Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
6 NÉPLAP 1S3! augusztus 29, vasárnap (Sok ilyen höleiodenezetot szeretnénk Receptek Tímár Irén elvtársnő nemrégen került a tiszavasvári bölcsőde élére. Kezdetben tizenhárom gyermek volt a bölcsődében, ma már 28-an vannak, de ez a szám is emelkedést mutat. Most épül az új bölcsőde, míg azonban az el nem készül, addig ideiglenes helyen vannak az apróságok. Az építkezés folyamán az a kívánság merült fel, hogy vezessék be a vízvezetéket az épületbe. Erre nem volt meg a lehetőség, mert a tanácsA napokban kezdi meg működését a nyíregyházi anyatejgyűjtő állomás a Sztálin-tér 18. szám alatt, az egészségvédelmi gondozási kör helyiségében. Az állomás célja, hogy segítségére legyen azoknak az anyáknak, akik nem tudják táplálni csecsemőiket. Nagy problémát old meg az új állomás. A csecsemők egyetlen helyes tápláléka az anyatej, az biztosítja a gyermeki szervezet fejlődését. Ennek hiányában a mesterséges táplálék csak mint szükségmegoldás jöhet számításba, mert az anyatejet tökéletesen nem pótolja semmi. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy aránytalanul több csecsemő hal meg azok közül, akik mesterségesen vannak táplálva. mint a tisztán anya- le'' 1 tápláltak. Ezentúl nak nem volt rá fedezete. Tímár elvtársnő ezzel nem elégedett meg és elhatározta, hogy műsoros estet rendeznek, annak a bevételét szánják rá. Így is történi. Ebben a hónapban 15-én este a tiszavasvári MNDSZ helyiségében a bölcsőde dolgozóinak közreműködésével és a tanács segítségével előadást rendeztek. Az előadáson telt ház volt és minden műsorszám nagyon tetszett a közönségnek. Előadták a „Gyurka“ című egyfelvoná- sos darabot, táncszámokat Nyíregyházán is megoldódik az anyáknak ez a nagy és sokszor nehéz problémája. Sok család szociális helyzete miatt nem tarthatott dajkát és az eddig bevezetett szükségmegoldás — az SzTK. tagoknak a háztól- házig küldött lefejt tej — pedig egyáltalán nem mondható megbízhatónak. Eltekintve attól, hogy szállítás közben esetleg megsa- vanyodott a tej, sok megbízhatatlan dajka pedig tehéntejjel hamisított tejet adott el. A másik oldalról nézve a dolgot, segítség a Ki hinné, hogy sokszor érvényes a közmondás: kutyaharapást szőrével...? A ruhán esett bor- és 'gyümölcspecséteket úgy lehet a legköimyebben eltávoliés Révész Ilona énekszámait is megtapsolták. Az előadás után tánc kezdődött és reggelig szórakoztak együtt a jókedvű fiatalok, jól érezték magukat. Tímár elvtársnőnek volt legnagyobb az öröme, mert sikerült így biztosítani a bölcsőde részére szükséges pénzösszeget. Azért írtuk ezt meg az asszonytársaknak, hogy lássák, minden nehézséget le lehet küzdeni, csak akarat kell hozzá. M. K. Tiszavasvári. tej adó anyáknak az, hogy egy helyen, steril-körülmények között adhatja le a felesleges tejet és így havonta körülbélül 1000—1200 forint jövedelemhez jut. Azok a városi és közelfekvő tanyai asszonyok, akiknek csecsemőjük egyhónapos és egyéves kor között van, naponta 8—12 és délután 3—6 óráig jelentkezhetnek az Anyatejgyűjtő Állomásnál, Nyíregyházán, Sztálin-tér 18. szám alatt. BUSCHOR LÁSZLÓNÉ, vezető védőnő. tani, hogyha éretlen szőlő levét csepegtetjük a foltra, ~<&J. kicsit dörzsöljük, aztán tiszta vízben kiöblítjük a ruhát. Tök eltevése télire. A tököt meggyaluljuk, deszkára téve. besózzuk. A deszkát kissé feltámasztjuk, hogy le- csurogjon róla a sós lé. Amikor a tök egy órát állt a sóban, Jól kinyomkodjuk, s lazán üvegbe rakjuk, kaprot teszünk a tetejére, s hideg, gyengén ecetes vizet öntünk rá. Szaliei- lozzuk, majd légmentesen lejárjuk és 25 percig, gőzöljük. Zöld dió. ötven darab zöld dióhoz háromnegyed kiló cukrot veszünk. A zöld diót kötőtűvel megszűr- káljuk és három héten at hideg vízben áztatjuk. Közben a vizet gyakran váltjuk. A dió megbarnut, keserű ízét elveszti. Ekkor a vízből kiszedjük, lecsurgatjuk. A cukorból sürü szirupot főzünk, kevés szegfűszeggel és fahéjjal izesitjük, beletesszük a diót. s vigyázva főzzük. Majd levesszük a tűzről s egy éjszakán át szirupban hagyjuk. Másnap a diót üvegekbe tesszük. A levet mézsü- rüségüre főzzük, s ráöntjük. Amikor kihűlt. Uovés szalicilt teszünk rá. Lekötözzük és gőzben kifőzzük. Krumplis rántotta. A krumplit sósvizben megfőzzük, de vigyázzunk, ne legyen nagyon puha. Amikor megfőtt, leszűrjük róla » vizet s apró kockákra vágjuk. Forró petrezselymes zsírban megfor. tatjuk. A tojást sóval és pirított paprikával összekeverjük, ráöntjük a forró krumplira, s ha megkeményedett. reszelt sajttal meghintjük. Rizses zöldborsó. A rizst zsírban, sóval, vízzel pároljuk. Ezidő alatt annyi cukorborsót főzünk meg, mint a rizs fele, majd a borsót kiszedjük a vízből és a rizs közé keverjük. Új egészségügyi intézmény nyílik városunkban Hasznos tanács Gyermekeknek, úttörőknek A jókedvű Motykő Két fia volt apónak, anyónak. Az öregebbiket úgy hívták: a mogorva Tajvó. Jó fiú volt ez is, csak el nem nevette volna magát soha. Akár halászott, akár vadászott, akár fát vágott, akár szántalpat ácsolt, — mindig csak komoly képpel hallgatott. Tajvó kiszánkázott egyszer az erdőre fát vágni. Kiválasztott egy szép szál fenyőt és csak úgy röpködtek a forgácsak a fejszéje nyomán, visszhangzott az erdő a fejszecsapásoktól. — Közel volt oda egy medvebarlang, felriadt álmából a medve és haragosan kereste, ki csinálja az éktelen zajt. — Te nem hagysz engem aludni? Takarodj innen, de mindjárt! — mordult a fiúra és máris felé kapott a mancsával. Tajvó úgy menekült meg tőle, hogy otthagyta fejszéjét, subáját, felkapott a szánra és repült haza. Vitte a lovacska, mint a szélvész, mert az is megijedt a haragos medvétől. Meg sem állt hazáig. A kemencébe azonban csak be kell fűteni, fa meg nincs. De még a fejsze is odaveszett az erdőn. Gondolta erre a jókedvű Matykó, hogy most majd 6 próbálkozik a favágással. Vitte a citeráját is, mert azt mindenhova magával vitte. Dalolva ült a szánon, vidáman kocogott vele a lovacska. Megérkeztek. Megtalálta a fát, amelyet a bátyja már vágni kezdett és megtalálta a fejszét is a hóban. — Mielőtt munkához látok, eljátszom egy dalocskát a citerán, — gondolta és úgy is tett. Meghallotta a medve a vidám zeneszót, éneket és kijött a barlangjából. Meglátta a mosolygó, pirosképű, vidámszemíí Matykóí. Nem állta meg, láncrapcr- dült. — Ujjujujjuj, sose halunk meg! — bömbölte jókedvében. Aztán megkérte Maty- kót, tanítsa meg citcrázni. — Nagyon vastag hozzá a mancsod, de ha akarod, meg lehet egy kicsit vek- nyítani. — Jól van, siess, vék- nyítsd meg. — Dugd ide a mancsodat, hadd lapítsa meg egy kicsit a fenyő, — mondta a medvének. Ez engedelmeskedett neki, Matykó meg gyorsan kiütötte az éket a résből — és a mackó fogva maradt a fenyőfában. Matykó a favágás után visszaverte az éket a fatörzsbe, a medve kiszabadult, clsomfordált a barlangjába. Az emberek ettől kezdve nyugodtan mehettek fát vágni az erdőbe. Talajelőkészítés rozsvetések alá Ha homoki takarmány- növények, vagy pillangós magtermények után következik a rozs, vagy pedig rozs után ismét rozsot vetünk, akkor a talajelőkészítés menete a következő: az elövetemény tarlóját 10 cm. mélyen felszántjuk rendes lordító ekével. A szántást azonnal elboronáljuk, utána nyomban lehengerezzük és befejezésül ismét fogasol- ,iuk. Futóhomokon a lehen- gerezett szántást befejezésül még meg kell fogasol- ni. mert különben a szélvihar sok homokot elhord. A homoktalaj erjedési folyamatának megindítása. Futóhomokon a tarlószántásnál kivételesen inkább a fordító ekének adjunk előnyt, semmint a tárcsának, vagy kultivátornak. — Általánosan ismert tény, hogy a kötöttebb földeken nagy jelentőségű az a takaróréteg, melyet a tárcsa, vagy kultivátor a tarlómaradványok segítségével por- hanyító munkájával létrehoz. A futóhomokon azonban inkább előtérbe nyomul annak a fontossága, hogy a tarlószántással a helyes erjedési folyamatot megindítsuk. Márpedig a futóhomokok annyira szegények televényben, hogy minden alkalmat meg kell ragadnunk, amely korha- dék-anyagot juttat a homokba éspedig a tarlószántás alkalmával. Azért ajánlatos futóhomokon kivételesen fordító ekét használni a tarló lebuktatására, mert csakis így indulhat meg az erjedési folyamat. Ha pedig a laza homoktalaj helyes vetésforgó-rendszer alap1 ján, szakszerű szerves- és ásványi trágyázásban részesül, akkor nyugodtak lehe1 tünk afelől, hogy a tarlóbuktatással helyes mederbe terelődik a homok erjedési folyamata és végeredményben a tarló is gyarapítani fogja a laza homokot jó minőségű televényben. A tarlószántás azonnali megíogasolása, lehengerezé- se és ismételt fogasolása korántsem jelent felesleges, vagy mellőzhető munkálatot. Erről könnyen meggyőződhet bárki, ha az általam leírt tarlószántással előkészített terület mellé olyan parcellát állít, amely csak szántásban és boronálásban részesült. Ilyen esetben nagyon élesen szembeötlő lesz az a kép. hogy a hengere- zett és ismételten megfogásod parcellában sűrű lesz a kikelt gyom. Ez pedig csakis úgy lehetséges, hogy a le- hengerezett tarlószántásban sokkal jobb a homok belső nedvességének megőrzése és ennek folytán kedvezőbb a talaj erjedési folyamata is. Ennyit kellett elmondani a tarlószántásrói, ha a rozsnak olyan az előveteménye, hogy a talajelőkészítésekre hosszabb idő áll rendelkezésünkre és a tarlószántás meg is adható. A gyomtól lcizöldült tarlószántást 20 cm. mélyen szántjuk fel, azt azonnal elboronáljuk, utána henge- rezünk és befejezésül foga- solunk. Ez a mélyszántás nemcsak kedvező, de egyszersmind vetőszántás is. — Ennél szigorúan ügyelnünk kell arra, hogy legalább négy héttel a vetés előtt végezzük el. Tehát alapjában véve a vetőszántás négy hgtig pihen és ülepedik. E négyheti pihenési időszakban a mélyebb vetőszántást figyelemmel kell kísérni és ha azt látjuk, hogy a legtöbb gyom kikelt és annak mégcsak 2—3 levélkéje van, már akkor meg kell kezdeni a gyomirtó fogasolást. A fogas ugyanis esak azokat a gyomokat képes kiirtani, amelyek puszta kiemeléssel is ^tönkremennek. Az pedig nyilvánvaló, hogy a fogas kiemelése által csakis azok a gyomok pusztulnak el, amelyek gyökere még nem hatolt be mélyebben a talajba. Ez tehát a korai és pihenő vetöszántás helyes kezelésének titka, amely éber figyelmet és szakértelmet igényel. Igen nagy hiba az, ha a korábban megadott vetőszántásra csak akkor nézünk, mikor az már mesz- sziről zöldéi a gyomtól. Ez esetben nincs más kivezető út, mint újra nekiállítani az ekét és újra szántani. Ez pedig végzetes hiba, mert ezzel tönkretesszük a korábbi vetőszántás beéredett és megülepedett vetőágyát és ráadásul túlságosan kiszárítjuk homokunkat. Tehát óvakodnunk kell attól, hogy a korábbi, mélyebb vetőszántást újra kelljen megszántanunk. A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a mélyebb vetőszántásban a kelő gyomokat idejében kell fogasolással irtanunk. Rendszerint a vetőszántás után 14 nappal válik esedékessé a gyomirtó fogasolás. Azután várunk még 14 napig, amelynek eltelte után ismét gyomirtó fogasolást kell alkalmaznunk. De akkor már itt van a rozs vetésének ideje, amikor a másodszori gyomirtó fogasolás után hengert járatunk. Ezt követi a vetőgép, amelynek nyomában ismét hengerezés következik, de befejezésül itt is fo- gasolunk. A vetés előtti és utána hengerezést futóhomokon sohasem szabad mellőzni, mert csakis ilyen erősebb homoktömörítéssel érhetjük el, hogy a kevés őszi csapadéktól is kifogástalanul kikeljen a rozs. Hogy ez így van, annak legjobb bizonyítéka, hogy a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság rozsból kát. holdanként csupán 64—68 kg. vetőmagot használ fel, mégis minden vetése hiánytalanul kel ki és minden rozs zárt, sűrű álladékot mutat. Talajelőkcszítés rozs alá burgonya, dinnye, dohány után, A négy hétig pihenő vetőszántást természetesen csakis az esetben lehet alkalmazni. ha korábban lekerülő elővetemények után következik a rozs. Minthogy azonban sok rozsot vetnek burgonya, dinnye, dohány és egyéb kapásnövények után, leírom azt is, hogy a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság milyen talajelőké- szítést alkalmaz futóhomokon, ha a rozs burgonya után következik. A burgonya lekerülte után a futóhomokot 20 cm. mélyen felszántjuk, azt nyomban elboronáljuk, utána lehengerezzük és így jön rá a vetögép. Ezt ismét hengerezés követi, amelyet befejezésül megfogasolunk. így történjék a talajelőkészítés rozs alá, ha a laza homokon bármely kapásnövény után rozs következik. Az ismertetett talajművelési rendszer futóhomokon a lehető legjobban megalapozta rozsaink kitűnő termőképességét. Ennek igazolásául közlöm a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság néhány vetésforgójának rozstermését. (Az adatok 1953. évre vonatkoznak és kát. holdanként értendők.) A vegyes szervestrágyázáson alapuló hétszakaszos vetésforgóban a rozs szemtermése görögdinnye után 26 ej, burgonya után 22.44 q, édes csillagfürí után 21.60 q volt. A VIII. számú négyszakaszos, önálló, zöldtrágyás vetésforgóban magcsillagfürt után 20.28 q, burgonya után pétisóval műtrágyázott talajon 22.74 q rozs termett. A IX. számú háromszakaszos homokjavító vetésforgóban takarmányesillagfürt után 19.82 q rozs termett. A XIII. számú háromszakaszos homokjavító vetésforgóban rozs elövetemény után 15.54 q szemtermést adott a vetett rozs. A XIV. számú háromszakaszos homokjavító vetésforgóban az ugyancsak rozs elövetemény után vetett rozs 16.22 q szemtermést hozott. Az eddig leírt talajművelésnél figyelembe kell venni azt, hogy futóhomokos dombokon a traktor könnyen beássa magát, mert a gép nagy erőt kénytelen kifejteni és talajellenállása csekély. így tehát a legtöbb helyen az eke után nem akasztható borona, henger és azután ismét borona. Ezt a műveletet részekre kell elosztani és pedig eke és utána borona. Ezen művelet után külön traktorral kell hengert vontatni és azután boronát. A szántás tömörítését csakis sima hengerrel lehet végezni, mert friss szántásban a gyűrűshengert üzemzavarok, illetve gyakori beásások nélkül traktor nem bírja vontatni. A vetés befejezése után azonban, amikor az előző talajművelési és vetési munkálatokkal a laza homokot már kellően megtömörítet- tük, alkalmazhatjuk azt a módszert, hogy a vetőgép után traktorral boronát vontatunk, amely után gyűrűshenger van akasztva. Ilyen módon nemcsak jó magtakarást végzünk, hanem a gyűrűs hengerrel jól meg is tömöríti ük a homokot, melyet a henger rovátkolt állapotban hagy vissza. Ezeken a rovátkákon megtörik a szélvihar ereje és így a szélhordásos kár nem lesz olyan nagymértékű. Nagyüzemekben, ahol a táblák 20—30—50 holdasok, és így a szélnek szabad útja van, a befejező gyűrűsher.gerezés figyelemreméltó talajművelés. WESTSIK VILMOS, Kossuth-dí.ias tud imányop munkatárs (Megjelent a „Magyar Mezőgazdaság“ 1954. aug, 1-i számában.) ASSZONYOKNAK.
