Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-19 / 196. szám
A mai számban : Álom és valóság (2. oldal.) Versenytársak (3. oldal.) Előre az első helyért (3. oldal.) Az „ősi alkotmány” (4. oldal.) (Világ (iraté túrjai tggetüfjefek / NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A magyar dolgozó nép az alkotmányban lerögzített elvek alapján 1950 október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevékenyen és döntő szóval résztvegyen az államhatalom gyakorlásában, az allamigazgatás mindennapos munkájában. Ä tanácsok munkájának eddigi tapasztalatai, valamint népi demokráciánk fejlődése folytán előttük álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy továbbfejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanács- törvény alkotásával, amely biztosítja az alkotmányban lefektetett demokratikus elvek következetes megvalósulását. Ezeknek az elveknek megfelelelően a tanácsok az allamhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei, amelyek kizárólag a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve. — Tevékenységükben a lakosság alkotó együttműködésével valósítják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat. A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el igazgatási feladataikat: egyfelől gondoskodnak a felsőbb igazgatási szervek rendelkezéseinek végrehajtásáról, másfelől ezekkel összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szerveinek utasításait. A tanácsoknak államhatalmi és államigazgatási munkájukban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával fokozottabb mértékben kell támaszkodniok a lakosságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tömegszervezeteire. A Magyar Népköztársaság országgyűlése mindezek alapján, felhasználva a tanácsok eddigi munkájában szerzett sokoldalú tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán elfogadott irányelveket, új törvényben határozza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, kerületi és a községi tanácsok. A tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel, szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait. A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában. Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanácsok működnek a fővárosban, a megyében és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városban, a járásban, a közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városban, továbbá a városi kerületben, a közvetlenül járási tanács alá rendelt városban és a községben. A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak. A tanácsok csak a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll ennek megfelelően: A fővárosi tanács, a megyei tanács és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanács az ország- gyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a járási tanács és a közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városi tanács a megyei, a városi kerületi tanács a városi tanácsnak, a közvetlenül járási tanács alá rendelt városi tanács és községi tanács a járási tanácsnak van közvetlenül alárendelve. A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelső felügyeletét az országgyűlés, illetőleg a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa látja el. A törvény a továbbiakban szabályozza az országgyűlés és az Elnöki Tanács részletes jogkörét. A tanácsok működési területükön az alkotmány, a jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevékenységüket. A tanácsok e tevékenységük körében gondoskodnak a törvények és más jogszabályok Végrehajtásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben és végrehajtják a hatáskörükbe utalt feladatokat. A tanács vezeti a helyi gazdasági, társadalmi és Kulturális tevékenységet ebben a körben: Megállapítja — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül — a tanács helyi tervét és költségvetését; irányítja és ellenőrzi a terv és a költségvetés végrehajtását, továbbá megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat; irányítja, segíti az ipari és a mezőgazdasági termelést; előmozdítja a termelés állandó fejlődését, elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek .megszilárdítását és fejlesztését; biztosítja a végre- hajtóbizottság és a szakigazgatási szervek útján a ta- nats kezelésében lévő állami vagyon helyes kezelését és .felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő működését. Előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelése céljából a közegészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldását. A tanács közreműködik az országos jelentőségű gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a körben: figyelemmel kíséri a működési területén lévő, a tanács kezelésébe nem tartozó állami vagyon kezelését, illetőleg a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak; megvitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működésével kapcsolatos beszámolókat, javaslatokat tesz és segítséget nyújt munkájuk megjavítására; közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában; védi és erősíti a szocialista törvényességet, oltalmazza a dolgozók jogait, biztosítja az állampolgári kötelességek teljesítését, megismerteti a lakossággal a népköztársaság törvényeit és neveli az állampolgárokat a törvények megtartására, közreműködik az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában; ! megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket és javaslatodat terjeszthet a felsőbb államhatalmi szervek elé. A tanács működésének biztosításával, továbbá az alárendelt szervek létrehozásával ezek irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat látja cl: megválasztja a küldöttek mandátumait vizsgáló bizottságot, meghallgatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről; a közvetlenül alárendelt tanácsoknál új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni; tagjai sorából megválasztja és indokolt esetben visszahívja a tanács végrehajtó bizottságát; jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtó bizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtó bizottságot munkájáról; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat; határoz az állandó és ideiglenes bizottságok létesítéséről; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja e bizottságokat, megválasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait; megállapítja, hogy a törvény keretei között és a minisztertanács határozata alapján milyen szakigazgatási szerveket létesít, szüntet .meg, továbbá beszámoltatja azok vezetőit; határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanácstagságukból folyó tevékenységükkel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben. A tanács ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A tanács, mint választott testületi szerv, felada- t üt a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el, a tanácstagok résztvesznek a tanács határozatainak meghozatalában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében és a tanács szervező és felvilágosító munkájában. A tanács munkájába bevonja a dolgozók gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb tömegszervezeteit és ezáltal is biztosítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában. A tanács szervezete és működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedig az elnöki tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtó bizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akiknek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése; A tanács ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. J FELHÍVÁS A Hazafia« Népfront Országos Előkészítő Bizottsága nyilvánosságra hozza és széles vitára bocsátja a tanácsok felépítéséről, működéséről és feladatairól szóló törvénytervezetet, mielőtt az szeptember hónapban az országgyűlés elé kerül. A népfront országos előkészítő bizottsága felhívja az ország dolgozó népét, az összes dolgozókat, hogy vitassák meg a törvénytervezetet, tegyék meg észrevételeiket és javaslataikat így cselekvőén, alkotó módon vegyenek részt új tanácstörvényünk létrehozásában. A népfront előkészítő bizottsága felkéri a lapok szerkesztőségeit, hogy a lakosság észrevételeinek és javaslatainak biztosítsanak széles nyilvánosságot. Az észrevételeket és javaslatokat: Budapest, Országház I kapu, I. em. 8. címre „Tanácstörvény” jelzéssel kérjük megküldeni. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága. >♦»♦»♦»♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»»»*»»a-:om ' A tanács határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén szavazati joga csak a tanácstagoknak van. A ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtó bizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a tanács ülésén. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek) továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei — az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanács ülésén. Ha tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét: — tanácskozási joggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekben a kívánt felvilágosításokat megadni. A tanács bizottságai A tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. Az állandó bizottság a tanács megbízásából, a lakosság javaslatainak felhasználásával és. a helyi viszonyok figyelemmelkísérése alapján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében; ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére akár külön-külön, akár összevontan, állandó bizottságot köteles szervezni. A tanáos a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandó bizottságokat is alakíthat. A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenkint választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívás sara vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. Ennek megfelelően: megválasztható a tanács bármely tisztségére (Folytatás a 2. oldalon.) Törvéiiyterveiet a tanácsokról XI. évfolyam, 196. szám ÁRA 50 FILLÉR 1954 augusztus 19, csütörtü!
