Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-20 / 197. szám

fii K P U M f­Kiváló termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat tüntetnek ki az Alkotmány ünnepén ki közöt­Ma, alkotmányunk ün­nepén 924 termelőszövetke­zeti tagot tüntetnek ki me­gyénkben jó munkájáért „Kiváló termelőszövetke­zeti tag” jelvénnyel. A leg­jobb egyénileg dolgozó pa­rasztok közül 139-en kap­ják meg a „Mintagazda”- jelvényt. Megyénkből 10-en kapnak a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója”, 6-an „kiváló gépállomási dol­gozó” kitüntetést. Az alkot­mányi verseny legjobb há­rom termelőszövetkezetét is jutalomban részesítik ebből az alkalomból. Sportfelsze­relést és egyéb jutalomtár­gyakat osztanak tűk. Ezenkívül 200 termelő­szövetkezeti tagot tüntet­nek ki díszoklevéllel a nö­vényápolásban, aratásban és csépiéiben elért jó ered­ményéért. A kitüntetéseket a ; köz­ségi tanácsok adják át. Becsüljük meg az ifjú Misák Miklósok munkáját! VÉLEMEMY Hírek a megyéből A fehérgyarmati általános iskola úttörői mintegy 26-an vettek részt az iskola sakkbajnokságán. A verse­nyen igen jó eredmények születtek. * A DISZ Központi Veze­tőség felhívása nyomán a versenybe nevezett tisza- vasvári cséplőcsapatok kö­zül négy cséplőcsapat ha­ladta túl a 23 vagonos eredményt. Sárréti János, Oláh József és Cicás Lajos már 25—28 vagonos telje­sítményt értek el. * Megyénk könyvesboltjai­ba legutóbb érkezett meg Acél Tamás Sztálin-díjas regénye: „A szabadság ár­nyékában”, — Polevoj: „Arany”, Tolsztoj: „Emi­gránsok” és Soós Magda: „Erős szálak” című regé­nye. * Az Autóbuszközlekedési Vállalat közli, hogy a mun­kás-paraszt baráti találko­zó alkalmából, a dolgozók kényelmes utazásának biz­tosítása érdekében ma és holnap autóbuszjáratokat indít a Sóstógyógyfürdőre. Az autóbuszok a Beloian- nisz-téri állomásról indul­nak szükségszerinti időkö­zökben. • Újjáalakult és megvá­lasztotta új vezetőségét a nyíregyházi összszakszerve- zeti vadásztársaság. A tár­saság új elnöke B. Nagy Sándor elvtárs, a járási ta­nács agronómusa. — * ■■■-’. 302 mezőgazdasági dol­gozó üdül az idén az ország legszebb üdülőhelyein me­gyénkből. Tavaly egész év­ben mindössze 162 dolgozó részesült kedvezményes, il­letve ingjmnes üdülésben. A ,ió raunffire végző szülők gyerm«$#fcí:.#Ég közül 20-an üdültek ezevben Gyöngyö­sön. * Megyénk egyik legna- gyobbszabású munkás-pa­raszt találkozója Tiszáto­kon lesz. A tiszaeszlári Vörös Csillag termelőszö­vetkezet tagjait látják ven­dégül az új Erőmű építői, a község lakosaival együtt a sporttelepen. * Augusztus 15-én Nagy- cserkesz—Púposhalmán lát­ták vendégül a répáshutai 'szlovák népi együttes kul- túfgárdáját. Olyan nagy volt az érdeklődés a ta­nya-bokor lakói között, amilyennel a nemzetiségi kultúrcsoport körútja so­rán még nem találkozott. Magyar-szlovák népdalok­kal, színdarabokkal és tán­cokkal szórakoztatták a vendégeket a kultúrcsoport ragjai. • Az ország 22 gépjavító vállalata közül első helye­zést ért el a Szabolcs-Szat- mármegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. — A munkás-paraszt találkozó alkalmával tartják meg az elüzemavató ünnepélyt. Itt adják át a földművelésügyi minisztérium és a SzOT. vándorzászlaját. * T' * Kukk János érpataki dol­gozó paraszt augusztus 17- re teljesítette az alkotmány ünnepének tiszteletére tett vállalását, eleget tett vágó­marha-, tojás- és' baromfi- beadási kötelezettségének. Nem valami országra- szóló hőstettről akarok itt beszámolni, csupán egy olyan ember munkájáról szólok, aki igyekszik fel­adatát becsülettel teljesí­teni, helytállni a minden­napi élet harcában ne­hézségei közepette. Misák Miklós elvtárs­ról van szó — a DISZ nyíregyházi bizottsága tagjáról. — Ott él a nyírségi falvak, tanyák fiataljai között, s örökös harcban áll a maradiság- gal, a kialakuló új élet nehézségeivel, küzd a ma és jövő ifjúságának szebb és. örömteljésebb életéért. Ha nyomon követnéd munkájában, tapásztal- hatnád, hogy ma a pa- szabi DISZ-szervezet ve­zetőségével beszéli meg a feladatokat, tanácsokat ad, hogy mit tárgyaljanak meg a vezetőségi és tag­gyűléseken. Elmondja, hogy milyen feladatokkal lehet megbízni a szerve­zeten kívüli fiatalokat. Megkérdezi problémái­kat, gondosan feljegyzi azokat, hogy majd az il­letékes szervekkel kar­öltve segítsenek a bajo­kon. Holnap Vencsellőn, találod, és láthatod, mi­képpen ellenőrzi a ko­rábban megszabott fel­adatok végrehajtását. Ta­nácsokat ad itt is, ott is. DISZ-helyiségekért verek­szik,- felkutatja, ki lenne a jó propagandista. — Szervez és agitál, el­mondja a fiataloknak a Szabad Ifjúság tegnapi számában olvasottakat,— Forró napsütésben és szakadó esőben tapossa a pedált, s ellátogat a falvaktól távoleső tsz-föl- dekre, az ifjúsági mun­kacsapatokhoz, a tarló- hántó traktorosokhoz, sze­mélyesen viszi el a párt szavát a fiatalokhoz. Nem könnyű a munká­ja. Sokszor ötször-hatszor is vissza kell térni egy- egy szervezethez, hogy eredményt lehessen el­érni. A papíron meglévő határozatok végrehajtása az életben száz- és száz akadályba ütközik. •— A múlt káros csökevényei, a kapitalista rend marad­ványai ott vannak a fia­talok tudatában is és azo­kat nem lehet egykettőre kiirtani. De Misák elv­társ nem fél a nehézsé­gektől. Az, ifjúság töme­gei között végzett munka sokmindenre megtanítot­ta. Mindenekelőtt meg­tanulta azt, hogy az eredmények eléréséhez fáradhatatlan, szívós mun­kára van szükség. Vájjon csak hivatali kötelesség­tudásnak lehet nevezni a munkáját? Nem. Ez sok­kal több annál. Az új élet, az új ember ková­csa ő. Fáradhatatlanul küzd a párt és kormány határozatainak végrehaj­tásáért, s munkája nyo­mán újtípusú emberek nevelednek fel az ifjúság soraiban. — Százalékban nem lehet kifejezni telje­sítményét, de ott van a munkája abban, hogy az aratás idején a körzeté­hez tartozó kilenc köz­ségben mindenütt önkén­tes aratóbrigádok alakul­tak, akik részesei voltak a gyors és szemveszteség- nélküli aratásnak. Misák elvtársnak is köze van ahhoz; hogy a kótaji „Vörös Október” tsz. if­júsági brigádja, amely 125 hold kalászos aratá­sát 6 napra vállalta, 5 nap alatt 140 holdat ara­tott le, és hogy Ibrány, Paszab, Kótaj, Balsa köz­ségekben számos paraszt­fiatal kérte felvételét a DISZ-be. Azért írtam le mind­ezeket, mert sajnos akad­nak olyanok, akik nem becsülik eléggé a Misák Miklósok munkáját, pe­dig mennyi sok van be­lőlük az ország minden területén. : Koncz Károly pártfőiskolai hallgató. zalékát mezőgazdasági gé-j pék javítása, 30 százalékát ' pedig szerszámgépgyártás teszi ki. A terv teljesítésé­ben versenyeznek, s verse­nyüket siker koronázza. Az első negyedévben 73 erőgép generáljavítását, 60 félgene­rál javítást és egyéb gép­javítási munkát végeztek, tervüket 28 százalékkal, azaz 360.000 forinttal túlteljesítet­ték. önköltségcsökkentési tervüket ekkor 6,7 száza­lékkal szárnyalták túl, és 12.800 forint béralapot ta­karítottak meg. /í második negyedévben ^ ^ még sikeresebb mun­kát végeztek, úgy, hogy fél­évi tervüket már május 20-án teljesítették. Augusz­tus 14-én szeptember 30-i tervüket befejezték. Eves tervükből már 2,5 millió fo­rintot teljesítettek, s eddig 256 ezer forintos önköltség- csökkentést értek el. A vállalatok versenyében országos elsők lettek. Pén­teken, amikor majd megér­keznek a kedves vendégek, már a vállalatnál láthatják a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, munkájuk jutalmát. Az egyik díszes táblán már ott ékeskedik a vállalat dolgo­zóinak újabb szép felaján­lása: „November 7-re telje­sítjük 1954. évi tervünket!“ Esztergályosok, szerelők, marósok, lakatosok, vezetők és munkások, — a vállalat gazdái — készülődnek a ta- találkozóra, a vendégek méltó fogadtatására. Már elkészítették ajándékukat, a loVas-ekét, amit a tsz-nek Csalaüinla A körlevelek között is ritka példány az, amely a napokban kezembe akadt. Kiadta a Szövosz utasítása és szövege alap­ján a Szabolcs-Szatmár- megyei Szövetkezetek Szö­vetsége tömegszervezeti osztálya. Tárgya: „Tájé­koztató a mezőgazdasági kiállítás falusi propagan­dájának szervezésére.” Az első oldallal nincs is hiba: ez valóban tájé­koztató. Azonban az ezt követő lapok, úgy mond, irodalmi melléklet gya­nánt kísérik a körlevelet. Nézzük meg közelebb­ről ezt az irodalmi mel­lékletet, amelyet napjá­ban többször propagálni kell a falusi dolgozók na­gyobb okulására. Először itt vannak a rigmusok. Idézünk: Édesapám, ha készül pest­buciára Condoljon az éltanuló fiára. A vonatra tegye fel. Megérdemli, vigye fel. Hadd tanuljon és hadd lásson Az őszi kiállításon. Hát szóval... rigmus­nak éppen rigmus. De bi­zonyára szerzőjét kisko­rában az asztal körül za­varták, ha nem írt verse­ket, s ezért szokta meg a kínrimeket. A rigmusok után, a maga nemében valóban két irodalmi gyöngyszem következik. „Kellemes jónapot mind­nyájuknak! Hallották-e már, hogyan járt az egy­szeri városi ember Szé­kelyföldön? Aki hallotta, nyújtsa fel a kezét... No, ha senki se hallotta, akkor elmesélem ... „Hát az úgy volt, hogy a vá­rosi ember . menni akart .Marosvásárhelyre. Ahogy mendegél találkozik egy j adnak át a találkozás em- 1 lékére. Tegnap még szapo- ‘ rán dolgoztak azok a mun- ] kások és parasztok, akik­nek kezei ma a találkozón baráti parolában találkoz­nak. Jól esett látni ezeknek a dolgozóknak példamutató munkáját,, akik becsülettel teljesítik feladatukat. Jól esett látni az elégedett, bol­dog arcokat. rr ‘ /fisz Andrásét, a sztaha- novista művezetőjét, aki újításáról külföldön is ismert ember, s aki szívvel- lélekkel segíti a dolgozók munkáját. Clovács András sztahanovista esztergályost, aki már befejezte ötéves tervét, Harsányi Pált, aki kétszáz százalékon felüli teljesítménye mellett jó munkást nevelt Debreceni Gábor ifjúmunkásból, Csat­lós Jánost a kiváló motor- szerelőt és Palsák Sándort, aki szerdán kezdett egy G-35-ös erőgép generáljaví­tásához, s felajánlotta, hogy augusztus 28-ra már elké­szültén küldi vissza az erő­gépet a nagykállói gépállo­másnak. Valamennyien elhozzák családtagjaikat is a vidám ünnepségre. Az üzemi is­merkedés után együtt men­nek a Sóstóra, s ott a mun­kások és parasztok nagy családjában együtt ünne­pelnek, vigadnak. Együtt ebédelnek és poharaznak majd, isznak az elért sike­rekre, a hazára, és a még szebb, boldogabb holnapot szolgáló munkás-paraszt szövetségre! O. A, 19o4 augusztus 20, péntek tanmesék szekérrel. Felkéredzkedik és megkérdi: messzi 'van-e a város. Vagy más­fél órára — volt a felelet. Mennek, mendegélnek, A mi emberünk megint kér­dez messzi van-e a vá­ros? Van vagy háronj órányira, felel a góbé. — Mivel ellenkező irányba ment.” És most jön a fordulat, a meglepő befejezés, amely egyetlen, igazán irodalmi műből nem hiá­nyozhat: „Na, most már mért mondtam el maguknak ezt a tréfás történetet? Hát csak azt akartam ve­le példázni, ha célhoz akarunk érni, azt is meg kell nézni, helyes iránya ban haladunk-e? A he-1 lyes irány ezúttal: Buda­pest, ahol szeptember 11-én nyílik meg a Me- tógazdasági Kiállítás'' és Vásár... A másik gyöngyszem a csalafinta mesemondóról’ (jó, hogy nem tsalafintal regél. „Figyelem, figyelem! Érdekes történetet hoz-1 tam maguknak a CsalaJ finta Mesemondóról.., Hallották már hírét.,, Ha nem, hát elmesélem...” Érdekes megfigyelni, mind a két alkotás szin­te egyformán kezdődik. De ez is csak írójának nagyságát dicséri. — A Nagy Alkotó ugyanabból a; szituációból más-más történetet tud lebonyolí­tani. A mű rövid tartalma ez: Él egy faluban a Csa­lafinta Mesemondó, aki megtréfálja a falu népét. , Mert egy este, amikor hallgatni akarják mesé­jét, megkérdi: miről aka­rok mesélni. Nem tudjuk — válaszolták. Akkor nem mesélek. Másik este a kérdésre a hallgatók azt felelték tudjuk. Ak­kor nem mesélek — vá­laszolt a Csalafinta Me­semondó. A harmadik! eúe a hallgatók egyik' fele azt mondta: tudjuk, a másik fele meg, hogy: nem. A válasz: akik! tud­ják meséljék el azoknak, akik nem tudják. Idáig is milyen fordu­latos. Pedig még csak most jön a konfliktus. — Hogy, asszongya, hogy: „No, ilyen ember volt a Csalafinta mesemondó. — De maguk ne tartsanak ilyesmitől, mert én nem tréfálom meg magukat, hanem elmondom mondó- kámat. Tudják miről akarok beszélni? Nem tudjak? Már akár tudják, akár nem, én megmondom. (Az író visszatért kedvenc fogásához.) Hát a Mezőgazdasági Kiállításról és Vásárról. Tyű, mi lesz ott, embe­rek. Hasznos látnivaló, kellemes szórakozás, gar­madával...” És így tovább, és így tovább. Csak attól félünk, hogy az emberek nem fogják kellőképpen értékelni ez alkotásokat. És, ha na­ponta többször felolvas­sák a hangosbemondóba e ,c alafinta meséket, úgy járnak, mint a városi ember eltévesztik az irányt. Budapest helyett elmennek... mondjuk... Nagykálló felé. Afra István. Látogatás a vendégváró házigazdáknál Az utcára kihallatszó C-7* vidám munkazaj erő­sebb lesz, amint belépünk a vállalat vasrácsos ajtaján. A traktorok váltakozó zaka­tolásába belevegyül áz esz­tergagépek zúgása, a kala­pácsok csattogása és a re- szelők síró egyvelege. A he­gesztőpisztoly -fel-felvillanó vakító fénye olykor rávető­dik a falitáblára, amelyre a versenyző dolgozók nevei és termelési eredményei vannak írva. Legfelül Glo- vács András sztahanovista esztergályos neve olvasható, az alkotmányi versenyben teljesített 218 százalékkal és az ezzel elért 2233 forint keresettel. Utána Sütő Mi­hály 205 százalékos telje­sítménye, 2165 forintos ke­resete és még több, mint száz név, s mindannyi szép teljesítményszázalék követ­kezik. A versenytábla azt hirdeti, hogy jól dolgozó vállalat a nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépjavító. Most különösen vidám munka folyik a vállalatnál. Az alkotmányi ünnepre való készülődés, no meg a vendégvárás lelkesíti a dol­gozókat. Amióta pedig meg­tudták, hogy ezévi jó mun­kájukkal a 22 mezőgazda- sági gépjavító vállalat ver­senyében országos elsők lettek, azóta mintha meg­táltosodtak volna. Egyre többen teljesítik túl több­szörösen normájukat. A la­katosbrigád tagjai, mint La­katos János, Lizák András és Repka János egy-egy darab ciklont másfél nap he­lyett egy nap alatt készítenek el. „Augusztus 20-ra miénk lett a legjobb brigádnak járó vándorzászló!‘‘ —> mu­tatta elégedetten mosolyog­va Repka János a műhelyt díszítő szép zászlót. Azt is hozzátette, hogy „így még büszkébben ünnepelünk pénteken barátainkkal, a tsz-tagokkal.“ /! vállalat dolgozói az GyL alkotmány ünnepére meghívták a gávai Dózsa tsz. élenjáró tagjait, s a munkás-paraszt szövetség jegyében baráti találkozót tartanak. Ősz András szta­hanovista főművezető lel­kendezve beszél a találko­zóról. Nagyon várja a fé­nyesre tisztított csizmás, ünneplőbe öltözött, derék tsz-tagokat. Ő fogja majd bemutatni az üzemet, a gé­peket és munkapadokat, ahol traktorokat javíta­nak, s kalapácsos darálókat, ciklonokat, transzportör- gépek fontos alkatrészeit, hengerfúró és egyéb szer­számgépeket készítenek a munkások. Bejczi elvtárs, a vállalat igazgatója büszkél­kedhet majd a szép munka- sikerekkel, hiszen van mi­vel. Jól felkészültek az 1954. évi terv teljesítésére, aztán jól dolgoztak a havi és ne­gyedévi tervek teljesítésén. A vállalat mintegy 3,5 mil­lió forint termelési értéket ad népgazdaságunknak eb­ben az évben. Munkájukkal a mezőgaz­daság gépesítését szolgál­ják, gépállomások, és ál­lami gazdaságok géppark­jait teszik rendbe. A válla­lat munkájának hetven szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents