Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-07 / 211. szám

• « C C A i­1954 szeptember 7, kedd Vita a tanácsokról szóló törvénytervezet íelett A tanácstörvénytervezet 25. §-a az elkövetkezendő időben nagy lépéssel viszi előre a tanács és a tömegek közötti kapcsolatok helyes kialakítását azáltal, hogv a tanácsok tagjait az illető te­rület választópolgárai vá­jhatják. tehát a megválasz­tott tanácstagot a területi je­lölés és választás folytán a terület választópolgáraihoz olyan kötöttség fűzi, amely nagy részben biztosítéka a tanácstagok jobb működésé- nek. Eddig a megválasztott tanácstag az egész tanács területéhez tartozott, min­den választóval szem­ben felelősséggel állt. Ez a körülmény a . közvetlen függőségi viszonyt lazította, a választott tanácstag ”és a választó között. Ezen új vá­lasztási eljárás egy terület­hez köti a tanácstag tevé­kenységét és ez azt eredmé­nyezi, hogy rajta keresztül egy termet választói közel kerülnek az illető tanács­hoz. így fog színessé és élénkebbé válni a fogadó­óra, a tanácstagi beszámoló. Helyes, hogy a vég­rehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségét ma­gyarázza a törvénytervezet. A szakigazgatási szervek működésének eredményes­ségéért úgy a végrehajtó bi­zottságok, mint a felsőbb szakigazgatási szervek egy­aránt felelősek. A tervezet II. fejezet 6. 5-ában a tanácsok feladatai vannak felsorolva. Vélemé­nyem szerint e feladatok felsorolásánál az Alkotmá­nyunk VIII. fejezete az „ál­lampolgárok jogai és köte­lességei“ közül inkább a kötelességek domborodnak ki. A 3. bekezdés d) pontja alatt a jogokról így nyilat­kozik: „oltalmazza a dolgo­zók jogait“. Éh ehhez a d) ponthoz javasolom a követ­kező módosító szöveget: ... „Biztosítja az állampolgárok jogait és kötelességeit, meg­ismerteti a lakossággal a Népköztársaság törvényeit és neveli az állampolgárokat a törvények megtartására, azokban biztosított jogaik érvényesítésére és mások által való betartatására.“ Ez különösen azért fontos véle­Kieg'észíttf javaslatok ményem szerint, mert Al­kotmányunk VII. fejezeté­ből a szocializmust építő ha­zánk magasrendű humánu­ma sugárzik, az állampolgá­rok jogait illetőleg, amely szellemében és tényeiben neveli állandóan és öntuda­tában erősíti a munkások és dolgozó parasztok álla­mának polgárait. A tanácsok feladatai meg­határozásánál a 7. §-ában a következők szerepelnek: „Határozatokat hoznak és rendeleteket adnak ki.“ A 2. bekezdésben már magya­rázza, hogy milyen rendele­teket, véleményem szerint nem elég világos ez a sza­kasz, a következőt javas­lom: „a tanácsok a lakos­ság magatartására vonatko­zó jogokat és kötelességeket csak szabályrendeletben ál­lapíthatnak meg. A szabály­rendeletben annak megsér­tőivel szemben bírság álla­pítható meg szabálysértés miatt, amelynek módozatait jogszabály szabályozza. A 7. §. 3. bekezdéséhez még a következőt javaslom: A tanácsok működésére vo­natkozólag szervezési rende­letet tartoznak hozni. Erre azért van szükség, mert a helyi tanács szervezeti kér­déseiben sok tisztázatlan te­rület van, s helytelen alka­lomszerűen tisztázni szerve­zési kérdéseket, s úgy a végrehajtó bizottságokat, mint annak szakigazgatási szerveit e tekintetben nem szabad további bizonytalan­ságban hagyni. A jó szervezési szabályren­delet zsinórmérték a végre­hajtó bizottságok működésé­hez, mert minden ta­nács dolgozója választott, vagy alkalmazott, tudja kö­telezettségét. Ezért kell a szervezési rendelet alkotá­sát, mint kötelességet a he­lyi tanács feladatává tenni. Vitatható, hogy rendelet, vagy szabályrendelet kifeje­zés használandó-e. Bár a szabályrendelet szó a régi közigazgatási kifeje­zés, mégis helyesnek tar­tom, ha ezt alkalmazzuk, mert a rendelet kiadási jog sokkal megszokottabb és ál­talános értelemre következ­tet, mint bizonyos terület működését szabályozó ren­delet. Ezért véleményem szerint a szabályrendelet szó használandó. Bízom benne, hogy az új tanácstörvény a négy év nagy közigazgatási gyakor­latában megerősödött taná­csi szervezeteinknek még jobb és új tartalmat ad, amely képessé teszi az új helyzet politikájának meg­felelő nagyfontosságú gaz­dasági. társadalmi és kultu­rális kérdéseit megoldani. A tanácstörvény maga ke­ret, amelynek minden sza­vát és sorát a választott ta­nácstagok és szakigazgatási szervek dolgozói valósítanak meg. Ezért szükséges, hogy a választások alkalmával a Hazafias Népfront minden jelöltje érezze azt a nagy felelősséget, amely reá há­rul a tanácstörvény gyakor­lati életben való biztosítá­sában. dr. MOLNÁR JENŐ, a megyei tanács vb. elnök h. A végrehajtóbizottsági tagok választása és visszahívása A tanácsokról szóló tör­vénytervezet „Második rész“ I. Fejezet 30. § (1) be­kezdése előírja, hogy a „végrehajtó bizottság a ta­nács által saját tagjai sorá­ból választott testületi szerv, amely“... továbbá a 31. § (2) bekezdése előírja: „(2) A végrehajtó bizottság elnökének, elnökhelyettesé­nek (elnökhelyetteseinek) és titkárának megválasztásá­hoz a tanácsnak és a felet­tes tanács ví-—"hajtó bizott­ságának, illetőleg a minisz­tertanácsnak jóváhagyása szükséges“. A 33. § (1) be­kezdése előírja: „(1) A ta­nács a végrehajtó bizottsá­got, vagy annak egyes tag­jait bármikor visszahívhat­ja, a visszahíváshoz a köz­vetlen felettes államhatalmi szerv jóváhagyása szüksé­ges.“ A fentiekből folyólag ja­vaslom: ha a végrehajtó bi­zottságot a tanács saját tag­jai sorából választja és az elnök, elnökhelyettes és a titkár megválasztásának a kivételével a többi vb. ta­gok megválasztásához a fe­lettes államhatalmi szerv jóváhagyása nem szükséges, akkor a visszahívás is ha­sonlóan legyen megvalósít­ható, tehát a nem függetle­nbe tt vb. tag a tanács ha­tározata alapján szótöbbség­gel hozott határozattal " le­gyen visszahívható. 'Ezzel azt érnénk el, hogy a mun­káját rosszul végző ytj. ta­gok helyett azonnal inegfe- lelö vb. tag nyerhetne meg­bízatást és a munka- folya­matosan haladhatna, míg a jóváhagyásra váró visszahí­vási határozat csak időhú­zást és a munkában kiesést jelentene. A vb. elnök, el­nökhelyettes és titkár visz- szahivásához a felsőbb ál­lamhatalmi szerv jóváha­gyása szükséges és helyes. A tanácsok kapcsolata a tanács alá nem tartozó szervekkel A 61. § (1) bekezdéséhez az alábbiakat javasolom: Jogot kell adni a tanács végrehajtó bizottságának a községeknél ahhoz, hogy a területén működő és nem a tanács kezelése alatt álló intézmények, termelőszö­vetkezetek, szövetkezetek, ktsz-ek stb. pénzügyi és gazdasági ügyvitelébe bete­kintést nyerhessenek ellen­őrzés formájában. Kötelezővé kell tenni a végrehajtó bizottság függet­lenített tagjai részére azt, hogy havonta vagy negyed­évenként egyszer a szervnél helyszínen szerezzenek tu­domást ellenőrzés formájá­ban az ügyvitelről és az ott tapasztaltakról számoljanak be a végrehajtó bizottság­nak, majd ezt követőleg a tanácsnak, amikor a beszá­moló megtárgyalásához az érintett szerv vezetőjét is meghívják. Kötelezővé kell tenni és törvényben kell szabályozni azt, hogy a tanács területén működő szervek, szövetke­zet, tsz., ktsz. stb. a végre­hajtó bizottságnak és a ta­nácsnak felhívásra beszá­moljanak. Á szervek veze­tői pedig tartozzanak saját felettes szervei felé fegyel­mi felelősséggel abban az esetben, ha a vb. vagy a ta­nács felhívására a beszámo­lást elmulasztják. A községi tanácsok részé­re kötelezővé kell tenni azt, hogy a területükön működő szerveket munkájukról be­számoltassák. ÜJLAKY JÓZSEF, Fényeslitke. SZÍNHÁZ A Tartuffe Kisvárdán Nem vezet bennünket semmiféle lokálpatriotiz­mus, amikor az Állami Fa­luszínház kisvárdal előadá­sáról beszámolva, elsősor­ban a közönséget dicsérjük meg. Mert dicséretes, hogy háromszázéves klasszikus vidéken nemcsak zsúfolt házat, hanem lelkes és mü- értö közönséget vonzott. Az előadás megfelelt a közön­ség várakozásának. A mo­dern vígjáték megteremtő­jének, Molierenek ez a ke­serű szatírája, mely már nem is vígjáték, hanem t-ragikomédia, talán soha­sem volt annyira aktuális, mint most. A címszerepben Tassi Béla remekül ját­szotta meg az undok kép­mutatót, a többi férfisze­replöt ezúttal a nők alapo­san felülmúlták. Czéh Gitta szinte szokatlanul fiatal és szép Dorinája nagy sikert aratott. Malonyai Edit ra­gyogó Elmirájának szép, magyar beszédét külön is meg kell dicsérni. Marian­ne — Varga Edit külön meglepetés. Szerepének tra­gikus részeit figyelve, azt hisszük, nem csalódunk, ha a magyar színpad nagy ígé­retét látjuk benne. Pintér Rózsi Pernelle-néje igen jó. Orgon, Fehér Tibor, játéka kitűnő, maszkja kevésbbé. Madarász Lászlót másfajta szerepekben láttuk sok si­kert aratni, annál inkább tetszett elegáns, szépen de- klamáló Cléante-ja. A két fiatal, Vpor Péter és Kautz- ky Ervin hevessége a szö­veg rovására ment. Jó volt Erős Pál, halványabb Ur- bán Imre. Rajkai György jelmezei kitűnőek, a díszlet nem érvényesült. A siker­ben oroszlánrésze van Szász Károly kitűnő rendezésé­nek. így kell Moliere-t ját­szatni! Ennyire mértéktar­tóan, de ennyire mélyen ki­hangsúlyozva a jellemkomi­kumot. Köszönjük ezt az előadást az Állami Falu­színháznak és sok ehhez hasonlót kérünk! (—házy) A csillagászati hét műsorából Szeptember 7-én: A hold áthozzunk legközelebbi égi­test. 19 órai kezdettel. Elő­adó: Nyulasi Imre. Előadás helye: Vörös Csillag tsz., Sóstó. Szeptember 8-án: Hulló­csillagok, tűzgömbök, óriás­meteorok. 18 órai kezdettel. Előadó: M. Takács Ferenc. Előadás helye: honvédség. Szeptember 9-én, 19 óra­kor: Az üstökösök. Előadó: Juhász Lajos lg. helyettes. Előadás helye: Gyulatanyai állami gazdaság. Elítélték a termelő­szövetkezet vagyonára törő kulákokal Dézsi László és felesége tiszadadai .kulákok 1951-ig 30 hold földön gazdálkod­tak. 1951-ben a községi ta­nács egy lókaparógépet a liszadadai Béke tsz-nek jut­tatott. Ezév elején Dézsi a lókaparógépet a tsz. brigád- szállásáról ellopta és $zt a községi tanács felszólítása ellenére sem volt hajlandó visszaadni. Mikor emiatt a községi tanács megidézte, az idézésre a felesége je­lent meg és ekkor népi de­mokratikus államrendsze­rünk ellen izgató kijelenté­seket is tett. A lopást kü­lönben Dézsi a feleségével történt előzetes megbeszélés után követte el. A tiszalöki járásbíróság nevezetteket 10—10 hónapi börtönre és 2—2 évre a köz­ügyektől való eltiltásra ítél­te. Az ítélet nem jogerős, mert a járási ügyész súlyos­bításért fellebbezett. A iényeslitiíei községi tanács állandó bizotlságai a termelési bizottsággal karöltve 150.000 forintot takarítottál! meg társadalmi munkával A fényeslitkei községi tanács állandó bizottságai derekasan megállják helyüket. Szorosan együttdolgoz­va a végrehajtó és a termelési bizottsággal, nagy gon­dot fordítottak a mezőgazdasági munkák időbeni és minőségi végrehajtására. Nem utolsó sorban szorgal­mazták a beszolgáltatást és az adót is. Ebben a köz­ségben nem is volt lemaradás. Még társadalmi munká­jukkal is élenjárnak a kisvárdai járásban. Az idén mintegy 150.000 forintot takarítottak meg felajánlott munkájukkal. Megépítettek egy óvodát, 540 méter vízvezetéket, az iskolák, orvosi lakás és a köz­ségi tanács épületeihez. Az adóból visszamaradó száza­lékkal is jól gazdálkodtak. A jó adófizetés után 30« méter új járdát, 2 közúti hidat készítettek, 3600 méter utat megjavítottak és vettek 4 darab tízméteres beton­vályút a község legelőin legelő 600 darab tehén ita­tásához. Ennek az állandó bizottságnak további tervei: egy 40 férőhelyes bölcsőde megépítése, 5600 méter út meg-, javítása, 4 darab új híd készítése. Emellett segítenek a községtől távollakók részére épülő földművesszövet­kezeti bolt megépítésében és a mozihelyiség belső tata­rozásában, mely ismét 40.000 forint megtakarítást je­lent ennek a községnek. Spekulációs üzletek bútorral Miért merül fel sorozatos panasz a Bútorértékesítő Vállalat kisvárdai fiókja ellen? Az elmúlt hetekben sok panasz merült' fel a vásár­lók részéről a Bútorértéke­sítő Vállalat kisvárdai fiók­jának munkájával szemben. Kétségtelen: a bútor iránt mutatkozó keresletet ipa­runk kapacitása még nem tudja kellőképpen kielégí­teni. Ha azonban megvizs­gáljuk például az 55. számú bútorértékesítő fiók munká­ját, tapasztalhatjuk, hogy a hiányokat helyi rendellenes­ségek is fokozzák. A válla­lat 55. számú fiókjánál hi­bák vannak a beérkezett bútor elosztásánál és érté­kesítésénél. A kereskedelem általános üzleti szabályzata és a vállalat központjának körlevelei előírják a bútorok értékesítésére szóló utasítá­sokat. Meghatározzák, hogy a teljes egészében kifizetett bútort meddig szabad rak­táron tartani, s hogy a le­előlegezett bútorokat 8 na­pon túl nem lehet a vásárló részére fenntartani. Ha a vevő a leelőlegezett bútort 8 napon belül nem szállítja el, s a felszólítás után újabb 8 napon belül sem intézke­dik, úgy a fiókvezetőnek a bútor további értékesítésé­ről kell gondoskodni. A kisvárdai 55. számú fiókvezető: Kondás István, az utasításoknak nem tett eleget. Sorozatos mulasztása következtében hónapokon keresztül tárolta a leelőle­gezett és kifizetett bútoro­kat anélkül, hogy a rendel­kezésnek megfelelően bár­milyen intézkedést is tett volna. Nem tüntette fel az eladott bútorokon az eladás időpontját, a vásárló nevét és egyéb adatokat. Vizsgála­tunk alkalmával olyan le­előlegezett bútorokat talál­tunk, amelyeket még június hó 5-én előlegeztek le. A vonatkozó rendelkezések fi­gyelembevétele mellett mu­lasztás áll fenn, s ez a mu­lasztás okot adott arra, hogy azok a vásárlók, akik a bútor árának teljes ösz- szegével rendelkeztek, azért nem tudtak bútorhoz jutni, mivel mások egy—kétezer forintos előlegekkel a vétel előtt már hónapokkal hama­rabb kötötték le a bútort. A vásárlók meghallgatása után joggal feltételezhetjük, hogy az ilyen leelőlegezett búto­rok a vásárló és a fiókveze­tő együttes spekulációs te­vékenységére vezethetők; vissza. A Bútorértékesítő Válla-1 lat 55. számú kisvárdai fiókjánál tartott vizsgálat tunk alkalmával megállapít tott szabálytalanságokért á fiókvezetőt 300 forint pénz-* bírsággal büntettük és fi­gyelmeztettük a szabályok pontos betartására. A Bú­torértékesítő Vállalat fiók­vezetőjének figyelmeztetése mellett a vásárló dolgozók figyelmét is felhívjuk, hogy még fokozottabb mértékben kísérjék figyelemmel azo­kat a bútorvásárlókat, akik spekulációra, nyerészke­désre vásárolnak bútort. —' Elvárjuk a vásárló dolgo­zóktól, hogy a feketéző bú­torkereskedőkkel szembeni észrevételeiket juttassák el a megyei vagy városi ta­nácshoz, vagy az állami ke­reskedelmi felügyelethez, hogy a felelősségrevonást megtehessük és biztosíthas­suk, hogy a bútorokat egy- kétezer forintos „túlfizetés“ nélkül vásárolhassák meg a dolgozók. KONCZ SÁNDOR, A. K. F. Mikor lesz már végre csend i nyíregyházi József At­tila kultúrotthon környé­kén szombaton és vasár­nap este az össztáncok al­kalmával?! A kultúrotthon környékének lakói jogo­san panaszolják, hogy még este 10 óra után is fel­erősítve zúdul ki az utcá­ra a megafon torkán ke­resztül a kultúrotthon ze­nekarának hangorkánja s nem hagyja nyugodni, pi­henni, aludni a dolgozókat s különösen a gyermekek álmát, pihenését zavarja. Erre a jelenségre már többször felhívtuk a kul­túrotthon és a járási ta­nács figyelmét. Néhány lakos panaszát levélben is beküldte a járási tanacs végrehajtó bizottságához. A megafon azonban még most, vasárnap is úgy bömbölt, mint ahogy ed­dig tette. Jó lenne, ha a kultúr­otthon vezetői ésZreven- nék, hogy nem egyedül lé­teznek a városban, jó lenne, ha az illetékesek érvényt szereznének a csendrendeletnek s még jobb lenne, ha a járási tanács végrehajtó bizott­sága gyorsan és közmeg­elégedésre Intézne el min­den panaszos levelet!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents