizető parasztságunk komoly összegű költséget takarít meg úgy népi államunk, mint sajátmaga részére, ha minden törvényes eljárás bevárása nélkül haladéktalanul eleget tesz népi államunkkal szembeni kötelezettségének. DARÖCZI MIKLÓS. A mátészalkai járásban irágyabebordási versenyben gazdagítják a talaj tápanyagát A mátészalkai járás vala- \ mennyi községében élénk trágyahordási verseny alakult ki. A szövetkezetek és az egyéniek már eddig 6790 holdra mintegy 14 ezer vagon trágyát szállítottak. A kocsordi és ököritófülpösi dolgozó parasztok párosversenyében mutatkozik a legszebb eredmény. Kcrs''-'v~ : I kalákában szervezték meg ■ a trágyahordást, egy hét; alatt 140 vagonnal hordtak j a földekre. Ebben a község-j ben eddig 950 holdat tró-j gyáztak meg, s még e héten 1500 holdat készítenek! elő a bő terméshez. így megelőzték az ököritőf ülőket. Hogyan szerveztük meg a baktalórántháxi járásban a tanácstörvény vitát ? A helyi tanácsok a legmagasabb helyi államhatalmi szervek. Éppen ezért járásunkban nem közömbös, hogy kik lesznek tanácstagok. kik fogják és hogyan fogják képviselni a dolgozókat, hogyan fognak részt- venni a jövő építésében. — Éppen ezért fontos, hogy minden dolgozó ismerje a tanácstörvény-tervezetet, hozzájáruljon jó kezdeményezésével a tervezet esetleges kiegészítéséhez, módosításához. Elhatároztuk a közösség érdekében, hogy mi, a járási tanácsunk vezetői és dolgozói szorgalmasan és lendületesen részt- veszünk kisgyűlések tartásában és vitavezetésében. A járási tanácson komolyan tanulmányoztuk a törvénytervezetet, vitákat rendeztünk a hivatalban a munkatársakkal, majd a járási pártbizottság segítségével dolgozóink megkezdték a kisgyűlések tartását. Eddig a járás területén 115 kisgyűlést tartottunk, ahol a dolgozók széles tömegével ismertettük és vitattuk meg a tanácstörvény-tervezetet. Ófehéftón, az egyik kisgyű- lés vezetője: Kormány István. az egyik este 8 órakor kezdte meg a kisgyűlést, a vitát és még fél 11-kor is folyt a beszéd, ami azt igazolja, hogy dolgozóinkat igen érdekli a tanácstörvény-tervezet. Simon József ramocsaházi lakos a kiadott tanácstörvény-tervezettel teljesen egyetért, azonban javasolná, hogy amennyiben a tervezet törvényerőre emelkedik, annak végrehajtására a felsőbb szervek nagyobb gondot fordítsanak, hogy a tanácsok alkalmazottainak ne legyen alkalmuk a dolgozó nép rovására törvény- sértéseket elkövetni. Vakály György, ugyancsak ramocsaházi lakos, hozzászólásában kifejtette, hogy az új tanácsokban egyszer és mindenkorra szűnjön meg a kiskirálykodás és engedjék mindenütt élni a jogaikkal a dolgozó népet, Vincze Bernát vajai hozzászóló azt javasolta, hogy a tanácstagok beszámoló- jukban az összes végzett munkájukról adjanak számot az őt megválasztóinak. Máté András (Baktaló- rántháza) javasolta: „Szükséges lenne, ha a tanácstörvény-tervezet V. fejezet 25. §. 3. bekezdése kimondaná, hogy tanácstaggá csak az választható, aki az általános iskola VI. osztályát elvégezte, mert így feltételezhető, hogy kerületében a beszámolókon felmerült panaszokat, javaslatokat, problémákat írásban is tudná rögzíteni, a sajtót tudná magyarázni és ismertetni a hozott határozatokat. Javasolta továbbá, hogy tanácselnökké csak az legyen választható, akinek legalább megvan az ált. isk. VIII. osztálya. Elnökké választása után pedig 5 hónapos bentlakásos államigazgatási tanfolyamon venne részt. A leiratokból kitűnik, hogy milyen sok probléma vetődik fel egy-egy kisgyű- lésen, és milyen jó és hasznos a kisgyűlések tartása. Tanácsunk dolgozói minden javaslatot feljegyeznek és továbbítják az illetékeseknek, hogy elősegítsék a minél tökéletesebb törvény megteremtését. Míg a járási tanács dolgozói a községekben tartanak vitakisgyűléseket, addig a járási tanács vezetői az állami gazdaságokat, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket keresik fel, és ott folytatnak vitákat. Hisszük, hogy munkánknak meglesz a gyümölcse és mi is hozzájárulunk felvilágosító munkánkkal a tanácstörvény jó megalkotásához. ALBERT ANTAL, a baktalórántházi járás tanulmányi felügyelője A kukoricabeadásról A begyűjtési minisztérium szabályozta a kukoricabeadást. Ez utasítás szerint a termelők kérésére az ez- évi kukoricabeadást tavalyi termésű kukoricával is le- ; hét teljesíteni. Azonban a tavalyi termésű kukorica víztartalma sokkal alacsonyabb, mint a májusi, ezért a tavalyi kukoricát öt százalékos súlytöbblettel veszik át szeptember 30-ig. Ez azt jelenti, hogy 100 kiló tavalyi termésű kukoricával szeptember 30-ig 105 kiló i májusi szárazságú kukoricában előírt kötelezettséget lehettél jesíteni. I Mezőgazdasági szakboltokat nyitnak a földművesszövetkezetek a falu jobb áruellátásáért A SzöVOSz. harmadik országos küldöttgyűlése új feladatokat tűzött a földművesszövetkezeti mozgalom elé a jobb áruellátás biztosítására, a jelenlegi bolthálózat kibővítésére. A megnövekedett vásárlóerőt a meglévő bolthálózat nem tudta kielégíteni, ezért ezév első felében 9 fiókboltot és 17 piaci elárusítóhelyet létesítettünk. Vásárosnamény- ban megnyitottuk az ország legszebb földművesszövetkezeti áruházát és ugyanitt építjük a megye legszebb földművesszövetkezeti vendéglőjét. Demecserben országosan elismert szép kerthelyiséget nyitottunk. A harmadik negyedév folyamán újabb 80 fiók- és háziboltot létesítünk. Ezekkel a boltokkal különösen a tanyai lakosság áruellátásának megjavítását kívánjuk elősegíteni. Sok fárasztó úttól kíméljük meg a jövőben a dolgozó parasztokat. A III. negyedévben 8 mező- gazdasági szakboltot fogunk nyitni, melyből eddig Nyírbátorban már meg is nyílt egy, a másik pedig a közeljövőben Nagykállóban nyílik meg. Megyénk földművesszövetkezeteinek közel 150 ezer tagja van. Azonban ez a létszám még nem eléggé tükrözi vissza a földművesszövetkezeti mozgalom erősségét. A szövetkezetek vezetői még nem kielégítő mértékben törődnek a taglétszám növelésével. Különösen sok a javítanivaló a nők és az ifjúság földművesszövetkezetekbe való bevonásánál. DOROGI MIHÁLY, Mészöv. Modern kalózok A csangkajsekista banditák az amerikai hadsereg segédletével megtámadják és elrabolják a békés kereskedelmi hajókat. Főkalóz: Figyelem! Hadicélpont! Kereskedelmi hajó! Parsifal és a verklir Irta: V. ROGYIONOV. Amit itt elbeszélünk, annak az alapja egy nemrég megtörtént esemény. Az egész nyugatnémet sajtó hírt adott róla. A cselekmény színhelye a bajorországi Bayreuth, Németország amerikai megszállási övezetében. EGY AMERIKAI KASZÁRNYÁBAN: — Bob befutott! Helló, Bob! Ülj le és meséld el, hogy történt! — Helló, fiúk! De hiszen nem történt semmi különös. — Jó, jó, csak ne szerénykedj. Tudjuk, milyen jól megadtad azoknak a zenerajongóknak! Add csak elő szép sorjában. — No, hát az úgy volt, hogy az este kimentünk Dick-kel az 5-ös kaszárnyából a városba. A bárban kicsit felöntöttünk a garatra, kedvünk támadt vigadozni, táncolni egyet. Ahogy bandukolunk az utcán, látjuk, hogy az egyik épületre ki van írva: Színház. Udvariasan, finoman letesszük a pénzt. Bemegyünk, leülünk. Olyan csönd van, mint egy temetésen. A színpadon meg valami vallásos dolgot kántálnak, öt percig üldögéltünk, gondoltuk, majd csak végetér ez a nyiváko- lás és jönnek a lányok. De nem! Befejezik az egyik imádságot, rákezdenek a másikra. Ásítoztunk az unalomtól. Hiába, az ilyen bojtos népség nem tudja, hogy kell mulatni! Azt mondom Dicknek: „Indítsd csak el a verklit!1* Volt nálunk egy ilyen kis zsebmasina. Dick bekapcsolta. A színpadon azt litániázták: „Áraszd reánk áldásodat!“ — Dick zsebében meg-megszólalt a gépecske: „Kislány, babám bújj ide hozzám!“ Először csak halkan, azután hangosabban. Körülöttünk mindenki felfigyelt, pisszegni kezdtek. De Dick csak folytatta. A színpadon azt mondták: „Atyám, neked ajánlom lelkemet!“ — Dick zsebéből meg ez nyikorgott: „Perdülj, fordulj, hopsza- sza!“ Akkorra már a közönség is rájött, hogy miről van szó. Azt kiabálták: ..Botrány!“ A szomszédaink leiugráltak... Akkor valaki odajött hozzánk és ezt suttogta: „A színházigazgató úr kéreti önöket, szíveskedjenek felfáradni hozzá.“ Ha már ilyen udvariasan kértek, miért mondtunk volna nemet? Dick teljes hangerőre fogta a zsebverklijét, azzal kivonultunk. Az igazgató azt kérdezte tőlünk: — Önök talán nem tudják, mit játszanak a színpadon? — Tudja az ördög, — mondjuk, — valami temetési ceremóniát nyúznak. — De kérem, ez a Parsifal. Wagner operája. Dick erre megorrolt és azt mondta: — Ne nézzen már bennünket hülyének! Tudjuk mi, mi az a templom, mi a krematórium és mi a színház. Ha egyszer meghal a nagymamám, nem viszem a színházba eltemetni. De ha táncolni akarok, nem viszem a kisleányt a krematóriumba. Ez itt színház? Jól van. De akkor mulattassanak a pénzünkért. A KATONAI PARANCSNOK DOLGOZÖSZOBÁJÄBAN: — Üdvözlöm, polgármester úr! Elnézését szeretném kérni a tegnapi incidensért az operaházban. Megtettük a megfelelő intézkedéseket. Felhívtuk katonáinkat, hogy tartózkodjanak a színházak látogatásától, amikor úgynevezett klasszikus műveket adnak. — Köszönöm szépen, parancsnok úr. — Természetesen számításba kell venni a kulturális színvonalban mutatkozó különbségeket... Azonban engedje megmondanom, igen tisztelt barátom: ha doktor Adenauer kormánya arra kér bennünket, maradjunk itt 50 esztendeig, akkor önöknek, németeknek, igyekezniök kell felemelni kulturális színvonalukat, hogy megközelítsék az amerikaiakét. Már megbocsásson, de a színházaik nagyon unalmasak. Mit is adtak ott tegnap este? — Wagner Parsifalját. — Hm, igen ... Nem ismerem. Miről szól? — Középkori szerzetesekről. Wagner a múlt század lángeszű német zeneszerzője. — Kétségkívül, kétségkívül. Csakhogy már kiment a divatból. Unalmas. A fiúk azt mondják: megveszünk itt az unalomtól. Ez talán kissé erős kifejezés, de igaz. Azért jöttek ide, hogy megvédjék önöket, de nem azért, hogy belepusztuljanak az unalomba. — De hiszen Wagnert az egész világon játsszák. — Ügy? Kétes ajánlólevél! Talán bizony a vasfüg-- göny túlsó oldalán is? — Természetesen, ott is. ' — Furcsa, nagyon furcsaf És kicsoda ez a Wagner? Nem volt valami kapcsolatban a kommunistákkal? — Nem. De a zenében igazi forradalmár volt. — Hát ez egyre cifrább lesz! Nos, azok a derék' fiúk helyesen cselekedtek,' amikor túllármázták a vö-*1 rös propagandát! Mi lesz,: ha McCarthy megtudja,1 hogy miféle műveket játszanak itt? De meg is fogja tudni. Én magam jelentem neki. Be kell tiltani! — De parancsnok úr!.., — Semmiféle Wagnert többé ne lássak, ha jót akar! Vagy pedig írják át a darabot, s táncoljanak görlök a Parsifalban!
