Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-29 / 204. szám
AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 201. szám ARA 50 FILLER 1954 augusztus 29, vasárnap Étnél juh a népművelést munka színvonalát Ahogyan emelkedik, növekszik népünk gazdasági, társadalmi, politikai öntudata, olyan mértékben emelkedik kulturális igénye is. Ma már sokrétű, sokszínű, gazdag tartalmú igényes kultúrát követel a nép szerte a hazában. Nálunk is. Olyan kultúrát, amely a teremtő hétköznapok hősi tetteinek, becsületes helytállásainak forrása, amelyik az optimista életigenlés, cselekvésvágy ösztönzője, amelyik tanít, nevel, szórakoztat; — egyszóval tartalmas, igazi kultúrát. Közeledik az idő, amikor mind kisebb területre szigetelődik a régi rendet szolgáló s az emberi tudat- ban meglévő mai életünkkel, kultúránkkal ellentétes, a néptől idegen, hamis, burzsoá-kultúra vagy kozmopolita idegenimádat, önlebecsülés, nemzeti létünkkel, haladó múltúnkkal szembeni gyökértelen szellemi törekvés. Mindjobban kiszorul a giccs, a kispolgári szentimentalizmus művészeti, kulturális életünk minden területéről: a zene, a tánc, az irodalom életéből éppen úgy, mint a képzőművészet és más művészetek területéről. Egyre erőteljesebben kap hangot a haladó nemzeti kulturális örökség ápolásának az igénye, egyre több és több megbecsülést vív ki népköltészetünk, az új magyar irodalom és művészet, a haladó embeii kultúra. Egyre kevesebb az a réteg, melyet meg tud mérgezni, s melyben telcvényezni tud az új magyar életünkről, a néptől idegen kultúra. És ezt látnia kell kultúrpolitikusnak, megyei, járási vagy községi kultúrmun- kásnak és mindenkinek, akinek népi kultúránkhoz. népünk szellemi formáláséhoz vajmi köze is van. És éppen ezért, egyre erőteljesebben vetődik fel pártszervezeteinkben, tanácsszervezeteinkben, falusi, városi pedagógusok körében: tudunk-e adni megfelelő helyes, igényes kultúrát a dolgozóknak? Vájjon tanácsaink népművelési szervei tudnak-e olyan irányítást, útmutatást adni, melyre a falusi, tanyasi, városi kultúrmunkások bizton támaszkodhatnak, politikai, szakmai biztonságigény, helyesség tekintetében egyaránt. Vájjon a tanyasi, falusi, városi lcultúrcsoportok együttese azt a kultúrát adják-e, ami találkozik az emberek igényével, s ami egyben szolgálja fejlődésüket, a formájában és tartalmában helyes ízlés kialakítását? Vájjon mire tanítanak a kultúrházak, kultúrotthonok különböző szakkörei? Elmondhatjuk: értünk el eredményeket a szocialista tartalmú, nemzeti jellegű kultúra kialakításában. Hiszen más a tartalma, más a módszere, más az intézménye ennek az újfajta kultúrának, a népből jött emberek, a néphez hú értelmiség juttatja el a dolgozókhoz ezt az újfajta kultúrát. A kultúrában is dolgozó népünk a gazda, a birtokos, mint társadalmi, politikai, gazdasági életünk más frontján. De az is kétségtelen tény, hogy nem tudtunk lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Ma sem tudunk olyan tartalmú és művészi fokú kultúrát adni a falunak, városnak, amilyenre szükség lenne. Nem is beszélve arról, hogy kultúvházaink, kultúrotthonaink még igen messze vannak attól, hogy ki tudják elégíteni a különböző rétegbeli, műveltségi szintbeli igényeket. Hosszú ideig az volt jellemző a népművelési irányító szervek munkájára, hogy egy-egy kampányfeladatra mozgósítottak. Ilyenkor rigmusbrigádok, felvonulások, művészi bemutatók valóban jelentettek egy kis mozgást az egyébként tespedt, egyhangú mozdulatlanságban, azonban az egy-egy nagyobb kampányfeladat végrehajtása után megtört a lendület, és nagyon sok helyen a kultúrcsoportók, a kultúrmunkások ezirányú tevékenysége hónapokon keresztül pihent. Kétségtelen tény, hogy az aratás-cséplés, őszi betakarítás munkája különösen tanyán, falvakban, valóban hosszú hónapokra elvonta az ifjúságot a tervszerű, folyamatos, állandó jellegű- kultúrmunkától, tevékenységüket nagyrészt az őszvégi, téli, koratavaszi időkre, legfeljebb négy-öt hónapra korlátozták. Sok becsületes, jószándékú törekvéssel találkoztunk irányító szerveknél, közvetlen munkát végző kultúrmunkásoknál, azonban hiányzott a kellő felkészültség, szakszerűség ahhoz, hogy valóban helyesen, igényesen, átfogóan tudták volna irányítani, nevelni az együttesek, kultúrcso- portok, művészeti ágak stb. munkáját, A kultúrmunkások jórészt azokból tevődnek ki manapság is, akik egyben a közoktatás munkásai is: tanítókból, tanárokból. Ott találjuk őket az ismeretterjesztésnél, könyvtárnál, kultúrházak, kultúrotthonok élén és másutt. Hogy lelkesen dolgoznak, azt mutatja az elég nagyszámú kultúrcsoport, mutatta a kultúr- versenyen szerepelt együttesek száma, munkája. De sajnálattal azt kellett látni, hogy az egyes művészeti ágakban elért művészi színvonal nem volt olyan nagy- jelentőségű, olyan magas, mint amilyet megkövetel a dolgozók igénye, mint amennyi fáradságos munkát eltöltöttek a színjátszópróbákon, énekkari próbákon és más alkalmakkor. Azonban örvendetes fejlődés történt ezen a téren is. Egyrészt a káderek kiválasztásával, az irányító szervek összetételével, a népművelési apparátus növelésével, a minisztérium egyre inkább biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy valóban képesek legyünk magasszínvonalú műveltséget nyújtani dolgozó népünknek. Hasonlóan nagyjelentőségű, — hatásában csak a későbbiekben látható — az is, hogy a népművelési minisztérium, a Népművészéti Intézet, a megyei népművelési ■ osztály megindította a kultúrmunkások továbbképzését, már az elmúlt nyáron megindult ez a munka. Cégénydányádon, Debrecenben, Budapesten képezték ezen a nyáron a legjobb táncoktatókat, énekkari vezetőket, színjátszó vezetőket, bábosokat stb. így például Cégénydányádon a népi tánctanfolyamon résztvett 97 hallgató. Remélhetőleg a következőkben sokkal szélesebbkörűen, s megyei konferenciákkal segítenek szélesíteni ezt a továbbképzési folyamatot. Több helyütt aratóünnepélyeket tartottak, másutt, pl.: Nagykálló- ban, Nyírbátorban és Porcsalmán stb. az árvízkárosultak javára szerveztek esztrád- műsorokat. Nyírmeggyesen és másutt falunapokat tartottak. Ügy, hogy a nyár sem múlt el teljesen munka nélkül. Sokan dolgoztak és dolgoznak a község múltját és jelenét feldolgozó lakóhelyismereten. Nagyon fontos, hogy ne legyen olyan település, község a megyében, ahol ne végeznének ilyenirányú munkát. Felmérhetetlen a jelentősége ennek a munkának annál is inkább, mivel közeledünk a tízéves felszabadulási évfordulóhoz. Nem igen lesz a megyében olyan község, város, ahol ne készülnének ennek az évfordulónak a megünneplésére. Már sokhelyütt készülnek erre a napra kultúrműsorral, elsősorban a lakóhelyismeretet tartalmazó kiállítással, sportműsorral stb. Tudatosítsák pedagógusaink ennek a munkának a jelentőségét és végezzék lelkesen ezt a munkát, hiszen legnemesebb tevékenységüket végzik akkor, ha a község, a táj, a szülőföld, a haza szeretetére nevelnek, mert a tízesztendős fejlődéstörténetnek, a múltnak a jelennel való összehasonlítása számszerű, képszerű, szöveges ábrázolása a meggyőző ismereteken túl az emberi tudatot formálja, s a szívekben lángralobbantja a legmagasztosabb érzések egyikét, a szülőföld, a haza forró sze- retetét. Nincs szebb, nincs nemesebb feladat, mint ennek az érzésnek a táplálása, elmélyítésé. Már most kezdjenek hozzá a felszabadulási évforduló megünnepléséhez adandó kultúrmunkához, annál is inkább, mert ez egyben előkészítője és kezdete egy tervszerűbb, folyamatosabb, állandó jellegű, rendszeres, magasabb igényeket , hordozó népművelési munkának. A mai számban : A begyűjtésről (2. oldal.) Felháborodott tiltakozások az Egyesült Államok Kom* munista Pártja betiltása ellen (3. oldal.) Vita a tanácstörvény-tervezet felett (3. oldal.) Nyíri Pajkos (7. oldal.) Meg kell gyorsítani a gabonabegyüjtést A megyei begyűjtési hivatal értékelése szerint a mátészalkai, nyírbátori és csengeri járásokban az utóbbi napokban javult a begyűjtés üteme. Viszont a tiszalöki és baktai járásokban nagy a visszaesés. A tiszalöki járás a 22.-t értékelés szerint a versenyben még az 5. volt, most- már a 9. helyen van. A baktalórántházi járás a cséplés kezdetén mindig az elsők között volt, most a 11. helyen van. Egyes helyeken, mint a naményi és csengeri járás, gyorsan be kell fejezni a cséplést is, de nem ez a fő akadályozója a tervteljesítésnek, hanem az, hogy a begyűjtési hivatalok a legtöbb helyen „rózsaszínű”, magyarul szólva hamis jelentéseket adnak. Sorba jelentik, hogy a járásukban nincs hátralékos és a felsőbb szervek, mikor ellenőrzik, egy-egy községben sokkal többet találnak, mint amennyit ők jelentenek az egész járásból. így volt ez Tiszaeszláron és Oroson is. Még mindig nem megfelelő a jogtalan szociális kedvezmények megvonása, a tavalyi hátralékot nem írják elő minden községben, az „elveszett” földekre nem vetik ki pótlólag a beadást. Ezeket nem veszik figyelembe a begyűjtési hivatalok, de a községi és járási tanácsok sem. Ezért jelentik egymás után, hogy náluk nincs hátralékos. Nincs olyan járás —még a kemecsei sem, amelyik első a versenyben, — ahol ne volna mit tenni. Az országos versenyben nem állunk rossz helyen. 1952 ta- vasza óta az első helyhez ilyen közel soha nem áll-1 tunk. Rajtunk múlik, hogy a minisztertanács vándorzászlaját elnyerjük ebben a versenyben. Főként a há- tulkullogó járásokon: a baktai, naményi, gyarmati' és tiszalöki járásokon a' sor, hogy meggyorsítsák a beadást. A begyűjtési hivatal értékelése szerint a járások sorrendje a következő: 1. a kemecsei járás, 2. a kis-' várdai, 3. a mátészalkai, 4. a nagykállói, 5. a nyíregyházi, 6. a csengeri, 7. a nyírbátori járás, 8. Nyíregyháza város, 9. a tiszalöki járás, 10. a fehérgyarmati, 11. a baktai, 12. a naményi já- rás. Új belépők a gégényi Ady termelőszövetkezetbe Mint a megye számos termelőszövetkezetében, úgy az Ady tsz-be is az utóbbi időben egyre többen fordulnak meg az egyéni parasztok közül olyan számítással, hogy összehasonlítsák eredményeiket a tsz. eredményével. Ezek a szá- milgatások, látogatások azt eredményezik, hogy a dolgozó parasztok újabb serege kezd új életet ezen az őszön. Az eltelt egy esztendő a legtöbb községben beigazolta a multéví kételkedőknek is, hogy a gazdagabb paraszti élet útja a termelőszövetkezet. A gégényi Ady tsz. gazdálkodása is rászolgált erre a megállapításra. Búzából 10.20 mázsa volt a termésátlaguk, rozsból 9.11 mázsa, tavaszi árpából pedig 9.56 mázsa. Az egyénileg dolgozó parasztok átlaga gabonafélékből 7 és fél mázsa volt. A termelőszövetkezet cukorrépája 200 mázsa körül fizet holdanként. Az Ady termelőszövetkezet 20 hold dohányát még az egyénileg dolgozó parasztok is úgy emlegetik, hogy nincs olyan dohány a környéken sem. Ebben az évben már építettek két darab knkorica- górét és a lovak számára egy nyári fészert. Azt is tudják az egyénileg dolgozó parasztok, hogy már eddig mintegy 70.000 forintot osztottak ki pénzbeli előleget, gabonából pedig 5.23 kilót adtak előlegbe egy-egy munka-' egységbe. Az októberi zárszámadáskor egy munkaegység értéke előreláthatólag 40 forint körül lesz. Ezt látva, kérték felvételüket Bohács Lajos, Sivák István és Zsanda György dolgozó parasztok, akiket a csoportgyűlés fel is vett. Az utóbbi napokban ia mintegy 8—10 dolgozó paraszt fordult meg a tsa- ben, akik barátkozni, ismerkedni akarnak a tsz.* gazdálkodással. A kótaji Lenin termelőszövetkezet DISZ-szervezetének silózási felhívása Termelőszövetkezeteinkben egyik legjobban elhanyagolt üzemág az állattenyésztés. Az állattenyésztés fellendítéséhez pedig elsősorban több takarmányra van szükség. A kótaji „Lenin‘‘ termelőszövetkezet DISz-fiataljai ebben akarnak segítségére sietni a szövetkezetüknek. Tudják azt is, hogy a besilózott takarmánynak még a tápértéke is több, mint a szárított takarmányé. Ezért vállalták, hogy silózási tervük teljesítéséért a DISz-szervezet legyen felelős. A védnökség a silózás minden munkájára vonatkozik, de különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy minden zöld anyagot, ami silózható, besilóznak. Eddig: már két hold muhar és két hold csalamá- dé termését silózták be. Vállalták, hogy szeptember 5-ig 200 köbméter silótakarmányt készítenek. A termelőszövetkezet! silózási terve 300 köbméter és ezt 160 százalékra fogják teljesíteni. A kótaji „Lenin“ termelőszövetkezet DISz-fiataljai felszólítják a megye valamennyi falusi, tsz. és állami gazdasági DISz-fiatalját, hogy a lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a silózási tervek' túlteljesítéséhez, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatban előírt követelményeket az állat- tenyésztés terén minél előbb elérhessük. 185 hold őszi vetés van már a nyírbogdáoyi állami gazdaságban A nyírbogdányi állami gazdaság agronómusai elkészítették az őszi vetési tervet, melynek alapján meg is kezdték a trágyahordást, vetőszántást, vetést. A gazdaság 46 igás- szekere, vontatója már eddig több mint 14 vagon trágyát hordott ki a földek végére. A traktorok pedig 250 kát. holdat szántottak fel, melyben megkezdték a rozsosbükköny vetését. Ezzel egy időben 100 kg. szuperfoszfátot szórtak a talajba. A gazdaság vetőgépeivel már eddig 45 hold rozsosbükkönyt és 140 hold egyéb takarmánynövényt vetettek el. Földjük na- gyobbrésze futóhomok, melyen hamarabb megkezdődik a betakarítás is. — Augusztus 25-én hozzáláttak 100 holdas szuperelit burgonya felszedéséhez. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy meg lesz a 30—90 mázsás katasztrális holdankénti átlagtermés ebből a fajta burgonyából, melyet szedés után megválogatnak és elszállítanak továbbszaporítás céljára. Mire véget ér a burgonya felszedése, munkához foghat a gazdaságban jól megjavított rcpa- felszedőgép és « kombájn, Ezekkel aratják majd kukoricájukat napraforgójukat, <UUáq ft rale tártai tqqei ülj etek / ÜÜÜP
