Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
1954 augusztus 20, péntek NtPLAP 8 Háború a bauáook földjén A napokban jelent meg az Országos Béketanács kiadásában Réti Ervin: „Háború a banánok földjén” című írása, amely leleplezi a Guatemala ellen szőtt amerikai összeesküvést, fényt derít azokra az erőkre, amelyek megtámadták és letiporták ezt a szép, a demokrácia útján haladó középamerikai országot. E könyv képei közül közlünk néhányat. A költők ezt az országot „az örök tavasz hazájának” nevezték el. Az éltető napsugár azonban sokáig csak keveseknek teremtett gazdag életet. „Az én hazám Guatemala, igen gazdag és egyúttal igen szegény — írta Concha Gutteres, guatemalai író. A természet csodás éghajlattal, buja növényzettel áldotta meg és mérhetetlen kincseket rejtett el méhében. De Guatemala sorsa mégis rabság. Vagyonával idegen kezek rendelkeznek. Hazám partjait két óceán — a Csendes- és az Atlanti-óceán — tak el a tudás kapujához. Tervbevették a lakosság életkörülményeinek megjavítását is: utak, vízvezetékek, kórházak építését kezdték meg. S hozzányúltak a legégetőbb kérdéshez: a földosztáshoz. 1952 nyarán földreformot fogadtak el. Hozzákezdtek a nagybirtokok kimásután szőtték az összeesküvéseket a demokratikus kormány ellen. Néhány esztendő alatt több, mint ötven kormányellenes ösz- szeesküvést lepleztek le Guatemalában. A szálak mind az Egyesült Államokba vezettek. — Gyilkosság, merénylet, szabotázs sem hiányzott a hazaáruló béA IZABADIÁG ÍTJÁI Kegyetlen hajcsárok kényszerítik munkára a dolgozókat az UFC banánültetvényein. vize mossa. Az amerikai monopóliumok azonban elrabolták a kikötőket, a földeket, a bányákat és egykor dús hazámat Amerika egyik legkeldúsabb, legnyomorultabb földjévé változtatták.” Elsősorban az UFC, United Fruit Company, nagy amerikai monopólium rakott rabigát erre az országra. megkaparintva a banár.uitetvéuyeket — Gua- i =mala legnagyobb nemzeti kincseit. Ez a társaság ültetett diktátorokat a nép nyakára, míg aztán a dolgozók 1944 október 20-án íelkelésben törtek ki. Kitört a nemzeti demokratikus forradalom s a hazafias erők magukhoz ragadták a hatalmat, elkergették Ubicot, az amerikai zsolö- ban álló diktátort. Uj korszak kezdődött az ország életében. Először Arrevaló egyetemi tanárt, majd Jacobo Arbenzt választották elnökké. A nép tényleges jogokat kapott. Munkatörvénykönyv jelent meg, tágas, modern iskolák épültek, a dolgozók gyermekei tömegesen jutotA földosztó Arbenz elnök, akit most elűztek, egy paraszttal beszélget. rencek szótárából. Az egyik összeesküvő csoportot személyesen Patterson, az amerikai követ irányította. Pattersont kiutasították az országból s az új követ, Beloiannisz elvtárs gyilkosa, Peurifory a szomszédos országokból Honduras- ból és Nicaraguából az ügynökök egész légióját küldte Guatemalába. Megkezdődött a beavatkozás előkészítése. A fasiszta Armas ezredes banditáit a határhoz szállították. S az idén, június 18-án az amerikai hírügynökség jelentette: „A mai napon megindult a guatemalai lázadás.” Az amerikai fegyverekkel felfegyverzett banditák magukhoz kaparintották a hatalmat, hogy újra visszaállítsák a szolgaságot, a monopóliumok rabigáját. A földreformtörvényt azonnal sajátításához. A sort a hazaárulók és a nagy külföldi monopóliumok birtokainak kiosztásával kezdték s így sor került az UFC földjeire is. Mindez nem tetszett az Két lengyel hazafi, Woi- ciech Zukrowski író és Alekszander Kobzdej festőművész járta be a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy hírt adjanak a hős nép szabadságharcáról írásban, rajzban, festményben. A mű gazdag illusztrációjával szintén az Országos Béketanács kiadásában jelent meg a napokban. Hosszú évekig küzdött a vietnami nép a rabszolgatartó francia imperialisták zsoldosai ellen, hogy végre szabad legyen az a föld, amelyen annyi vért és verejtéket kellett hullajtani. Amikor annakidején megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök vezetésével, a franciák elismerték ezt a köztársaságot, később azonban hitszegő módon rátörGautemalai ellenforradalmi vezérek a térképen megjelölik az orvtámadás menetét. Balról jobbra: Carlos Salazár, Armas ezredes első titkára; Luis Coro- nando Lira másodtitkár és Rodolfo Castillo Armas, a parancsnok fivére. amerikai tőkéseknek s bérenceik segítségével egyKl áu tulajdonképpen a Gautemalát ért támadás hátterében? visszavonták, a parlamentet feloszlatták, agyonlőtték a demokratikus vezetőket, elmozdították állásukból mindazokat, akik a demokratikus rendszert támogatták. A nép azonban nem adja meg magát. A parasztok partizánalakulatokaí szerveznek s legújabban arról érkezett hír, hogy a katonai akadémia lisztjei és hallgatói is fellázadtak a fasiszta Armas-kormány ellen. S szerte a világon felhangzik a kiáltás: „Gyilkosok, takarodjatok Guatemalából!" Halál az amerikai imperializmusra!” A hősök anyja — egy vietnami parasztasszony, akinek a fiai a néphadsereg harcosai. matok népei is felszabadíthatják magukat. Utat mutat a Nagy Októberi Forradalom és a kínai népforradalom! Az áldozatos küzdelem meghozta a gyümölcsét. —i Megszűnt a vérontás. Vlet- nam gazdag földjén, elhall- gattak a fegyverek ropogásai a dzsungelek mélyén. -A hősök egyike. tek fegyveres banditáikkal, hogy újra elrabolják a szabadságot A nép azonban nem hagyta magát. Partizáncsapatok alakultak s megalakult a vietnami néphadsereg. A hazaszeretet, a | függetlenség utáni mérhetetlen vágy fűtött minden harcost s a szabadság katonái győzelmet arattak, győzelem után. Vietnam nagyrészét felszabadították s a felszabadított területeken megindult a demokratikus fejlődés. A földet azok kapták meg, akik megművelik, s a nehéz csaták idején a kormánynak, a pártnak még arra is gondja volt, hogy műveltebb legyen a hosszú évszázadokon át rabszolgasorsban tartott nép. A nép támogatta hadseregét, hősök születtek a hátországban is. A nagy kínai nép közvetlen példája lebegett a szemük előtt: lejárt a gyarmatok világa, a gyarSzabad parasztok a rizsföldön — saját földjükön. A hazaáruló volt földesúr a népgyűlés előtt. Genfben aláírták az indokínai fegyverszünetet s ideiglenesen demarkációs vonal-- lal két részre osztották Vietnamot. Mindaddig, z megtartják á választási s a nép eldönti: milyen i. mánya legyen az ország- milyen úton haladjon vább Vietnam. Az amerikai imperialism az utolsó pillanatig a^~.. mesterkedtek, hogy a vietnami háborút általános ázsiai háborúvá szélesítsék ki s most sem szűnt meg ármánykodásuk. A szabadság és békeszerető népek azonban erősebbek és eljön az idő, amikor az egész világon, a gyarmatokon is kivirul a szabadság virága!
