Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
1054 au aim tux 29, vasárnap NÉPLAP 5 PÉNTEK ESTE 10 ORA. Sokan alszanak már ilyenkor. Mások még szórakoznak, mulatnak, vagy az augusztusi szép estében gyó- | nyörködve, sétálnak az ut- i cán, a parkban. Ám sok em- ! bernek most van nappal, í Ezek éjszaka szolgálják a | dolgozó népet. A posta, a i vasút, a gépkocsivezetők és j sok fontos üzem dolgozói ; ilyenkor is helytállnak a j munkában. Csengett a telefon. — Halló ... 11-70? Itt van Kis- várda — jelentette a posta telefonközpontjából az ügyeletes. Majd a vonal másik végéről üzemi tudósítónk arról számol be, hogy a kis- várdai Vulkán vasöntödében éjjel fél 3-ig Tóth Pál művezető csoportja dolgozik. Már folyik a csapolás. A formaszekrénykészítők, izzadt arcú öntőpárok és az olvasztárok vidáman dolgoznak. A művezető szerint legalább 105 százalékra teljesítik napi előirányzatukat. ELINDULTAM az éjszakai körútra. A nyomdában Rácz Albert és Sztankov- jánszky Lajos gépszedők most fejezték be a munkát, éppen kezet mosnak, Békési József sztahanovista laptördelő, a könnyűipar kiváló dolgozója pedig a Néplap utolsó betördelt oldalát adja át Kábái József rotációs gépmesternek. „Két órára kész lesz a Néplap!“ —kiáltotta utánam a gépmester. Az utca népes volt. Ekkor ért véget a Béke-mozi harmadik előadása Az emberek a filmről beszélgettek. A város villanyfényben úszott. A neonfénnyel kivilágított Ruhaüzemben, a környékbeliek „örömére“, hangosan bömbölte a hangszóró: „Nem kell a babámnak pirosító“ — melybe belevegyült a varrógépek zúszére. Buczkó elvtárs feladata az egyenletesen terhelt vasúti közlekedés biztosítása. Reggel 8 órakor telik le a 24 óra szolgálat ideje. Megszólalt a készülék: „A 23—78-as fontos sodrott kifliket. Demeter György és Bocskai István kemencemunkások a hosszú lapáttal megkarcolják a jól kifűtött kemencét A vetőlapát éle nyomán szikrázik a kemence s már rakják is irányvonat Szerencs—Nyír- i bele a zsemlyét, kiflit. 8—10 egyházán áthaladást kér, az ] perc múlva kerülnek ki a áthaladást biztosítani kell.“ [ kemencéből az orrcsiklandó- Távozásom után Buczkó zó, frissen sült péksüteméelvtárs újra munkájába merült A GÉPKOCSI fénye megvilágította a villanytelep előtti versenytáblát, s rajta az írást: „Repka Jánosné az alkotmányi versenyben 141 százalékot teljesített és 15.400 forintot kitevő rézdrótot takarított meg. Fényes György villanyszerelő Nagy Pál villanyszerelőt patronálta. Átlag 148 százalékot teljesít.“ Hegedűs Gyula műszakvezető volt szolgálatban. Megnéztük az üzemet. „Ez itt Koska János kazángépész. Rajta áll, vagy bukik az üzemelés. Ö irányítja a kazánüzemet. Amott Pris- tyák András és Papp Ferenc pakurafűtők dolgoznak, akik a bevált tüzelési módszerrel jó hatásfokot érnek el. A pakuratüzeléssel 300 tonna szenet takarítanak meg naponta a népgazdaságnak“ — mondotta ki-1 sérőm. A turbinaházban nagy a zúgás, kiabálni kell, hogy szót lehessen érteni. A gépészek és táblakapcsolók szorgalmasan dolgoznak. Póka Pál elektrikus munkájával biztosítja a város és a községek részére az áramszolgáltatást. ö ügyel fel a vonalakra, figyeli a relét és kioldások esetén intézkedik, hogy a jelzett területen minél sürgősebben újra égjen a villany, újra termelhessenek a villanymotorok és gépek a vállalatoknál. A HÚSÜZEM a villany- telep mellett van. Vészeli Pál művezetőt Kovács Ilona és Együd István dolgozó! körében találtuk a zsír- j üzemben. Ök keverik és Iá-1 dákba csomagolják a zsírt, i A hűtőben ott láttuk a nap- 1 Orvoslást várunk! nyék. Az I-es üzem egy éjszaka 20—22 ezer darab péksüteményt, a 6-os számú péküzemben pedig Szatke Gyula brigádja 3 ezer darab vajas brióst süt egy éjszaka. REGGEL ÖT ÖRA. Villanyfény helyet már a nap ragyog a városra. Vörös fényében rózsaszínűnek látszanak az égen csendesen úszkáló felhők. Ébred a város. Villamos csillingel végig az utcán. Az utcaseprők is befejezték az úttest takarítását. A házakból emberek jönnek ki az utcára, aztán elsietnek, ki merre: munkába, vagy bevásárolni. Nyitnak a tejcsárdák, húsüzletek, falatozók. Egy anya 8 kiflit vásárol a sarki árustól. ,,Viszem a gyerekeknek a reggeli kávéhoz“ — mondja, majd hozzáteszi: ,,Sietek, mert a férjem megy a munkába.“ A pihent arcok között álmos embereket is látni. Ezek azok a munkások, akik éjszaka dolgoztak és már felváltották őket. Kezdődik az őrségváltás az üzemekben. A munkába menők az új nappal, új elhatározásokkal, új sikerekért indulnak harcba. A munkában helyt- állva, ki-ki a maga posztján éjjel, vagy nappal, becsülettel szolgálja a dolgozó népet. Orosz András. Jé kenyeret kémek a kállósemjéfllek Az utóbbi időben nagyon sok bírálat hangzott el a kenyérgyárak munkájáról. Azt is meg kell mondani, hogy nem hiába. Sok kenyérgyár megjavította a kenyér minőségét a dolgozók bírálatára. így például a nyíregyházi kenyérgyár is javított munkáján, sokkal jobbminőségű kenyeret készítettek augusztusban, mint az előző hónapokban. Tóth György elvtárs Nagykálló- ból küldött levele azonban azt mutatja, hogy még vannak kenyérgyári dolgozóké akik nem sokat törődnek vele, hogy milyen kenyér jut dolgozó társaiknak. Tóth György így ír levelében: A napokban Kállósemjénben jártam. Az utcán három asszony bosszankodott. Az imént vásárolt penészes; nyálkás kenyeret mutogat-; ták egymásnak. Felkerestük a pékséget és megkérdeztük! mi az oka, hogy ehetetlen a kenyér. A válasz az volt*! hogy nagyon meleg van, amely a kenyér rovására megy. Nekem az a véleményem és a dolgozóknak is, hogy a meleg az jó, és örülünk, hogy végre a nyár végére egy kis meleg idő is beköszöntött. Nem örülünk azonban a rossz kenyérnek és a pékség vezetői válaszának. A mi véleményünk is az, hogy nem valami jól állnak az önbírálattal a kenyérgyár dolgozói, ha a melegre hivatkoznak. Több figyelemmel, nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat, adjanak jó kenyeret a kállósem- jéni dolgozóknak. gása. A Béke-szalag dől go-! Pal levágott 59 sertés ré zói ültek a gépek mellett. Normájuk túlteljesítéséért dolgoztak. „Mostanában 100 százalékon felül teljesít a szeit, a feldolgozott borjút! és marhát. Ilyenkor késaí- tik el a tételeket az egyes húsárudák részére, hogy a lakosság korán reggel megBéke-szalag“ — mondta} ™®rolhassa a hússzükségtöbbek között Nagy János,, Egész éjjel száliitják az az üzem főportása, aki a este kifejt tejet a nyíregy-! kapuban őrködött. Szívesen elbeszélgetett volna akár reggelig is, hogy gyorsabban teljen az idő, de éppen az idő gyors múlása miatt búcsúzni kellett tőle. A VILLAMOS zsúfolásig tele volt jókedvű emberekkel, sokan érkeztek a Sóstóról, az erdei levegőtől, italtól, tánctól mámorosán. Az állomás közelében sűrű füttyök és kiáltások: „Józsiiii!.. válts át a 6-osra.“ ,,Az 1406-os a második vágányra érkezik“. Majd az állomáson: „Budapest—Debrecen felől gyorsvonat érkezik a második vágányra. Átszállás... stb. stb.“ — közölte a hangos bemondó a megszokott hosszú mondókát. „A vasutasok éjjel-nappal biztosítják a pontos és zavartalan közlekedést" — mondta nem kis büszkeséggel Buczkó Ferenc menetirányító, akit a szelektoros menetirányító készüléknél találtam meg. Előtte van a grafikon, melyre a szerencsi vonalon járó vonatok közlekedése van feltérképezve. Ezen a vonalon érkezik a Tokaj—tarcali kőbányákból a kő, Miskolc felől a szénszállítmány és ellenkező irányba megy a Záhony felől érkező vasérc, Diósgyőr és Ózd kohói réházi Tejüzembe. A tejüzem előtt Jámbor József gépkocsikísérő adja le a 25—30 literes kannákban lévő tejet. Általában az esti fejőskor jóminőségű tej kerül a tejüzembe, de a járások között is a kemecseiek adják a városnak a legjobb és legtöbb tejet. Paulik András segédművezető veszi át a tejet és Mázsári Sándor felönti a nagy tar- j tályba. Gaál Gusztáv pasz- tőrös végzi a felfőzést és lehűtést. A tej újra tiszta kannákba kerül, és reggel öt órakor már a tejcsárdákban árusítják a minőségi tejet és a tejeskávét. Éjszaka készítik elő a nappali műszaknak a tejszínt és a vajkultúrát is a vaj előállításához. MEGVIRRADT, mire a kenyérgyár I-es számú üzemébe értem. Itt készítik az ízletes zsemlyét, kiflit és bucit. Pintye Ferenc és Szűcs Ferenc brigádja régi mestersége a péksüteménysütés. A pékségben egyik helyen még csak a lisztet szitálják a vibrációs géppel, a dagasztógépben már kész a nyerstészta s egy harma-! dik helyen Vietorisz József, I Dobinszki István és Deme- j tér Klári formázza a zsem-1 lyéket. Egynyomásra 30; egyenlő súlyú zsemlyetészta' kerül ki a gépből, és aj kifligép is szinte ontja aj GAZDA ü ALENDAR1UM SARJUSZENA BETAKARÍTÁSA A csapadékos időjárás folytán abbén az évben' még a gyengébb kaszálókon is nagymennyiségű sarju- széna kaszálható. Az anyaszéna minőségét sok helyen lerontotta a sok eső, tehát kétszeresen szükség van arra, hogy most minél több és jobb sarjut takarítsunk be. Az augusztusvég:, szeptembereleji napok meg gyorsan szárítják a szénát. Később a rövidebb, ködös; esetleg esős napokon már nehezen szárad a sarju és emellett minőségileg értéktelenné válik, ha a szárítás idején esős idő jön rá. A sarjuszéna tápértékben gazdagabb, mint az anyaszéna. Ezt a gazdag takarmányt ne hagyja egyetlen termelő se tönkremenni, a következő napokban mindenütt takarítsák be a sarjut. TAKARMANYKEVERÉK-VETÉS Az őszi takarmánykeverék vetésnek többoldalú jelentősége van. Az őszi takarmánykeverékből kapjuk tavasszal az első zöld takarmányt. Megfelelő időjárás esetén már áprilisban meg lehet kezdeni az etetését. Ha jó trágyás talajba vetjük a takarmánykeveréket, igen nagy mennyiségű takarmánykeveréket kapunk, amiből bőven jut a. silóba is. Nagy előnye még a takarmánykeverék vetésnek, hogy az utána vetett kukorica, napraforgó es sok egyéb növény, mondhatni, ugyanolyan termest ad, mint a tavaszi vetés, mivel május végén, június elején már vethetjük utána a másodnövényl. A takarmány keverék jó termést csak akkor ad, ha jó földbe, idejében vetik. A vetés ideje elérkezett, sőt nem is sok idő van rá. Szeptember első felében valamennyi takarmánykeveréket a földbe kell juttatni. MEG KELL GYORSÍTANI A VETÖMAGTISZTITÄ4W Minden esztendőben az őszi vetés előkészítésének első lépése a vetőmagkiválasztás, tisztítás. Az idén sokkal inkább szükség van a gondos gubonatisztításra mint máskor. Az aszály következtében sok helyen megszorultak a gabonaszemek. A szorult gabonaszem tok esetben rossz csiraképessegü, de ha kicsirázik is, gyenge, csökött növényt kapunk. A gyommagvak kiválasztása mellett nagyjelentőségű tehát, hogy a legfejlettebb szemek kerüljenek vetésre. A fejletlen szemeket őrlésre fel lehet használni. A legtökéletesebb magtisztítást a szelektorok végzik. A tapasztalat az, hogy a gépállomások nem mindenütt állították még munkába szelektoraikat. A baktalórántházi járásban például 6 szelektorból mindössze kettő dolgozik. Igényeljék, kérjék mindenütt a termelők az alssó gépállomásoktól is a szelektorokat, mert sürget a vetíts ideje*. A szövetkezet hizlaldájában gyönyörű látványt nyújt az átadásra váró 104 darab gömbölyű kövér sertés. A sertésekből nagyon szép jövedelmet ért már el eddig is a Lenin tsz. Az idén már 118 ezer forintot kaptak malacokért. Hízókért pedig 62 ezer forintot. Ezért a száznégyért pedig közel 400 ezer forint jár. Látogatók a c^eugeri Lenin tsz-ben Nemrég látogatók jártak a csengeri Lenin termelőszövetkezetben. A mátészalkai járás szövetkezeti és élenjáró egyéni parasztjai nagy érdeklődéssel szemlélték a nagy gazdaságot. Bacskó József 3 holdas mátészalkai mintagazda a baromfifarm vezetőjével, Kiss Ignácznéval beszélget arról, milyen jövedelmet hoz a szövetkezetnek a kétezernyi baromfi. Sok szeretettel simogatták meg a látogatók a né- hányhetes kisborjúkat, amelyek jó erőben, vidáman futkároztak a tsz. udvarán. Ezekből a kisborjúkból a gondos nevelés folytán alig két év múlva már jóltejelő teheneket nevelnek. Elsősorban a tejtermelés emelését, az állatállomány növelését tűzték ki célul. Hiszen a tej feldolgozásával különösen szép jövedelmet akarnak elérni. A képen háttérben iátható a iejnáz. ivíiniegy ab ezer forintba kerül a szépen berendezett csempés tejfeldolgozó. A tejház jövedelmét 120.000 forintra becsüljük, — mondja Simon elvtárs, a szövetkezet ’ elnöke — amihez hozzájön még a sertésnevelés haszna, amely máris félmillió forint. Tanulságos volt a látogatok számára, hegy megismerhették a tsz. egyre szépülő életét és növekvő gazdaságát. (Haminel József felvételei.) EGY ÉJSZAKA AZ ÜZEMEKBEN
