Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
a y £ 1’ L A P 1954 augusztus 15, vasárnap Köszönet azoknak, akik a gyiijtöívemre írták a nevüket Országszerte megmozdult a magyar dolgozó nép az ár- 1 vízkárosultakért. — S ha az árvízsujtotta testvéreinkre gondolunk, sokunknak eszünkbe jut: mivel tudnánk jobban, hasznosaboan segíteni? Erről győződtem meg egy heti munkám alatt, míg az árvízkárosultak részére gyűjtöttem. — Felhasználtam minden szabadidőmet, jártam a háza- kát. Ahová benyitottam, mindenütt szeretettel fogadtak, mindenütt súlya lett azonnal ennek a szónak: „az árvízkárosultakért”. — Amikor róluk beszéltünk, a legtöbb helyen könny csillant meg a szemekben, el- érzékenyültek az emberek. Bár munkahelyeiken már adtak pénzt, az otthonlévők is ki akarták venni részüket a segítségadásból. — A legtöbb otthonlévő asszony így nyilatkozott: „Igaz, a férjem már az üzemben adott, de én magam iá hozzájárulok az árvízkárosultak megsegítéséhez...” — A Kállai-út 9. szám alatt lakó Bondor Andrásné így fogadott: „Mi már ugyan a hivatalban adtunk pénzt férjemmel együtt,, de azért még idehaza is széjjelnézek: mit tudnánk nélkülözni. J\ e is fáradjon most, majd én holnap elküldöm a lakására, amit adunk...” Másnap a kisfia megjelent egy csomaggal, ameiy- bena szeretetnek, együttérzésnek sok-sok jele volt. Ahol jártam, mindenütt megmutatkozott a dolgozók szolidaritása. Csak egyetlen egy helyen találkoztam meg- nemértéssel a Kállai-út 25. szám alatt. Riper Béla itt azt mondta: „Ha visszakapom a koresmaengedélye- met, majd én is megeresztek egy tízest az árvízkárosultakért...” Ez a válasz felháborított és azonnal otthagytam Ripert, mint olyan embert, aki nem a becsületes dolgozók sorába tartozik. Az ilyen ember pénzére nincs is szükség! A piac és az áruellátás kérdéséről Sok nyíregyházi asszony- I vállalatunknak 20 láda nak panasza, hogy a piacon j zöldbabot és több láda palit mondok még köszönetét azoknak az asszonyoknak, akik az árvízkárosultakat segítve az én gyűjtő- ívemre írták rá a nevüket. Magyar Ferencné, a nyíregyházi ruhaüzem dolgozója. Sok bosszúságot ■ okoz a háziasszonyoknak az, hogy a sótartóban a nedvességtől összeáll a só. — Ezt könnyen elkerülhetik. Tegyenek a sótartó aljába néhány rizsszemet. Ezek magukba szívják a nedvességet s a só sohasem fog f......' ini. Hasznos tanácsok Kellemetlenséget okoz- a vendéglátó háziasszonyoknak az, ha a porcellántá- nyérokon égési foltok vannak és ezek elcsúfítják a készletet. Ezeket a foltokat úgy lehet eltávolítani, hogy egy parafadugót nedves sóba mártunk s ezzel dörzsöljük az égési foltot, míg a? cl nem tűnik. nincs elég rend, spekulánsok és üzérek szabadon garázdálkodnak. — Itt nem azokról a becsületes dolgozó parasztokról van szó, akik termelvényeiket a szabadpiacra hozzák, őket és áruikat mindig örömmel és szívesen fogadjuk. Másokról van itt szó: a spekulánsokról, akik kora reggel valósággal megrohamozzák a termelőket, megveszik tőlük az árut, majd drágán, sokszoros haszonnal adnak túl rajta. Sajnos, a földmű- vesszövetkezeti standok és a Mezőker. is ezekhez az árakhoz igazodik s van úgy, hogy egy nap alatt kétszeresére emelkednek ezeken a helyeken Is az árak. Ez annál is érthetetlenebb, mert e szerveknek bőségesen van zöldségük. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Mezőker. radicsomot szállított sertéshizlalási célra anélkül, hogy mi erre bárkit is megkértünk volna a Mezökernél. Valószínűleg ajándékba szánta a Mezőker. sertéseinknek ... Mennyire jó lenne Nyíregyházán egy konzervgyár, amelyik a zöldséget és gyümölcsöt helyben dolgozná fel s változatosabb lehetne az üzemi konyhák téli étrendje is. Kérjük az illetékeseket, hogy nézzenek utána a piacnak és az áruellátásnak (Még utoljára és zárójelben annyit ' szeretnék megkérdezni: miért nem árulnak szilvalekvárt és rizskását, amikor tudomásom szerint mázsaszámra tárolják mindkétfajta árut a nyíregyházi földművesszövetkezeti raktárakban?) SZEMŰK MIHÁLYNÉ 6. sz. Mélyépítő Vállalat. Gyermekeknek, úttörőknek Az okos leány * Szemök elvtársnő levele mór régebben beérkezett szerkesztőségünkhöz több más hasonló panaszos levéllel együtt. Ezért . írtuk meg többek között nemrégiben a „Rendet a nyíregyházi piacon” című cikket, majd a Mezőkerről szóló rövidebb cikket. A városi tanács kereskedelmi osztálya is ellenőrzéseket tartott s a spekulánsok nagyrészét megbüntette. A megyei tanács kereskedelmi osztálya is rendszabályokat hozott. Erről többek között ezeket írja Hajdú Sándorné elvtársnő, az osztály vezetője: „Az augusztus 6-án megjelent, „Rendet a nyíregyházi piacon” című cikkre válaszként közöljük, hogy osztályunk már a cikk megjelenése előtt intézkedett — többek között: tíz óra előtt a viszonteladók nem vásárolhatnak a piacon...” Ennek valamennyi háziasszonynyal együtt örülünk s főkép annak, hogy a rendelkezést most már ellenőrzik is. Reméljük, az illetékesek a többi hibát is kijavítják. Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros és okos leánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elszállt a híre. Meghallja ezt a király, odaüzen az okos leánynak, hogy van neki a padláson százesztendős kendere, fonja meg azt aranyfonálnak! A leány erre visszaüzent, hogy van nekik százesztendős sövényük, csináltasson abból a király aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat. Mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy az aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg! Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent, hogy van neki egy lyukas korsója a padláson, foldja meg azt a lány, ha tudja. Megint visszaüzen a leány, hogy fordíttassa ki a ki rály a korsót, mert az öregapja sem látta, hogy színéről foltoztak volna valamit. Ez a felelet mégjobban tetszett a királynak. Most meg azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de úgy, hogy mégse menjen. Köszönjön is, mikor elébe ér, de mégse köszönjön, vigyen is neki ajándékot, ne is. Erre a leány elkérte az apjától a szamarát. Felült rá, aztán ment a királyhoz. De előbb meg otthon megfogott egy galambot, szitával leterítette és elvitte magával. Mikor aztán a király elé ért, egy szót sem szólt, hanem csak meghajtotta magát. Aztán a galambot a szita alól elrepítette. így aztán ment is, nem is. Köszön is, nem is. Vitt ajándékot, nem is. A király úgy megszerette az okos leányt .hogy mindjárt elvette feleségül. MÉHEK MAJÁLISA Züm!.. . Züm!.. . száll a méh S mintha színnel hintené; Fehér lesz és kék a rét, Nefelejcs nyit s margarét... Száll, száll a bogár, Minden bimbót sorra jár S méhmuzsika, madárfütty Zeng a réten mindenütt • •. Leng, ring a virág S estig tart a mulatság: Vigad fű, fa, madár is, Beh szép a méh-majális • Züm!.;, Züm!.;; nemcsak szép, Hasznos is mert a méh-nép Nemcsak táncol s mulat ám, Mézet is gyűjt szaporán... Nyissák szélesebbre a kapukat a nrírtassi Szabad Nép tsz. tagjai port, a 30 tag olyan, mintha egy ember lenne. Nyírtass a múltban templomairól és kastélyaidról volt híres. Annyi templom és kastély három községben sem volt, mint itt. A kastélyok és paplakok még a napfényt is elfogták a iöldhözlapult viskók elől. Nem véletlenségböl választották maguknak a község első szövetkezetének tagjai a Szabad Nép nevet. A név is állandóan emlékezteti őket arra, hogy nem volt ez mindig így. — Ezerkilencszázötvenben, hat évre a kastélyok sötét világának megszüntetése után újabb béklyót dobott le ez a kis csoport. Ledobták a már kevésbbé szorító, de mégis akadályozó 5—6 holdak béklyóit, eltörölték a mesgyéket és teret nyitottak az összefogásban rejlő erőknek. dot fordít a termelőszövetkezetekre, és a személyi torzsalkodás megszűnt, sokkal inkább jobb munka kezdődött a szövetkezetben. Ezt az elért eredmények bizonyítják. A termelőszövetkezet búzából 12.32 mázás eredményt ért el. Az egyénileg dolgozo parasztok eddigi átlaga 8 mázsa alatt van. A szövetkezetben a rozs átlaga 987 kiló, az egyéniek átlaga 711 kiló. A szövetkezet által beadott búza fajsúlya 81-es, a községi átlag alig üti meg a szokvőnyminőséget, a 78-at. Egyetlen termelő, Valu György középparaszt tudott még csak a több mint 100 gazda közül, olyan minőségű terményt beadni, mint a szövetkezet. Dohányuk, kukoricájuk, vetőburgonyájuk mind veretlen a községben. Növekedett az áilaláilomány Állatállományuk amellett, hogy beadási kötelezettségüket már mindenből teljesítették — hatalmasat fejlődött. 1953-ban volt 1954-ben van Sertés 43 darab 156 darab Szarvasmarha 13 darab 19 darab Ló 12 darab 12 darab Juh 112 darab 177 darab Liba 33 darab 85 darab A négyéves út nem volt egyenesen ívelő, voltak nehézségek is. Mégis a műit őszön, amikor személyi ellentétek miatt néhány család kivált a közösségből, azok sem pusztatenyérrel mentek el. Telt kamra maradt a közös gazdálkodás után. A múlt év ö;ze óta. hogy ü7. állam még nagyobb gonA 270 hold földjükhöz ennyire nőtt az állatállomány. A szarvasmarhaállo- mányuk rövidesen 8 darabjai szaporodik. Ezek az eredmények elsősorban a tagok jó munkájának bizonyítékai. A jó munkát dicséri az 5 kilós gabonaelőleg-osztás és a kiosztott munkaegységenkénti 17.86 forint is. Az idei zárszámadáskor egy-egy munkaegység értéke előreláthatóan 50—55 forintra rúg. Látják ezt azok is, akik. kiléptek és tudja az egész köz-ég, hogy a Győri család , csak előlegbe 50 mázsa gabonát vitt haza, hogy Bedcsőj Bertálanéknak 43 mázsa jutott. Azt is látták, hogy az aratási versenyben, amikor csak ideje volt, élen kaszált az elnök, hogy a párttitkár másodmagával 521 munkaegységet ért el eddig. Szóval ez a kis csoBárátság az egyénileg do'gozó parasztokkal A kívülállók eléggé bejáratosak a tsz-be. Tavasz- szal, amikor fogytán volt a takarmányuk, vagy negyven egyéni gazdának a tsz. adott egy-két mázsa szénát olyan alapon, hogy majd a gabonahordásnál visszasegítik igával. Jól jött ez akkor,""nem kellett érte pénzt adni. Az alkuban az volt, hogy négy fordulót tesznek a szénáért, de nem számolta azt senki, voltak olyanok is, akik 7—8 fordulót tettek. Móré János, Dombrádi János, Biró Ferenc és a többiek nem nézték, hogy hol tartanak, hanem ottmaradtak késő estig. Az aratás befejezésekor együtt mulattak a tsz. tagjaival. A tsz. udvarán kuglipálya van, ahol az egyéni fiatalok együtt játszanak a tsz-tagokkal. Az eredmények, a barátság azt szülte, hogy eddig mintegy 10—12 család beszél arról — és már szóban be is jelentették, — hogy tagjai akarnak lenni a szövetkezetnek. Közöttük olyanok, mint Kovács János 10 holdas és Székely Ferenc 8 holdas dolgozó parasztok. Vannak néhá- nyan olyanok is, akik a volt tagok közül akarnak visszalépni. Ilyen eredmények és ilyen jó viszony után, így is van ez rendjén. Minden azonban még- sincs rendjén. A szövetkezet tagjai, de maga az elnök is úgy vélekednek, hogy „az ajtót nem lehet sarkig nyitni”, „a mi _ rostánkon nem nagy lyuk lesz, azon kevesen fognak átesni” és így tovább. Az a véleményük, hogy most csak egy-két taggal szaporítják a létszámot. II szövetkezetnek is érdeke az új tagok felvétele Az helyes, ha dologkerülőt nem vesznek fel a termelőszövetkezetbe, de a becsületes dolgozó parasztokat nem szabad kire- keszteni abból a jóból, amit a szövetkezeti gazdálkodás nyújt. Akik tavaly kiléptek a termelőszövetkezetből és akkor talán még azt is mondták, hogy soha többet nem lesznek a szövetkezet tagjai, azok azóta ezerszer is megfontolták már: belépjenek-e vagy sem. Ha most kérik a felvételüket, azok nem azért mennek a tsz-be, hogy ott ne a boldogulásukat akarnák keresni. Már pedig azt megtanulta minden dolgozó paraszt, hogy a termelőszövetkezetben is csak akkor lehet boldogulni, ha ott jól dolgoznak. A Szabad Nép tsz. tagjai a sok jó eredmény mellett sem mondhatják el, hogy mindenre van erejük. Ehhez a földterülethez :s szükség volna még több kézre. Van egy kincsetérő vizes-nádas területük, ahol víziszárnyast lehetne tenyészteni. A kacsa és liba mellett pulykát, tyúkot is tenyészthetnének. Ebből hatnyolc gondos kéz százezreket tudna behajtani a szövetkezetnek. A sertésállomány, a tehenészet is újabb dolgos kezeket vár. A cukorrépakapálás sem lett volna probléma tavasszal, ha többen lettek volna. —■ Nem lenne kevesebb a jövedelmük a szövetkezet tagjainak* még akkor sem, ha egy-két belépő gyengébb minőségű földdel lépne be a termelőszövetkezetbe, mint amilyen föld a tagosítás során a szövetkezetnek jutott. A szövetkezeti tagoknak is az az érdekük, hogy minden földön, a gépimunkával, a helyes agrotechnikával 12—14 mázsa búza teremjen, — ezt pedig csak nagyüzemben lehetséges teljesen megvalósítani. összegezve: nézzék meg a szövetkezet tagjai, hogy kit fogadnak maguk közé. Osztályellenséget be ne engedjenek a szövetkezetbe, de a becsületes dolgozó parasztok előtt íágabbra kell nyitni a kaput! Csikós Balázs, ASSZONYOKNAK,
