Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-29 / 204. szám

NÉPLAP

1954 augusztusi 29, vasárnap

A begyűjtésről

Nagyon fontos és időszerű kérdés ez. Hiszen országszerte teljes erővel folyik a gabonabegyüjtés. A termelőszövetkezetek csaknem kivétel nélkül és az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége is becsülettel, lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségét a nép állama — a áaját állama iránt. Vannak azonban olyanok is, akik vonakodva, kelletlenül adják be a kötelező gabona- mennyiséget, vagy éppen igyekeznek kibújni a beadás teljesítése alól. Az első lépés az ilyenekkel szemben az, hogy megmagyarázzuk: államunk s a saját érdekeik ellen vétenek hanyagságukkal. (A második lépés — a kötelességmulasztó gazdák elszámoltatása.) Az sem lehet közömbös számunkra, hogy a becsületes többség hogyan teljesíti beadási kötelezettségét. Azért-e, mert csak azt tudja, hogy kötelező, vagy pedig megérti ennek a kötelességnek az értelmét, a beadás jelentőségét a népgazdaság, a népjólét szempontjából.

A begyűjtés a lakosság ellátásának nélkülözhetetlen eszköze.

A városi és falusi ellátatlan lakosság élelmiszerrel való ellátásának gondja nagyrészt államunkra hárul. Az államnak gondoskodnia kell továbbá az ipar mezőgazdasági nyersanyag- szükségletének kielégítéséről, s a mezőgazdasági termékek egy részét kivitelre kell fordítania, hogy más, nélkülözhetetlen árucikkeket hozhassunk be. A mindehhez szükséges mezőgazda- sági termékmennyiségnek az állami gazdaságok eredetileg is állami — vagyis össznépi — tulajdonban lé- Vő termékei csak kis részét, cikkenként változóan mintegy 10—30 százalékát fedezik. A döntő rész — 70—90 százalék — az egyéni gazdaságok és a termelőszövetkezetek árutermeléséből származik.

Ilyen körülmények között az állam csakis akkor tud megnyugtatóan gondoskodni mind a lakosság ellátásáról, mind az ipar és a külkereskedelem igényeinek kielégítéséről, akkor képes tervszerűen, a dolgozó nép érdekeinek megfelelően befolyásolni a mezőgazdasági termékek forgalmát, ha jelentős termékmennyiséget Összpontosít a saját kezében.

A központi készletek számára szükséges termékmennyiség egy részét a szerződéses termeltetés és az állami szabadfelvásárlás, de túlnyomó részét a kötelező terület utáni beadás útján szerei meg az állam. így például az állami készleteknek kenyérgabonából mintegy 50 százalékát, takarmánygabonából, borból 60 sertéshúsból, tejből 50 százalékát biztosítja a beadás.

Miért van éppen a be adásnak ilyen nagy szerepe? Ezt államunk gazdasági feladatai — elsősorban a dolgozók életszínvonalának védelme és emelése — magyarázzák.

A mezőgazdasági termelés ma még nagyban függ az időjárástól. Azonos vetésterületen, azonos agrotechni- ka mellett is a kedvező, vagy kedvezőtlen időjárás következtében jelentősen növekszik vagy csökken a terméshozam. A kapitalizmus viszonyai között a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése magával hozza az élelmiszerárak emelkedését vagy süllyedését . is, Egy-egy

rossztermésű - esztendőben a mezőgazdasági termékek árai addig emelkednek, ameddig a lakosság vásárlóereje bírja. így oldódik meg az árualap és a vásárlóerő kiegyenlítődése a kapitalizmus törvényszerűségei alapján — aminek elsősorban a dolgozó nép látja kárát, mert neki ilyen módon drágább, ennek követkéztében kevesebb élelem jut.

Szocializmust építő népi demokráciánkban a dolgozók életszínvonalának védelme és emelése szilárd árak kialakítását teszi szükségessé, illetve azt, hogy az árak, ha a termelés emelkedése ezt lehetővé teszi, fokozatosan csökkenjenek. Ez pedig csak úgy oldható meg, ha az állami kereskedelem az ellátatlan, lakosság szükségleteinek nagy részét állami, szabott áron ki tudja elégíteni. Ezért az államnak a lakosság, az ipar és a külkereskedelem szükségleteinek megfelelő termék- mennyiséget meghatározott áron fel kell vásárolnia, hogy ennek alapján a lakosság igényeit ugyancsak meghatározott áron tudja kielégíteni. Sőt, ezen felül számítani, tartalékolni kell a rossztermésű esztendőkre is.

Miért nem vásárolhatja fel az állam készleteinek nagy részét a szabadpiacon? Azért, mert az ilyen nagy termékmennyiség felvásárlására irányuló keresletet a spekuláció egészen bizonyosan kihasználná, visszatartaná a terményeket, felverné az árakat. Ez pedig súlyosan veszélyeztetné a lakosság életszínvonalát. — Nemcsak a városi lakosság gét, hanem a dolgozó fárasztókét is, hiszen a mez'o- gazdasági termékek árainak nagyarányú emelkedése

szükségképpen maga után vonná az Iparcikkek árának emelkedését is. Ebben az esetben tehát az egész nép károsodnék, néhány kizsákmányoló, spekuláns nyerne csak. ,

Hogy ezt elkerüljük: meg kellett teremteni a kötelező^, beadás rendszerét azokra a3 legfontosabb terményekre, melyeket a termelők nem feltétlenül hoznak forgalomba, amelyek tartalékolhatok és esetleg spekulációs célból vissza is tarthatók: a kenyérgabonára, takarmánygabonára, burgonyára, napraforgóra, sertés-, re, marhára, baromfira, tejre, tojásra.

Elsősorban és döntően a kötelező beadási rendszernek köszönhető, hogy olyan rossztermésű esztendőben is, mint amilyen az 1952-es év volt, szabottárú kenyérrel, hússal és zsírral elégíthettük ki az ellátatlan lakosság szükségleteinek nagy részét, és meg tudtuk akadályozni. hogv a spekuláció az árakat az égig emelje. — Sőt, ugyanebben az esztendőben jelentős mennyiségű kenyeret, zsírt tudtunk juttatni szabott áron a dolgozó parasztság kevésbbé tehetős rétegeinek is.

tik, hogy a fennmaradó kü- lönbözetet az állam a nép közös szükségleteinek kielégítésébe; iskolák, kórházak, utak, kultúrotthonok

stb. építésére, az államapparátus fenntartására, hazánk védelmének biztosítására, a termelés növelésére fordítja. Nem utolsósorban ezek az összegek járulnak hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges beruházásokhoz.

A beadási árak színvonala a jelenlegi begyűjtési rendszer mellett egyébként sem veszélyezteti a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok jövedelmezőségét, ha ezek úgy gazdálkodnak, hogy a beadás teljesítésén kívül az állami szabadfelvásárlás és a szabadpiac számára is termelnek. A kötelező beadás szabta keretek és a szabadpiaci lehetőségek jó felhasználása esetén a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztgazdaságok jövedelmezősége feltétlenül biztosítva van. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jóldolgozó termelő- szövetkezetek és egyéni gazdaságok jövedelmüket évről évre fokozzák.

A beadást nemcsak a törvény írja elő.

Miért alacsonyabbak a beadási árak?

Sok dolgozó paraszt teszi fel ezt a kérdést. Hiszen köztudomású, hogy a beadási árak alacsonyabbak, mint a szabadpiaci, az állami szabadfélvásárlási, vagy a szerződéses árak. Jelentős a különbség — még ha a szállítási, kezelési stb. költségeket hozzá is számítjuk — a beadási árak és az állami kiskereskedelem eladási árai között. A- dolgozó parasztok azonban, ha megmagyarázzák nekik, megér{ Ssüe -QJkí

r^.jkötelező beadás rend- szere a falu és a város közötti áruforgalmi kapcsolatok egyik leglényegesebb tényezője. E rendszer fenntartása nélkül tervgazdálkodás nem lehetséges. A begyűjtés terveinek nemteljesítése nagy kárt jelentene az egész országnak. Bizonvtala- ')á válnék a lakosság éfétmiszerellátása, csökken- nef az állam piacszabályozó szerepe. Ez pedig az árak emelkedését, a dolgozó nép életszínvonalának süllyedését vonná maga után, vár rosban és faluban egyaránt Ugyanakkor — a dolgozó nép valamennyi rétege rovására — a falusi lakosság egyes spekuláns elemei jogtalan jövedelemtöbbletre fednének szert.

Olt beadás teljesítését törvény írja elő. De előírja a fdplgozó parasztság szövetsé- gesi hűsege a munkásosz- tály, a városi lakosság iránt, amelynek olyan sokat — többek között földjét, szabad életét és termelőmunkájához egyre növekvő segítséget — köszönhet, s amelynek munkájára rá van szorulva. Kötelességgé teszi í beadás teljesítését a népgazdaság, az egész nép — benne, mintláttuk. a dolgozó parasztság — érdéke. Áz idei beadási terv jó, pontos végrehajtásától nagymértékben függ. hogy jövő ilyenkorig mennyi élelmiszer jut a városnak, nyersanyag az iparnak, fogyasztási cikk a városi és falusi dolgozóknak. A dolgozó parasztok tehát, amikor fegyelmezetten teljesítik a beadást, az egész nép közös, nagy ügyéhez: a népgazdaság erősítéséhez és fejlesztéséhre, az életszínvonal biztosításához és emeléséhez járulnak hozzá. És minden hanyagság. kötelességmulasztás ennek az ügynek okoz kárt. Ez az, amit a párt- és tanácsfunkcionáriusoknak, népnevelőknek és a begyűjtési apparátus munkásainak napról napra tudatosítaniok kell a dolgozó parasztok között

SÁGHY VILMOS.

(A „Szabad Nép“1 aug.

25-i számából!)

Három nappal a tanévnyitás előtt

Kedves levél érkezett hozzánk a minap. Régi levelezőnk, Sófi Béláné, a botpaládi Petőfi termelő- szövetkezet tagja azt írja többek között, hogy a szövetkezetben 15-en kaptak „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést. „Megérdemelték” — fűzi hozzá Sófi elvtársnő.

Szabó Gusztáv tsz-tag az első sorokban harcolt belépésétől kezdve a közösség vagyonáért, a jó munkáért. A legkiválóbb munkás termelőszövetkezetünkben. A cséplésnél egész nap a kazlan van, rakja a szalmát, nem mondja, hogy fáradt, nem kéri, hogy váltsák fel. özv. Szikszó Andrásné, Kanalics László, Bartha Sándor és a többiek is igazán megérdemelték a kitüntetést. Joggal lehetünk büszkék rájuk. Zs Kocsis Zsigmond, az elnökünk is nagyon derék ember, nemrégen kapta meg Budapesten a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. 60 család sorsát honija a szívén. Erről most csak eny- nyit. Úgy éreztem, megkell írnom ezt az elvtársaknak -— fejezi be Sófi elvtársnő.

Nagyon örülünk az ered menyeknek, és további sikereket, jó munkát és gazdag jövedelmet kívánunk a botpaládi Petőfi tsz. min den egyes tagjának.

Levelezőinknek üzenünk

Németi Lásiló, Ujfehértó:

Lóvédét mecrJka t>tUik. közöljük.

Albert Antal, Baktalóránt- háza: Levelét feldoeoziztik. közöljük.

Szarka Mihály, Tunyogmatolcs; t'gyét a megyei bíróság sorcmkívül fogja, tárgyalni.

Kukk János. Érpatak: LeveLét a, ..LeveLezöinlc ínjaik1‘-bau közöljük.

Nyitrai Fereno. Nyírbátor:

Cikkéit köszönjük. Közöljük.

Szikszai Péter. Baktalóránt- házá; ..Vita“ cikíkét közöljük.

Forró Sándör, NasykáHó: Törvémyte-rvecethez hozzászólá- gát feldolgozzuk és közöljük.

Szabó Julianna Nasvkálló: Levelét örömmel olvastuk, me- l.yet .felhasználunk,

Nzvgy Zsigmond. Balkány: Állami sraadasáLT eredményeiről szóló cikkét féldoleovzuh.

Román Etelka. Kemecse: Fehér szövőlepke hernyójával fosrlaUíOzó levelét közöljük.

Füzesi Viktor, Kemecse: Kérdésére a kultűr-rovatunk meeielielö Táiaea*. küld.

Szlios Gyula. Nyírparasznya: Házhelyügyükben rövidesen vá- 1 oszolunk.

Levelezőmozgalmunk

Az elmúlt két hét folyamán — augusztus 16-tól augusztus 23-ig — 312 levelet hozott a posta szerkesztőségünk címére. Levelezőink ezalatt a két hét alatt tájékoztattak bennünket a legfontosabb kérdésekről, a cséplés befejezéséről, az Őszi vetés megkezdéséről, bátran bírálták az előforduló hiányosságokat. Ezalatt az idő alatt különösen kitűnt jó levelezői munkájával Séra Gergely elvtárs, a vajai Kuruc termelőszövetkezet tagja, aki értékes leveleiben tájékoztatott bennünket a termelőszövetkezet és a község életerőt, helyzetéről. Ezalatt az idő alatt 183 levelet közöltünk lapunkban. Különböző szervektől 24 olyan választ kaptunk, amelyben a dolgozók bejelentései nyomán tett intézkedéseiket közük. A két hét alatt Bak- talórántházán, Laskodon, Tyúkodon, a nagyszegegy- házi állami gazdaságban, Csengerújfauban és Nagy- kállóban beszéltük meg levelezőinkkel és olvasóinkkal lapunk munkáját.

Néhány nap múlva újra megnyílnak az iskolák kapui. A tanulni vágyó fiatalok ezrei, tízezrei kezdik meg a tanulást. A középiskolások közül igen sokat helyeznek el diákotthonban, ahol gondtalanul tanulhatnak egész évben. Mindenük megvan, gondoskodik róla államunk. A múltban a megye négy diákotthonában mindössze háromszáz tanulót helyeztek el, ide is inkább a módosabbak, kiváltságosak gyermekei kerülhettek be, nem pedig azok, akik valóban rászorultak volna. A felszabadulás óta évről évre emelkedik a diákotthonok és a benne elhelyezettek száma. 1950-ben már 950 középiskolai tanuló kapott helyet a diákotthonokban. A tanácsok megalakulása óta tovább emelkedett ez a szám. Ma már 15 jól felszerelt diákotthona van a megyének. Ezekben az ősszel mintegy 1.800 fiatal, tehát a felszabadulás előttinek hatszorosa, talál otthonra,

Néhány nappal az iskolai év megkezdése előtt a megyei tanácson Szedlák András elvtársat kértük meg: mondja el, hogyan készültek fel a diákotthonok az új oktatási évre.

— A diákotthonokat minden évben tatarozzuk, csinosítjuk. Legalkalmasabb

idő erre a nyári szünidő. Az idén csupán a megyei tanácshoz tartozó diákotthonok felújítására 270.000 forintot fordítottunk. Az idén több helyen festettük át a bútorokat is, amit 5—10 évenként szoktunk végezni. A javítási munkák az egész megyében jól mennek. Szeptember elsejére mindenütt elkészülnek vele. Rendbehozott, tiszta otthonok várják a fiatalokat. Különösen dicséretet érdemelnek a nyírbátoriak. Már augusztus 20-ra elkészültek ezzel a munkával. De nem kell szé- gyenkezniök a többi diákotthonok vezetőinek sem.

Ezután személyesen is megnéztünk egy-két diákotthont. Először az Apáczai Cseri János tanítóképző

diákotthonába látogattunk el. A javítási munkákat már itt is befejezték. A földszinti és emeleti folyosókon egyformára festett barna szekrények sorakoznak. Száz darab. Ennyi lakót vár az otthon. A tanulószobák padjait is újra festették. A tanulószobákat és hálószobákat már berendezték. Tiszták az ágyneműek, Amikor bejönnek a hallgatók, megkapják és felszerelik ágyaikat.

ARozgonyi Piroska Diákotthonban Major Mártonná igazgató mondja el, hogyan készülnek a tanulók fogadására. Közben végigjárjuk a szobákat. Mindenütt nagy a rend, a tisztaság. A bútorok ragyognak a fényezéstől. Azokban a szobákban, ahol nem egyforma színűek voltak a bútorok, az idén összhangba hozták. Az emeleten fogast csináltak. A hallgatókat kisebb gondok se zavarják a tanulásban. A nyáron virágágyakat készítettek. Ezután a lányok saját maguknak nevelhetik a virágpalántákat, tetszés szerint díszíthetik szobáikat. A1 röplabdapályát úgy szerel-i ték fel, hogy télen kevés, átalakítással korcsolyapá

lyának is lehet használni.j Hosszas utánajárással meg-j szerezték Rozgonyi Piroska) fényképét is, amely az otthon homlokzatára kerül majd.

Az idén 90 lakót várnak' az otthonban. Lesznek köztük újak is. Major Márton- né olyan szeretettel beszél ezekről a részben ismert, részben még ismeretlen tanulókról, mint anya gyermekéről.

— Mindent elkövetünk, hogy a hallgatók jól érezzék magukat. Azok, akik már voltak itt, örömmel jönnek vissza. De reméljük, hogy azok is hamar igazi otthonukra találnak majd nálunk, akik most jönnek ide először.

A látottak alapján mi el-' hisszük ezt Major elvtársnőnek. Hódi László.

A Munkaerő tartalékok Hivatala traktoros gépészképző szakiskolát indit Nyíregyházán

Rohamos fejlődés előtt álló mezőgazdaságunknak sürgősen jól képzett traktorosokra van szüksége. Ezért 1954. október 15-én a Mun- kacrőtartalékok Hivatala traktoros gépészképző szakiskolát indít meg Nyíregyházán, az Arok-utca 53. sz. alatt.

Az iskola másféléves időtartamú. Ebből az első év intézeti oktatás, félév üzemi gyakorlat, akik a vizsgát eredményesen leteszik, végzettségüket igazoló traktoros gépész, szakmunkás oklevelet kapnak. A traktorosgépész tanulók ingyenes kollégiumi ellátásban és pénzjuttatásban részesülnek. Ez tanulmányi eredményüknek megfelelően havi 80—220 forint.

Fiatalok! Jelentkezzetek traktoros gépésztanulóknak!

Elméleti és gyakorlati oktatásról a legjobb tanárok és mesterek kitűnően felszerelt iskolában és műhelyben fognak gondoskodni. Gyakorlati kiképzésetekre hatalmas szerelőcsarnok, traktorok, kombájn, stb. valamint gyakorló terület fog rendelkezésetekre állni. Szabad időtökben jól képzett művészeti vezetők gondoskodnak kultúr- és kitűnő sportvezetők szakszerű sportképzésetekről.

Jelentkezhet minden 17—» 19 éves ifjú, aki legalább az általános iskola hat osztályát elvégezte.

Jelentkezés: 1954. szep^

tember 15-ig a járási tanács munkaerőgazdálkodási csoportjánál, vagy az MTH. 110. sz. Tanulóintézetben, Nyíregyházán, Árok-utca 53. sz. alatt.

ILLÉS JÓZSEF, igazgató.

Társadalmi tulajdon üilen vélő kulá&ot ítélt el a vásárosnaményi

A vásárosnaményi járás- bíróság hathónapi börtön- büntetésre, 3.000 forint pénzbüntetésre és a közügyektől 3 évre való eltiltásra ítélte Czomba Miklós gemzsel kulákot, mert a kulák a gemzsei községi tanács tulajdonát képező erdőből engedély nélkül kitermelt 560 forint értékű akácfát és azt saját céljaira használta fel. A társadalmi tulajdon ellen vétő kulák ügyében az ügyész súlyosbításért fellebbezett,