Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-19 / 196. szám
NÉPLAP 1954 augusztus 19, csütörtök Törvényterveaet a tanácsokról (Folytatás az 1. oldalról.) és bármely bizottságába; képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot; a tanács és a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést, illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik; felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával résztvesz a határozatok meghozatalában; a tanács ülésén a végrehajtó bizottságtól és a szak- igazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervek vezetőihez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett szóban vagy írásban a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb 15 napon belül válaszolni köteles; a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet. A szer- yek vezetői kötelesek a tanácstagnak kért felvilágosítást megadni; résztvehet tanácskozási joggal az alsóbb tanács ülésén. A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfelelően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a dolgozók bizalmára; személyes példa- mutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon és a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában; a tanács munkájában tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat elvégezze; a választóknak évenkint legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről és a választóinak közérdekű megbízatásait a dolgozó nép érdekeinek szemelőtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a.tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével; visszahívással; a választójogosultság elvesztésével, összeférhetelenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtó bizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtó bizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a felsőbb végrehajtó bizottságok irányítása alatt áll. A végrehajtó bizottság, mint választott testületi szerv, feladatait a végrehajtó bizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el, tagjai résztvesznek a végrehajtó bizotts'ág határozat meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtó bizottság szervező munkájában. A végrehajtó bizottság munkáját a legfelsőbb fokon minisztertanács irányítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtó bizottság feladatai A tanács végrehajtó bizottsága a következő feladatokat látja el: előkészíti és a felettes végrehajtó bizottság illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést; a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a tervenfelüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások felhasználásáról; irányítja, segíti és ellenőrzi az alsóbbfokú tanácsok végrehajtó bizottságának munkáját; irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatási szervek munkáját; irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját; gondoskodik a tanácshoz érkezett bejelentések (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról; működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben; elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatokat készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtó bizottságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat; ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen (örvény, valamint más jogszabályok’ alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtó bizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet. A végrehajtó bizottság szervezete és működése A végrehajtó bizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figyelembevételével — a végrehajtó bizottságot megválasztó tanács határozza meg. A végrehajtó bizottság, mint testületi szerv határozatait ülésen hozza. A végrehajtó bizottság a szükséghez képest, legalább azonban kéthetenkint köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtó bizottság elnöke hívja össze. A végrehajtó bizottságot az őt megválasztó tanács, vagy a felettes végrehajtó bizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtó bizottság tagjai egyharma- dának indítványára a végrehajtó bizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni. A végrehajtó bizottság elnöke a végrehajtó bizottságot saját kezdeményezésére is összehívhatja. A végrehajtó bizottság működéséért a végrehajtó bizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtó bizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtó bizottság ülésén a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a végrehajtó bizottság, illetőleg a végrehajtó bizottság elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandóbizottságainak elnökét, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. jőH A felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei,a valamint a felettes végrehajtó bizottságok és a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehajió bizottság ülésén. A miniszterek (országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal — ugyancsak résztvehetnek a végrehajtó bizottság ülésén. A végrehajtó bizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről, az őt megválasztó tanácsnak és a felettes tanács végrehajtó bizottságának, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül elnöki tanács alá rendelt városi tanács végrehajtó bizottsága pedig a miniszter- tanácsnak. A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtó bizottság elnöke és titkára feladatairól és kötelességeiről. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtó bizottság, másrészt a felettes szakigazgatási szervek alárendeltsége alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel vannak felruházva és a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodnak és intézkednek. A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtó bizottság és a felsőbb szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelkezéseit a végrehajtó bizottság és a felettes szakigazgatási szervek megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják. A tanács kapcsolata a tanács alá nem tartozó szervekkel A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a szak- igazgatási szerveknek jogszabályok által meghatározott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami szervekre !« kötelezőek. A tanács és a végrehajtó bizottság ellenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek:i «közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. A tanács és a végrehajtó bizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerveknek a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek feletteseivel közli. v A tanács és a végrehajtó bizottság működési területén a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szervek tevékenységét figyelemmel kíséri a dolgozók érdekében, hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása érdekében a rendőrségi szervek kötelesek a tanács és a végrehajtó bizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni. A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács állapítja meg; •• Ünnepi gyűlés Nyíregyházán augusztus 20-án Augusztus 20-án, alkotmányunk születésének ötödik évfordulóján Nyíregyházán ünnepi beszéd lesz. Az ünnepi gyűlés délelőtt 11-kor kezdődik. A gyűlés színhelye a Sóstó. ALOM ES VALOSAG Koga úr, a japán szak- szervezeti szövetség főtitkára megtartotta a szak- szervezeti vezetők szokásos értekezletét. Azt a kérdést vitatták meg, hogy miként lehetne meghiúsítani a villamossági ipar munkásainak éppen folyó sztrájkját. Sok beszéd hangzott el és kevés eredmény sült ki belőle. Egyszer csak Koga úr asztalán megszólalt a telefon. — Itt Koga... igen... Természetesen, hogyne . . . Azonnal!... Félóra sem telt el és a derék szakszervezeti vezető már szemközt ült az amerikai megszálló hatóságok testes képviselőjével. Igazi szamuráji alázatossággal leste feljebbvalóját. — Koga úr — kezdte zordan a főnök. — Tudja-e ön, hogy szakszervezeteikben rendbontások fordulnak elő? — Tudom, sir. — A maguk munkásai, ahelyett, hogy segítenének nekünk megerősíteni szigeteik katonai erejét, sztrájkolnak . .. —^Igen, uram. — ... A szakszervezetekben erős a kommunisták befolyása... — Igen, uram. — ... És sok szakszervezet, ahelyett, hogy a tőkések érdekeit védené, még a munkások pártjára áll..; — Sajnos, így van uram. — Hát mi az ördögöt csinálnak maguk, a mindenségit?! Tanulhatnának az AFL-től és a CIO-tól, az amerikai szakszervezeti szövetségektől. Ott aztán legények vannak a gáton. Persze, jól is fizetjük őket, de ők sem lustálkodnak. — Igen, uram, csakhogy ez Amerikában van... — Hát gondoskodjanak róla, hogy maguknál is legyen valami olyasmi, mint a mi sí. ' — vezeti szövetségeink. — Bátorkodom megjegyezni — hozakodott elő merészen Koga, — hogy a neve már meg is van: „Japán szakszervezeti kongresszus“! — Oké! De figyelmeztetem, hogy ez aztán igazi kongresszus legyen, mindenféle ingadozás és mindenféle politika nélkül. — Igyekszem, uram. Aznap éjszaka Koga úr csodálatos szakadár-szak- szervezeti álmot látott. Álmában valamennyi japán szakszervezet belépett a „Japán szakszervzeti kongresszusba“, a kongresszus pedig belépett a sárga „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébe“. Sztrájkoknak még csak árnya sem volt. Igaz, a munkások, akik egy kissé elégedetlenek az életszínvonal állandó süllyedésével, olykor gyűlést tartottak és azt követelték, hogy emeljék fel a bérüket 0,01 százalékkal. A vezetők tapsvihar kíséretében beleegyeztek ebbe a követelésbe. Ezzel megmutatták, milyen határtalan, odaadással szolgálják a munkásosztály érdekeit. Sőt, a . munkások saját kérésére megszüntettek mindenféle vasárnapot és ünnepnapot.. A munkások ugyanis rájöttek: életük egyedüli értelme, hogy növeljék á monopoltőkések hasznát. Közben persze Koga úr bankszámláján csinos kis összegecske kerekedett ki : : ; Szép álmából felébredve Koga űr édesdeden nyújtózkodott egyet és meg akarta gyújtani a villanyt. Áram azonban nem volt. Koga úr felöltözött, lement az utcára és rögtön egy rikkancsba ütközött, aki az „Aszahi“ legújabb számát lengetve, így kiabált: — Uj vasutassztrájk! Hatalmas sztrájkban a városi közlekedési dolgozók! Villamosipari munkások óriási sztrájkja! A newvorki rádió jelenti: megalakult a „Japán szakszervezeti kon- gresszus‘‘! , Koga úr, miután egy darabig hasztalanul ácsorgott a villamosmegállónál, csüggedten elgyalogolt szakszervezeti kollégái aznapi ülésére. A napirenden megint csak ugyanaz az átkozott kérdéu szerepelt:' hogyan lehetne megszüntetni minden sztrájkot? (Fordította: Becher Beatrix.) Példát mulatnak a jánkmaítisi Petőfi Isz. tagjai A jánkmajtisi Petőfi-beliek sem akarnak elmaradni a többi termelőszövetkezettől, tígy döntöttek, hogy két darab hízottsertést adnak be augusztus 20-ig, amivel már éves tervük háromnegyed részét törlesztik. Két darab sertésük után 440. kiló kukoricabeadási kedvezményben is részesülnek, több marad sertéseik részére. Közvagyont tékozló tsz. elnököt ítélt el a járásbíróság A vásárosnaményi járás- bíróság tsz. elleni izgatás és társadalmi tulajdon elleni lopás, sikkasztás miatt Kázmér Jánosné márokpapi lakost, volt tsz.-elnököt 3 évi börtönre, 2000 forint pénz- büntetésre és a közügyek- től 5 évi eltiltásra ítélte. Kázmér Jánosné, mint tsz.elnök az egyéni hasznát kereste a közösség rovására. Egy személyben ő volt a tsz. elnöke, raktárosa é, könyvelője is, emellett a községi rvrtt'tkári funkciót is betöltötte. A községben szava másnak nem lehetett, szinte terrorizálta a tagokat a tsz-ben, hogy lépjenek ki. A tsz. 9 köbméter fára kapott vágási engedélyt — ő 90 köbmétert vágatott ki és eladta. A tsz. vetéstervet nem teljesítette. 14 mázsa bükköny az ő keze alatt ment tönkre. Elnök létére rendszeresen lopta a tsz. baromfiállományát. Ezért és hasonló cselekedeteiért .ítélte el a bíróság. 3.évi börtönre.
