Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
1954 augusztus 15, vasárnap NÉPLAP 5 A helyes homoki vetésforgók kialakítása Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató előadása Mint már korábban hírt adtunk róla, augusztus 10-én a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaságban tapasztalatcsere volt a homoki vetésforgók kialakításával kapcsolatban. — Az alábbiakban kivonatosan közöljük Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós előadását. — A földművelő ember ősidők óta valamilyen rendszer szerint próbált gazdálkodni — kezdte beszédét Westsik Vilmos. — A Nyírségben egyes helyeken még mindig fellelhető háromnyomásos parlagoltató gazdálkodást folytattak. Eszerint: az első év parlag, a második év rozs trágya nélkül, a harmadik év burgonya trágya nélkül. A nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság azért alakult, hogy ehelyett az elavult gazdálkodási módszer helyett olyan vetésforgó-rendszereket dolgozzon ki, amelyek a táj adottságainak megfelelnek és a termésátlagokat lényegesen tudjuk velük emelni. Hogy ez a gazdaság negyedszázados fennállása óta ezt a problémát megoldotta, azt a tények igazolják. Egyes vetésforgókban már 26 mázsás rozstermést is értünk el. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére az üzemátlag búzából 14 mázsa, rozsból 12 mázsa. Hogyan pótolhatjuk az istállótrágyát Westsik Vilmos ezután arról beszélt, hogy minden talaj termelékenységének alapja a talaj baktériumflóra által megindított erjedési folyamat, amihez megfelelő szervesanyag szükséges. Szervesanyagban a mi homoktalajaink eredetileg is nagyon szegények. — A szervesanyagot elsősorban az istállótrágyával tudjuk pótolni. Az istállótrágyávai tudjuk teljes egészében biztosítani azt a 37 féle tápanyagot is, amire a növénynek szüksége van. Igen ám, de a Nyírségben részben a gyér állatállomány miatt, részben pedig más okokból nem tudunk minden talajra megfelelő időközökben és mennyiségben istállótrágyát juttatni. ,rA Nyírségben döntő helyet foglal el a gyümölcs- és a szőlőtermelés. Már pedig ’ egyik sem termel trágyát, de annál többet fogyaszt! E kultúráktól a tudomány jelenlegi állása mellett a közeljövőben nem is vonhatjuk meg az istállótrágyát. A termelőnek szüksége van takarmányra, az ipari növények is általában trágyaigényesek, tehát a gyümölcs után ott sorakoznak a barna kötöttebb talajok növényei az istállótrágyáért. A végén, mire a gazda ezeket kielégíti, a soványabb, laza homoktalajaira vagy egészen elenyésző csekély mennyiség, vagy semmi nem jut. Műtrágyával szervesanyagot nem viszünk a talajba, ezért mindenképpen szükség van arra, hogy egyes növények gyökérmaradványaival, vagy egész tömegükkel szaporítsák a talaj szervesanyagtartalmát. Westsik Vilpios a továbbiakban a barna, kötöttebb homoktalajok vegyesszerves trágyás vetésforgóit ismertette. Ezek a vetésforgók 8—9 szakaszosak. Egy évben istállótrágyázás is szerepel és bele van iktatva a fűvesvetésforgó is. Utána azokat a szelídebb homoki vetésforgó-beosztásokat ismertette, amelyekre még némi trágya jut, majd rátért az önálló zöldtrá- gyás vetésforgók leghelyesebb alkalmazási módozataira. A különböző vetésforgók eredménye Ismert jelszavát ezen az értekezleten is többször hangoztatta Westsik Vilmos: „Kivételesen a futóhomokon az istállótrágya hevít, a zöldtrágya pedig üdít.” Ezt 'egyéb sem bizonyítja jobban, mint a XI. és a XII. számú vetésforgók termésátlagainak ösz- szehasonlítása. A Xl-es minden három évben kap 150 mázsa istállótrágyát. Míg a XII-es zöldtakarmány után tarlócsillagfürt- trágyázást kap. Húszéves átlagban a Xl-es vetésforgó hozott 13.87 mázsa rozsot és 54 mázsa burgonyát, míg a XII-es 15.09 mázsa rozsot és 64 mázsa burgonyát. A szárazságra hajló, vagy aszályos esztendőkben, amelyekből a Nyírségben mindig több van, mint csapadékos évből — a zöldtrágyás-vetés- forgó javára még nagyobb mérvű volt a terméskülönbözet. Az 1950. évi rendkívüli száraz esztendőben az istállótrágyás forgó 13 mázsás, a zöldtrágyás vetésforgó pedig 18.32 mázsás rozsátlagot adott. Még az idei rendkívül csapadékos esztendőben is 50 kilóval többet termett a zöldtrágyás vetésforgó. Ennek a két vetésforgónak az összehasonlítása nemcsak azt bizonyítja, hogy istállótrágya nélkül is lehet a futóhomokon termelni, hanem azt is, hogy hozzáértéssel még többet is termelhetünk, mint istállótrágyával. (Ez nem jelenti azt, hogy a homoki gazdaságok ne törődjenek az állattenyésztéssel. A fentiekben is ismertettük, hogy trágyára máshol nagy szükség van és állat- tenyésztés nélkül nincs jövedelmező gazdálkodás.) A kísérleti gazdaság kontrolicélra fenntartotta az ősi nyírségi parlagos vetésforgót is. Ez a vetésforgó első esztendőben parlag, a természetes gyomnövények virágzáskor leszántásra kerülnek. A második év rozs trágya nélkül. A harmadik év burgonya trágya nélkül. Ennek a vetésforgónak a 20 évi átlaga rozsból 577 kiló, burgonyából 26.66 mázsa. A vele szomszédos Il-es számú vetésforgónak a menete a következő: első év csillagfürt zöldtrágyának, 100 kiló szuperfoszfáttal és 40 kiló kálisóval, a második évben rozs 100 kiló szuperfoszfáttal és 40 kiló kálisóval, a harmadik évben burgonya trágyázás nélkül. Ez a vetésforgó 20 évi átlagban 15.74 mázsa rozsot és 57.90 mázsa burgonyát termett. A 10 mázsás rozs és a 30 mázsás burgonyaterméstöbblet világosan mutatja, hogy a tudományos vetésforgó alkalmazása mit eredményez. Ez a vetésforgó egészen egyszerű, minden termelőszövetkezet és egyénileg termelő által bevezethető. Ezen az értekezleten Westsik Vilmos a zöldtrágyás vetésforgóknak egész sorozatát ismertette, amelyekből minden termelőszövetkezet, minden termelő kiválaszthatja a legmegfelelőbbet. Westsik Vilmos hangsúlyozta, hogy a vetésforgó egy év alatt nem fog csodát teremteni. Ne gondolja azt senki, hogy azon a homokdombon, ahol az idén négy mázsa rozs volt, jövőre már 15 lesz, de a kitartó munka, a jó talajművelés, a jó vetőmag az ismertetett vetésforgókkal meghozza gyümölcsét. * Ebben az újságcikkben csak fel akartuk hívni a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy a nyírségi homoknak számos kipróbált vetésforgója van, amelyekkel akár meg is kétszerezhetjük a terméseredményeket. Egy újságcikk nem alkalmas arra, hogy akárcsak az értekezleten elhangzott két és félórás előadást is hűségesen továbbadja, de különösen kevés ahhoz, hogy egy életművet, — amilyen a Westsik-féle vetésforgórendszer, — úgy ismertessen, hogy az alkalmazható is legyen. Westsik Vilmos munkája ki van nyomtatva könyvekben, sok agro- nómus ismeri már megyénkben, de maga a kísérleti gazdaság is szívesen ad tanácsot a vetésforgó kialakításához. Nemzetgazdasági érdek is, de elsősorban a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó parasztoknak saját érdeke, hogy a homoktalajokon minél előbb a Westsik féle vetésforgó szerint gazdálkodjanak. Cs. B. GAZDA KALENDÁRIUM VETŐMAG ELŐKÉSZÍTÉS Még folyik a cséplés, de a jó gazda már a jövő- evi termelésre is gondol. A gondos gazda már a talponálló gabonából kiválasztotta a vetőmagnak valót és azt az asztagban külön rakta. A különcsépelt vetőmagot elsősorban szelektoron ki kell tisztítani. A jó vetőmagnak legalább 98 százalékos tisztaságúnak kell lenni. Ennél alacsonyabb tisztasági százalékú vetőmagot elvetni nem szabad. A tisztaság mellett természetesen fontos dolog, hogy a vetőmag ne legyen üszögös, dohos, penészes, egyszóval egészséges legyen a vetőmag. Mindemellett elsőrendű dolog, hogy a vetőmag megfelelő csiraképességű legyen. Legalább 95 százalékos csiraképe ;ségűnek kell lenni a vetőmagnak. A csiráztatasi próbát mindenki elvégezheti házilag is. Legegyszerűbb módja, ha a nedves földbe 2-3 ismétlésben 100-100 szemet elvetnek. Állandóan nedvesen és melegen kell tartani, így 5-6 nap múlva az egészséges szemek kicsi ráznak. Ahány szem mag kicsirázott, annyi százalékos a csiraképesség. A termelők kérjék meg a községi mezőgazdasági előadót, vagy az agronómust — ők ebben a munkában segítségükre lesznek. A HARMADIK KASZÁLÁSBÓL IS LEHET LUCERNAMAGOT HAGYNI A harmadik kaszálású lucernából jó mag nyerhető. Minden gazda arra törekedjen, hogy necsak a saját használatára, de eladásra is termeljen lucernamagot. Lehetőleg egy-egy tábla lucernát teljes egészében meg kell hagyni, mert ha csak egy részét hagyjuk meg, akkor a kártevők erre a helyre vándorolnak és sokkal nagyobb mérvű lesz a kártétel, mintha az egész táblán oszlanának el. Dubovicsi ukrán falu klubja Ukrajna szumszki területén, Gluhovo város közelében van Dubovicsi falu. A falu központjában szép emeletes ház áll: a falusi klub. A klub könyvtárában több mint hatezer könyvet találunk. Sok az orosz, ukrán és nyugati klasszikus: Puskin, Gogol, Sevcsenko, Lermontov, Tolsztoj, Tur- genyev, Zola, Balzac, Dreiser és mások művei. — A könyvtár rendszeresen megvásárolja a szovjet írók új könyveit. A klubban énekkar, színjátszócsoport, irodalmi kör és mezőgazdasági gépészeti kör működik. A fiatalok nagyon szeretik a gépészkört. Több mint harminc fiú és leány jár ide. Érdeklődéssel tanulmányozzák a traktorokat, gépkocsikat és más gépeket. Nem egy szakképzett gépész került már ki a körből. Gavrilo Csernavij például villany- szerelő és rádiós, Szergej Pobivajlo gépkocsivezető, Mihail Ozsoga pedig gép- pész lett. A kolhoz kultúregyütte- sei ellátogatnak a szomszédos falvakba is. A színjátszócsoport Zemljanká faluban előadta Osztrovszkij „Kései szerelem” című művét, Jaroszlavecben Kra- pivnyickij „Revízió” című színdarabját. Az énekkar legutóbb Szleut faluban vendégszerepeit. Nyáridőben a dubovicsi falusi klub munkájának jórészét a szántóföldön végzi. N. Doroscsenko a klub vezetője ezeket mondja erről: — Népnevelőink a szántóföldi szállásokon beszámolnak a kolhoztagoknak az ország életének eseményeiről, a nemzetközi helyzetről. A könyvtáros aktívák felolvasásokat rendeznek különböző szépirodalmi művekből, a színjátszók pedig műsort adnak a brigádoknak. Kedves Szomszédok! Újra sok levél és rendelet van a tarsolyomban. A levelek különböző határozatok felől érdeklődnek. — Most, hogy ráérek egy kicsit, hát válaszolok rájuk sorjában. A VETÖMAGCSERÉRÖL Jónéhány egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetkezet is, érdeklődött tőlem, lesz-e az idei őszön vetőmagcsere. Megnyugtatásul közlöm lesz. Nemrégen jelent meg a minisztertanács egy rendelete, amely ezzel foglalkozik. A minisztertanács határozata kimondja, hogy a nagyobb termés elérésének érdekében a vetőmagcserét még szélesebb körre kell kiterjeszteni. Az őszi nemesített vetőmagból, a megyei mezőgazdasági osztály által javasolt termelőszövetkezetek saját vetőmagtermelő parcelláikra II. fokú szaporítású vetőmagot kapnak. Az általános vetőmagcserére kijelölt területen a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok vetőmagfelújításra III. fokú szaporítású nemesített vetőmagot kapnak. A nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokványterményt kell cserébe adni. A szállítási, elosztási és egyéb költséget az állam viseli. Ha nincs azonos fajú cseretermény, akkor lehet másfajút is adni. A nemesített vetőmagból egy katasztrális holdra búzából száz kilót, rozsból és ősziárpából kilencven kilót adnak. A mi megyénkben a termelőszövetkezetek között 28 vagon búzát, 13 vagon rozsot, három vagon ősziárpát osztanak el. Az egyénileg dolgozó parasztoknak 218 vagon búza, 44 vagon rozs, és 12 vagon ősziárpa jut a vetőmag kicserélésére. A számolás megkönnyítése végett ideírom, milyen kulcs szerint kell átszámolni, ha valakinek nincs azonos fajú terménye. 100 kiló nemesített búzáért lehet adni: 112 kg. rozsot, 118 árpát, 118 kukoricát (májusi morzsolt), 118 zabot. 100 kiló nemesített rozsért lehet adni: 89 rozsot, 105 zabot, 105 kukoricát, 105 árpát. 100 kiló nemesített ősziárpáért lehet adni: 85 búzát, 95 rozsot, 100 zabot, és száz kiló kukoricát májusi morzsoltba átszámolva. Az általános vetőmagcserére kijelölt területen — a vetőmagcsere önkéntes — ajánlatos mindenkinek cserélni, saját érdekében is, meg azért, hogy el ne rontsa a nemesített vetőmagot. A megyében általános csere lesz búzából az egész nagykállói és kisvárdai járásban és a vásárosnaményiban ott, ahol tavaly nem volt. Rozsból általános csere a baktalórántházi járásban azokon a helyeken, ahol tavaly nem volt. — Osziárpából általános csere az egész mátészalkai járásban. Ahol általános csere lesz, ott az igényüket a dolgozó parasztok e hó 22-ig jelentsék be. IPARIGAZOLVANYOK KIADÁSA Nem kevesebben érdeklődtek az iparigazolványok kiadása ügyében. Ezért röviden szeretnék beszélni az Elnöki Tanács rendeletéről, mely a napokban jelent meg ebben az ügyben. E rendelet értelmében — az ott felsorolt iparokra — mindenki kaphat iparengedélyt, ha erre megfelelő. Nem kaphat iparengedélyt: aki kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt áll, akiket eltiltottak a közügyektöl, vagy a népköztársaság, népgazdaság elleni bűntett miatt el voltak ítélve, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, olyannal, amelyet az iparnak a gyakorlása megkíván. Kisipari működési engedélyt csak a háromezer lélekszámon aluli községekben lehet kiadni. És még egy fontos körülmény: nem lehet iparengedélyt annak adni, aki a megelőző egy évben önkényesen kilépett állami vállalattól. A családi házépítésben az építtető rokonai, ismerősei iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek. Az iparengedélyt az illetékes városi, vagy járási tanács adja ki. A MEZŐŐRÜK ALKALMAZÁSÁNAK UJ RENDJÉRŐL Nem egy panaszt hallottam már szomszédaimtól a mezőőrökkel kapcsolatban. Ezért sietek ismertetni a nemrég megjelent erről szóló minisztertanácsi határozatot. A minisztertanács határozata értelmében megszűnik az állami mezőőri állás. A mezőőröket ezután a dolgozó parasztok gazdagyűlésen választják meg és ott kötik meg a szerződést, amelybe belefoglalják a mezőőr kötelezettségeit, a terület nagyságát, a díjazást, és annak módját. A egyénileg dolgozó parasztok által választott mezőőrök SzTK járulékát az állam magára vállalja és erre biztosítja a pénzt a helyi tanácsnak. Ezért 1955 január 1-től a dolgozó parasztoktól mezőőri járulék címén külön adót nem lehet beszedni. Ahol a dolgozók saját határozatuk alapján már korábban megválasztották és maguk fizették a mezőőröket, ezeken a helyeken a mostani rendelet értelmében folytatják ezt a munkát. Kedves Szomszédok! A lista végére értünk. Várom további levelüket, s jó munkát kívánok: — dobos —
