Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-05 / 210. szám

<VUág geale tápjai tqy,tüiljetek J t ‘ ’ • —A A mai számban : Mit jelent a szocializmus gazdasági alaptörvénye? (2—3. oldal.) „Mához egy évre ilyenkorra másképpen leszünk.“ (4. oldal.) Nemzetközi szemle (5. oldal.) Egy csokor tövis — rózsa nélkül (5. oldal.) Nyíri Pajkos (7. oldal.) XI. évfolyam, 210. szám ÁRA 50 FILLÉR 1954 szeptember 5, vasárnap Uj tagokkal erősítsük termelőszövetkexeteinket Száz és száz példát lehetne felsorolni arra, hogy az új kormányprogramm mi­képpen növelte megyénkben is a dolgozó parasztság termelési kedvét. Elegendő csupán arra utalni, hogy egy év alatt sok­kal több földet trágyázták meg termelő- szövetkezeteink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink, mint az előző években bármi­kor. Sokkal nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, a gabonafélék aratá­sára és cséplésére is, mint tavaly. A jövő évi kenyérgabona elvetését már több he­lyen megkezdték. Mindez azt bizonyítja, hogy a kormányprogramm sokat adott az egész dolgozó parasztságnak, amely egyre jobban tud élni ezzel a segítséggel és lel­kesedik érte, mert látja, hogy saját bol­dogulása függ tőle. Pártunk, kormányunk segítsége az egész dolgozó parasztságnak szól, azon­ban a szövetkezetekbe tömörült paraszt­ság a kapott kedvezményeket jobban tud­ja gyümölcsöztetni, a több és jobb terme­lés lehetőségeit jobban ki tudja használ­ni. A nagyüzemi gazdálkodásban nagyobb lehetőség van a fejlett módszerek alkal­mazására, mint az egyéni kisparcellákon. Élenjáró szövetkezeteink éltek is ezzel a lehetőséggel. Például a császárszállási Üj Alkotmány tsz-ben ebben az évben közel 200 mázsás burgonyatermést tudtak el­érni. A nyírteleki Szabad Nép tsz. búza­táblája 10.21 mázsa átlagterméssel fize­tett. De számos hasonló példát sorolhat­nánk még fel, mert vannak ilyenek. Megyénk dolgozó parasztjai között mélyen gyökeret vert már a szövetkezeti mozgalom. Alig akad megyénkben 1—2 olyan község, ahol ne működne termelő- szövetkezet. Elválaszthatatlan ez már a falu gazdasági és társadalmi életétől. A termelésben sok olyan új agro- és zoo- technikai eljárást honosítottak meg fa­lun, amelyet azelőtt a dolgozó parasztok nem ismertek. A szövetkezeti parasztság élete könnyebb, munkája vidámabb a jobb termések, jó részesedések következ­tében. Vállaikról nagyon sok olyan gon­dot vett le a közös gazdálkodás, amelyek az egyéni gazdálkodás elkerülhetetlen ve­lejárói. Termelőszövetkezeteink már készülőd­nek a zárszámadásra. Az eddigi termés- eredmények és előlegosztások azt mutat­ják, hogy ezévben is gazdag jövedelemhez jutnak a szövetkezeti parasztok. Például a cégénydányádi Szabad Nép tsz-ben 7.3, a nyírtassi Szabad Nép tsz-ben 5, a kéki Petőfi tsz-ben 6.13 kiló kenyérgabonát osztottak munkaegységenként előlegkép­pen. Márkus György, a nyírteleki Szabad Nép tsz. tagja, másodmagával a cséplésig teljesített 426 munkaegységre 21.31 mázsa terményt és 3.118 forint készpénzt kapott előlegül. Pedig évi munkája után járó jövedelmének nagyobb részét még csak a zárszámadáskor fogja megkapni. Ezen túlmenőleg a háztáji gazdaságában van egy fejőstehén növendékkel, 1 koca, 5 süldő és számos baromfi. Márkus György részesedését semmiféle kiadás nem ter­heli. Ha összehasonlítjuk Márkus József — a múlt ősszel kilépett 17 holdas nyír­teleki egyéni gazdálkodó jövedelmével, megállapíthatjuk, hogy Márkus György tsz-tag járt jobban, aki ezévben is a kö­zös gazdálkodásban végezte munkáját. A termelőszövetkezetek eredményei­nek láttán az utóbbi napokban közel 100 család lépett a közös gazdálkodás útjára. Számos helyen van olyan mozgalom a dolgozó parasztság között, amely új ter­melőszövetkezet alakítására -rányul. Pél­dául Nyíregyházán, Napkoron, Aporlige- ten stb. És még többen vannak azok, akik belépnének a szövetkezetbe, de nem keresi fel őket senki. Sőt, nem egy he­lyen egyenesen elzárkóznak a belépők elől. Ilyen a helyzet például a nyírtassi Szabad Nép tsz-ben is, ahol maga az el­nök a szövetkezet .erősségét“ félti a be- ‘épőktől. Ez a befelé fordulás — „meg­vagyunk .mi magunkban is“ jelszóval — számos más szövetkezetünknél is tapasz­talható (tiszadobi Táncsics, tiszavasvári Munka, csengeri Lenin stb.). Az ilyen el­zárkózás merőben helytelen és nagyon sok kárt okoz a szövetkezeti mozgalom­nak. Nincsen joga egyetlen szövetkezeti vezetőnek sem a belépni szándékozó be­csületes dolgozó parasztot elutasítani. E káros szektáns felfogás miatt szá­mos párt- és tanácsú jlgozó, a tsz-ek párt- szervezete, gazdasági vezetői lebecsülik a népnevelő munkát. Ezek a szektáns veze­tők félnek a tömegektől és elfelejtik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése nem megy spontán, a véletlenség útján, hanem jó gazdasági és politikai munka eredményeképpen. A pártszerve­zetek és a kommunisták feladata, hogy fel­vegyék a harcot a szektáns, szellem, a befeléfordulás helytelen megnyilvánulá­sai ellen és megszervezzék a helyes nép­nevelőmunkát. Induljanak harcba az eredmények fegyvereivel. Keressék fel a dolgozó parasztok százait és mondják el nekik, hogy mennyivel jobb, szebb az éle­tük a szövetkezetben, hogyan növekszik a szövetkezeti vagyonnal együtt az ő jólétük. A járási pártbizottságoknak, tanácsok­nak az a feladatuk, hogy a helyszínen segítsék a szövetkezeteket az agitációs munka megszervezésében. Ne bízzák a véletlenre a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlődését. A nyírbátori Petőfi tsz- ben például a járási párt-végrehajtó bi­zottság részéről Fodor elvtárs május óta nem járt kinn. Nem kapott segítséget ez a tsz. a járási tanács dolgozóitól sem. Pe­dig igen elkelt volna úgy itt, mint a nyír­bátori járás még néhány más szövetkeze­tében is a támogatás. A csengeri járás­ban is tapasztalható ez a hiányosság. A járási vezetőknek a termelőszövet­kezetekben kell élniök, nem pedig admi­nisztrációs intézkedésekkel „általánosan“ vezetni. A téves és káros nézeteket, azok szülőokait, eredetét csak a helyszínen, a dolgozókkal való gyakori beszélgetés út­ján ismerhetik meg. Ezek ellen általános érvekkel harcolni annyi, mint felelősség nélkül vezetni. Sokkal alaposabb, szerve­zettebb segítségre van szükségük főleg a gyengébb és kisebb szövetkezeteknek, mint az eddigiekben volt. Ennek érdeké­ben szervezzék meg a járásokban, hogy a nagyobb és szilárdabb tsz-ek patronálják a gyengébbeket. E téren voltak már kez­deményező lépések a csengeri járásDan, ahol a csengeri Lenin és a szamosangya- losi Kossuth tsz. között történt igen ko­moly tapasztalatcsere. Azonban ne áll­junk meg a kezdetnél, hanem továbbra is erősítsük az ilyen kapcsolatokat. Ebbe a szervezett és élő segítségadás­ba vonják be járási vezetőink a gépállo­másokat is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gépállomások nemcsak technikai bázisok, hanem a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének fontos politikai esz­közei is. Eddig ezen a téren gépállomá­saink igen keveset tettek. A gépállomási dolgozóknak: kommunistáknak és párton- kívülieknek egyaránt, a jóminőségű mun­ka elvégzésén túl harcos agitátoroknak kell lenniök a Szövetkezeti gazdálkodás állandó szélesítése mellett. Termelőszö­vetkezeteink pedig ne zárkózzanak el a becsületes dolgozó parasztok elöl, hanem tegyék lehetővé számukra, hogy mielőbb megtalálják a helyes utat és önszántuk­ból belépjenek a termelőszövetkezetbe. FALUSI Újabb 37 család választotta a szövetkezeti utat A nagyobb darab kenyér, a termelő- szövetkezetek legtöbbjének gazdag jöve­delme, a szövetkezetek jó munkája nyo­mán egyre több egyénileg dolgozó pa­raszt gondolkodik azon, hogy a szövetke­zeti utat választja. Megyénk számos köz­ségéből érkezik hozzánk a hír új belépők­ről, vagy arról, hogy előkészítő bizottsá­got szerveztek új termelőszövetkezet ala­kítására. A legutóbbi napokban a máté­szalkai járásban 28 család kérte felvéte­lét a termelőszövetkezetekbe. A vásáros- naményi járásban is hét család válasz­totta a fejlettebb szövetkezeti utat. Tisza- szalkán a jól gazdálkodó termelőszövet­kezetben egy, Aranyosapátiban ugyancsak egy családdal gyarapodtak a termelőszö­vetkezet tagjai. Aporligeten 7 tagú elő­készítő bizottságot alakítottak a dolgozó parasztok, de igen sokan gondolkoznak rajtuk kívül is azon. nogy megalakítják új termelőszövetkezetüket. A pircsei Kossuth tsz. tagjainak szép jövedelme Szécsi Júlia elvtársnő, a piricsei Kos­suth termelőszövetkezet könyvelője ke­reste fel szerkesztőségünket levelével az elmúlt napokban, és megírta, hogy öröm­mel fogadta minden tsz-tag az előlegosz­tást, hiszen csupán kenyérgabonából 4 kiló 80 deka jutott egy munkaegység­re. Nem egy olyan tag van a termelőszö­vetkezetben, aki 25—30 mázsa terményt vitt haza csak előlegképpen. „Augusztus 25-re bevittük a dohányt i§, s ebből is szép jövedelemre tettünk' «iáét. Hogy jól menjen a munka és jövőre is gazdag legyen az előlegosztás, majd zárszámadá­sunk, máris vetjük a rozsot. Eddig több, mint 30 holdat vetettünk el“ — írja töb­bek között levelében Szécsi elvtársnő. Nem könnyű a munkájuk a piricsei „Kossuth" tsz. tagjainak, mert nincsenek sokan, de annál szorgalmasabban dolgoz­nak és az egész járás termelőszövetkeze­teit versenyre hívták az őszi munkák határidő előtti elvégzésére. A tsz. tagjai­nak lelkesedésével és az eddigi munká­jukkal bebizonyították, hogy nem valla­nak majd szégyent a versenyben. HÍRADÓ Megyénk több termelő- szövetkezetébe látogatnak el ax egyéniek Ma több helyen látogatják meg aZ élenjáró és jól gazdálkodó termelőszövet- kezeteket az egyénileg dolgozó parasztok.! A látogatás alkalmával bemutatót tarta­nak a vendégeknek a tsz-tagok, megte­kintik többek között az élenjáró módsze­rekkel termelt kapásnövényeket. Tisza- vasváriban a megyeszerte híres „Munka“ termelőszövetkezet tagjai megmutatják majd 23 holdas rizsföldjüket — ami a megyében egyedülálló — elviszik gyönyö-í rű öntözéses kertészetükhöz is a látoga­tókat. A kocsordi Vörös Csillag termelő-j szövetkezet tagjai is öntözési bemutatót! tartanak ma. Ezenkívül több termelőszö­vetkezet rendez bemutatót az odalátogató! egyénileg dolgozó parasztok részvételével/ Miért maradt el Ofehértó a tojás- és baromtibeadással ? A baktalórántházi járásban összesen] 17 község van. Ofehértó a tizenötödik! helyen van a tojás- és baromfibegyüjtésí rangsorában. Miért maradt el ennyire! ófehérló dolgozó parasztsága a tojás- és| baromfibeadásban? — kérdezhetjük jog­gal, hiszen azok a lehetőségek itt is meg­vannak, mint a járás vagy a megye bár­mely községében. Az ófehértóiak éves tervteljesítése 11.8 százalék baromfiból; tojásból pedig 31.7 százalék. A községben nem érvényesül kellő-í képpen a példamutatás. Több hátralékos funkcionárius, végrehajtóbizottsági, állan­dóbizottsági és tanácstag van a község­ben, akik még félévi beadási kötelezett­ségüknek sem tettek eleget. Ambró And­rás, a begyűjtési állandó bizottság elnöké is a hátralékosok között szerepel. Vannak ebben a községben is példa­mutató, jól dolgozó parasztok, akik egész- évi beadási kötelezettségüknek eleget tet-j tek. Perényi János és Szántai GyörgyJ valamint ifj. Torzsás Ferenc példamuta-l tóan teljesítik begyűjtési kötelességüket. ! VARGA KÁROLYNÉ, Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat/ Ez a szövetkezet vonzza az egyénieket! A szabolcsveresmarti Kos­suth termelőszövetkezet tag­jai ezévben sokkal jobban végezték munkájukat, mint tavaly. Jobban becsülik a közös vagyont, erősödött a munkafegyelem, betartják az általuk készített terve­ket. Meghallgatják a szö­vetkezet tagjainak vélemé­nyét, minden fontos dolog­ban közösen döntenek és az így hozott határozatok vég­rehajtásáért mindenki fele­lősséget érez. Egyszóval az alapszabály szerint dolgoz­nak. A szorgalmas munka meg is hozta gyümölcsét. Ka­pásnövényeik gazdag ter­mést ígérnek. A burgonya holdjáról 110 mázsát taka­rítanak majd be, kukoricá­ból pedig meglesz a 35 má­zsa is. Ebbői aztán nemcsak a szép sertésállománynak fog bőven jutni, hanem a munkaegységekre is. Amellett, hogy eredmé­nyesebben végzik munkáju­kat, nem feledkeznek meg a közös vagyon növeléséről sem. Most építenek egy ho- dályt 400 darabból álló juh­állományuk részére. A ju­hászat igen gazdag jövede­lemhez juttatja a szövetke­zet tagjait. Most végzik a számvetést, hogy mennyit osztanak egy- cgy munkaegységre előleg­ként kenyér- és takarmány- gabonából. Ezévben meglesz minden munkaegységre a 4—4.5 kiló termény. J. Nagy Bertalan családja eddig 730 munkaegységet dolgozott, amire 30—32 mázsa gabo­nát számit előlegosztáskor. Igaz, ez a szövetkezet az el­múlt évben is bőven része­sítette tagjait. Ivánkó Fe­renc, Sipos Géza, Diószegi János és még többen, 18— 20 ezer forintot is kaptak szorgalmas munkájuk ered­ményeként. Ezévben sem számolnak kevesebb jövedelemre a szövetkezet tagjai. Harcsa János, a szövetkezet egyik! legszorgalmasabb tagja idén1 csak sertésből 3 darabot1 kapott. Eredményes munkájukat és gazdag jövedelmüket lát-1 va, egyre több egyénileg1 dolgozó parasztot ejt gon-j dolkodóba a szövetkezeti1 gazdálkodás. Most, mikor már értékelni lehet a mun­ka hasznát, sokan végeznek számvetést egészévi munká­jukról. Az eredmény össze­hasonlítása után pedig egy­re többen közelednek a ter­melőszövetkezethez. A na­pokban kérte felvételét pél­dául Fekete Imre dolgozói paraszt másodmagával. Még Kékese községből is jelent­kezett belépésre hozzájuk Illés Sándor feleségével' együtt. De ezzel a két ú| családdal nincs lezárva a szövetkezetbe való belépés; Egyre többen kérik majd a jó munka és a gazdag jöve­delem láttán felvételüket á Kossuth termelőszövetke­zetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents