Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-31 / 205. szám

1334 augusztus 31, kedd NÉPLAP 3 A minisztertanács hctározcita ffl tanácsok pénzgazdálkodásáról A minisztertanács hatá­rozatot hozott a tanácsok pénzgazdálkodásának meg­szilárdításáról és gazdasági, illetve pénzügyi hatásköré­nek kiszélesítéséről. A tanácsok pénzgazdálko­dásában mutatkozó hiá­nyosságok megszüntetésére a minisztertanács elhatá­rozta: a tanácsok költség- vetési tervezési módszerét úgy kell kialakítani, hogy valamennyi tanács végre­hajtó bizottsága már a költ­ségvetés tervezésének idő­szakában — figyelemmel a népgazdasági tervek éves pénzügyi tervszámaira és a minisztertanács által előírt irányelvekre — kifejezésre juttathassa a ténylegesen felmerülő igényeket. A ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gai az egyes költségvetési .címek azonos rovatai kö­zött átcsoportosítást hajt­hatnak végre. A járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei a községi és a városi kerületi tanácsok részére indokolt esetekben ötvenezer forint értékhatárig póthitelt ad­hatnak, ha a póthitelt ki­adási megtakarítással, ille­tőleg bevételi többlettel el­lensúlyozzák. A helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai az irányí­tásuk alatt álló vállalatok terven felüli nyereségét, az előirányzaton felüli saját bevételeiket, valamint az adóprémiumot saját hatás­körben — a felsőbb tanács végrehajtó bizottsága enge­délye nélkül — a minisz­tertanács által meghatáro­zott szociális, kulturális, va­lamint város- és községgaz­dálkodási (kommunális) cé­lokra használhatják fel. A minisztertanács hatá­rozata a továbbiakban in­tézkedik a tanácsok pénz­ügyi gazdálkodásának egy­szerűsítéséről, a költségve­tés széttagoltságának meg­szüntetéséről. A tanácsok irányítása alatt működő helyi vállala­tok irányításával kapcsolat­ban a határozat kimondja, hogy az egyes minisztériu­mok az illetékes tanács vég­rehajtó bizottságának hatá­rozata nélkül nem adhatnak át tanácsi kezelésbe és nem vehetnek minisztériumi ke­zelésbe vállalatokat. A he­lyi vállalatok pénzügyi ter­veit a megyei tanács végre­hajtó bizottságának illeté­kes szakigazgatási szerveze­tei, az iparági pénzügyi ter­veket pedig a végrehajtó bizottságok hagyják jóvá. A vállalatok pénzgazdálko­dási eljárását és nyilvántar­tását jelentősen egyszerűsí­teni kell. A határozat kimondja, hogy az adóbevételi terve­ket a pénzügyminisztérium irányszámai alapján a vég­rehajtó bizottságok állapít­ják meg, amelyeket végső soron a minisztertanács hagyja jóvá. A végrehajtó bizottság feladata továbbá: ellenőrzi a pénzügyi szer­vezet adóbeszedési munká­ját; felülvizsgálja, hogy ez a munka a törvényesség kereteinek megfelel-e; szé­leskörű politikai munkával mozgósítja az adózókat az állampolgári kötelezettségek pontos teljesítésére. A határozat befejező része a szakigazgatási szervek pénzügyi vonatkozású fel­adatait szabályozza. Ki­mondja, hogy a pénzgazdál­kodási feladatok eredmé­nyesebb ellátása érdekében valamennyi operatív pénz­gazdálkodási feladatot, az adóbeszedési feladatok ki­vételével — a pénzügyi osz­tálytól a végrehajtó bizott­ság szakigazgatási szervei­nek kell átadni. A szakigaz­gatási szervek költségvetési kereteikkel önállóan gazdál­kodnak. A pénzügyi osztályt a pénzgazdálkodásban az eddiginél nagyobb hatás­körrel kell felruházni a me­gyei, járási és városi taná­csoknál egyaránt. A pénz­ügyi osztályok a pénzügy­minisztérium és a tanács végrehajtó bizottságának kettős irányítása alatt álla­nak. A határozat végül ki­mondja: a megyei, a járási és a városi tanácsok és vég­rehajtó bizottságaik rend­szeresen számoltassák be a területükön lévő más pénz­ügyi szervek (Magyar Nem­zeti Bank, Beruházási Bank, Országos Takarékpénztár, Állami Biztosító) vezetőit, ellenőrizzék a törvények, minisztertanácsi határoza­tok és rendeletek végrehaj­tását. « Igen nagy jelentősége van ennek az új határozat­nak. Idézzünk talán ma­gyarázatképpen egy levél­ből. Novák József elvtárs, a kemecsei községi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese többek között ezeket írta a napokban a nagyobb pénzügyi önállóság szükségességéről: „Számos kemecsei példa igazolja, hogy a tanács több dolgot tudna bürokratikus huza­vona nélkül megoldani, a felsőbb szervek közvetlen beiktatása nélkül. Itt van például a község vízellátása. Kemecsén nyolc fűrottkút- ból öt rossz. Van is kút, meg nincs is. A tanácsülés, a végrehajtó bizottság már többször foglalkozott a ku­tak javításával, de ettől a kutak még nem lettek job­bak. Mégpedig azért, mert a javítások a megyei ta­nács hatáskörébe tartoznak. Terv szerint már áprilisban meg kellett volna kezdeni a javításokat, de a mai na­pig sem történt semmi in­tézkedés. A községi tanács nem tudta a javításokat el­végeztetni, mert nincs rá költségvetési kerete. Viszont az apaállatok észszerűbb ta- karmányoztatásával megta­karított a község 20.000 fo­rintot, ezt viszont más cél­ra szintén nem használhat­ja fel. Ha önállóbbak len­nénk a pénzügyekben, ezt a pénzt a kutak javítására fordíthatnánk.. A határozat mintha pon­tosan a kemecseiek sérel­mének orvoslására született volna meg, mert az új ha­tározat lényege pontosan ez: nagyobb önállóságot ad­ni a helyi tanácsoknak a pénzgazdálkodásban, hi­szen a helyi szervek isme­rik a legjobban a helyi le­hetőségeket, a helyi, legfon­tosabb, legsürgősebb szük­ségleteket. A határozat sze­rint a tanácsok már a költ­ségvetés tervezésének idő­szakában kifejezésre juttat­hatják ténylegesen felmerü­lő igényeiket. Nagy helyi előnyt jelent, hogy az egyes költségvetési címek azonos rovatai között átcsoportosí­tásokat lehet végrehajtani, valamint az, hogy a helyi vállalatok terven felüli nye­reségét, adóprémiumot, elő­irányzaton felüli bevétele­ket felsőbb engedély nélkül lehet felhasználni. Igen lényeges változást jelent a tanácsok pénzügyi gazdálkodásának egyszerű­sítése: a helyi vállalatok pénzügyi terveit a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának illetékes szakigazga­tási szervei hagyják jóvá, s az operatív pénzgazdálko­dási feladatokat a végrehaj­tóbizottsági szakigazgatási szerveknek kell átadni. Nagyobb önállóságot je­lent helyi tanácsaink szá­mára ez a határozat, de na­gyobb felelősséget is. Még inkább előtérbe állítja min­den egyes tanácsnál a pa­zarlás, költekezés, pocséklás elleni harcot s még jobb munkát kell végezni azért, hogy minden állampolgár teljesítse kötelezettségeit. Többek között pontosan fi­zesse adóját. Hiszen most már például az adóprémium közvetlenül is az illető köz­ség, falu hasznát jelenti. A határozat jelentős lépés ál­lamigazgatásunk munkájá­nak további javítása, ész- szerűsítése felé — így te­hát a dolgozók széleskörű helyeslésével találkozik. Lapzártakor jelentették: Megbukott az európai védelmi közösség A „Reuter“ hírügynökség hétfőn este 9 óra tizenöt perckor az alábbi szöveggel jelentette a francia nemzet­gyűlés szavazásának ered­ményét: „Franciaország ma este megölte az európai hadse­reg szerződését. A nemzet- gyűlés 317:264 arányú sza­vazással úgy döntött, hogy „napirendre tér‘‘ a ratifiká­lási törvényjavaslat felett. Ezt a döntést háromna­pos vita előzte meg a nem­zetgyűlésben arról, hogy ra­tifikálják-e az EVK-szer- ződést, amelyet a hat alá­író nemzet közül négy rati­fikált már.“ Visszavonták a ratifikációs vita elhalasztására irányuló indítványokat Folytatódon az általános vita a irancia nemzetgyűlésben Párizs (MTI): A francia minisztertanács vasárnap este rendkívüli ülést tartott. A tanácskozást egyízben megszakították, hogy Men- des-France miniszterelnök megbeszélést folytathasson a nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának elnökével. Az AFP értesülése szerint a minisztertanács határozata alapján a kormány felkérte annak a három ügyrendi indítványnak a szerzőit, amelyek a ratifikálási vita elhalasztását javasolták, hogy vonják vissza indítvá­nyaikat. Mint ismeretes, az EVK ellenfelei által benyúj­tott két ügyrendi indítvány a vitát meghatározatlan idő­re elnapolta volna, ez egy­értelmű lett volna a szerző­dés „elejtésével“, a harma­dik indítvány, amelyet az EVK hívei nyújtottak be, körülbelül három hétre sza­kította volna félbe a vitát, hogy időt adjon a minisz­terelnöknek a szerződés többi tagállamaival való tár­gyalások újrakezdésére a szerződés módosítása céljá­ból. Az elhalasztásra irányuló indítványok visszavonása után vasárnap a késő esti órákban ismét megkezdő­dött a nemzetgyűlési vita. Elsőnek Lebon, volt gauel- lista képviselő szólalt fel. Hevesen bírálta az EVK-t, amelyet — mint mondotta — a legnevesebb francia személyiségek bélyegeztek meg. „Az európai védelmi közösség — hangsúlyozta Lebon képviselő -— egyesí­tené Franciaországot azzal a Németországgal, amely oly gyakran betört orszá­gunkba ... Ha ellenőrizni akarjuk Németország szük­ségesnek tartott újrafelfegy- verzését, akkor az EVK-n kívül más megoldásokat is találhatunk. ‘‘ Lebon után René Mayer, volt miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. Köve­telte a szerződés ratifikálá­sát. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország újra- felfegyverzését Franciaor­szág valamennyi szövetsége­se végre akarja hajtani. — Meg kell védeni azoknak a szövetségeseknek az össze­tartását, akiket az Atlanti Szerződés egyesít. Francia- ország — mondotta Mayer — nem folytathat két poli­tikát: egyrészt atlanti poli­tikát, másrészt olyan politi­kát, amely e szövetség meg­szüntetésére vezetne. Coste-Floret MRP-képvi- selő ugyancsak az EVK ra­tifikálása mellett szállt sík­ra. Kifejtette, hogyha az EVK-t el is vetnék, a né­met kérdés továbbra is na­pirenden maradna. A késő éjszakai órákig tartó vita után a nemzet- gyűlés ülését hétfőn dél­előttre elnapolták. A külügyi bizottság javaslata A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága hétfőn összeült és javaslatot foga­dott el — jelenti a Reuter. A javaslat indítványozza a nemzetgyűlésnek, hogy fo­gadja el Aumeran függet­len képviselő indítványát és térjen át a következő napi­rendi pontra. Ez azt jelen­tené, hogy szavazás nélkül zárnák le a ratifikációs vi­tát, vagyis elvetnék az EVK francia részről történő rati­fikálását. / Teljesen gépesített iüvegtermei« vállalat A minisztertanács határozata a jpetiag-ág-iái tudományos intézet létesítéséről A minisztertanács határo­zatot hozott pedagógiai tu­dományos intézet létesítésé­ről; • Az intézet feladata a szo­cialista nevelés és oktatás kérdéseinek tudományos feldolgozása, haladó peda­gógiai hagyományaink fel­tárása, a szovjet pedagógia alkotó alkalmazásának ki­dolgozása, a legkiválóbb pe­dagógusok módszereinek ál­talánosítása, stabil tanter­vek, módszertani segéd­könyvek kidolgozása. A thaiföldi külügyminiszter nyilatkozata Az „AFP” közli, hogy Van Vaithajakon herceg, Thaiföld külügyminisztere sajtóértekezleten nyilatko­zott a koreai fegyverszü­netről. A külügyminiszter véleménye szerint a koreai háborút nem kezdik újra, majd hozzátette: „Nézetem az, hogy a kommunisták őszintén betartják a fegy­verszünet előírásait.“ Külpolitikai hírek Mint a ,,Reuter“ jelenti,! a Radzsija Szabha (az in- i diai parlament felsőháza) ] pénteken jóváhagyta a Nehru kormány külpolitika- j ját, mint a kollektív békéi megteremtésére irányuló külpolitikát. * Amint a „l’Unitá“ közli, | az olasz békebizottság ifjú- j sági tagozatának kezdemé­nyezésére országszerte nép-; szavazás folyik az „európai í védelmi közösség'1 és az \ európai népek békés együtt- '1 élésének kérdéséről. A beérkezett jelentések szerint olyan nagy városok- j ban, mint Bologna, Ales-j sandria, Reggio Nelí’Emilia, Catania és Grosseto, az if-' jak és leányok tízezrei fog-1 laltak állást az „európai j védelmi közösség“ létreho­zása ellen. 1 Az Észt SzSzK nagymennyiségű tőzeggel rendel­kezik. Az utóbbi években a tőzegtermelést teljesen gépesített vállalatok végzik. A rögtőzeg (levágott és feldarabolt tőzeg)-tcrmelés és a brikettkészítés összes folyamatait gépek végzik. Az egyik gépesített tőzeg- termelő vállalat Tootsziban van. Itt a gépek sok-sok ember munkáját vágzik el. A képen: Gépek a rögtőzegföldeken. (Foto V. Szamuszenko) Emlékezz! „Egy agyonfáradt és a hidegtől elgyötört ember ál­lított be tegnap reggel a debreceni rendőrség köz­ponti ügyeletére, ahol az­iránt érdeklődött, hogy hol van a frontharcos szövetség otthona. Az útbaigazítás után a fáradt ember elin­dult a frontharcosok Piac- utcai otthonába és amikor belépett a hivatalos helyi­ségbe, aléltan rogyott össze. Magához térítették és ekkor elmondotta, hogy Rakamaz- ról gyalog jött Debrecenbe, ahonnan tovább akar men­ni Budapestre. Hét gyerme­ke van és azért indult neki a háromszázkilométeres út­nak, hogy a maga és csa­ládja részére egy kis ház­helyet kérjen.“ (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1938 január 11.) „Ma már jóformán az a helyzet, hogy még a jobb középosztályhoz tartozó publikum is alig képes új cipőt vásárolni. A szegé­nyebb városi és falusi la­kosság helyzete pedig e té­ren már-már kibírhatatlan, mert még a legolcsóbb és legsilányabb minőségű gyá­ri portéka is elképzelhetet­lenül drága. Természetes, hogy ilyen körülmények kö­zött a készbőr-kartell dik­tatórikus árpolitikáját ke­servesen megsínylik a bőr­kereskedők, továbbá a ci­pész és csizmadia iparosok is, hiszen a fogyasztás visz- szaesése ezeket a foglalko­zási ágakat éppúgy sújtja, mint a nagyközönséget. És amikor a termelő, mint fo­gyasztóréteg, ennyire ki van szolgáltatva a bőrgyá­raknak, a bőrkartell urai fantasztikus nyereségekre tesznek szert. Meg kell ál­lapítani végre ország-világ előtt, ki a felelős azért, hogy Magyarországon éven­ként fél pár a lábbeli fej­adagja? Meg kell akadá­lyozni, míg nem késő, hogy a derék falusi magyar visz- szasüllyedjen a bocskor-, vagy saruviseléshez.“ (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1938. április 21.) * „Szakszón Pálné nyíregy­házi asszonyt gyermekülés bűntettével vádolta az ügyészség. A vádirat szerint Szakszonné újszülött cse­csemőjét szándékosan nem engedte táplálni és ennek következtében a gyermek meghalt. Szakszonné ügyé­ben már többízben tartott főtárgyalást a büntetőtör­vényszék Várady-tanácsa, ahol minden alkalommal kétségbeesetten védekezett a vád ellen és azt adta elő védelmére, hogy önhibáján kívül nem tudta táplálni gyermekét. A bíróság min­dig újabb és újabb bizo­nyítékokat rendelt el. Teg­nap délelőtt az orvosszak­értő meghallgatására került sor, akinek kihallgatása után az ügyész elejtette az asszony ellen a vádat.“ (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1938. április 15.) * „Az Országos Tenyészál­latvásáron és Mezőgazdasá­gi Kiállításon nagy szám­mal szerepeltek igen érté­kes anyaggal a szabolcsi birtokosok. A kiállított anyaggal díjat nyertek a következők: Dr. Jármy Menyhért gaz­dasága, az egri főkáptalan uradalma, gróf Andrássy- uradalom, Vásáry testvérek uradalma, özv. Nozdrovicz- ky Lászlóné gazdasága, özv. gróf I.ónyai Menyhértná uradalma, K. Mándy-urada- lom, a jászóvári prépostság uradalma. (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1938. április 10.)

Next

/
Thumbnails
Contents