Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-13 / 191. szám
1954 augusztus 13, péntek NÉPLAP i! A Hazafias Népfront megalakulásának előkészítése Számok és tények a mezőgazdasági kiállításokról Hozma JOzsei hemecsel dolgozó paraszt levele a Községi népfironMHzottsághoz Népfront-bizottságnak, K e m e c s e. Kedves Elvtársak! Nagy öröm ért akkor, amikor a községi népfront-bizottságtól megkaptam azt a levelet, amelyikben alkotmányunk ünnepségére engemet is meghívott. Tudom azt, hogy alkotmányunk ünnepére a gyárak és üzemek dolgozói mind lelkes felajánlásokat tesznek. Éppen ezért én is igyekszem, hogy versenytársaimmal, akiket már a tavaszon kihívtam, a versenyt fenn tudjam tartani. Nem szeretnék elmaradni Márkus Imre és Hagymási Lajos versenytársaim mellett. ígérem a népfront-bizottságnak, hogy ezért a megtiszteltetésért is, eddig tett vállalásomat teljesítem. Augusztus 20-ra egészévi marhahúsbeadásomat, egészévi baromfi- és tojásbeadásomat teljesítem. Ezévben a sertéshúsbeadásomat 1954/55. évre fogom teljesíteni. A mezőgazdasági munkákban ez- ideig minden munkát határidő előtt elvégeztem, a behordást és cséplést az egész községben másodiknak fejeztem be. A kenyérgabonabeadásomat is másodiknak teljesítettem községünkben. A meghí- f vást köszönettel elfogadom. 4 Kemecse, 1954 augusztus 10-én. Üdvözlettel: F Kozma József egyéni dolgozó paraszt, k A mátészalkai járásban öt helyen rendeznek nagyobb kultúr- és sportműsort augusztus 20-án A magyar politikai, társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi élet vezető képviselői a parlament épületében értekezletet tartottak, amelyen megállapodtak abban, hogy a népi demokrácia nagy célkitűzéseinek megvalósítása érdekében egy, az eddiginél szélesebb alapokra támaszkodó új népfrontra van szükség. Az értekezleten, illetve annak előkészítésében resztvettek: Andics Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az oktatásügyi miniszter első helyettese; Barcs Sándor, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója; Bereczky Albert református' püspök; dr. Be- resztóczy Miklós esztergomi érseki helynök; Bognár József belkereskedelmi miniszter; Borbás Lajos, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke; dr. Czapik Gyula egri érsek; Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára; Darvas József népművelési miniszter; Dinnyés Lajos országgyűlési képviselő; Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Dögéi Imre, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke; dr. Erdei Ferenc igazságügyminiszter; Galló Ernő, a Nyomda- es Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke; dr Hamvas Endre Csanádi püspök, dr. Harrer Ferenc egyetemi tanár; Illyés Gyula író, a Magyar írók Szövetsége elnökségének tagja: Juhász Imréné, a szolnokmegyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke; Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze; Mekis József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Nagy Daniel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese; Nagy Imre, a Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Nánási László országgyűlési képviselő; Parragi György újságíró, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja; ár. Péter János református püspök; Pongrácz Kálmán, a budapesti városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke; Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Rónai Sándor, a2 országgyűlés elnöke; Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Szabó Pál író, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsénak tagja; Szakali József, a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége Központi Vezetőségének első titkára, Szálfái Mihály altábornagy; Szádeczki-Kardos Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Szekfű Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja; Urbán Ernő író, a Magyar írók Szövetségének. titkára; Valkó Endre, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének főtitkára; Vas s Istvánné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke; Veres Péter író, a Magyar írók Szövetségének elnöke; Vető Lajos evangélikus püspök. Az értekezlet megállapodott abban, hogy az új népfront „Hazafias Népfront” elnevezés alatt kérdje meg tevékenységét. Az értekezlet előkészítő bizottságot választott az új népfront programmjának és működési szabályzata tervezetének kidolgozására, valamint az októberben összehívandó országos népfrontkongresszus előkészítésére. Negyvenegy évvel ezelőtt, 1913-ban Kievben megnyílt az összoroszországi Mező- gazdasági Kiállítás, a legnagyobb a régi Oroszország történetében. — Körülbelül 2000 személy és intézmény szerepelt a kiállítók között; ezek egynegyedrésze növénytermesztő volt. 138 kiállítási tárgy képviselte a méhészetet és a selyemhernyótenyésztést, 88 a baromfitenyésztést és a kisebb háziállatok, 84 a nagy állatok tenyésztését, 70 a gyümölcs- és zöldségféléket és a virágkertészetet. A kiállításon összesen tíz mező- gazdasági gépet mutattak be. Az 1954. évi összszövet- ségi mezőgazdasági kiállítás 207 hektár területet foglal el. 307 pavillont és más kiállító helyiséget építettek, illetve építettek át. Az ösz- szes helyiségek térfogata körülbelül kétmillió köbmétert tesz ki. 1907 fajta különböző mezőgazdasági növényt ültettek, illetve vetettek el a kiállítás mintatábláin. A gyümölcstermesztést 5500 fa képviseli. 16 pavillonban, Francis Adams, a new- yorki rendőrség vezetője augusztus 1-én rádióbeszédében a következőket mondta: „Ez év első hat hónapjában New-Yorkban megöltek 175 embert, 256 ember elpusztult bűnös gondatlanság folytán, vagy előre meg nem fontolt gyilkosság áldozataként, erőszakot követtek el 545 nőn, 5411 embert kiraboltak, 4623 embert megtámadtak és 24.669 magánházat, hivatalt kifosztottak. 25.2 hektár mintatáblán, a Micsurin-kertben, valamint a dísznövények és mezővédő erdősávok 101 hektárján mutatják be a növény- termesztés eredményeit. A 69 állattenyésztési pavillonban 2022 tenyészállatot mutatnak be (szarvas- marhákat, juhokat, sertéseket, lovakat és tevéket). A „Vadászat és Vadtenyésztés” pavilonjának ketreceiben 120 szarvast, sarki rókát és mókust őriznek. — Tízezerszámra láthatjuk a háziszárnyasokat a baromfi- gazdaságokban és a tavakon. A legkülönbözőbb rendeltetésű gépek oszlopai futnak be a kiállításra. — A „Gépesítés” feliratú pavillonban és a bemutató tereken 579 talajmegmunkáló, vető- és begyüjtőgép működését láthatjuk: 62 gép mutatja be utak, víztárolók és öntözőberendezések építését, a mocsarak ellen ví- ,vott harcot. Ezen felül 62 gépkocsifajtát, traktorokat és mezőgazdasági rendeltetésű repülőgépeket láthatunk. Ezalatt a rövid idő alatt elkövettek 12.109 nagyszar- bású lopást és eltulajdonítottak 6252 gépkocsit.” New-Yorkban a bűnözés olyan mértékűvé vált, hogy sok newyorki lakos éjszakára nem mer kimenni az utcára. Adams kénytelen volt megállapítani, hogy New-York „az erőszak és a bűnözés városává” válik. Mit tagadjuk, egész jó illusztráció ez az „amerikai életforma” reklámjához. A mátészalkai járási tanács népművelési csoportja gondoskodni akar arról, hogy necsak a járás székhelyén, hanem több helyen is színvonalas kultúr- és sportműsor szórakoztassa a dolgozókat az alkotmány ünnepén. A járásban öt helyen rendeznek nagyobb ünnepséget: Mátészalkán, Nagyecseden, Nagydoboson és a hodászi állami gazdaságban, valamint ököritó- fülpösön. A környező községek íel- lobogózott vontatókon, sze- kereken, kerékpárokon gyűlnek össze az ünnepségek helyén, ahol tánccso- portok, színjátszók és éne-1 kesek lépnek fel. Minden helyen sátrakban megrendezett kiállítás mutatja be az egyes községek fejlődését. Mátészalkán és Ököri- tófülpösön szabadtéri filmvetítés Is lesz. Valamennyi községben sportműsort rendeznek. A szerető gondoskodás tényei... Fokozott gondot fordítunk a terhes anyák és csecsemők gondozásra. Egy év alatt 10 új gondozási kört létesítettünk, tehát számukat 100-ra emeltük. A falusi dolgozó anyák munkáját 25 idénybölcsőde könnyíti meg, amely 500 gyermek számára nyújt napközben biztos otthont. Ezeken kívül 6 állandó bölcsőde működik a megyében 189 kis lakóval. „Az erőszak és a bűnözés városa" A vásárosnaményi járásban meg kell gyorsítani a cséplést és a beadást A vásárosnaményi járás és községeinek vezetői resztvettek az egy hónappal ezelőtt megrendezett megyei begyűjtési értekezleten, ahol ők is elfogadták a nyírbátoriak versenyfelhívását, amely szerint augusztus 20 előtt teljesítik kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüket. A járás 31 községe közül né- hányan állják a szavukat. Gemzsén, Nagyvarsányban befejezték a gabonabegyüj- tést. A vitkaiak sem késlekednek. így van ez rendjén, hisz minden szó annyit ér, amennyit valóraválta- nak belőle. De másként van a helyzet a járás többi községében. Szégyenteljesen elmaradtak adott szavuk teljesítésével. A járás utolsó a ga- bonabegyüjtési versenyben. De vájjon mi ennek az oka’ Kezdjük elölről. Ismeretes, elkéstek az aratással, késlekedve kezdték meg a behordást, sok baj van a cséplőgépekkel — kivéve a nagyvarsányi gépállomás gépeit. Azonban ezeknek a tényezőknek nem szabad befolyásolniuk a cséplőgép alól történő gabonabeadást. Az a hiba, hogy néhány községben sikerült az ellenségnek megtéveszteni több dolgozó parasztot, akik késve, vagy egyáltalán nem teljesítették még a gabonabeadási kötelezetségüket. Ez elsősorban a járásban folyó ngitációs munka hiányosságainak tudható be. A csép- lés kezdetén nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak, hogy az elő- cséplés címén elcsépelt termény 50 százalékát a beadási kötelezettség teljesítésébe köteles minden termelő beadni. Ezért fordult elő, hogy Tarpán Simon Károly néhány társával nem tette ezt meg. A törvényesség betartásáról Egyes községekben az agi- tációs munka hiányossága mellett a törvényességnek sem szereztek érvényt. Illés György 8 holdas jándi termelő július 30-án csépelt el. Nem teljesítette kenyérgabonabeadási kötelezettségét a tanács felszólítására sem. Az lett volna az eljárás módja, hogy a felszólítás után 3 nap múlva 10 százalékkal felemelik beadási kötelezettségét. Ez nem történt meg csak a cséplés után 10 nappal. A végrehajtó bizottság meghozta ugyan a döntést augusztus 9-én, hogy a felemeléssel együtt be kell hajtani az előírt mennyiséget, azonban ez a határozat még 11-én sem volt végrehajtva. Ez nem más, mint a törvények megszegése. Pedig van miből beadni a terményt Illés Györgynek. 19 mázsa 79 kiló terménye lett, beadása pedig 419 kiló a felemelt mennyiséggel együtt. Demjén Ferenc 5 holdas gazda sem teljesítette a cséplőgép alól kötelességét. Öt sem számoltatták el. Pedig 10 mázsa 57 kiló terméséből könnyen teljesíthetné 133 kilós hátralékát. A becsületes, kötelességtudó dolgozó parasztok elvárják, hogy aki nem hallgat a szép szóra, azzal szemben a törvények Szigorával járjon el a tanács. Miért tűrik hát a község, a járás vezetői, hogy néhány hanyag termelő hátráltassa a begyűjtési versenyt? Még az osztályellenségtől sem követelik meg ebben a községben az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítését. Tűrik, hogy Simon Károly 58 holdas kulák tartozzon a nép államának 100 kiló tojással, 45 kiló baromfival, 160 kiló hízottsertéssel. „Szegény” kulákot látnak Simon Károly 58 holdas termelőben. Mit szólnak ehhez a dolgozó parasztok? Azt mondják: ha tűri a tanács, hogy a kulá- kok különböző fondorlatokkal kijátsszák a nép államát, mi sem teljesítjük kötelességünket. Ezért van az, ! hogy Rostás Károly 4 hol- 'tías dolgozó paraszt az elmúlt évekről is hátralékos 117 társával. Mégsem számoltatta el a tanács és a begyűjtési hivatal őket. — Igaz, ehhez az szükséges, hogy előbb az osztályellenséggel, a kulákokkal szemben szerezzenek érvényt a törvénynek! Tarpán sincs minden a rendjén. Tűri a tanács, hogy Gerzsenyi József kulák szabotálja a cséplést. Ugyanis Gerzsenyi nem volt hajlandó átvenni beadási könyvét, így addig nem is csépelheti el a már korábban behordott terményét. És mit tett a tanács? Semmit. Mi lett volna ebben az esetben a helyes eljárás? Az, hogy amennyiben a kulák nem hajlandó átvenni beadási könyvét, úgy a tanács hivatalból végeztesse el a cséplést. Ehelyett tétováznak, várják, hogy a kulák jószántából átvegye a könyvet — talán majd télen. A versenyről ; Nem mondható, hogy a járásban egyáltalán nem folyik vetélkedés a kenyér- és takarmánygabonabeadás mielőbbi teljesítéséért. De az sem állítható, hogy jól szervezték meg a versenyt. Számos községben, köztük Barabás, Gergelyiugornya, Gulács, Márokpapi és Ti- szakerecseny községekben egyetlen termelő sem lépett egymással párosversenybe. Több községben pedig azzal intézik el a versenyt, hogy egy-két élenjáró, vagy a beadásban há- tulkullogó termelő nevét felírják a községi versenytáblára. így van ez Gulá- cson is. Pedig a dolgozó parasztok egymás között indított nemes vetélkedése jelentősen segítené munkájukat a gabonabegyüjtési versenyben. A pártszervezetek felelőssége Kereken meg kell mondanunk: nemcsak a tanács és begyüjtőszervek hanyagolják el a kenyérgabonabeadási kötelezettségek pontos teljesítésének megszervezését, az állandó bizottságok — különösen a begyűjtési állandó bizottságok — aktivizálását, a törvények ismertetését és betartását, hanem a pártszervezetek is megfeledkeztek erről. Főleg a különböző tömegszervezetek mozgósításáról. Jándon például a pártszervezet titkára, Ba- ráth István elvtárs a községi tanács titkárára bízta a pártszervezet irányítását. Helyes, ha bevonják a tanács dolgozóit Is a pártmunkába, de az már helytelen, hogy egy pártszervezet irányítását egyetlen tanácsalkalmazottra bízzák. Ezért van az, hogy hetek óta nem jártak a dolgozó parasztok között a párt szószólói, a népnevelők. Még a párttagokkal sem beszélgettek el a gabonabegyüj- tés fontosságáról, a kommunisták példamutatásáról. — Ezért fordult elő Jándon, hogy az első hátralékos a párttagok soraiból került ki Illés György 8 holdas dolgozó paraszt személyében. Nem csoda, ha a pártszervezet nem vált a kenyér- csata, a gabonabegyiijtés győzelmének mozgatóerőjévé, ha elsorvadt a begyűjtési állandó bizottság munkája, amely hónapok óta még ülést sem tartott: Igaz, ha van is egy-két összejövetel, vagy tanácsülés, passzívak az ott megjelent dolgozók. így volt ez a legutóbbi tanácsülésen is, amit augusztus 8-án tartottak. Egyetlen szó sem esett a kenyérgabonabeadás pontos teljesítéséről a hozzászólások során. Ezért felelős a pártszervezet is. Sok szó esett eddig az egyes községek vezetőinek munkájában észlelt hiányosságokról. De mindezekért felelősség terheli a járás vezetőit is. A járási pártbizottságnak már korábban fel kellett volna figyelni ezekre a jelenségekre. A járási begyűjtési hivataltól naponta megjelennek egy-egy községben. Miért tűrik hát a hanyagságot? A járási tanács miért nem ad nagyobb segítséget ellenőrzésével, a begyűjtési szervek beszámoltatásával a községi tanácsoknak? Neveljék a párt- és tanácsszervek tagjait harcos, a nép ügyéért odaadó lelkesedéssel küzdő dolgozókká, hogy példamutatásukkal, kötelességtudásukkal ők is erre nevelhessék dolgozó társaikat. Az agitációs munka végzésébe pedig sokkal szélesebb körben vonják be a párt- és tanácstagokon kívül a tömegszervezetek tagjait, a kötelességtudó dolgozó parasztokat. A szocialista törvényesség betartásán egyforma felelősséggel őrködjenek a járás vezetői! Nagy Tibor.
