Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-13 / 191. szám
NÉPLAP 1954 augusztus 13. péntek Mintegy 17 millió forintot fordítottak az idén építkezésre Szaboics-Szatmármegye termelőszövetkezetei Az új kormányprogramm óta gazdaságilag is tovább erősödtek, izmosodtak Sza- bolcs-Szatmár termelőszövetkezetei. Mi sem bizonyítja jobban, mint azok a nagyszerű építkezések, amelyek a megye termelőszövetkezeteiben idén is folynak. Még a legnagyobb nyári dologidőben, a júliusi hónapban is 136 (sz-ben folyt az építkezés, s ezekben a szövetkezetekben az építő-brigádok taglal csak néhánv napig váltották fel a kőművesszerszámokat a kaszával. Utána újra folytatták az építkezést ott, ahol abbahagyták. A járások közül a csengeri ért el legjobb eredményt. Ennek a járásnak szövetkezeiéi az idén már több mint 4 millió forintból építkeztek. A kisvárdai járás szövetkezetei 2.200.000, a tiszalöki járás szövetkezetei majdnem kétmillió forint értékben építkeztek. A megye összes szövetkezetei mintegy 17 millió forintot fordítottak az idén erre a célra. A legeredményesebben dolgozott szövetkezetek közé tartozik a csengeri Lenin, a ti- szavasvári Petőfi, és Munka termelőszövetkezet. Különösen nagy a jelentősége az építkezésnek a ti- szavasvári Munka tsz-ben. A szövetkezetiek igen szép állatállománnyal rendelkeznek, s ennek egy részét szanaszét, a házaknál helyezték el. Ez nagyon megnehezíti a gondozást, takarmányozást. Pedig a tervük szerint ősszel még hatvan darab tehénnel fejlesztik tehenészetüket. Ezért szavazta meg a tagság az idei nagyarányú építkezést, amelynek értéke másfél- millió forint. A 15 tagú építőbrigád munkáját dicséri, hogy az idén már egy 60 férőhelyes scrtésfiaztatót átépítettek s egyben korszerűsítették, felülről való világítással látták el. Egy 600 férőhelyes juhho- dályt készítettek. Befejezés előtt áll 40 hold dohány szárításához szükséges dohánypajta és egy korszerű 100 férőhelyes tehénistálló építése. Ezeknek a befejezésével az idén még egy 100 férőhelyes lóistállót és 1000 férőhelyes baromfiólat építenek. fl laskodi Vorosííov tsz-ben már másodszor kapálják a nyári iilletésü burgonyát, másodszor páibeporozzáx a kukoricát A laskodi „Vorosilov” tsz-ben 41 tag látott hozzá aratás után a növény- ápoláshoz. Már mintegy negyven holdas kukorica- táblában végezték el a gazoló kapálást, ezzel négyszeri kapálást kapott a kukorica. Közben a kukoricát megtisztították a kezdődő üszkösödéstől is. Korai, szépen fejlődő másodvetésük is növény- ápolást kíván. 10 hold nyári ültetésű burgonyájukat már másodszor kapálják. Az árpatarlóba vetett 16 hold másodvetésű kukoricájukon is elvégezték az első kapálást. Kedden reggel kezdett hozzá a tsz. DISZ-szervezetének egyik munkacsapata a kukorica másodszori pótbeporzásához. BESZELŐ SZÁMOK A megye egészségügyéről A kormányprogramm után a kórházi ágyak számának növelése volt a legfontosabb feladat. Egy esztendő eredménye ezen a téren 45 új ágy. Az ágyak száma tehát meghaladja az 1600-at. A zsúfoltság még így is gyakori, különösen a szülészeteken és a nőgyógyászaton. Éppen ezért a jövőben erőteljesebben kell fejleszteni a szülőotthonokat (jelenleg 39 szülőotthoni ágy van Szabolcs-Szatmárban.) A továbbfejlődés első lépéseként a közeljövőben megnyílik a 15 ágyas szülőotthon Tiszalökön. Úgyszintén a megye betegellátását javítja majd az épülő nyíregyházi rendelőintézet, amelynek felépítésére 3 és félmillió forintot költ államunk. Egy esztendő alatt jelentősen javult a szakorvosi rendelés is. Egy esztendővel ezelőtt átlagosan 193, ma pedig 283 az átlagos napi szakorvosi munkaórák száma. A törpeautó Schadek János debreceni gépészmérnök elgondolása szerint készült el ez a törpeautó. A kocsi teljesen rázásmentes, súlya a karosszériával együtt 250 kiló, két személy és egy gyermek kényelmesen utazhat benne 50 kilométeres átlagsebesség mellett. AZ EMBERSEG IS KÖTELESSÉG BERKESZITAPASZTALATOK Berkeszen éppen panasznap van. Lucza elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára fogadja a feleket. Az ajtóban fekete fejkendős, talpig sötétruhás, kövérkés asszony várja, hogy rákerüljön a sor. Várja ám, de hogy?! ötven méterre is elhallatszik a nagy siránkozás. — Ilyet nem látott még ez a világ, szép kis demokrácia, azt mondhatom!... _—Ilyen-szégyen... ilyen szé- gyen...! — és folyik, árad a szó belőle, hogy szinte gátat sem lehet vetni neki. Itt igazán nagy baj lehet, kérdezzük meg gyorsan. — Mi a baj, néném? Egy pillanatra elhallgat, meghökken az idegen láttán, de csak azért, hogy utána még sebesebben pergesse a nyelvét, még hangosabbra nyissa a torkát. Azt mondja, ahogy ki lehet hámozni: saját földjéről fát vágott ki a tanácselnök engedélyével s most azt elkobozták tőle, közvagyon lopásával vádolják... Ahogy mindezt sebtiben elmondja, válaszolni se ér rá az ember, másik asszony fordul ki a panaszirodából, méregtől kivörösödve. S már veri is a huppot, csak úgy zeng a környék. — Hát igazság ez?! Elvenni a földet az embertől, a szegénységtől? S már rohan tovább, alig lehet elé állani, hogy: — Mi baj van, fiatalasz- . szony? írást nyom az ember kezébe, telekkönyvi végzést, amiből kiderül, hogy 11 holdja van a családnak. — Es? — Es? És? Hol van még a jogos egy hold! — csattan fel a fiatalasszony, ősz Já- nosné. — Mi köze a mi egy holdunkhoz Kálmán Jánosnak? Míg a vita folyik, addig ketten-liárman is elintézik az ügyüket, szépen elmennek, vidám „jójcakát‘‘-ot köszönnek. Csak a két asz- szony perlekedik. Itt komoly bajok lehetnek, utána kell járni. Vizsgáljuk meg először a falopási -ügyet, Pap Ber- alanné ügyét. S ahogy az ember elbeszélget a faluban ezzel is, azzal is, kibontakozik a történet: Az elmúlt esztendőben az azóta már leváltott tanácselnök fűnek-fának nyakló nélkül osztogatta a favágási engedélyeket, mert „jó fiú“ akart lenni a községben, így kaptak Papák is fakivágási engedélyt: „széltörte, vagy kiszáradt fára“, Nosza, gondolták ők is, meg még többen: ha ilyen olcsón hozzájut az ember a favágáshoz, miért ne használja ki? Eszük ágában sem volt széltörte, vagy száraz fát kivágni, hanem szép, makk- egészséges törzseket döntöttek sorra a földre. De nem ám csak a magukét, hanem a község közös fáját is! — Természetesen, amikor megérkezett az új tanácselnök, első dolga volt rendet csinálni, hiszen a község vagyona nem préda. A jogtalanul kivágott fákat elko- boztatte. Papnéék erre nekitámadtak a tanácselnöknek, megfenyegették, sőt még bíróság elé is került az ügy. A kemecsei járás- bíróság nem vizsgálta meg c helyszínen a történteket téves ítéletet hozott. Ez még nagyobb lovat adott a közvagyon prédálói alá, valóságos rohamot. intéztek a tanácsháza ellen. A tanácselnök fellebbezett és aztán kiderült minden, kiderült a tiszta igazság. És most a vád Papnéék ellen szól: törvény ellen cselekedtek. Hát ezért ez a nagy veszekedés, ezt jött elpanaszolni Papné. Még mindig próbálkozik, hátha ki lehet csavarni az igazságot..j A másik ügy? ősz Jánosék öreg apjukkal együtt 11 holddal léptek be 1952-ben a termelő- szövetkezetbe. Tavaly kiléptek, megkapták a 11 holdat s valami tévedés folytán még 1 holdat is kimértek nekik. Nemsokára rájöttek a tanácsnál a tévedésre és az 1 holdat jogos tulajdonosának, Kálmán Jánosnak adták oda. ősz Jánosáé azóta sem hagy békét senkinek, faluhosszat fújja, hogy tőle elraboltak 1 hold földet! Holott... Egyszóval, a jogos panaszok mellett, bizony ilyen ügyek is akadnak egy községben. Nyughatatlan emberek kavarják nyelvükkel a a levegőt, bontogatják a falu nyugalmát. Pedig végeredményben ők igyekvő dolgozók, csak éppen ... csak éppen túlsók maradt még a lelkűkben a régi kapzsi, huncut világból. Lám, lám! Pap Bertalan- nénak is gyorsabban forog sokszor a nyelve, mint az esze kereke. Azt kérdezi, hogy mit kapott ő a demokráciától. Mintha a földosztáskor juttatott kilenc hold, meg a felépített szép ház semmi lenne? Kár is ezen vitatkozni hiszen a vak is láthatja, hogy milyen nagyot fordult a világ kereke azóta, hogy a berkeszi grófi kastélyból gyerekotthon lett. Csak egy a hiba sok embernél. Elfelejtkezik arról, hogy a Magyar Népköztársaság állampolgárának nagyon, nagyon fontos kötelezettsége van az adófizetés, a begyűjtési kötelezettség teljesítése mellett: az emberség! Az emberség, a becsületesség, hogy szívvel-lélekkel álljunk a nép állama, kormánya mellett és a nép hatalmának községi képviselője, a községi tanács mellett. Emberséggel, becsülettel segítsük a munkáját, mert hiszen __ez a tanács a mi tanácsunk. Hol van az az idő, amikor Berkeszen még „úriember“, a pálinkáshordóhasú Kovács jegyző volt a második ember a Vay gróf után?! A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke most Batári Imre, kétkezi parasztember. A falu dolgozó népe, vezetőt, egyszerű lakost beleszámítva, olyan most, mint egy család — közös céllal, közös erővel, közös vággyal. Nem becsületes dolog az, ha valaki meg akarja ennek a családnak a nyugalmát, békéjét bontani kapzsiságból, hamisságból — nem becsületes, emberséges dolog az, ha a nép vezetőinek sok-sok gondját, fontos dolgát haszontalanságokkal tetézi valaki. Mennyivel gyorsabban menne a hasznos dolgok intézése, ha nem lennének ilyen haszonta- i lanságok. Kedves Papné és kedves Öszné! Tegyék a kezüket a 7ívükre és mondják meg szintén: hát nem így van j ez? 1 SOLTÉSZ ISTVÁN, A Tüzép nyilatkozik a téli fűtésről A Szabad Nép augusztus 1-1 vasárnapi száma közölte Gerő elvtárs cikkét: „Készüljünk fel a télre.” Ez a cikk sok üzemet, vállalatot érintett és persze a Tüzép Vállalatot is. A cikk többek között kitér a lakosság tüzelőszerellátására. Kétségtelen, hogy a Tüzé- peknek alaposan fel kell készülni a fűtési idényre, a „télre”. Gerő elvtárs cikke egyrészről őszinte feltárása volt a való helyzetnek, másrészről egy sor biztató ígéret a lakosság jobb ellátására. Felébreszti a felelősséget valamennyi gazdasági szerv vezetőiben, hogy ki-ki végezze saját területén a ráeső részt lelkiismeretesen. Gerő elvtárs számszerű adatokkal dokumentálja szénbányászatunk II. negydévi lemaradását. Ennek elkerülhetetlenül vissza kellett tükröződnie a lakosság szénellátásában is., Ezév II. negyedében lényegesen kevesebb szenet kap* tunk, mint az elmúlt év azonos időszakában. A viszonylagos hiányt még az is fokozza, hogy a lakosság például július hónapban eddig nem látott mértékben igyekezett tüzelőszert vásárolni (valószínűleg okulva az elmúlt tél szokatlanul erős hidegén). Jellemző, hogy júliusban a lakosságnak kereken 200 vagonnal adtunk el több szenet, mint az elmúlt év júliusában. Minőségi ellenőrök a bányákban Kétségtelen, hogy a fűtési idény kulcskérdése a szénbányák jó munkája. — De mi is sokat tehetünk azért, hogy ne legyen nagy gond a téli tüzelő. A Tüzép teljesíti a szocialista kereskedelemben a vállalatra jutó fontos feladatát. — A Tüzép, felettes szerveit állandóan tájékoztatja a reálisan felmért szükségletről és a szállított minőségekről. — A bányákban már megjelentek a kereskedelem részéről a minőségi ellenőrök és bízunk benne, hogy a minőségben éreztetni fogja hatását. Enyhíteni fogjuk a hiányokat a helyi árualapok feltárásával is. Az idén például jó kukoricatermésre van kilátás. Ennek csutkája kitűnő fűtőanyag. Több lesz az idén a napraforgó is. Ennek héját is tüzelésre fogjuk for- galombahozni mégpedig lehetőleg minél több helyen. A fűrészporkályhákat is be lehet állítani, mert a nyíregyházi telepen van fűrészpor. Igyekszünk a megye területén tűzifából tartalékokat képezni, hogy az érkező szenekhez a lakosság részére a tárolás folytán száraz fát tudjunk adni. Hozzuk rendbe a kályhákat A tüzelőszerhelyzet megoldásához azonban sokban hozzájárulhat a lakosság és méginkább a közületek vezetősége. Mind gyakoribbak a panaszok — úgy a lakosság, mint a közületek részéről, — hogy a tűzhelyek, fűtőberendezések rosszak. A fűtést legtöbben úgy akarják megoldani, hogy csak a legprímább minőségű borsodi, vagy import lengyel szénnel akarnak fűteni, s nem gondolnak arra: talán jó lenne a tűzhelyeket rendbehozni. Bizonyára sok olyan kályha és tűzhely van, ami javításra szorul! Ezek mind a szenet és fát pocsékolják, az utcának fűtenek. A Kiszövnek jó lenne ilyen munkára egy-egy szövetkezetét kijelölni. Az ezzel foglalkozó kisiparos mesterek is hirdessék magukat a helyi lapban, hogy a közönség tájékozódva legyen a tűzhelyek javítási és cserépkályhák átrakási lehetőségéről. A Kiosz mozgósítsa a kitűnő kisiparos szakmestereket. De már most és nem télen, amikor a sok munka miatt nem lesz kapacitás. A Tüzép igyekszik a szent minden erejével biztosítani a fogyasztóknak, és ha mér megvan a szén, akkor jó a meleget megbecsülni és nem az utcának fűteni. Hasznos tüzelőanyag a lignit is Sokan és főként a vállalatok, még mindig nagyon idegenkednek a lignit használatától. Sokán úgy lenézik a lignitet, mintha az nem lenne fűtőanyag. Ez merőben helytelen álláspont. A lignit, ha kiszikkad, kitűnő fűtési adottságú szénféleség, aminek kalóriája eléri száraz állapotban a 4.000 kalóriát is. Különösen előnyös részére a kamrákban való tárolás, így korábban szárad. Előnye még, hogy ke- vésbbé porlik szét, mint egynémelyik szénfajta, mert magas a még teljesen el nem szenesedet! fatartalma. A lakosság egyrésze igen kedveli, mert semmi salakja nincs. Aki próbálta. szívesen vásárolja. Annál is inkább, mert olcsó. A helyes fűtés alkalmazására a Tüzép Vállalat számos képekkel szemléltetett ismertetőt adott már ki. Azokat ajánlatos figyel-1 mesen olvasni. Különösen a központi fűtéses kazánok kezelőire vonatkozik ez. Az igazságügyi hivatalnál például Paksi elvtárs az elmúlt fűtési idényben figyelemreméltó eredményeket ért el olyan szenek el- fűtásével, amelyeket máskor nem sokra becsültünk. Nem arról van szó, hogy a sok öntevékenység mellett most már a „jó szenet” nélkülözni tudjuk, de bizonyos, hogy igen sokat tehetünk azért, hogy ez a tél jobb legyen számunkra, mint akármelyik elmúlt telünk volt. Somogyi András, a Tüzép Vállalat áruforgalmi oszt. vezetője. A Magyar Rádió nyíregyházi Stúdiójának műsora 1954 augusztus 13. péntek. A nyíregyházi stúdió minden e:fél hétkor kezdi adását a 2.23.3 méteréé hullámhosszon. Mai műsor; András bácsi tudománya.. •— .Vasa Ottó riportja. — Nők negyedórája. — Tóth Árpád riportja-: Falu a, városért, város a faluért. —* Néhány szót az udvariassáffról. Karcolat. — Szórakoztató zene. 2
