Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-31 / 205. szám

N c p u a f 1954 augusztus 31, kedd PÁRTÉPtTÉS ___________* Sok és hasznos vita a gazdasági munkáról — kevés szó a pártmunkáról A tiszalöki járási pártaktívaértekezlet Mii vásároltam a nyereményImH A tiszalöki tanácsháza feldíszített nagytermében gyülekeztek pénteken reg­gel a járás kommunista ak­tivistái, hogy megvitassák a pártunk III. kongresszusi határozatából adódó felada­tokat járásuk területén. — Részt vett és felszólalt a vi­tában Uzsoki István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottságának titkára is. A tiszalöki járás mind az ipar, mind a mezőgazdaság szempontjából jelentős he­lyet foglal el megyénkben. A beszámoló és a vita is főleg a mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezetek gazdasá­gi helyzetével foglalkozott, ami feltétlenül helyes volt, azonban emellett az ipar problémái teljesen háttérbe szorultak. Pedig nem kisebb jelentőségű üzemek vannak ott, mint a Tiszalöki Vízmű, a tiszavasvári Alkaloida. 'Éppen ezért szükség lett volna ezek politikai és gaz­dasági munkájával is fog­lalkozni. A párt-végrehajtó bizott­ság elhangzott beszámolója hangsúlyozta: — A járás te­rületén szép eredményeket értek el a termelőszövetke­zetek és jó irányban halad­nak a megszilárdítás útján. Termésátlagaik felülmúlják az egyéni dolgozó paraszto­két. Az állampolgári köte­lezettség teljesítésében is példát mutattak. Elsők kö­zött teljesítették beadásu­kat. A termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit lát­va, több egyéni dolgozó pa­raszt kérte felvételét a szö­vetkezetekbe. A beszámo­ló példának hozta fel a ti- szaeszlári Vörös Csillag ter­melőszövetkezet fejlődését. Kár, hogy a beszámoló csak a gazdasági fejlődést mutat­ta meg, de hogy milyen sze­repe volt a pártszervezetek­nek a fejlődésben, azt már kevésbbé. Ezekután érthető is, hogy a vita is 2—3 hoz­zászólás kivételével, csak a gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. Helyesebb és még hasznosabb lett volna a gaz­dasági problémákat a párt- szervezetek: a kommunis­ták munkájának tükrében vizsgálni. ERŐS FALUSI PART­SZERVEZETEKRE VAN SZÜKSÉG Helyesen bírálta meg a beszámolót és az értekezle­tet Sipos elvtársnő, a tisza- dadai „Béke“ termelőszövet­kezet párttitkara, aki azt mondta: „Inkább hajlamo­sak vagyunk arra, hogy a gazdasági munkát helyez­zük előtérbe, mint a párt- szervezetek politikai mun­káját. Ennek meg is van a maga hátránya, mert a nép­nevelő munka elhanyagolá­sa miatt gyakran helytelen nézetek ütik fel a fejüket, la­zul a munkafegyelem. Mun­kánk egyik fogyatékossága: keveset foglalkozunk az emberekkel s azok problé­máival, nem agitálunk meg­felelően eredményeinkkel. Ezen hibák gyors felszámo­lása azt követeli: erős, ele­venen lüktető pártszerveze­tet kell megteremtenünk. Csak így tudjuk biztosítani a kongresszusi határozatok sikeres megvalósítását.“ Igaza van Sipos elvtárs­nőnek. Ahhoz, hogy a ti­szalöki járásban a kong­resszus szellemében dolgoz­zanak: erős falusi pártszer­vezetekre van szükség. Min­denekelőtt a pártszerveze­tek politikai munkáját kell megjavítani. Ahol a párt- szervezet politikai munkája jó, ott az eredmény kézzel­foghatóan bizonyítható. — Kiss János elvtárs, a tisza- eszlári Vörös Csillag terme­lőszövetkezet párttitkára hozzászólásában elmondot­ta: „Azt a fejlődést és ered­ményt, amit a szövetkeze­tünk elért, a pártszervezet tevékeny munkája nélkül nem tudtuk volna elérni. Minden munka megkezdé­sét politikai munka előzte meg. így tudtuk megszilár­dítani a munkafegyelmet is. Mi nem sajnáljuk az időn­ket a tagsággal való fog­lalkozástól, — mondotta, — még arra is jut időnk, hogy a kívülálló dolgozó parasz­tokkal is foglalkozzunk, s eredményeinkről beszél­gessünk. Szövetkezetünkbe legutóbb is négy dolgozó paraszt lépett be.“ Majd a továbbiakban arról beszélt, hogy keményen megbünte­tik a rend megbontóit, de ugyanakkor jutalmazzák a munkában példamutató dolgozókat. Igen, a párt- szervezetek munkájában az a legnagyobb erény, ha fog­lalkoznak a dolgozókkal, közösen beszélik meg a ten­nivalókat, s mozgósítják őket, hogy azok meggyő­ződve harcoljanak a fel­adatok sikeréért. IDŐSZERŰ FELADA­TOK, NAGYSZERŰ KEZDEMÉNYEZÉS Nagy erénye volt a párt- aktfva-értekezletnek, hogy az időszerű mezőgazdasági feladatokra irányította a figyelmet, többek között az őszi betakarításra, mély­szántásra és a vetési mun­kálatokra. Hasznos vita folyt a vetőmag kicserélésé­ről és biztosításáról is. — Tudvalevőleg a járás fő ter­ménye: a búza és kukori­ca. A járás talaját figye- lembevéve, legalkalmasabb búzafajta a Bánkúti. Ezért több hozzászóló javasolta: az illetékes szervek segítsé­gével. csere útján biztosít­sák a magas terméshozamú Bánkúti búzavetőmagot és annak termesztését az egész járás területén. Több hoz­zászóló beszélt az agrotech­nikai módszerek alkalma­zásáról és a vetésforgó be­vezetéséről is. Pethe Sán­dor. a tiszavasvári „Mun- ka‘‘ termelőszövetkezet el­nöke arról beszélt, hogy az ősszel már ők is bevezetik a vetésforgót. Majd hang­súlyozta, hogy minden elő­készületet megtettek az őszi munka sikere érdekében. Már felkészültek arra, hogy e héten megkezdjék az őszibúza és árpa vetését. — Treszkai János elvtárs, a ti- szaeszlári Vörös Csillag ter­melőszövetkezetből elmon­dotta. hogy ők is alaposan készülnek az őszi vetésre. A tagság között széleskörű verseny mozgalmat kezde­ményeztek a kommunisták. A versenybizottság rendsze­resen értékeli és faliújsá­gon ismerteti a verseny eredményeit. Ez új lendüle­tet, jó hangulatot váltott ki a tagságból. Majd arról be­szélt, hogy minden taggal ismertetik a minta-alapsza­bályt. Igyekeznek a szövet­kezeti demokrácia elve alapján dolgozni. Végül pe­dig versenyre hívta ki a tiszavasvári Kossuth terme­lőszövetkezetet, az őszi be­takarítási és vetési munká­latok határidőre való elvég­zéséért. Vinginder elvtársat, a ti­szavasvári Kossuth termelő- szövetkezet elnökét nem ér­te váratlanul a kihívás, mert felszólalásában azzal bővítette a verseny pont­jait, — hogy az állattenyész­tésre és az állati termékek­re is terjedjen ki és egész­éves legyen a verseny. Ma­guk részéről mindent elkö­vetnek, hogy méltó verseny­társai legyenek. Az állati termékeknél a fejési átlagot a jelenlegi 11 literről 12 li­terre emelik. Majd a to­vábbiakban a közös vagyon megvédéséről beszélt. Hang­súlyozta, hogy a szövetke­zet vagyona felett éberen őrködnek, s takarékoskodni fognak minden szem ter­ménnyel. A GÉPÁLLOMÁSOK FELELŐSSÉGE Legtöbb hozzászóló foglal­kozott a gépállomások mun­kájával. Valamennyien ar­ról beszéltek, hogy az elkö­vetkezendő időkben sokkal több segítséget várnak a gépállomásoktól. — Mi meg akarjuk szerettetni a gépi munkát a tagsággal, — mondotta Sípos elvtársnő, -— ezért azt várjuk, hogy jó gépi munkát végezzenek. A vita felszínre hozta azt is, hogy baj van az erőgépek elosztásával is. Egyes he­lyekre túlságosan sokat cso­portosítanak, míg a másik helyre egyáltalán nem kül­denek. így volt ez tavasszal Tiszadadán is. Mindenek­előtt a tiszavasvári gépállo­más pártszervezetének az a feladata, hogy javítsa meg a traktorosok között vég­zett politikai munkát. Hív­ják fel a figyelmüket a minőségi munka végzésére. Mondják el összefüggésé­ben: hogyan vannak szemé­lyileg is érdekelve a minő­ségi munka, a magasabb terméshozam elérésében. A kommunista traktorosokkal álljanak az élre a nagy őszi munka sikeres elvégzésé­ben. A felszólalók még külön­böző hasznos dolgokról be­széltek, de egy kissé hát­térbe szorult az, hogy a kongresszusi határozatok s az ebből adandó feladatok si­keres végrehajtása embere­ken múlik. És ezekkel az emberekkel nap mint nap pártszervezeteinknek fog­lalkozni kell. Pártszerveze­teinknek legfőbb munkája mindig és minden körülmé­nyek között az emberek meggyőzése, nevelése és a feladatok sikeres elvégzé­sére való mozgósítása le­gyen. A járási párt-végre­hajtó bizottságának a jövő­ben meg kell mutatnia a pártszervezeteknek, milyen eszközökkel kell harcolni a termelés fellendítéséért és egyúttal a tömegek kommu­nista neveléséért. Mert a kongresszusi határozatok si­keres végrehajtása végső so­ron azon múlik: mennyire sikerül a tömegeket végre­hajtására mozgósítani. A ti­szalöki pártaktíva igen sok hasznos tanulsággal zárult, s nagy lelkesedést és erőt adott a járás kommunistái­nak a további feladatok si­keres végrehajtásához. BÄLINT LAJOS. Kovács Endre, a nyírbá­tori járási tanács dolgozó­ja, mint írja, örömmel ol­vasta a Néplap-ból. hogy a nyírbátoriak is mehetnek augusztus 29-én Lillafüred­re. — „Még nagyobb lett örömöm, amikor Oláh Gá­bor elvtárs, szakszervezeti elnökünk, augusztus 24-én k.hirdette, hogy a kirán­dulni szándékozók jelent­kezzenek nála. Arra gon­doltam sok dolgozó társam­mal együtt, hogy ezt a pi­henőnapot feleségemmel együtt kellemes szórakozás­sal tölthetem el és élmé­nyekkel gazdagodva térhe­tünk vissza otthonunkba, hogy másnap még frisseb­ben kezdhessünk újra mun­kához. Nagyon szép volt Oláh elvtárs szándéka, azonban a jelentkezők neveinek fel­írása után, sajnos, megfe­ledkezett a továbbiakról. — Nem vette fel a kapcsola­tot a Menetjegyirodával és bennünket sem értesített, így, bár mi a kirándulásra felkészültünk, — jegy hiá­nyában nem vehettünk azon részt. Itt a Néplap hasáb­jain keresztül szeretnénk felhívni Oláh elvtárs fi­gyelmét arra, végezze sok­kal lelkiismeretesebben, na­gyobb gonddal munkáját.“ Levelezőinknek üzenünk Veszprémi László, Cerbolo: neveiét -megkaptuk. válaezo- lunk. Nagy István, Cehe: ügyét sürgősen intézzük. Kun Lajos, Kántorjánosi: Levelét közöljük írjon máskor is. Szováty Miklós. Kántorjáno­sí: Levelét a mezőgazdasági rovatnak adtuk át. Kovács Endre, Nyírbátor: Levelét ma közöltük. Viski István, Mátészalka: A sa.itóter.i esztésről írt levelében foglaltakat kivizsgáljuk. Mező Imre, Mátészalka: Le­velét rövidesen közli hír rova­tunk. Farkas József, Gyűrtelek: Levélben vála.szolunk. Telsgdi Károly, Ttszalök: Az anyagot megkaptuk, várjuk to­vábbi leveleit. Gerda István, Mészöv: Érte­sítésüket megkaptuk. Id. Harsányi Antal. Nagy­halász: Levelében megírt pa­naszát vizsgáljuk. Saliai Sándorné, Nyíregyhá­za: Köszönjük válaszát. Varga Endre. Fehérgyarmat; Levelezési rovatunk intézkedik ügyében. Hírek a megyéből Kéthónapos rizsarató tá­bor létesül a Hortobágyi Állami Gazdaságban, mely­re a szabolcsmegyei fiata­lok is jelentkezhetnek. Az ifjak a kollektív szerződés­ben megállapított díjat kap­ják. A táborban bőséges ét­kezés naponta háromszor, szállás és tisztálkodási le­hetőséget biztosítanak. Je­lentkezni a járási DISz-bi- zottságoknál lehet. * Gazdag látványosságban lesz részük a dolgozóknak szeptember 5-én, vasárnap Nyíregyházán. Az Állami Operaház tagjai szerepelnek a felavatásra kerülő szabad­téri színpadon. Színre ke­rülnek többek között a Pá­rizs lángjai, a Bahcsiszeráji szökőkút és a Hattyúk ta­va című baleítszámok. * Nyíregyháza filmszínhá­zainak szeptember első heti műsora: Béke-mozi: 2—5: Schubert (Színes osztrák film a nagy zeneszerző éle­téről); 6—8: Egy éj Velencé­ben (Színes osztrák film Johann Strauss operettjé­ből). — Dózsa-moziban 2—5: Egy éj Velencében; 6—8: Schubert. — Matiné szep­tember 5-én. Béke-mozi: Szökik a menyasszony; Dózsa-mozi: Csuk és Gek. Lapunk néhány nappal ez­előtt cikkben foglalkozott azzal, hogy Katona Bcrnát kocsordi dolgozó parasztot nagy öröm érte: most érte­sítette az 'Országos Taka­rékpénztár, hogy a békeköl­csön-nyertesek felülvizsgá­latánál megállapították, hogy egyik kötvényével két évvel ezelőtt 10.000 forintot nyert. Mi is örömmel fogad­tuk a hírt, hogy a már ré­gebben kihúzot nyereményt, amiről Katona elvtárs nem is tudott, most átadják ne­ki. Levélben kértük meg Katona Bernátot, Írja meg, mit vásárolt a nyeremény­ből. „Legelőször is el kell mondanom, hogy a 10.000 forintos nyereményből ezer forintot a Takarékpénztár­ban hagytam. Ez az összeg biztos helyen van és bármi­Az árvíz elleni harcban nem lehetett mindenki a gáton. Az árvízkárosultakon azonban mindenki segíthet és minden becsületes dol­gozó igyekszik is segíteni. Hodászon például Miklósi Sándor 15 holdas középpa­raszt úgy segített, hogy 150 kiló kenyérgabonát adott az árvízkárosultaknak. — Nyírbéltek községben is részvéttel fogadták az ár­vízveszély hírét s most ki hogyan tud, úgy segít az ár­vízkárosultakon. Tetulics Andrásné 40 kiló gabonát, özvegy Nagy Pálné és még többen is gabonát adtak az árvízkárosultak részére. — Egyesek az adakozás mel­lett népnevelőmunkával, magával a gyűjtéssel is hozzájárulnak a vízkárosul­tak megsegítéséhez. Nyír- bélteken azonban olyanok is akadnak, akik vállalták a gyűjtést (szégyelték volna nem vállalni), de semmit nem tettek annak érdeké­ben. Különösen a földmű­vesszövetkezet dolgozói fe­ledkeztek meg kötelessé­gükről. Átvették a gyűjtő- íveket július 31-én, és visz- szaadták üresen augusztus Alkotmányunk biztosítja, hogy a dolgozók megbete­gedés, vagy sérülés esetén táppénzt kapjanak. Egyesek azonban Ielkiismeretfurda- lás nélkül kijátsszák az or­vosokat és becsapják válla­latukat. Kisebb betegségek­re hivatkozva, indokolatla­nul táppénzes állományba kerülnek. A 61 2. Építőipari Vállalat ősz-utcai építkezésén Ko­vács Mária segédmunkásnak anyagszállítás közben meg­sérült a lába. Az SzTK. a sérülés miatt 3 heti táp­pénzre írta ki. A vállalat beteglátogató bizottsága 2 nap múlva meglátogatta Kovács Máriát. Csodálkoz­va tapasztalták, hogy a 3 hétre kiírt „nagy beteg“ egész nap sétafikái a mun­kásszálláson, este pedig nap mint nap hazagyalogol 10 kilométernyi távolságra. — Nyilvánvaló, akinek úgy megsérült a lába, hogy nem tud dolgozni, erre sem len­ne képes. A bizottság alapo­san utánanézett a dolognak és kiderült, hogy Kovács Mária kihasználta az SzTK. ébertelenségét és egy kis sérüléssel Íratta ki magát, így akart jogtalanul táp­kor rendelkezésemre áll s a takarékbetéttel a népgazda­ság fejlődését is elősegítem. A 9.000 forintból pedig szé­pen bevásároltam. Vettem egy világvevő rádiót, ruhát, cipőt és még sok mást“ — írja levelében Katona Ber- nát. Érdemes volt békeköl­csönt jegyezni, ez a vélemé­nye neki is s a kocsordi dol­gozó parasztoknak is. Hiszen minden sorsolásnál sok ezer szabolcs-szatmári dolgozó paraszt kötvényét is kihúz­zák. Nemcsak hogy kihúz­zák, de még meg is kere­sik a szerencsés nyerőt, hogy kezébe nyomják a nye­reményt. Ilyen meglepeté­sek érik nálunk azt is, aki nem böngészi végig húzás után a hosszú számoszlo­pokat. 20-án. Ki hinné el, hogy a gyüjtőívekre azért nem ke­rült fel egy név sem, mert nem volt, aki adjon. Ez csak azért történhetett meg, mert nem mentek el a dol­gozókhoz. Az Ady Endre- utcán lakó 8—10 holdas kö­zépparasztok várták a gyűj­tőket, szívesen adtak volna, hogy segítsenek az árvízká­rosultakon. Még rosszallót- ták is, hogy őket senki sem keresi fel a gyűjtéssel kap­csolatban. Hayer Mária és Balogh Zoltán lelkiismeretbeli kö­telessége lett volna, hogy meglátogassák őket, azon­ban ők nem teljesítették ön­ként vállalt feladatukat. — Hanyagságukkal, nemtörő­dömséggel akadályozták, hogy községük dolgozói is eleget tegyenek emberi, be­csületbeli kötelességüknek és erejükhöz képest segítsék a nehéz helyzetbe került Duna-menti dolgozó társai­kat. Ki kell javítani a hibá­kat, fel kell keresni minden dolgozót, hogy segítő hozzá­járulásukat továbbíthassuk a vízkárosultakhoz. GÁL IBOLYA, a megyei tanács szoc. 1>ol. csop. dolgozója; pénzt felvenni. Kovács Má­riát táppénzcsalásért és rossz magatartásért a vál­lalat elbocsátotta. Egy másik eset: A válla­lat egyik gépkocsijának aj­taja menetközbexi kinyílt. A vezető be akarta zárni — közben az autó rászaladt az út szélén tárolt kőcsomóra. A kocsi hirtelen megállt és a kocsi tetején lévő Szántó Sándor rakodómunkás meg­sérült. Az SzTK. kiírta táp­pénzre. Egy hét múlva tudo­mására jutott a vállalat be­teglátogató bizottságának, hogy Szántó Sándor a pia­con sertésvásárlással foglal­kozik. Felkeresték a laká­sán a „beteget“, — azonban éppen a kocsmában volt, — „kezelte magát“. Jegyző­könyvet vettek fel az eset­ről, amelyben Szántó Sán­dor elismerte vétkességét. Megvonták tőle a táppénzt. (Enyhe büntetés volt!) Ilyen esetek másutt is előfordulnak. Azok a szak- szervezeti bizottságok, ame­lyeknek nem tűnik fel, hogy szemük előtt lopják meg a nép vagyonát, akarva, aka­ratlanul is elősegítik a táp­pénzcsalást, Becsületbeli kötelesség Leleplezett táppénzcsalók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents